Új TB-törvény: Fizethet, aki nem fizet?
"Tordai Bence elmondta: jelenleg is van 300 ezer ember, aki saját maga fizeti a társadalombiztosítását, van 500 ezer „piros lámpás”, aki most is késedelemben van annak befizetésével, és van 400 ezer olyan, aki soha nem vette igénybe az egészségügy szolgáltatásait, valamint vannak olyanok, akik lakcím hiányában nem jogosultak – és itt nemcsak hajléktalan emberekre kell gondolni.
A korábbi szabályozás szerint, azok, akik után munkahelyük vagy az állam nem fizet tb-járulékot, azok 7710 forintért megválthatják azt. Amennyiben három hónapon túli tartozásuk van, akkor is ellátják őket az egészségügyi intézményekben, de az adóhatóság behajtja a hátralékot.
Az új törvény szerint azonban aki három hónapon túl nem fizeti a járulékot, mert mondjuk munkanélküli, egyetem után még nem talált munkát vagy háztartásbeli, annak egyszerűen törölnék a taj-számát, és kiesik az ellátásból. Még receptet sem kaphat a sürgősségi beavatkozások kivételével."
Kincses Gyula: Nem tudjuk, 2020-ban lesz-e még orvos, akinek oda lehet adni a béremelést
A magyarokban a kipcsak gén mellett nincs hálapénz gén - vallja Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara nemrég megválasztott elnöke, akivel az orvosok béremeléséről, a kormányzati nyomásgyakorlásról, és arról is beszélgettünk, milyen a jó egészségügyi rendszer. Interjú.
hvg.hu: 1998 és 2000 között, az első Orbán-kormány idején a kormányfő tanácsadójaként dolgozott. Maradtak jó kapcsolatai a Fideszben?
Kincses Gyula: A Fidesszel mint párttal semmilyen kapcsolatom nincs már elég rég óta. Természetesen vannak olyan emberek, akikkel jóban vagyok, de az nem politikai barátság, hanem szakmai vagy egyéb. Nemrég találkoztam Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral, az például egy nagyon jó hangulatú beszélgetés volt, a közös, személyes emlékek felidézésével indult. Vele és a helyettes államtitkárokkal, Csányi Péterrel, Szigeti Szabolccsal is dolgoztunk együtt, rögtön azzal is kezdték, hogy jaj, hát, amikor kilencvenvalahányban együtt dolgoztunk, emlékszel, milyen jókat vitatkoztunk, meg dumáltunk?
hvg.hu: És Ön erre mit mondott?
K. Gy.: Hát persze, hogy emlékszem! Az egy nagyon jó időszak volt.
hvg.hu: Milyen szempontból?
K. Gy.: Akkor széleskörű szakmai viták voltak, a jogszabály-előkészítéseket nagyobb társadalmi egyeztetés előzte meg, mint most.
hvg.hu: Mi változott még az egészségügyben azóta, hogy már se nem tanácsadó, se nem államtitkár?
K. Gy.: Kevesebb orvosnak több feladatot kell nagyjából változatlan szerkezetben ellátni. Sokkal kizsigereltebbek, túlhajszoltabbak a kollegák. A technológiai és általános kulturális fejlettséghez képest az egészségügy nem változott annyit, amennyit folyamatosan kellene. Leegyszerűsítve a dolgot a kórházi vécék és fürdők állapota nem romlott, sőt, összességében talán javult is az elmúlt 15 évben. Csak miután már hozzá vagyunk szokva, hogy egy kisebb büfében vagy egy motelben is kinéz valahogy a fürdőszoba, mert uniós forrásból felújították, az egészségügyi intézmények állapota ezt nem követte, ezért tűnnek a kórházi vécék még lerohadtabbnak.
hvg.hu: De ez nem jelenti azt, hogy ez az állapot elfogadható?
K. Gy.: Ezt én nem mondtam. Én azt mondtam, hogy a lemaradás azért is szembetűnőbb, mert máshol fejlődés volt. Mikor mindenütt omlott a vakolat, akkor nem volt olyan szembetűnő, hogy a kórházban is. Nagyon egyenetlen a kép, mindaz a jó és mindaz a rossz egyszerre igaz, amit a magyar egészségügyről mondunk. Igen, uniós forrásból egy csomó intézmény rendbe lett téve, de ettől a János kórház még olyan, amilyen.
hvg.hu: Azért kérdeztem, hogy maradtak-e barátai a nagyobbik kormánypártban, mert gondolom, a beígért béremelésnél most jól jönnének.
K. Gy.: Akkor az a válaszom, hogy nem maradtak, mert ahhoz nem az államtitkár asszonnyal kell személyes kapcsolatban lenni, nem a szakmai helyettes államtitkárokkal.
hvg.hu: Akkor kivel?
K. Gy.: Minimum Varga Mihállyal. Ez már olyan összeg, ami a politika felső vezetésének kompetenciájába tartozik, itt már nagypolitikai prioritás-átrendezésekre van szükség, és az ma minimum Gulyás Gergely vagy inkább a miniszterelnök asztala.
hvg.hu: Tudja már, hogyan cserkészi be Varga Mihályt, Gulyás Gergelyt vagy a miniszterelnököt?
K. Gy.: Az élet érdekes (nevet), a minap kaptam meg a Pénzügyminisztériumból Tállai államtitkár úr levelét, Varga Mihály miniszter úr megbízásából egy találkozóra hívott kedden.
hvg.hu: Szóba hozza a béremelést?
K. Gy.: Természetesen. Nem hiszem, hogy Tállai úr a hobbimról akar velem beszélni, vagy a fociról.
hvg.hu: Azt azért tudja, hányadik helyen áll a Mezőkövesd?
K. Gy.: Addigra megtanulom. (nevet) Ez egyébként egy informális találkozó lesz, nincs konkrét témája, tematikája.
hvg.hu: Mégis mit mond majd, ha megkérdezik, hogy mennyibe is kerülne a költségvetésnek, ha az orvosok fizetését bruttó 1 millió forintra emelnék?
K. Gy.: Most felelőtlenség lenne tőlem, ha számokat mondanék, és nem is vagyunk abban a helyzetben, hogy blöfföljünk. Abban biztosak vagyunk, hogy egy növekvő arányú, de elhúzódó béremelésnek nincs meg az a szakmai és politikai haszna, mint az egyösszegű, jelentősebb tételűnek. Ennek részben az az oka, hogy nem tudjuk, 2020-ban lesz-e még orvos, akinek oda lehet adni a pénzt, mert a közfinanszírozott ellátásból olyan nagy az elvándorlás. Már nem is elsősorban külföldre, hanem a magánellátásba, és ezt a folyamatot meg kellene állítani. A másik pedig az, hogy egy csepegtetett béremeléssel a szakmai-politikai haszon is kevesebb lenne, nem éreznék azt az emberek, hogy az egészségügy végre megkapta azt a közmegbecsülést kifejező, az ágazat kiemelt fontosságát elismerő fizetést, ami után indulhat a kampány a hálapénz felszámolására – ez a kettő ugyanis összefügg.
Az biztos: mi nem a közalkalmazotti bérekről akarunk beszélni, hanem a közfinanszírozott egészségügyben dolgozók jövedelméről. Az államilag finanszírozott kórházakban is sok nem közalkalmazott dolgozó van, és a háziorvosok zöme vállalkozó. Az ő fizetésükről is szó van. A Nézőpont Intézet konferenciáján elhangzott, hogy ma Magyarországon az orvosi átlagkereset 870 ezer forint. Bár ez nem fedi le a tapasztalásunkat, de akár igaz is lehet, ám e mögött iszonyú tömegű túlmunka, másod-, harmadállás, magánrendelés van. Lehet, hogy az orvostársadalom tud ennyi pénzt keresni, de óriási önkizsákmányolás árán. A kamionos nem teheti meg azt, hogy ha lejárt a munkaideje, kicseréli a tachográfot a vállalkozói tachográfra, és vezet tovább. Az egészségügyben ez így működik.
Az eddigi, nem általunk vezetett tárgyalások eredménytelenek voltak, így nincs is forrás a 2020-as költségvetésben az ágazati béremelésre. Miután a forrásigény túlmegy a tartalékok mozgásterén, az tűnik reálisnak, hogy 2020 végén, de legkésőbb 2021 elején legyen egy nagyobb összegű, a tárgy évi költségvetési hatást tekintve elviselhető nagyságrendű emelés. De ez csak a magánvéleményem, az elnökség döntése szerint először fel kel mérni a tényleges helyzetet és a tagság elvárásait, utána lehet konkrét számokat mondani.
hvg.hu: Említette, hogy az előző elnöknek, Éger Istvánnak nem sikerült elérni a béremelést. Önnek mitől sikerülhet?
K. Gy.: Két dolog miatt. Az egyik, hogy más a tárgyalási pozíció, ha egyedül ülök a kormányzattal szemben, és más, ha tudható, hogy több tízezer orvos áll mögöttem.
hvg.hu: Mitől fogja ezt érezni?
K. Gy.: Attól, hogy az orvosok, úgy, mint korábban a rezidensek, letétbe helyeznek bizonyos dokumentumokat. Ez az eszköz lehet most az önként vállalt túlmunka felmondása. A másik, amiben bízunk, az az, hogy az egészségügy felértékelődő társadalmi (ezáltal politikai) probléma. A különböző kormányzatok sajnos okkal azt a tanulságot szűrhették eddig le, hogy az egészségügyben lehet legdrágábban venni a balhét. A nem cselekvésnek és a nem költésnek eddig kisebb volt a politikai kockázata, mint a cselekvésnek. Ez most megváltozni látszik, és esélyt ad arra, hogy programok mentén több pénz kerüljön az egészségügybe.
hvg.hu: Az alacsony orvosi bér az egyetlen rákfenéje az egészségügynek?
K. Gy.: Nem. A béremelés minden változás előfeltétele, de csak előfeltétel. Ezért kellene ezen gyorsan túljutni, hogy végre elkezdhessünk dolgozni. Azzal, hogy ha sikerül a béremelést elérni, az egészségügy alapvető problémái még nem oldódnak meg, de lehet azokat - egy béremeléshez kötötten - kulturáltan, szakmailag, politikailag, betegbiztonsági oldalról menedzselni.
hvg.hu: Mire gondol, például a nyilvános minőségi és teljesítményadatokra?
K. Gy.: Igen. A világban erre sok jó gyakorlat létezik, és odáig azért ezek a rendszerek nem szoktak elmenni, hogy egyes orvosokat osztályoznak, arra megvannak a lakossági fórumok. De az, hogy bizonyos betegségtípusok milyen arányban végződnek halálozással az egyes kórházakban, milyen gyakori az újraoperálás, vagy kórházi fertőzés, miért ne lehetne nyilvános? Ezek a mutatók legyenek mérhetők, összehasonlíthatók, és ennek legjobb eszköze a nyilvánosság. Nem a pellengérre állítás a cél, hanem a minőség, az ellátásbiztonság javítása.
folytatás:
