Döbbenetes drágulás jött el 2020 elejére: ez kerül 67 százalékkal többe a boltokban

Egy esztendő leforgása alatt is brutális mértékű drágulással találhatják szembe magukat a magyar vásárlók, ha beszabadulnak egy szuper-, vagy hipermarketbe. 12 hónap alatt ugyanis rakétaszerűen kilőtt többek között az öblítőszer koncentrátum, az uborka, a sertéscomb és az alma ára is. Nem csalás, nem ámítás, ezek a termékek kivétel nélkül, több mint 30 százalékkal drágábbak ma, mint 2019 februárjában. És akkor a narancsról, a rövidkarajról, különböző felvágottakról, a félbarna kenyérről vagy a tejről még nem is beszéltünk.

A KSH legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árak Magyarországon 4,4 százalékkal voltak magasabbak 2020 februárjában, mint 2019. azonos hónapján. Ezen belül az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben, azok átlagosan 7 százalékkal kerültek többe. Igen ám, csakhogy a KSH által közölt drágulás mértéke egy átlagszám, a valóságban tehát rengeteg termék drágult ennél jóval nagyobb mértékben, és persze voltak olyanok is, amik olcsóbbak lettek. 

Mi most a KSH adatbázisában szereplő majd 100 termék, illetve szolgáltatás közül gyűjtöttük ki azt a 15 terméket, ami a legjobban drágult egy év alatt Magyarországon. Ezek pedig a következők voltak: 

A statisztikákból kiolvasható, hogy egy év leforgása alatt az 1600-2000 ml-es öblítőszer koncentrátum ára robban a legnagyobbat Magyarországon. E termékek ára ugyanis egy év leforgása alatt 66,7 százalékkal drágult.

Az öblítőszeren túl a top tízbe kizárólag élelmiszerek kerültek, vagy húsok vagy pedig gyümölcsök, zöldségek. A második legjobban dráguló árucikk például az uborka lett, ennek kilója egy év alatt 33,7 százalékkal kerül többe, de a dobogó harmadik fokára befutó sertéscomb kilója sem sokkal marad el ettől, ennek az ára 31,7 százalékkal emelkedett.

A harmincas klubba még az alma kilója fért be az összesített negyedik helyen, a gyümölcs ára egy év alatt 31,3 százalékkal emelkedett. 20 százalék fölötti áremelkedést produkált ezen felül még a narancs (25,1%), a rövidkaraj (23,3%), a párizsi felvágott (22,7%), és az olasz felvágott (21,9%) is. A top 10-be 16,9 százalékos áremelkedéssel lehet még beférni, ezt a banán produkálta, amit az összesített lista 9. helyén végzett citrom kilója előzött be, 17, 2 százalékos áremelkedéssel. 

Pénzre van szükséged? A Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorával könnyen kiválaszthatod a számodra legideálisabb konstrukciókat. KATT!

A top 15-be nem élelmiszerként még a belföldre küldött szabványméretű levél fért be, aminek az ára 12,5 százalékkal lett magasabb. A listát 14-15. helyen a félbarna kenyér és a pasztőrözött, 1,5 százalékos ESL tej zárja 12,3, illetve 11,9 százalékos áremelkedéssel.

Mindez összességében egyébként azt jelenti, hogy a top 15 legjobban dráguló termék Magyarországon, egy év leforgása alatt átlagosan 23,5 százalékkal kerül többe napjainkban, mint 2019 februárjában. A drágulás mértékén túlmenően megnéztük azt is, hogy mindez mit jelent forintban kifejezve. Mutatjuk tehát a pontos átlagárakat is:

Erre is rámegy a gatyád

A 15 legjobban dráguló terméken túl kíváncsiak voltunk arra is, hogy a KSH teljes listáján melyik az a szolgáltatás, aminek az ára a legjobban emelkedett egy év leforgása alatt. A hivatalos statisztika szerint a szolgáltatások közül a személygépjármű vezető tanfolyam, tantermi képzés, tanfolyam ára növekedett a legbrutálisabb mértékben.

Ez százalékosan nézve 10,1 százalékos emelkedést jelentett, ami egyébként az összesített árváltozási lista 18. legmagasabb értéke, tehát éppen hogy csak lemaradt a top 15-ről. 

Forintosítva a vezetői tanfolyamon túl jóval drágább lett az automata mosógép (6-8 kg) is, ezért átlagosan 8 490 forinttal többet kell ma fizetni, mint egy évvel korábban. Arányaiban ez egyébként 8,7 százalékos jelentett a mosógépeknél, ami az összesített lista 25. legmagasabbja volt.

Verdikt

Összességében elmondható tehát, hogy az egy év alatt legdurvábban dráguló termékek között jócskán akadnak élelmiszerek, és a mindennapi egészséges táplálkozásban elkerülhetetlen vitaminforrások is. Ennek tekintetében pedig nem túlzás azt állítani, hogy ha valaki ma elmegy egy szupermarketbe vásárolni, akkor igencsak meg fogja érezni a kosarába bekerülő termékek okozta, többletköltségek miatti fejfájást és szívsajsgát. 

Ezek a tömegek maximum azzal vigasztalódhatnak, hogy a vöröshagyma, illetve a fejes káposzta több mint 15 százalékkal olcsóbb lett 1 év leforgása alatt, de jóval kevesebbet kell fizetni egy 76-82 cm-es LCD-LED tévéért is. Ez utóbbival átlagosan például 4 900 forintot spórolhatunk a tavalyi árhoz képest.

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/dobbenetes-dragulas-jott-el-2020-elejere-ez-kerul-67-szazalekkal-tobbe-a-boltokban.1089881.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

A KSH jelentése szerint idén januárban 4,6 százalékkal, februárban pedig 4,4 százalékkal drágult az élet a nyugdíjasok számára - ez azt jelenti, hogy 2020 első két hónapja átlagában 4,5 százalékos volt a drágulás.

Ez pedig 1,7 százalékkal magasabb, mint az idei éves nyugdíjemelés 2,8 százalékos mértéke. Az utóbbi érték úgy alakult ki, hogy a januári nyugdíjemelést az inflációhoz igazítja a kormány, azonban nem utólag korrigálnak, hanem egy becsült inflációs érték alapján döntenek. Márpedig nagyot változott a világ 2019 május-június óta, amikor a 2020-ra vonatkozó inflációs becslés napvilágot látott.

A 2020. februári adatok alapján a nyugdíjasok által leginkább vásárolt termékek (azaz a nyugdíjas inflációs kosár elemei) kitartóan drágulnak.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-index is országos átlagos mutató. A KSH a mutató kiszámítása során a termékek és szolgáltatások köréből elhagyja a speciális, tényleges fogyasztáshoz nem köthető tételeket, azaz az úgynevezett imputált lakbért (ez 2012-től pedig már eleve nem része a fogyasztói árindexnek) és a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai étkezés, óvodai, bölcsődei étkezés, gyermekruházat, tankönyv, tanszer, írószer, oktatási szolgáltatás. 2020-ban a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához a 2018-as nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használják a statisztikusok.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya a fogyasztóiár-indexben 2,7 százalék, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 5,8 százalék.

Márpedig a nyugdíjasok fogyasztói kosarában az átlagosnál nagyobb súllyal szereplő termékek közül az élelmiszerek 2020. január-februárban 7 százalékkal drágultak, a háztartási energia viszont csak 0,4 százalékkal. Az egyéb cikkeknél pedig az átlagos áremelkedés idén 5,4 százalékos volt. Az utóbbin belül szerepel a jármű-üzemanyagok 10,6 százalékkal drágultak, míg a gyógyszerek 2,5 százalékkal kerültek többe.

Tavaly ősszel az átlagnyugdíj 135 ezer forint körül mozgott. Ehhez jött 2019. novemberében a 8,4 százalékos egyszeri kiegészítés, majd 2020. januártól a 2,8 százalékkal emelés - így idén az átlagos nyugellátás csaknem 139,8 ezer forint lehetett. Ez azt jelenti, hogy az első kéthavi inflációs adat alapján havonta 2,4 ezer forintot nem kap meg az átlagnyugdíjas. Bár elvileg - ha ilyen magas marad az infláció - ezt az összeget majd novemberben majd egy összegben (11*2,4 ezer forint, azaz összesen  26,4 ezer forint) kifizeti az állam, addig is ekkora kamatmentes hitelt nyújt minden egyes magyar nyugdíjas az államnak. Csekély vigaszt jelent tehát az a vissza-visszatérő állami kinyilatkoztatás, hogy a nyugdíjak reálértékének megtartására törekszik a kormány.

Nem csoda, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a vegyes emelés (a svájci indexálás) valamilyen verziójának visszaállítását. Egyelőre azonban kevés eredményt tudtak felmutatni.

A legtovább eddig talán a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) jutott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis megígérte a testületnek, hogy a jövőben az időseket érintő kérdésekről időnként megbeszéléseket folytatnak velük. A Nyuszet korábban bejelentette: a szervezet a nyugdíjemelés módszerének és mértékének megváltoztatása mellett elvárja a 2020-ra kalkulált 3 százalékos infláció mértékének megfelelő, jóval 3 százalékos nyugdíjemelést, majd 2021-re az igazságosabb vegyes indexálású - a béremelésekkel és a gazdaság növekedésével arányos - számítási rendszer bevezetését. A szervezet azt is elvárná a kormánytól, hogy a jelenlegi GDP arányos 0,3 százalék helyett legalább az EU átlagának megfelelő 0,5 százalékot fordítsa a szociális- és idősellátásra.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-oreg-dragulas-penzromlas.701804.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link