A 19. helyre méri az MNB Magyarországot az európai versenyképességi rangsorban
Az MNB versenyképességi rangsorában Magyarország a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között 2020-ban - derül ki a jegybank ma megjelent Versenyképességi jelentéséből.
Hazánk 47,4 pontot ért el, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól. A rangsor élén a skandináv országok és Hollandia végzett, míg a lista végén Románia, Görögország és Bulgária helyezkedik el.
A Versenyképességi Index első felében a fejlett nyugat- és észak-európai országok helyezkednek el, miközben a mediterrán országok inkább a középmezőnyben végeztek. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól.
A részterületekről
Magyarország a Háztartási megtakarítások aktivizálása, a Munkaerőpiac és a Modern infrastruktúra és hatékony energiafelhasználás területeken ért el magasabb pontszámot, mint az uniós országok és a többi visegrádi ország.
- A Területi és társadalmi felzárkózás fejezetben minden visegrádi ország pontszáma meghaladta az uniós átlagot, ugyanakkor a magyar eredmények enyhén alacsonyabbak lettek a régiós országok átlagánál.
- A Külgazdaság és gazdaságszerkezet fejezetben hazánk eredménye meghaladta a régiós átlagot, azonban elmaradt az uniós átlagtól. A fennmaradó hét fejezetben a magyar pontszámok alacsonyabbak lettek mind a régiós, mint az uniós átlagnál.
- Viszonylag nagyobb elmaradás azonosítható a humán tőke minőségét bemutató Egészséges társadalom és Tudásalapú társadalom fejezetekben, illetve
- a Kutatás-fejlesztés és innováció területén, bár ez utóbbi esetében hazánk teljesítménye megfelelta régiós szintnek.
- Magyarország a legjobb helyezést a Háztartási megtakarítások aktivizálása és a Területi és társadalmifelzárkózás fejezetben érte el, amelyekben egyaránt a 7. helyen zárt, míg
- a legalacsonyabb helyezést az Egészséges társadalom fejezetben mutatta (27. hely).
Az egyes területek eredményeinek értelmezésekor érdemes figyelembe venni, hogy az egyes területeken az országok közötti különbségek eltérők. Az Állami hatékonyság fejezetben például a figyelembe vett mutatók esetében az uniós átlag 64 pont lett, az országok átlagosan másfél szórásnyi távolságon belül helyezkednek el a legeredményesebb országhoz képest. Ezzel szemben a Külgazdaság és gazdaságszerkezet fejezetben az uniós átlag csupán 40 pont lett, azaz itt sokkal nagyobbak a különbségek a legjobban teljesítő országok és a többi ország között - hívják fel a figyelmet az MNB szakértői.
Öt csoportban Európa
Az MNB Versenyképességi Index rangsora és az országok gazdasági fejlettsége között erős összefüggés figyelhető meg. Az európai uniós országok öt, viszonylag jól elkülöníthető csoportra bonthatók versenyképességi helyzetük és vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-jük alapján.
- Az éllovasok közé a versenyképességi szempontból három legjobb teljesítményt elérő ország (Svédország, Hollandia és Dánia) tartozik, akik egy főre jutó GDP szerinti rangsorban egyaránt az élmezőnyben szerepelnek.
- Őket követik azok a fejlett nyugat-európai országok (Ausztria, Belgium, Németország, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország és Málta), akik versenyképességi pontszáma és gazdasági fejlettségeegyaránt elmarad az „éllovasoktól”, azonban még így is jó eredményt mutatnak mindkét dimenzióban.
- A következő két csoport vegyesen tartalmaz felzárkózó és leszakadó országokat, amelyek versenyképessége hasonló, de annak dinamikája éppen ellentétes. Kissé magasabb Spanyolország, Csehország, Szlovénia, Észtország és Portugália versenyképessége,
- amelyhez képest néhány ponttal marad el Olaszország, Ciprus, Szlovákia, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Lettország és Horvátország.
- Az utolsó csoportba tartozó három ország (Görögország, Románia, Bulgária) esetében már jelentősversenyképességi lépések szükségesek a jobban teljesítő régiós országok csoportjának eléréséhez is.
Címlapkép: Getty Images
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200728/a-19-helyre-meri-az-mnb-magyarorszagot-az-europai-versenykepessegi-rangsorban-442724
MNB-jelentés: lesújtó a magyar egészségügy és az oktatás helyzete
A jegybank kedden megjelent 2020-as versenyképességi jelentése alapján nem sok jó mondható el az országról azon túl, hogy élen jár a lakosság bevonásában az államadósság finanszírozásába.
Idén 16 uniós országban készült versenyképességi jelentés, köztük Magyarországon – idézi a magyar 2020-as versenyképességi jelentést kedden bemutató Baksay Gergelyt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatóját a Portfolio. Mint írják, a jegybank honlapján megjelent dokumentumból kiderül:
Magyarország a versenyképességi indexen 100 pontból 47,4-et ért el.
Ezzel az európai rangsorban eléggé hátul szerepel hazánk, de a visegrádi országok többségét megelőzi. A magyar számok kifejezetten a tudásalapú társadalom és az egészséges társadalom mutatókban alacsonyak. Az oktatást illetően a jelentés olyan megállapításokat tesz, mint például:
Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.
Az uniós és visegrádi átlagnál magasabb az iskolai végzettség nélküliek aránya (12 százalékos), a felsőfokú végzettségűeké pedig alacsonyabb, alig haladja meg a 30 százalékot. A kutatás és fejlesztésben (k+f) is elmarad az uniós és régiós átlagtól az országban, a lakosság számához mérten a bejegyzett szabadalmak száma a töredéke a többi országénak. Az MNB szerint e problémán a digitális fejlesztések segíthetnének, például az e-közigazgatás.
Az egészségügyről ugyancsak nem túl hízelgő megállapításokat tesznek. Azt írják például a jelentésben, hogy a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban. Magyarországon a harmadik legnagyobb – 29 százalékos – az elhízott emberek aránya. Problémaként jelzi a jegybank jelentése azt is, hogy az egészségügyi magánkiadásokat nem intézményesült formában – például egészségpénztárakon vagy magán biztosítókon keresztül – költjük.
Ugyanakkor Magyarország élen jár a lakosság bevonásában az államadósság finanszírozásába – idézi Baksayt a Portfolio.
A koronavírus kezelését is eredményként mutatják be, ami növelte az ország versenyképességét. A termelékenységi mutatók főleg a nagyvállalatok esetében javulnak az MNB felmérése szerint, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) tekintetében már kevésbé. A feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya nagyon alacsony, az MNB szerint jó lenne, ha inkább a hazai kkv-k termékeit használnák. Ahhoz, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak, csökkenteni kell az adóterheiket.
A magyar bankok működési költségei a legmagasabbak az unióban
– állapítják meg továbbá. Az MNB szerint ennek az az oka, hogy kevés az online szolgáltatás. (A Magyar Bankszövetség a tranzakciós illetéket okolja a magas költségekért.)
A külföldön dolgozók aránya a magyar népességben 6,5 százalékos, ami nem elhanyagolható, hiszen 650 ezer embert jelent, de nem kiemelkedő régiós viszonylatban.
https://hvg.hu/gazdasag/20200728_mnb_versenykepessegi_index
