Angela Merkel hasonló szónoklatban készítette fel a németeket arra, hogy akár a lakosság 60-70 százalékát is megfertőzheti a vírus. A francia államfő a bevezetett intézkedéseket magyarázta el részletesen, de kitért arra is, hogy a nacionalista válaszokat el kell utasítani, mert a „vírusnak nincs útlevele.”

Eközben a magyar kormány képviselői összevissza hablatyolnak, egyszerre bagatellizálják a fejleményeket és használnak háborús retorikát, a nyilatkozataik ellentmondásosak, tárgyilagos és hiteles tájékoztatás helyett lassítás nélkül tolják az egybites primitív politikai propagandát. Amin nem lehet csodálkozni. A kormányzati tájékoztatást tíz éve folyamatosan a Hollik Istvánok, Dömötör Csabák és Hidvéghi Balázsok jelentik, ez a feladat az ő alkatukra és jellemükre lett szabva, ezért most, amikor helyzet van, nem képesek, feltehetően nem is akarnak váltani. Eddig a legösszetettebb gondolat, amit ki kellett fejteniük, az volt, hogy Soros. Meg az, hogy Brüsszel. És az, hogy migráns.

A járvány és a védekezés azonban egyszavas lózungokkal nem intézhető el. Összetett mondatokat, árnyalt megközelítést, szakszerű megfogalmazást tőlük viszont nem lehet elvárni, mert nem így lett a rendszer megtervezve. Ha véletlenül leírnának egy őszinte sort, akkor hibaüzenetet küldene a gép.

Boris Johnson két szakértővel az oldalán jelent meg, és hármasban válaszoltak az újságírói kérdésekre. Ami nem úgy zajlott le, hogy a szakértők csak akkor szólhattak hozzá, amikor erre a miniszterelnöktől engedélyt kaptak, és válaszadás közben nem lesték fél szemmel a kormányfő arckifejezését alázatosan. Ellenkezőleg. Azt fejezték ki ezzel a szereposztással, hogy a kormány vállalja a nehéz politikai döntéseket, de azokat szakmai mérlegelés alapján fogják meghozni. „A tudomány megállapításai alapján kell cselekedni a politikában” – emelte ki a német kancellár az ő sajtótájékoztatóján.

Pár fényévvel és néhány üresen zakatoló kisvasúttal tőlük keletre a magyar miniszterelnök a probléma lényegét abban ragadta meg, hogy „az illegális migráció és a koronavírus-járvány között egyértelműen kapcsolat van.”

Zutty. Annyira kínos, hogy mi szégyelljük magunkat, mégis muszáj kitérni rá, mert nem maradhat a levegőben ez az állítás. Tehát: az illegális migráció és a koronavírus-járvány között természetesen nincs kapcsolat, a fertőzést legálisan utazó turisták, üzletemberek, politikusok hordták szét a világon, és nem azok a földönfutó menekültek, akik hosszabb időn keresztül gyalogolnak, mint amennyi a betegség lappangási ideje.

A mi államférfink áll a tükör előtt, ő, akiről máris korszak van előre elnevezve, nézegeti magát, a baljós időkhöz igazítja komor arckifejezését, hiszen a történelem nagy színpadán kellene felemelő szózatot intézni a magyarokhoz, mint tette egykor Kossuth vagy Nagy Imre, csapataink harcban állnak etcetera, oszt ebből a drámai sűrűségű pillanatból lett a rutinból színre vitt ostoba migránsozás. Évek óta ebbe a témába csimpaszkodik, leépülő szókinccsel ennél értelmesebb megfejtést a világról már nem tud elénk tárni, tulajdonképpen lemondhatnánk róla, ha nem ő lenne éppen a teljhatalomnál is nagyobb jogkörökkel felhatalmazott, legfőbb döntéshozó. Aki rácsodálkozik a repülőtéren arra, hogy az utasok hőmérsékletét megmérik, mert ennyire azért nem követi az eseményeket. Tőle függ a sorsunk.

A meglepődése persze jogos volt, mivel az égvilágon semmi értelme nincs annak, hogy a határoknál lézeres hőmérővel bohóckodjanak egy olyan járvány esetén, amelynek két hetes a lappangási ideje, és már a tünetek megjelenése előtt fertőz. Értik, ugye? Ez a módszer legfeljebb azokat szűri ki, akik már lázasak; akik még nem lázasak, de már fertőznek, mehetnek nyugodtan tovább. Ami valóban segítene, az a laboratóriumi teszt, csak hát abból nincs elég, elvtársak.

Miért nincs? Mert a magyar állam nem működik. Illetve pont úgy működik mint az állami futball, az a nemzetstratégiai ágazat – ami a többi területtel ellentétben – még érdekli is azt a miniszterelnököt, aki valamilyen istenkomplexustól szenvedve mindent központosított és az államélet valamennyi területét maga alá gyűrte azzal a jelszóval, hogy a politikai kormányzás felülírja az összes szakmai szempontot és megfontolást.

Elemezzük ennek tükrében a következő történetet, amit hamarosan illusztrációként mellékelnek a nem működő államról szóló szócikkhez:

Csütörtökön az egyik fővárosi gimnázium diákja megtudta, hogy az anyja tesztje pozitív lett. Sajtóhírek szerint ezután el akarta végeztetni a koronavírus-tesztet, de az állami ellátórendszer elutasította őt, ahogyan az apát, az osztálytársait, és a tanárait is. A vírus kezelésére kijelölt Szent László Kórházban azt közölték velük, hogy akinek nincsenek tünetei, azt nem tesztelik. Eközben az iskola fentről azt az utasítást kapta, hogy a tanítást pénteken meg kell tartani.

Most jön a még durvább rész. Kiderült, hogy az édesanya egy hete jelentkezett a Szent László Kórházban, mert a koronavírusra jellemző tüneteket észlelte magán, de miután nem járt külföldön és nem találkozott igazolt beteggel, ezért a Szent János Kórházba irányították. Ott napokig tüdőgyulladással kezelték védőfelszerelés nélkül, majd elvégezték rajta a tesztet, és mikor kiderült, hogy pozitív, visszavitték a Szent Lászlóba.

Érdemes mindezt összehasonlítani azzal a precíz szervezettséggel, ahogyan a dél-koreai hatóságok próbálnak védekezni. Ők annyi emberen végzik el a tesztet, amennyin bírják. Itthon erre egyedül akkor kerülhet sor, ha bejelented, hogy egy iráni apa és egy kínai anya gyerekével smároltál Észak-Olaszországban. Ha nem vagy lázas, akkor így sem. Van tíz napod szabadon fertőzni.

Olyan ez, mint amikor a Harry Potter történet sokadik részében a Mágiaügyi Minisztérium illetékesei azt hajtogatták rögeszmésen, hogy a régen visszatért Voldemort nem tért vissza. A magyar kormány abból indul ki, hogy ezt a vírust csak külföldön vagy külfölditől lehet elkapni. Magyarról magyarra nem terjed. Szó szerint azt fejtegette tegnap reggel az Operatív Törzsfőnök, hogy az iskolákkal szemben azért kellett a felsőoktatási intézményeket bezárni, mert „a járványt Magyarországra a külföldiek hozták be” és egyébként „nem tudjuk különválasztani a több tízezer külföldi diákot a magyaroktól.”

De miért mondja ezt? Mindenki érzi, hogy itt valami nem stimmel. Betiltották a 100 fősnél nagyobb rendezvényeket, de nem zárták be az iskolákat, holott az oktatás egy 100 fősnél nagyobb beltéri rendezvény. Orbán tegnap reggel azt is deklarálta, hogy iskolabezárás esetén a tanárok fizetés nélküli szabadságot lennének kénytelenek kivenni. Miért nem határoz úgy a mindenható kormány, hogy kifizeti ezt az időszakot? Senki nem érti. Aztán 12 óra múlva bejelentette az iskolák bezárását.

Ilyenkor jönne jól az a két hiteles szakértő a felelősségét és a nemzetét komolyan vevő miniszterelnök oldalán. Ők azonban azért nem állnak ott mellette, amiért vírusteszt sincs elegendő. Vagy amiért elüldözte a CEU-t és lerombolta az Akadémiát. Ezek a dolgok összefüggenek. Ezt mondja ki a már többször említett azonosság-elmélet: nincs kétféle állam, az egyik, amelyik arra is képtelen, hogy a kórházi műtőkben nyáron ne legyen 35 fok, és a másik, amelyik váratlanul pompásan szervezi meg a járványvédelmet.

Egy Orbán van. Ő viszont mindenütt. Ő dönt arról, hogy ki lépjen pályára a kedvenc focicsapatában, és arról is, hogy egy futóbolond irányítsa az egészségügyet. Ő döntötte el az Országos Epidemiológiai Központ megszüntetését, ahogy ő döntötte el azt is, hogy az egészségügy fejlesztése helyett nyolc év alatt 791 milliárd forintot költ el labdarúgásra. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4%-ának megfelelő mértékben csökkentek Magyarországon, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1%-kal nőttek – állapította meg az az Európai Bizottság országjelentése.

Ez mind az ő döntése volt.

Az eredmény: értelmetlen lézeres lázmérőzés a határon, védőfelszerelés nélkül dolgozó orvosok és ápolók a kórházakban, összevissza hadoválás a sajtótájékoztatókon.

Mindezt azért érdemes rögzíteni, mert még a legutóbbi választások előtt is sokan jöttek azzal, hogy igen, a fideszesek gátlástalanul lopnak, szemérmetlenül hazudoznak, visszataszító módon hencegnek a frissen zabrált vagyonukkal, nyomasztóan arrogánsak és agresszívek, felszámolták az alkotmányosságot és a joguralmat, igazságtalanok a szegényekkel, lezüllesztették a közbeszédet, eltávolodtak a Nyugattól, kiszolgáltatták az országot Moszkvának, aljasul bánnak a menekültekkel, kivágják az összes fát, restaurálták a komcsi attitűdöt, Németh Szilárd és Rogán Cecília,

de

legalább

tudnak kormányozni.

https://hvg.hu/itthon/20200314_Gomperz_Kormanyzas_megkoronazva

Fábián András: Nicht beszaren!

Gyorsan le kell szögeznem, hogy nix dájcs. Ez azért is jó, mert annak, amiről írni akarok, köze nincs a német nyelvhez, sokkal több a magyarhoz. Szerető nagyapámhoz sokkal több. Így lelkesített a papa, amikor leküldött a pincébe egy üveg vörösért, de lent éppen kiégett a villanykörte. Volt ennek a lenti mélysötétnek egy nagy előnye is, gyorsan megjártam a grádicsot. A másik csak nagyapát érintette, hamarjában a keblére ölelhette a borosüveget.

Most is nagy a sötétség. Itt a nyakunkon a soha nem látott (dehogynem) világjárvány. Ettől retteg boldog és boldogtalan, gazdag és szegény. Leginkább persze az öregek, és a szegények. Írva vagyon ugyanis, hogy „a vírust a gyerekek terjesztik” (E. Macron), de ők maguk csak ritkán betegszenek meg tőle. Ez annyira nagyon így van, hogy még a mi miniszterelnökünket sem lehetett egészen tegnap estig rábeszélni, hogy az iskolákat be kell zárni. Akkor is csak nagy és országos nyomásra engedett.

Vakmerő fickó ez a mi miniszterelnökünk. Igazi harcos típus. Utcai harcos, ahogyan ő mondta. Angyalföldi gyerekként csak azt tehetem ehhez hozzá, hogy olyan igazi nagy parasztpofont bizonyos, hogy még egyszer sem kapott az Üteg utcában. Akkor ugyanis íziben megtanulta volna, hogyan kell tisztességesen viselkedni felnőtt szenesemberek társaságában, ha nem akarjuk kihúzni a gyufát. Nem tolakszunk, nem szólunk kéz előtt, nem hazudunk és álljuk a cechet. És a legfontosabb aranyszabály: nem iszunk bele más sörébe!

Ő azonban mégiscsak utcai harcosnak vallja magát. Szerintem, afféle Felcsúti főutcai harcos, aki nem ijed meg, ha jön hazafelé a csorda a legelőről. Fogja magát és szépen félreáll. Oda húzódik a kerítés mellé és megvárja, míg a sok nagy marha elhalad mellette. Akkor aztán beint nekik, öklét rázza, káromkodik a tehenek háta mögött és elhordja őket mindenféle baromnak, meg tinónak.

Most és itt persze a koronavírusról van szó. Vigyázok is nagyon, mit vetek papírra, mert ezek a cudar idők fokozott óvatosságot igényelnek. Eddig is vigyázni kellett, mit írunk le, most viszont még amiatt is aggódhatunk, hogy nem keltünk-e rémhírt, nem ugrasztjuk-e nyakunkba a hatóságot. Kiberbűnözés, TEK, házkutatás és mehet az ember a bíróságra. Kell ez nekünk? Nem kell. A hatóság ugyanis ugrásra kész. Tudható, hogy ez a mi kritikus hangvételünk egészen biztosan nincsen az ő szája íze szerint. Bármikor lecsaphat ránk, betilthat, letilthat, bezárhat, kizárhat. Szóval csak óvatosan!

Már tegnap délután duruzsolták a jól értesültek, hogy este negyed tízkor (vámpíroknak való idő!) a bátor utcai miniszterelnök valami nagy-nagy bejelentést kíván tenni. Azért volt a sokat sejtető belengetés, azért várhatott vele ilyen sokat, hogy minél nagyobb legyen az izgatott várakozás: Jaj! Mit is akarhat majd mondani?! Hú! Mi lesz itt?!

Nos, nem azt jelentette be, hogy ő kitárt ingmellel kiállt a vírussal csatára, és természetesen ő győzedelmeskedett. Korántsem. Az lett, tisztelettel, hogy végre engedett a társadalmi nyomásnak, és bezárják az iskolákat. Nem akarta, nagyon nem akarta ez az utcai miniszterelnök. Először is, mert az igazi menő, aki győzni akar, az szembe megy a forgalommal. Fizetni se akart munka nélkül a 180 000 tanárnak, miközben ő ott keccsöl erőt fáradtságot nem kímélve. Több oka is volt rá. Mármint, hogy nem akart fizetni. Egyrészt precedenst teremtett volna a romáknak, akik szerinte a kártérítési jogosultságukat munka nélküli jövedelem szerzésre akarják felhasználni. Aztán, ha mégis azt mondja, hogy a tanárok ne dolgozzanak, akkor meg kellett volna határozni, hogy (Fábry Béla barátunkat idézem!) „Az iskolák bezárásával egyidejűleg meg kellene határozni a minimális szolgáltatás tartalmát. Gyermekfelügyelet azon szülők gyerekeinek, akik munkájuk miatt nem tudják megoldania az otthoni felügyeletet, étkezés biztosítása, egyéb. Ezt kérik, követelik a szakszervezetek évek óta.” Ha ezt a bezárást ő most meglépi, akkor ugye jöhet a mindent elsöprő pedagógus sztrájk. A feltételeket pedig akkor már nem lehet módosítani!

Este negyed tízre mégis sikerült átvágni a gordiuszi csomót. Boldogság. Nem kell bejárni, táv kell oktatni, a tanárok meg „home office”. Szerintem, mire a dolog kialakul, és működésbe lendül az utcai harcos által remélt módon és szinten, addigra a pandémiának már az emléke is a múlté lesz. De ne adjuk fel. Részben, mert Orbánnak, aki büszkén vllotta be, hogy egy számítógépet sem tud bekapcsolni. Gőze nincs tehát arról, hogy technikailag hogyan működhet egy ilyen rendszer. Részben, mert a gyerekek úgyis inkább Spongya Bobot fognak nézni a tévén, és nem az iskolatévét. A mostani tanterv úgysem igényli az együtt haladást. Van, ahol Horthy jó magyar, jó katona volt, Szálasi igaz hazaffy, Wass Albert meg béke Nobel díjat érdemelt volna. Mások viszont éppen ennek az ellenkezőjét tanítják – helyesen – a vásott kölköknek.

Sebaj! Oldják meg. Az a lényeg, hogy az országos felháborodásnak ez a mi utcai harcosunk véget vetett. Huszárosan, ügyesen alkalmazva Nevers herceg kivédhetetlen, cseles döfését. Egy igazi Lagardere lovagot tisztelhetünk. Nincs ingyen pénz, nincs munka nélküli jövedelem. Mégis együtt haladunk Svájccal, Franciaországgal, Észtországgal, Dániával. Sőt még a horvátokkal is együtt haladunk. Az a fránya és gonosz Brüsszel is mire készül? Bezár. Ha Orbán nem így tett volna, bizonyosan elsöpri a népharag. Azért ne üldögéljen nyugodtan a babérjain! Ez a dolog még nincs lefutva. Még akkor sem, ha minden magyarok miniszterelnöke szerint a világjárvány nem pártpolitikai és végképp nem politikai ügy. Mert bizony nagyon is az.

Amikor már nem csak az ellenzék, hanem a saját pártja is azzal megy neki, hogy ne játsszon a gyerekeink életével. Amikor Bizottságok garmadáját alakítja, hogy legyen majd kikre mutogatni, amikor a felelősség kérdése szóba kerül. Amikor beindítja a propaganda gépezetét, hogy bizonyítsa: ő az, aki mindnet megtesz és még arra is hajlandó, hogy 180 fokos fordulatot hajtson végre és elkezdjen együtt haladni a forgalommal.

Egy dolog azonban mindannyiunk számára már régen világos. Magyarországon tíz éve már egész biztosan nincsen egészségpolitika. Egészségügyi miniszter sincs. Apparátus sincs. Járványügyi szervezet és szakemberek sincsenek már. A modern egészségügy ugyanis pénzbe kerül, sok pénzbe. A pénz meg, tudjuk, másra kell. Például Moldáviának nyitott hitelkeretre.

https://huppa.hu/fabian-andras-nicht-beszaren/

A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak

Magyarországon nem csak a vírus fertőz.

Orbán statáriumot hirdetett, lényegében fölfüggesztette saját (torz) világképére formált alaptörvényét, mely eddig is lehetővé tette számára a demokratikus intézményrendszer egy részének megszüntetését másik, kisebb részének saját szolgálatába állítását.

Egyelőre csak az operatív törzsnek nevezett csoportja élén gyakorolja immár kendőzetlen teljhatalmát, azonban ne legyen kétségünk, pozíciója a koronavírus elmúltával sem fog változni. Még az is lehet, hogy a járványtan és a józan ész mellőzésével folytatott vírusellenes harc eltart 2022-ig, és el lehet halasztani a választásokat.

Most mindenesetre elérkezett a pillanat, hogy valódi diktátornak érezhesse magát: mert nemcsak a köztársaság intézményrendszerét helyezte hatályon kívül, ugyanezt tette az ország minden rendű és rangú szakértőjével,

a tudományos akadémiától a háziorvosi rendelőig.

A szakértelem Orbániában gyurcsányista-sorosista trükknek számít, aki nem fideszes, vagy legalább nem erősen keresztény magyar, az ellenség, annak a gondolatai és a szavai mételyeznek. Hullnia kell, de minimum távoznia a közigazgatásból. Maradnak a hülyék és a magukat hülyének tettetni tudók az ország vezetésében. A soha vissza nem beszélő jól fizetett hülyék, és a „van az a pénz, amiért” hülyék. Ők aztán mindenféle hazugsággal hülyítik az arra hajlandókat. Ez megy tíz éve, és eddig működött is valamennyire. Csakhogy tavaly ősz óta ébredeznek a józanabb erők is.
Minimum Orbán második kormányra kerülése óta a Fidesz minden gondolkodásra hajlamos embereket foglalkoztató intézményt megtámad és igyekszik ellehetetleníteni. A legtöbb energiáját a legveszélyesebbek kiszorítására fordította (CEU, MTA). Ezek üldözése akkor is létfontosságú volt számukra, ha épp nem volt rá sem ésszerű, sem jogi magyarázatuk.

Most, hogy itt a világjárvány, pontot lehet tenni az i-re:

lemondani március 15-ét, bezárni az egyetemeket, a színházakat és mindent, ahol száznál több gondolkodó jelen lehet.

Akik úgy vélnék, hogy cinikus dolog így beszélni járvány idején, azoknak kénytelen vagyok néhány járványtani evidenciát bemutatva bizonyítani, hogy az operatív törzsnek pánikkeltésen kívül más célja nincsen. A napokban hangzott el Angela Merkel német kancellártól, hogy a vírus megfertőzheti a (német) lakosság hetven százalékát. Ezt a magyar médiumok úgy tálalják, mintha igazolná a magyar törzs propagandaszólamait. Csakhogy pont fordítva van.

A járvány akkor múlik el, ha a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik, és a megbetegedettek meggyógyulnak, s ezáltal védettséget szereznek. A fiatal és egészséges emberek életét nem veszélyezteti a fertőzés. Az elsődleges kitűzhető és elérhető cél így az idősek és a betegek megvédése lenne. Magyarországon elsősorban a nyugdíjból visszatért orvosok és egészségügyi középkáderek megvédése tehát, akik az első vonalban ütköznek majd a járvánnyal – ha majd lesz. Mert még nincs.

De nemcsak az „operatív törzs” bölcsei brillíroznak koronavírus ügyben. Sem a főváros, sem a többi ellenzéki nagyváros nem állított föl pártfüggetlen, azaz valódi egészségügyi szakértői gárdát.

Nem most, már a választások után kellett volna!

Inkább ők is követik a kormány vakmerőségét.  Ahogy a „parlamenti ellenzék” is rá-rá tesz egy lapáttal. A legbaloldalibb, legliberálisabb párt európai embere ezer lélegeztető gép beszerzését követeli az operatív törzstől. Tekintsünk most el attól, hogy Európában nincs olyan gyártó és/vagy szállító, amelyik egy-két éven belül képes volna leszállítani ekkora kvantumot. De mondjuk, hogy van, vagy beszerzik Kínából… Menten nagy bajba kerülne a szakma: honnan vegyen plusz 2-3 ezer intenzív terápiás szakorvost, kétszer annyi intenzív terápiás nővért és ezer plusz szobát a gépeknek? És betegeket a gépekhez. Úgy tűnik, nemcsak a vírusok fertőznek.

A szerző sebész

https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-jarvany-akkor-mulik-el-ha-a-lakossag-60-70-szazaleka-megfertozodik-es-a-megbetegedettek-meggyogyulnak-127709

Pénz hozott, pénz visz el

Megnyugtató azért, hogy vannak a világban állandó dolgok, amelyek akkor is működnek, amikor minden összedőlt. Az entrópia kutyatöke ahhoz képest amekkora káosz van mostanság a vírus miatt, a mi kedves vezetőnk azonban óramű pontossággal dirigálja mindeközben is a pénzmosodát, ami azt mutatja, bízik a jövőben. Csak az lop, aki úgy hiszi, élni fog, aki a halálra készül, felhagy a pénzgyűjtéssel, fosztogatással. Az útonállók is inkább már papot hívnak a vége felé, Orbán Viktor viszont nyögve-szuszogva viszi a pénzt akkor is, amikor az ország torkán a kés, ami azt mutatja, tényleg nem nagyon érdekli ennek sorsa.

Éppen csak kihirdette a veszélyhelyzetet, függőben hagyva annak valós tartalmát, mi zárjon be mi nem, ki mehet és hová, ki meg sehová, tényleg teljes a zűrzavar. Orbán Viktor Mihály azonban hamar-hamar beleült a nem is kormánygépbe, és elrepült a messzi Moldáviába harminc milliárdot vinni nekik, amiről tudjuk – mert elmondták – azért hasznos kihelyezés, mert ennek a fele landol a saját zsebekben, és nincs vele annyi macera, mint idehaza. Igaz, már itt sem sok. Ez a harminc milliárd az elmúlt évek kihelyezései és bevételezései tükrében nem tétel, csak két kisebb stadion, de kötöttek már föl kevesebbért is észéreket.

Fontos lehetett az út, a moldávok ugyanis a vírus miatt nem igazán fogadnak népeket, a mi köpcösünket viszont igen. A moldávok engemet nem igazán érdekelnek, hogy mért kockáztatják, hogy valami szittya vírust vigyen nekik oda az, aki egy órával előtte záratta be az országát – kivéve iskolák –, engemet a köpcös lelke érdekel, ha van neki. Ha meg nincs, akkor annak a hiánya, mindösszesen, hogy mi van ennek a fejében, vagy épp mi nincsen egyáltalán. Hogy milyen a lelke annak, akinek az első dolga a veszélyhelyzet kihirdetése után külföldre pénzt cipelni, efölött vitát nyitni fölösleges. De, hogy a gazdaságot is unortodox módon nézi, az is bizonyos. Ha nézi valahogyan egyáltalán.

A szemünk előtt dől össze lassan a globális piac, aminek szittya nemzetünk minden ezt tagadó állítás ellenére része, és mindeközben hurcolássza a kedves vezető a pénzünket. Már megy a visítás az idegenforgalom miatt, akkor én hozzá teszem a vendéglátást, ezek beszállítóit, a belföldi turizmust, színházakat, múzeumokat, mozikat koncerteket, aztán szép lassan, a begyűrűzések miatt az ipart, meg úgy általában mindent, és előttünk is áll egy jóképű recesszió, ez meg viszi a pénzt másnak. Aztán majd hazajön, és valami akcióterv alapján a haveroknak adja a maradékot, mondván, megmenti a gazdaságot. A zavarosban mindig jó halászni, miniszterügynök elvtárs pedig ezt teszi épp.

Épp csak nem kézigránáttal horgászik, hogy megmaradjunk a képnél. Akcióterv, operatív törzs, röpködnek a harcászati kifejezések, miközben rohad szét minden. Ha a napokban valami érseket fogad az erkélyén és egy csekket nyom a kezébe, vagy a vírus miatt kárt szenvedett olasz templomnak ad perselypénzt, az lesz csak móka és kacagás, de még az is lehet. Szokták mondani, hogy bajban ismerszik meg az ember. Káoszban pedig a vezető – teszem hozzá én –, s a mi köpcösünk mindkét minőségében kudarcot vallott: embernek szaralak, vezetőnek alkalmatlan, kérdezzük már meg tőle, mi a francot keres a várban egyáltalán.

Tudjuk persze, pénzt. Arra leszek majd kíváncsi de nagyon, hogyan harcol majd az Unióban a forrásokért a költségvetési vitában, hogyan küzd majd oroszlánként, hogy jöjjön a pénz, amit aztán majd lehet vinni. Mert most derült ki, hogy a NER, a kereszténység, a trianoni gyászdalok, a nemzeti pátosz, kipcsak vérünk és türk testvéreink, hogy minden eszement elmélet és kitaláció, NAT és kultúrkampf, az egész rohadt, tíz éves vircsaft azt szolgálja, hogy lehessen lopni. Még akkor is, amikor az ország készül kipusztulni alóla. Lelopja róla a szemfedőt baszd meg, eladja a szentelt olajat és kifosztja a hullát. Ilyen a mi köpcösünk, szeressétek tehát nagyon.

http://rezeda.blogin.hu/2020/03/13/penzt-hozott-penzt-visz-el/

Koronavírus: „A gyerekek félnek, segítsenek!”

Ezt a mondatot Horn Mici mondja gyerek- (és felnőtt)korom kultikus filmjében, Szabó Magda Abigél c. könyvének tévés adaptációjában. A mondat akkor hangzik el, amikor a Matula Gimnázium igazgatója, Torma Gedeon számára a diákok előtt, az ebédlőben derül ki, hogy a II. világháború miatt azonnal bezárják az iskolákat és előrehozott érettségi lesz. Mindenki döbbenten áll a jelenetben, abban az iskolában, ahol 1944 tavaszáig legalább a gyerekek számára megőrizték a béke egy kis szigetét.

Aki ma nem negligálja a koronavírus járványt, az fél, vagy kicsit, vagy nagyon, de biztosan. És sokan vannak közöttünk, akik ezzel a félelemmel nem tudnak mit kezdeni, akiket annak a lehetősége, hogy leáll az élet, vagy akár csak korlátozzák az egyébként meglévő szabadságunkat, bizonytalansággal tölt el. A mi generációnk, de talán már a szüleinké sincs háborús tudással felvértezve, szerencsére. Tankönyvekből, vagy maximum tévéből ismertünk eddig járványokat. Nem ismerjük azokat a magatartásmintákat, amelyeket egy világjárvány esetén követnünk szükséges.

Azon túl, hogy igenis rögzítjük, mi a kormány, mi a hatóságok felelőssége, és mi az egészségügyi rendszer lehetősége egy ilyen helyzet kezelésében, nagyon fontos, hogy a társadalom tisztában legyen azzal, hogy személyes magatartásunknak milyen hatása lehet, és ennek megfelelően viselkedjünk. A kézmosás, a zsebkendőhasználat, a kézfogás és a személyes kontaktus kerülése, külsős programjaink lemondása, az online ügyintézés nem úri huncutság, ezzel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a járvány lassabban terjedjen, és ezáltal egy időpillanatban kevesebb leterheltséget jelentsen az egészségügyi rendszer számára. Minden, ami nem életbevágó, az most várhat. Sajnos az nem tud cél lenni, hogy elkerüljük a járványt, cél az lehet, hogy lassítsuk azt. Ezt elérhetjük. A valós halálozási és megbetegedési arányokat csak utólag fogjuk tudni felrajzolni, a még mindig lehetséges lassításért most tehetünk mi magunk is.

A fegyelmezettség, a lemondás és a józanság nagyon menő lesz a következő hetekben. Ezzel tehetünk a legtöbbet magunkért és embertársainkért.

Szerencsénk van, mert pl. a modern technológiák így is lehetőséget adnak a kommunikációra.

Hozzájárulhatunk munkáltatóként is ahhoz, hogy a járvány lassabban tetőzzön. Ha meg lehet oldani, ne legyen vitatéma pl. a home office. És ahol nincs home office, ott is lehet tisztességes stratégiát kidolgozni, egy cselekvési tervet, amellyel a mozgásokat minimalizáljuk. Ha valaki beteg, akkor azt küldjék haza, karanténba, és értesítsék a hatóságokat. Az egészséges munkakörülményeket biztosítani kell, írja a Munka törvénykönyve, ezért a munkáltatónak mindent meg kell tennie.

A kormánynak abban áll a felelőssége, hogy a fentieket hangsúlyozza a társadalom felé. A soha nem tapasztalt krízisre való elkerülhetetlen felkészületlenség, a vírus természete, hosszú lappangási ideje sok dolgot megnehezít, és sok dolgot már meg is lépett a kormányzat, ami üdvözlendő.

De ami alapvetés, az alapvetés, márciusi 12 pontba szedve.

1. Az egészségügyi dolgozóknak védőfelszerelés kell. Ha eddig nem történtek ez ügyben megfelelő lépések, akkor ezután kell, hogy azonnal megtörténjenek. Ez nem hangulatkeltés. Ők találkoznak a legtöbb beteggel, és tovább is adhatják a fertőzést, és ők azok, akik gyógyítani tudnak, ha kiesnek, akkor meg nem tudnak. Ennyire egyszerű.
2. Ha a védőfelszerelések ára hirtelen emelkedni kezd, akkor oda irányítsuk a rendőrséget, ne az iskolákba felvilágosító oktatásra. Járványon senki se nyerészkedjen.
3. Ha csökkentjük az emberek közötti kontaktust, akkor a vírus lassabban terjed.
4. Akárhogy is működnek az iskolák hétfőtől, az a korábbi reakció, hogy bezárás esetén fizetés nélküli szabadságra küldik a pedagógusokat, rendkívül rossz üzenet a munkáltatók számára.
5. Segítséget kell nyújtani a munkáltatók számára is, egyértelmű közléseket tenni, hogy milyen elvek mentén döntsenek a munkavégzést illetően. Nyilvánvalóan a legfőbb érték az emberi élet védelme kell, hogy legyen.
6. A gazdaság egy nagy járványban is rossz helyzetben lesz, a lehető legkorábbi leállás miatti gazdasági veszteségekben az az igen nagy pozitívum, hogy kevesebb emberéletbe kerülnek és talán egy félig-meddig megúszott járvány kevesebb kárral jár.
7. A góckeresés és a széleskörű (de könyörgöm, legalább tudottan beteggel kapcsolatba lépett személyek esetében a) tesztelés hozzájárulhat a pontosabb kép kialakulásához és a járvány lassításához. Nem a pánikhoz, hanem a következő lépések meghatározásához, úgy, ahogy az otthoni karantén következetes és széleskörű alkalmazása is.
8. Amennyiben az erre rendelkezésre álló járványügyi munkaerő-állomány nem elegendő, megfelelő, rövid kiképzés után be lehet vetni a katasztrófavédelmet és más hatóságokat is.
9. Az olyan cégek, akik a veszélyhelyzeti járványügyi előírásokon kiskaput keresnek, kapjanak minimum ellenőrzést, figyelmeztetést, de inkább büntetést. Ha egy moziban több terem van, akkor az előtérben egyszerre nem 99 ember fog tartózkodni. Ha a jogszabály kiskapukra ad lehetőséget, akkor foltozzák be azokat.
10. Az intézkedések elégtelensége miatti bizalmatlanság is pánikot szül. Össze tudjuk hasonlítani az egyes országok reakcióit. Nehéz megindokolni a közvélemény számára, mi miért enyhébben reagálunk, mint mások.
11. Jogunk van félni. De a félelem még kordában tartható, a pánik már nem.
12. A felnőtt a gyerek félelmét, a megfelelő hatósági és kormányzati intézkedések a felnőttek félelmét tudják oldani és ezen túlmenően még fontosabb: hozzájárulhatnak a veszteségek mérsékléséhez.

„Felelős ministeriumot Buda-Pesten!”

https://merce.hu/2020/03/14/koronavirus-a-gyerekek-felnek-segitsenek/

Kovács Zoltán szerint nem kell tudni, milyen protokoll szerint érdemel azonnal koronatesztet a belügyminiszter, és miért nem kaptak ilyet rögtön a vírusos beteget ellátó egészségügyi dolgozók

Az operatív törzs napi tájékoztatóján próbáltunk válaszokat szerezni.