Hátha nem tűnik fel – így sunnyog a törvényalkotással az Orbán-kormány

Bár az Emmi kitartóan bizonygatja, hogy a veszélyesnek tartott rendelet ellenére a független színházak állami támogatása nincs veszélyben, a kormány eddigi működése alapján nem árt fenntartással kezelni ezt a nyilatkozatot. Sokszor és sokféleképpen sunnyogott már a kormány, a legjobb, mikor sajátjai előtt is titkol egy elképzelést. A Szabad ország, szabad város, szabad művészet címmel, a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tartott demonstráció résztvevői a belvárosi Madách téren 2019. december 9-én. © Fazekas István

A jelek szerint nem korrigálja a kormány az előadó-művészeti törvény végrehajtási rendeletét, amely veszélyes helyzetet teremt a független társulatoknál. A december 30-án éjjel megjelent szabály a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) szerint ellentétes a törvénnyel, és azt a veszélyt hordozza magában, hogy pontos végrehajtási szabályok híján a független társulatok működési támogatásra beadott pályázatait nem bírálják el. Ők még kedden kérték a rendelet pontosítását, de erre tudomásunk szerint eddig nem kaptak választ.

Az Emmit kedden és csütörtökön is megkerestük az ellentmondásos rendelet miatt, de kitartóan azt kommunikálják, hogy nem lesz semmi gond, miután a törvény előírja a függetlenek működési támogatását. Csütörtöki válaszukhoz hozzátették azt is, a törvényi határidők miatt a tárca rövid úton előkészíti a pályázatok kiírását.

Arra azonban nem kaptunk választ, hogy módosítják-e a rendeletet, illetve az eredetiből miért kellett törölni a működésre vonatkozó részt. A jószándékú verzió szerint itt lehet szó egyszerű tévedésről is – sőt, akár arról is, hogy mindenki totálisan félreérti a kormányt, és tényleg nem lesz semmi gond. A gyanakvást nem oszlatta el a minisztérium, különösen azért, mert az eredeti (később a Fidesz által letagadott, illetve sokat puhult) törvénytervezettel a szándéka pont az volt, amit most a végrehajtási rendelet tükröz.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ugyancsak december 30-án megjelent egy másik Magyar Közlöny is, amelyben egy hosszú táblázat egyik sorában feltüntették a működésre szánt, a pályázatban rendelkezésre álló keretösszeget. Ez az ellentmondás sem tisztázódott azóta sem.

Itt tehát vélhetően ugyanaz lesz, mint a tao helyett kitalált új támogatási rendszernél: majd a végén meglátjuk, mire is ment ki a játék. Az Index december közepén felfedezte, hogy – a kormányzati nyilatkozatok ellenére – nem csak előadó-művészeti szervezetek kaptak a visszaélésekre hivatkozva átalakított kulturális tao-t helyettesítő támogatásokból. 10 milliókat vagy milliárdokat nyertek fideszes politikusokhoz köthető cégek és önkormányzatok, a Köves Slomó vezette Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek csaknem két milliárd jutott, a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színházhoz köthető, még be nem jegyzett szervezet pedig 1 millárdot kapott. Mindeközben az Átrium pályázatát forráshiányra hivatkozva utasították el. A minisztérium ugyan megmagyarázta, miért van ez így jól, de az eredeti kommunikációhoz ez az osztogatás nem passzolt.

54 perc elég, nem?

Akármi is lesz a független színházakkal, a kormány az év utolsó előtti napján, január elsejei hatállyal fogadott el egy olyan módosítást, ami a FESZ értelmezése alapján problémát okozhat a rendszerben. Az időzítés miatt viszont ez simán el is sikkadhatott volna. Eleve több Magyar Közlöny jelent meg aznap, de még másnap is. Volt olyan év – kis túlzással –, hogy gyorsabban lépett hatályba a rendelet, mint ahogy azt az érintettek elolvashatták volna. És mint látjuk, több ez, mint év végi pénzkiszórás. Az év végi Közlöny-dömping nem az Orbán-kormány találmánya, a szocialista kormányokat épp a Fidesz kritizálta azért a gyakorlatért, hogy karácsony környékén jelentet meg fontos döntéseket.

Az elszaporodó egyéni képviselői indítványok viszont már az Orbán-kormányok sajátja: ez a módszer is tökéletesen alkalmas arra, hogy "kisebb legyen a csatazaj", ne kelljen egyeztetni fontos kérdésekről. De ha tartanak, abban sincs mindig köszönet, elég csak arra gondolni, hogy az MTA 54 percet kapott az életét alapvetően felforgató költségvetési törvényjavaslat véleményezésére. Ezzel vették el a kutatóhálózatok finanszírozását az MTA-tól, melyet egy éves huzavona és kormányzati terelés után a teljes leválasztás követett.

A Pedagógusok Szakszervezete pedig nemrég azért reklamált, mert december 13-a (péntek) 18:33-kor kapták meg a szakképzésről szóló törvény végrehajtási kormányrendelet tervezetét úgy, hogy hétfő délután kettőig várták véleményüket. Szerintük ez nem állt arányban a tervezet terjedelmével és jelentőségével. Véleményük ettől még volt: az ITM kommunikációjával ellentétben nem rugalmas lesz a rendszer, hanem a közalkalmazotti státuszukat elvesztő tanárok teljesen kiszolgáltatottak lehetnek.

Jó, hát meggondoltuk magunkat

Azért élünk törvénymódosítási kezdeményezésekkel, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a pofátlan végkielégítések gyakorlatának

– mondta Lázár János 2010 novemberében a Fidesz frakcióvezetőjeként a Parlamentben, amikor benyújtották azt a javaslatot, amely alapján a közszférában nyújtott végkielégítések kétmillió forint feletti részét, visszamenőlegesen is, 98 százalékos különadóval sújtották. Ez volt az első komolyabb törvénymódosítás egyike, amellyel a májusban hatalomra került kormány megvárta az önkormányzati választásokat. Az "egyszer és mindenkorra" nem sokáig tartott, az Alkotmánybíróság döntése után ugyanis előbb a visszamenőlegességet vették ki belőle, majd a mértékét csökkentették 75 százalékra úgy, hogy valószínűleg a képviselőknek sem tűnt föl: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter "technikai pontosításnak" álcázva egy agrár- és környezetvédelmi salátatörvényhez nyújtotta be, zárószavazás előtt. 2018 nyarán pedig az adótörvénybe csempészve el is törölték.

A bevezetés és eltörlés közös vonása volt a visszamenőleges hatály, így az érintettek 2018. január 1-től mentesültek az extrém mértékű adó alól. Így a bukott minisztereknek nem kellett aggódniuk milliós végkielégítésük miatt, hogy a kormányváltás után a Nemzeti Vagyonkezelő éléről elbocsátott Szivek Norbert és Dávid Ilona MÁV-vezér sem kényszerült a különadó megfizetésére.

Tempó kérem, tempó

A kormány 2013-ban turbófokozatba kapcsolt a takarékszövetkezetek államosításával is. Erről három törvényt hoztak, kettőt kivételes sürgős eljárással. A leghosszabb szövegű javaslatot kedden nyújtották be, és szerdán már le is zavarták a vitát. A másikat vasárnap nyújtották be, és kedden tárgyalták, a harmadik péntek este jelent meg az Országgyűlés honlapján, és hétfőn már le is zárult a vita. Ugyancsak kivételes sürgős eljárással államosították a tankönyvkiadást – benyújtás vasárnap, tárgyalás hétfőn, szavazás kedden –, és így fogadtak el egy fejlesztéspolitikai csomagot – benyújtás pénteken, tárgyalás hétfőn, szavazás kedden –, amely 15 különböző törvény módosításáról szólt.

Különösen érdekes, ami a nyerőgépekkel történt még 2012-ben: a hétfői kormánydöntés után landolt a Parlamentben az a tervezet, amely a luxuskaszinókon kívül mindenhol betiltotta a nyerőgépeket, kedden pedig meg is szavazták a képviselők. Itt speciel a sajátjaik miatt volt a nagy sietség: Lázár János ugyanis úgy fogalmazott,

nem lehet hónapokon keresztül vitázni a témáról, mert félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai.

Erre többet nem adok pénzt

Bár nem ennyire gyorsan, de a magánnyugdíjpénztárakat is sebtében végezte ki a kormány. Orbán Viktor 2010 októberében beszélt először arról, nem lehet fenntartani a nyugdíjrendszert úgy, hogy az állam havi 30 milliárdot költ az állami és magánnyugdíjrendszerre. Első körben csak az állami befizetés felfüggesztését jelentette be következő év végéig, két héttel később ennek megfelelő törvényeket fogadott el az Országgyűlés. Az egyikkel a kifizetést függesztették fel, a másikkal megszüntették a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot. Az igazi szándék a november 24-i kormányülés után derült ki: Matolcsy György bejelentette, aki nem lép vissza az állami rendszerbe, nem kap állami nyugdíjat. Erről három héten belül döntött az Országgyűlés, az emberek pedig január végéig kaptak időt.

A lakástakarékokat viszont villámgyorsan végezte ki a kormány, méghozzá egy egyéni képviselői módosítóval. A lakástakarékpénztári konstrukciók állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot a fideszes Bánki Erik adta be 2018. október 17-én, hétfőn, a villámgyors vita után kedden elfogadta a Parlament, este pedig már meg is jelent a Magyar Közlönyben másnapi hatálybalépéssel. Egy nagyon kicsit még lehetett "trükközni": a folyamatban lévő szerződéseket még megköthették, így kígyóztak a sorok az ügyintézőknél.

Példátlan volt az a sebesség is, amivel több meddőségi centrumot államosított a kormány: a Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet aznap este 8-kor lépett hatályba. Nem derült ki, hogyan (mennyiért) szerezte meg az állam a magánintézményeket, ahogy a sietség oka sem egészen világos a mai fejlemények után. Novák Katalin államtitkár ugyanis az államosítással egy időben még azt jelentette be, január 1-től ingyen lesz a gyógyszer is, azonban most kiderült, ez csak júliustól igaz,

ahogy az a Magyar Közlönyben is megjelent

– írta megkeresésünkre a tárca.

https://hvg.hu/itthon/20200103_sunyi_jogalkotas