A nemzetközi sajtó nagy figyelmet szentelt Matolcsy György Eurázsiai Forumon elhangzott beszédének és a Financial Times-ben megjelent cikkének.
A Bloomberg véleménycikkében Leonid Bershydski orosz politológus és publicista megállapította: Matolcsy sajátságos időpontban fejtette ki az euróval kapcsolatos nézeteit, hiszen az euró igen népszerű, Magyarországon például 66 százalék van a bevezetése mellett.
Amit az euró keletkezéséről és történetéről mondott, az történelmileg akár helytálló is lehet. Ám az euró bírálata Magyarország részéről kissé érthetetlen. Az ország exportjának kétharmada az euró-övezetbe irányul, az Európai Központi Bank szerint Budapest a teljes külkereskedelmének mintegy 70 százalékát euróban számlázza, és Magyarország a nem az euró-övezethez tartozó országok közül az egyik, amelynek üzleti körei a legnagyobb mértékben szinkronizáltak a közös valuta övezetével. Az euró megszüntetése egy az övezethez nem tartozó uniós tagállamban ugyanolyan sokkot okozna, mint a közös valutát használó államokban.
Nem véletlen, hogy Matolcsy ugyan hibának és csapdának nevezi az euró bevezetését, de nem követeli az eltörlését. Ehelyett kisebb euro-övezetet javasol, és emellett egy „fenntarthatóbb globális valuta” létrehozását. Hogy ezen mit ért, az a Financial Timesben megjelent cikkéből derül ki. Mint írja, húsz évvel az euró bevezetése után még mindig nincsenek meg a szükséges fő pillérek: a közös állam, egy közös költségvetés, amely legalább az övezet GDP-jének 15-20 százalékára terjed ki, közös pénzügyminisztérium és miniszter. Mármost Magyarország az uniós támogatások egyik nagy kedvezményezettje. Mennyivel jobb lenne, ha a támogatások nem a tagállamok GDP-jének egy százalékát kezelő EU-tól érkeznének, hanem egy olyan kalapból, amely az euró-övezet gazdasági teljesítményének legalább 15 százalékát tartalmazza.
Matolcsy régi szövetségese Orbán Viktor nacionalista politikusnak, aki mindennél többre értékeli a szuverenitást. A szuverenitásnak kulcseleme a nemzeti valuta, amelynek a válsággal szembeni harcban rugalmasságot kell biztosítania. A több európai pénz – amelyet Orbán gyakran a híveinek jutalmazására használ fel –, arra ösztönözhetné Magyarországot, hogy csatlakozzon a közös valutához. A közgazdászok már felhívták rá a figyelmet, hogy az európai pénzügyi unió nem teljes a közös fiskális politika nélkül. Ennek különleges értelme van a kelet-európai nacionalisták számára. Csak olyan közös politikát akarnak, amely elősegíti a konvergenciát országaik és a gazdagabb Nyugat-Európa között. Természetesen éppen ez az oka annak, hogy Németország nem akar nagy közös költségvetést. Mindezt észben kell tartani Matolcsy bírálatát olvasva. Ha az euró-övezet nagy gazdaságai valaha is úgy döntenek, hogy továbblépnek a fiskális unió felé, a kelet-európai kívülállók nagyon is igyekeznek majd felpattanni a pénzes vonatra – írta az elemző.
Szerző: Huppa-értesülésForrás: Huppa
Megjött a válasz a németeket oktató Matolcsynak
Egészen másképp látja az euró szerepét a német külügyminiszter, Heiko Mass, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, aki a napokban tette közzé gondolatait az euróövezetről. Matolcsy szerint az euró kapcsán csapdáról és káros dogmáról ír, Maas szerint azonban a közös pénz egyáltalán nem kisiklás, sőt ...
Heiko Maas német külügyminiszter – aki hétfőn történetesen Budapesten tárgyalt – a Der Standard című bécsi lapban vendégkommentárt tett közzé arról, hogy a németek a most közelgő november kilencedikén nem csupán a berlini fal leomlásának a harmincadik évfordulóját, hanem Közép- és Kelet-Európa lakosainak a bátorságát is ünneplik.
A kommentárban a szociáldemokrata pártállású politikus arra szólítja fel az európaiakat, hogy végre cselekedjenek európai módon, mindenfajta „ha és azonban” nélkül. Heiko Maas szerint kötelesség kiteljesíteni Európa egyesítését, az olyan Európa építését, amely megvalósítja a három évtizeddel ezelőtt az utcára vonult változást akarók álmait.
A német külügyminiszter szerint az euró megmentése, valamint a menekültek befogadása és elosztása körüli vég nélküli vita új árkokat ásott a kontinensen.
Matolcsy másként gondolja
Ehhez a mondathoz egyetlen megjegyzést fűznénk hozzá azoknak, akik felkapták a fejüket az „euró megmentése” kifejezés hallatán, ha másért nem, már csak azért is, mert a londoni Financial Times hasábjain Matolcsy György magyar jegybankelnök nemrég azt bizonygatta, hogy itt lenne az ideje elismerni, hiba volt az euró bevezetése.
A német diplomácia irányítója ezzel szöges ellentétben arra utal, hogy a korábbi években elmélyült különböző fizetési válságok – legelsősorban a görög fizetési válság – nyomán az euróövezet országai hatalmas – és, tegyük hozzá, eredményes – erőfeszítéseket tettek azért, hogy egyfelől Athén ne fulladjon bele az adósságtengerbe, másfelől azért, hogy ne is tudja magával rántani a mélybe a közös európai fizetőeszközt – vagyis az euró mögött legyenek olyan szilárd, felhalmozott pénzügyi alapok, amelyek védelmet nyújtanak az esetleges későbbi megrázkódtatások ellen.
Heiko Maas szemében tehát a közös pénz nem kisiklás, hanem megőrzendő európai érték, elismerve azt, hogy az euró melletti kiállás éppúgy vitákat gerjeszt, mint az a kérdés, hogy mit kezdjen Európa a bevándorlással.
Bécs, Berlin, Párizs külön-külön hiába üzenget
A külügyminiszter ezután rátér arra: a Brexittel azt éljük át, hogy első ízben távozik egy ország az Európai Unióból. „És Európa sok országában azok körül csődül össze a hallgatóság, akik azt akarják elhitetni velünk, hogy számunkra a kevesebb Európa lesz jó” – jegyzi meg Heiko Maas.
Szerinte ezzel szemben világos, hogy Európa csak akkor állja meg a helyét a világban, ha az európaiak összetartanak, hiszen egymagában egyetlen ország sem képes megbirkózni a globalizációval, a klímaváltozással, a digitalizációval, illetve a migrációval.
A Bécsből, Berlinből vagy Párizsból érkező felszólítások Heiko Maas szerint visszhangtalanul elülnek Moszkvában és Pekingben, de most már – sajnos egyre nagyobb mértékben – Washingtonban is. Csak Európa egységes szavának van megfelelő súlya, ezért a nemzeti különutas politika helyett - hatékonyabb európai diplomácia révén - európai politikát kell megfogalmazni és érvényesíteni Oroszországgal és Kínával szemben – hangoztatja a Der Standard hasábjain a német külügyminiszter.
Európai kiegészítés a NATO-hoz
„Közösen kell tennünk azért, hogy megoldódjanak a szomszédságunkban – a Donyec-medencében, Szíriában, Líbiában – dúló konfliktusok. Ehhez erősíteni kell Európa békés konfliktusrendezési eszköztárát, valamint a NATO kiegészítéseként valódi európai védelmi unióra van szükség, amely adott esetén egymagában is cselekvőképes.
Itt is tennénk egy megjegyzést. Eddig, amikor az önálló európai haderő megteremtéséről volt szó, rendre elhangzott, hogy ez természetesen nem pótolhatja a NATO szerepét, hiszen az Egyesült Államok által dominált észak-atlanti szervezet marad továbbra is Európa biztonságának az alapvető garantálója. Heiko Maas sem beszél a NATO szerepének a pótlásáról, de kiegészítéséről igen, és ez meglehetősen újszerű megfogalmazás az önálló európai hadseregről szóló – egyelőre pusztán – elmélkedések során.
Hogy Európa ne melegítse tovább a Földet ...
A német külügyminiszter szerint Európának abban is egységet kell mutatnia, hogy vezető szerepre tör a világban az éghajlatvédelem területén. Bátor politikai döntésekre és valódi társadalmi erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a kontinens az évszázad derekára klímasemlegessé váljon, vagyis az emberi tevékenység ne okozzon további légköri melegedést. Ha ez nem sikerül, akkor eljátszottuk gyermekeink jövőjét – hangoztatja Heiko Maas.
Kifejti a miniszter kommentárjában azt is, hogy a következő uniós költségvetésben szerinte a kutatásba, a fejlett technológiába és a digitalizációba kell többet fektetni.
Harminc esztendővel ezelőtt Európának volt elég ereje ahhoz, hogy legyőzze a falakat és a határokat. Most ahhoz van szüksége erőre, hogy érvényesítse értékeit és érdekeit egy mindinkább autoriter, vagyis önkényre épülő világban – írja Heiko Maas a Der Standardban.
2019. november 05., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János
Szele Tamás: Matolcsy, a káprázatos
Kérem, itt van ez a Matolcsy, aki mostanság naponta sziporkázik, úgy durrog a feje, mint egy különösen elhúzódó kínai tűzijáték, mondjuk a Sárkánycsónak Ünnepén, valósággal káprázik belé a szemünk.
Most is megszólalt, most is ámulatba ejtette a nagyérdeműt, esküszöm, augusztus huszadikán őt kéne kilőni a város fölé, sokkal olcsóbb lenne, mint a megszokott spektákulum.
Akkor most nézzük az utolsó három megszólalását.
Egy hete konstatálta – mit konstatálta, tételként közölte! – hogy harmincéves háborúban élünk, éspedig már tizenhat éve, melyet az Amerikai Birodalom indított az Európai Unió ellen, „válaszul az euró jelentette kihívásra”, jelentsen ez bármit is. Ez a Matolcsy tényleg egy nagyon okos ember, ugyanis ha jobban belegondolunk, a harmincéves háborút míg zajlott, senki sem nevezte „harmincéves háborúnak”, már csak azért sem, mert senkinek nem volt fogalma arról, meddig fog tartani, és miért pont harminc évig. Ellenben ebben a mi háborúnkban, melyről csak ő tud, más nem, szerencsére van egy ilyen bölcsünk, aki látnoki erővel belenéz a Jövő méhébe és azt mondja: „Harminc évig fog tartani!”
Nem huszonkilenc, nem harmincegy.
Harminc.
Szóval, még hátra van belőle tizennégy, ha hallgatunk rá. A mondanivalójának lényege végső soron az volt különben, miszerint a dollár harcot indított az euró ellen a világhatalomért, azonban ez most áthúzódik majd Ázsiába és a jüan is beszáll.
Hát, amíg csak a valuták háborúznak, azok is a jegybankelnök fejében, nincs baj, bár ő ezt véresen komoly, létező harcnak látja és szerinte minden fizikai konfliktus is ebből ered – ám itt van ő és megvédi ezt a kis drótoktól öleltet, éspedig három csodafegyverrel. Ezek:
„A politikai stabilitás, a pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés. E három újkori magyar igazságból már jön a ráadás: felzárkózás Nyugat-Európához.”
Akkor tehát nyugodtan alhatunk és végül felzárkózunk a fejlett Nyugathoz. Mintegy álmunkban. Ébren én is nehezen tudnám elképzelni, az igaz.
Ezt mondta egy hete.
Időközben viszont megnyitotta Budapesten az Eurázsia Fórumot, aminek, mint írtam is volt, semmi köze a földrajzi fogalomhoz, a kontinenshez a térképről, annál több az alt-rightos, új-szélsőjobboldali, duginista, putyinista ideológiához, Iljin oroszos fasizmusához és más hasonló terményekhez. Ezt a fórumot nyitotta meg négy napja, éspedig érdekes beszéddel:
„Az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét. Furcsa tény, de az euró megjelenése, bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését.
Az euró ugyanis konkurenciát jelent a dollár számára a világ pénzpiacain, az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak az egymás közötti elszámolásban. A hiány korszakának vége, most a bőség időszaka következik, az információ, az energia, a nyersanyagok egyre olcsóbbakká válnak. Eurázsia államai közös pénzt használnak majd a jövőben, amely digitális lesz, az aranyon és az elektromosságon alapul majd.”
A gondolatok csak félig koherensek: egy hete még győzött a dollár, négy napja már komoly ellenfelet jelentett számára volt az euró, de azért mi elvetjük, amint lehet, hogy csatlakozzunk az eurázsiai közös pénzrendszerhez, melynek zavaros alapjai az arany és az elektromosság lesz, tehát ha bevezetem a fázist egy aranyrúdba, valóságos Krőzusnak számítok majd – csak épp én sem tehetem rá a kezemet a vagyonomra. Illetve rátehetem, csak rázni fog.
No, tegnap megint megszólalt, ezúttal a Financial Timesban, mint arról lapunk más helyén is beszámoltunk. Ez alkalommal az euró megszüntetéséért kardoskodik. Érvelését azzal támasztja alá, hogy szerinte:
„Azok a feltételek, amelyek egy globális valuta sikeréhez szükségesek még most, két évtizeddel az euró bevezetése után sem adottak, az egész egy stratégiai hiba. Hiszen:
– nincs közös állam,
– az euróövezet nem terjed ki az EU GDP-jének legalább 10-15 százalékát létrehozó területre,
– és nincs közös pénzügyminisztérium, illetve pénzügyminiszter sem.”
Ezek után homályos fejtegetésekbe bocsátkozik arról, hogy az euró különben is a francia–német élethalálharc terméke volt, és senkinek sem lett tőle jobb, sőt. Minek következtében az eurózóna tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy a következő évtizedekben kilépjenek az övezetből, azoknak pedig, akik maradni akarnak, lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy fenntarthatóbb globális valutát működtessenek.
És ha nem akarnak kilépni a tagok?
Akkor mi lesz?
Gyurika sírni fog, földhöz veri magát és toporzékol?
Gyurika azért beszéli ezt a sok szamárságot – meglátásom szerint – mert valami probléma miatt nem, hogy felnőnie nem sikerült neki, de még a pubertás sem igazán zajlott le nála. Egy hete pedig kapott egy új Civilization VI-ot, azzal játszik, és annak a folyamataival modellezi a világpolitikát. Ugyanis az ő ötletei csak akkor működnének, ha
– az Európai Unió már átalakult volna az általa és kis barátai által áhított Nemzetek Európájává, amiről szó nincs, inkább az ellenkezője várható
– ha a világpolitika és a világgazdaság nemzetállami és csakis nemzetállami, nemzetgazdasági folyamatok dinamikus összessége volna
– valamint, ha ezek a folyamatok végül egészen biztosan a mostani államszövetségek bukásához és egy pánszláv birodalmi unió létrejöttéhez vezetnének, mely Vlagyivosztoktól Dunquerque-ig terülne el.
Igaza még akkor sem lenne, de ez a három feltétel volna szükséges ahhoz, hogy egyáltalán legyen értelme annak, amit beszél.
Mert így, a dolgok jelen állása szerint a magyar jegybank elnöke egy álomvilágban él és annak viszonyaihoz igazítja monetáris politikánkat.
Matolcsy úr, adnék én magának egy tanácsot.
Jövő augusztus huszadika előtt utazzon el valahová, jó messzire Budapesttől.
Mert ha így folytatja, még a végén valóban kilövik tűzijáték helyett a város fölé.
Sziporkázni.
Kizárólag gazdasági szempontok alapján.
Maga sokkal olcsóbb lenne, mint az a sok rakéta.
És az az igazság, hogy meg is érdemelné.
http://www.zonaporkolt.com/belpolitika/szele-tamas-matolcsy-a-kaprazatos/
Orbán szembeszáll Trumppal, Matolcsy furcsa gúnyolódása
Magyarország megadta a lehetőséget a kínai Huaweinek, hogy részt vegyen a különlegesen nagy sebességű mobilhálózat magyarországi kifejlesztésében. A Bloomberg szerint ez azt jelenti, hogy Orbán Viktort még Donald Trump figyelmeztetése sem igazán érdekli. Az amerikai üzleti hírügynökség Matolcsy Györggyel is foglalkozik, a cikk szerint a magyar jegybankelnök úgy gúnyolódik az eurón, hogy közben többet akar belőle. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.
A londoni székhelyű Reuters hírügynökség beszámol arról, hogy Szijjártó Péter keddi kínai bejelentése megnyitotta az utat a Huawei távközlési óriáscég számára, hogy részt vegyen az ötödik generációs, különlegesen nagy sebességű mobilhálózat magyarországi kifejlesztésében. Mindez annak ellenére történik, hogy az Egyesült Államok megpróbál nyomást gyakorolni szövetségeseire, zárják ki a 28 százalékos globális részesedésű kínai távközlési óriásvállalatot az 5G projektból, mert a Huawei szoftvereiben olyan digitális „hátsó ajtók” lehetnek, amelyek segítségével Kína kémtevékenységet folytathat a cég műszaki eszközeinek használóival szemben.
Magyar kormányzati állítások szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy a Huawei-eszközök biztonsági kockázatot jelentenének. Szijjártó szerint a kínai cég a Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal működhet együtt a magyarországi 5G hálózat kialakításában.
A Deutsche Telekom magyarországi vállalata azt közölte, hogy a Huawei csak az egyik a lehetséges beszállítók között, amelyekkel tesztelik az 5G megteremtésének a lehetőségeit. A Magyar Telekom arról is tájékoztatott, hogy a szabályozó hatóság, az NMHH a korábban kiírt pályázati határidőt visszavonta, és még nem tett közzé új határidőt.
Orbán szembeszáll Trumppal
A Reuters emlékeztet arra, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februárban Budapesten arra intette az Egyesült Államok szövetségeseit, tartózkodjanak a kínai nagyvállalattól, ellenkező esetben megnehezítik Washington számára a partnerséget.
Az Európai Unió nem volt ennyire direkt: figyelmeztetett ugyan az olyan kibernetikai támadások veszélyeire, amelyek az állami támogatást élvező intézmények részéről jelentkezhetnek – Huaweit, mint az iparág minden kínai vállalatát, törvény kötelezi a kínai állammal való nemzetbiztonsági együttműködésre –, ám Brüsszel konkrétan nem nevezte meg a a Huaweit, de még magát Kínát sem, mint esetleges veszélyforrást.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter júniusban úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy Budapest azt tanulmányozza, miként járnak el a németek.
A német szabályozás eredendően nem zárja ki a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati projektből, de Heiko Maas, a berlini diplomácia irányítója hétfőn kétségessé tette, hogy a kínai cég részt vehet-e majd a németországi 5G-fejlesztésben – írja a hírügynökség.
A Reuters mellett a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség is beszámol Szijjártó bejelentéséről, ám az erről szóló tudósítása sokkal ütősebb címet kapott, mint a mindig visszafogott Reutersé. A Bloomberg úgy fogalmaz, hogy „Orbán Viktor szembeszáll Trumppal, támogatja a Huawei szerepét Magyarország 5G hálózatában.” A cikk egyébként kitér arra: Szijjártó nem fejtette ki pontosan, hogy milyen szerepet kaphat a Huawei a fejlesztésben.
Matolcsy gúnyolódik az eurón, de többet akar belőle
A Bloombergnél maradva, a hírügynökség közli rendszeres szemleírójának, Leonid Bershidskynek a véleménycikkét Matolcsy György magyar jegybankelnök Financial Timesban megjelent cikkéről, amelyben a minap az euróval kapcsolatban fejtette ki gondolatait. Bershidsky írásának a címe: „Rejtett napirendet tartalmaz egy kelet-európai központi bankár furcsa támadása a közös fizetőeszköz ellen”. Felcíme pedig a következő: „Egy magyar gúnyolódik az eurón, miközben többet akar belőle”.
A Bloomberg szerzője azt állítja: Matolcsy cikke, amely szerint tévedés volt az euró megteremtése, sokkal inkább okos provokáció, mintsem valódi érvelés az európai valuta megszüntetése mellett.
A magyar export kétharmada az euróövezetbe irányul, a magyar külkereskedelem több mint 70 százalékát euróban bonyolítják le. Magyar szempontból meglehetős értelmetlenség az euró létének a bírálata: az euróövezeten kívüli uniós országokban csaknem ugyanakkora sokkot okozna az euró megszüntetése, mint az övezeten belül – írja Bershidsky.
Hogy majd dúskálhassanak
Felhívja a figyelmet arra, hogy Matolcsy nem az euró megszüntetésére szólít fel, hanem azt javasolja, hogy az legyen egy szűkebb térség közös fizető eszköze - az övezet tagjai hadd távozhassanak, és a megmaradók építsék fel a maguk fenntarthatóbb globális fizetőeszközét. A magyar központi bankelnök hiányolja, a közös pénznem sikere egyik feltételének tartaná azt, hogy a közös költségvetés fedje le a tagországok nemzeti költségvetésének legalább 15-20 százalékát.
Bershidsky megjegyzi: nem véletlen, hogy a nettó befizető tagállamok, amelyek közt a legnagyobb Németország, elzárkóznak ettől, mert látják, a kelet-európaiak csak arra törekednek, hogy legyen miből finanszírozni az ő felzárkózásukat.
Matolcsy szavait ezzel összefüggésben kell értelmezni: ha majd egyszer az euróövezet a fiskális unió megteremtése mellett dönt, akkor a kelet-európaiak is hajlandóak lesznek felkapaszkodni a vonatra, amelyen dúskálhatnak a javakban.
https://www.klubradio.hu/adasok/orban-szembeszall-trumppal-matolcsy-furcsa-gunyolodasa-109597
_PH_1_oszlopos_breaking.jpg)
Szópárbaj az FT hasábjain - magyar válasz érkezett Matolcsy euró-szkeptikus írására
Olvasói levélben szállt vitába a Financial Times hasábjain Dobozi István, a Világbank volt vezető közgazdásza Matolcsy György jegybankelnök eurót temető írásával, mely még vasárnap jelent meg az angol nyelvű gazdasági lap véleménycikkei között.
Hiba volt bevezetni az eurót, írta vasárnap a Financial Timesban megjelent véleménycikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Matolcsy állításaival kedden egy másik magyar pénzügyi szakember, a Világbank volt vezető közgazdásza, Dobozi István szállt vitában. Írása szintén a Financial Times hasábjain jelent meg.
Matolcsy szerint itt lenne az ideje, hogy megkeressük a kiutat az euró okozta csapdából, szerinte ugyanis káros volt azt állítani, hogy a közös európai valuta lehet a következő normális lépés Nyugat-Európa egyesítése felé. A magyar jegybankelnök szerint az euró egyáltalán nem normális, mivel a bevezetéshez szükséges előfeltételeknek gyakorlatilag egyike sem állt fenn.
Dobozi egyetértett ugyanakkor Matolcsyval abban, hogy az euró 1999-es bevezetése elhamarkodott lépés volt, amit szerinte igazol az EU stagnációt közelítő, az elmúlt húsz évben éves átlagban csupán 1,5 százalékos, 2018 után 0,8 százalékosra lassult növekedési üteme is.
A volt világbanki közgazdász szerint az euró nem váltotta be azt a reményt sem, hogy felpörgeti a tagállamok közti kereskedelmet, amit a számok is egyértelműen bizonyítanak. Az EU-n belüli kereskedelem aránya jelenleg 45 százalék, vagyis alacsonyabb, mint amekkora az euró bevezetése előtti évben volt.
Dobozi szerint Matolcsy félrediagnosztizálta a problémát, amikor okként "a közös állam" és a „közös európai pénzügyminisztérium” hiányát jelölte meg. "Ezek egyike se feltétele annak, hogy egy közös valutaövezet elfogadhatóan jól működjön" - írta.
A pénzügyi szakember két másik tényezőben látja az euró kudarcának okát.
"Először is a kötött árfolyammechanizmus nem zárta ki az árfolyamkockázatot, amely rejtve jelent meg a belső devalváció romboló formájában és a "nemzeti eurók" elfogadásában" - írja. Példaként Németországot és Hollandiát említi, melyek "szuper-merkantilista exportőrként" hatalmas kereskedelmi versenyelőnybe kerültek saját "nemzeti" eurójuk leértékelődésével. Ha nem lenne euró, a két ország nemzeti valutája jelentősen felértékelődött volna a többi európai fizetőeszközzel szemben.
Másodsorban a nemzeti valutáiktól megfosztott gyengébb zónatagok nem tudtak az árfolyammal és a kamatszinttel játszani, kiegyensúlyozva fizetési mérlegüket. "A fiskális koordináció és a transzferek nélkül az euró csak egy küszübön álló katasztrófa, ami akkor következik be, ha a külső megrázkódtatások aszimetrikusan hatnak" az eurozóna gazdaságaira. Erről már gyakorlati tapasztalataink is lehetnek a 2009-2012-es pénzügyi válság időszakából. Ezért is volt szükség mentőcsomagokra és az Európai Stabilitási Mechanizmus, vagyis gyakorlatilag a fiskális unió bevezetésére.
Dobozi szerint ezért Matolcsy felvetésével szemben, hogy kilépési lehetőséget kéne biztosítani a közös valutából, a megoldást inkább egy sokkal inkább intézményesített monetáris unió és egy, a nemzeti sajátosságokat sokkal inkább figyelembe vevő konvergenciakövetelmény-rendszer jelentené.
Az unió egyik legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezésének nevezte az eurót az mfor.hu kérdésére válaszolva keddi tájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter válaszában rögzítette, hogy uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését. Majd kifejtette, hogy nincs céldátum a közös pénz magyarországi bevezetésére, de szavaiból az derült ki, hogy a kormány nem tett le tervéről, az euró használatától (Matolcsy inkább egy eurázsiai közös valuta alkalmazásában látja a jövőt).
Az mfor.hu kérdésére Varga elmondta, hogy az eurót a legígéretesebb - de befejezetlen - kezdeményezésnek tartja az unióban - amivel meglátásunk szerint egy erős üzenetet küldött a jegybankelnöknek. Jelezte, hogy ő is lát intézményes problémákat az eurózónában, de világossá tette, hogy a kormány Magyarországot ebben a monetáris keretben képzeli el, nem másban.
https://privatbankar.hu/makro/szoparbaj-az-eurorol-az-ft-hasabjain-magyar-valasz-erkezett-matolcsy-euro-szkeptikus-irasara-329497
Varga Mihály visszaszólt az eurót pocskondiázó Matolcsynak
Szigorításokkal fogná vissza a készpénzhasználatot a kormány, és meggyőzné a nyugdíjasokat az átutalás előnyeiről.
Azt szeretné a kormány, ha a mostaninál több nyugdíjas kapná átutalással a járadékát – ez is része annak a hatpontos ajánláscsomagnak, amelyet keddi ülésén fogalmazott meg a Versenyképességi Tanács, és amelyről az Mfor számolt be. Vagyis továbbra sincs szó arról, hogy kötelezővé tennék az átutalást, mindenesetre felmérik az ország e tekintetben elmaradottabb részeit.
Nem csak a nyugdíjasok esetében szeretnék szűkíteni a készpénzhasználatot: az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál kötelezővé tennék a bérek utalását, az online kasszák esetében pedig az elektronikus fizetés elfogadását könnyítő intézkedéseket terveznek – írja a portál. Ezen túl alacsonyabb lenne a kötelező átutalás alsó határa, és ezt nem csak vállalkozások, hanem magánszemélyek között is bevezetnék. (Jelenleg másfél millió forint felett büntethető a készpénzben történő fizetés, de ez csak cégek, egyéni vállalkozók és áfafizetésre kötelezett magánszemélyek esetében van így.)
Mindezzel a kormány célja az, hogy csökkentse a lakosságnál levő rekordmagas, 6500 milliárdnyi készpénzállományt. A portál újságírója felvetette, hogy nem lenne-e érdemes akkor eltörölni a tranzakciós illetéket is, erre Varga Mihály pénzügyminiszter azt válaszolta: ez jelenleg nincs a kormány napirendjén.
Emlékezetes, hogy Varga tavasszal még a magánszemélyek esetében az illeték jelentős csökkentésére tett javaslatot, ám ezt az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a fideszes Bánki Erik fúrta meg, mondván kell a pénz a családvédelmi akcióterv végrehajtására.
A pénzügyminiszter persze nem csak ebben került vitába a fideszes prominensekkel, az elmúlt időszakban többször mondtak ellent egymásnak Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Matolcsy a legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Financial Timesban megjelent írásában ostorozta az eurót, így adta magát a kérdés Varga Mihálynak, hogy ő mit gondol a közös európai pénzről. A pénzügyminiszter szerint az euró
az unió egyik legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezése.
Mellesleg emlékeztetett, hogy uniós csatlakozásunk idején vállaltuk a pénz bevezetését. Azt viszont megerősítette, hogy nincs céldátuma ennek, ám a kormány nem tette le az euróról.
https://hvg.hu/gazdasag/20191106_Varga_Mihaly_versenykepessegi_tanacs_euro#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default
Matolcsy: hiba volt az euró, kiút kell belőle
Itt az ideje, hogy kiutat találjunk az euró-csapdából – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vasárnap a Financial Timesban. Az MNB elnöke úgy látja, hogy az európai integrációban hamis dogmát jelentett az eurózóna létrehozása, annak érdekében, hogy versenytársa legyünk a dollárnak. Az euró azért jött létre szerinte, hogy a franciák elejét vegyék a német túlterjeszkedésnek az egyesítés után, de ez nem sikerült.
Matolcsy György az MNB elnöke a Financial Timesban tett közé egy cikket "Be kell ismernünk, hogy az euró egy hiba volt" címmel, amiben az euróövezet múltját értékeli és jövőjét latolgatja. Véleménye szerint az eurózóna létrehozása rossz döntés volt, és itt az ideje, hogy létrehozzunk a tagállamok számára egy kilépési mechanizmust az euró-csapádból.
Matolcsy szerint hamis dogma volt az hinni, hogy az euró bevezetése egy normális folyamat, ami a nyugat-európai egyesítés következő lépcsője lenne. Az európai pénznem bevezetése nem volt normális, mivel majdhogynem egy szükséges előfeltétel sem valósult meg. Két évtizeddel az euró bevezetése után egy globálisan sikeres valuta szükséges pillérei a mai napig hiányoznak:
- közös állam
- költségvetés, ami legalább az eurózóna GDP-jének 15-20%-át fedezi
- euróövezeti pénzügyminiszter és egy hozzá tartozó minisztérium.
Ritkán valljuk be az igazi gyökereit a közös valuta létrehozásához vezető meggondolatlan döntésnek: a francia csapdát.
– írja Matolcsy.
A német újraegyesítést követően az akkori francia elnök, François Mitterrand félt az egyre növekvő Németország erejétől és úgy vélte, ha meggyőzi az országot a német márka feladásáról, akkor elkerülhet egy német Európát. Az akkori kancellár, Helmut Kohl beadta a derekát és úgy gondolt az euróra, mint a végső ár Németország egyesítéséért. Mindketten tévedtek.
Ma egy európai Németországunk van, nem pedig egy német Európánk. Az euró képtelen volt arra, hogy megakadályozza a német hatalom újabb felemelkedését.
Viszont a németek is beleestek a "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" csapdájába. A déli országok felvétele az eurózónába tovább gyengítette az euró árfolyamát, ami növelte a németek gazdasági erejét.
Ezáltal a németek váltak az EU legerősebb globális exporthatalmává, Viszont ez a lehetőség önteltté tette őket és ezért nagyot hibáztak.
Hagyták, hogy eljárjon fölöttük az idő: nem korszerűsítették az infrastruktúrájukat és nem fektettek a jövő iparágaiba. Hagyták elmenni maguk mellett a digitális forradalmat és alulértékelték Kína felemelkedését. Ezen felül pedig képtelenek voltak páneurópai globális vállalatok létrehozására. Viszont ezalatt a cégeik, például az Allianz, a Deutsche Bank és a Bayer meddő harcokba kezdtek, hogy maguk alá gyűrjék az Egyesült Államokat és Wall Streetet.
Az eurózóna országainak nagy része sokkal jobban teljesített az euró bevezetése előtt, sokkal kevesebb nyertese, és több vesztese volt az euró elmúlt 20 évének.
– állapítja meg Matolcsy.
Az 1999 előtti európai sikertörténeteknek nem volt szüksége az euróra és az eurózóna tagországai nem tudtak belőle hasznot húzni. A 2008-as globális válság és az eurózóna 2011-12-es gazdasági válsága során a tagállamok nagy része rosszul járt, és nagy mennyiségű adósságot halmozott fel emiatt. Viszont nincsen ingyen ebéd, és az olcsó hiteleknek később lesznek nagy költségei - teszi hozzá.
Ugyan Lámfalussy Sándornak igaza volt, hogy a közös pénznemre szükség van, hogy az megerősítse az európai hatalmak közötti kapcsolatot, és hogy segítsen visszaverni a szovjet terjeszkedést Európában. Viszont ezzel van egy bökkenő: a pénzügyi döntés, hogy létrehozzuk az eurót Maastrichtban született 1992-ben, éppen akkor amikor a Szovjetunió darabjaira hullott.
A valuta létjogosultsága pont akkor szűnt meg, amikor megszületni látszott.
– véli Matolcsy.
Itt az ideje, hogy felébredjünk egy káros és meddő álomból. Az első lépés az lenne, hogy felismerjük, az egységes valuta egy csapda az összes tagállam számára. Az EU-nak el kell ismernie, hogy az euró egy stratégia hiba volt. Egy dollárral versenyző globális nyugati pénznem létrehozása kihívást jelentett az Egyesült Államok számára.
Az Európai Egyesült Államok lehetséges víziója elvakított minket. NEM VETTÜK ÉSZRE, HOGY EZ EGYSZERRE NYÍLT ÉS REJTETT HÁBORÚT EREDMÉNYEZETT AZ ELMÚLT 20 ÉVBEN.
Épp ezért itt az ideje, hogy megszabadítsuk magunkat ettől a csapdától. Az európaiaknak fel kell hagyniuk a kockázatos fantáziáikkal egy olyan hatalom létrehozásáról, ami az USA riválisa lehetne. Az eurózóna tagállamainak meg kéne engedni, hogy elhagyják a valutauniót az elkövetkező évtizedben, a bent maradt államoknak pedig egy fenntarthatóbb globális valutát kell építeniük.
Ünnepeljük meg úgy 2022-ben a Maastrichti Szerződés 30. évfordulóját, ami létrehozta az eurót, hogy újraírjuk az egyezményt.
– zárja sorait Matolcsy.
PPRTFOLIO VÉLEMÉNY
Az MNB elnökének soraiból a korábbiaknál is sokkal kritikusabb hazai gazdaságpolitikai álláspont rajzolódik ki a magyar euróbevezetést illetően. Az elmúlt években éppen a jegybank kristályosított ki egy olyan hazai feltételrendszert, amely mellett a közös fizetőeszköz már átvehető lenne. A feltételek a jegybank ambiciózus felzárkózási pályáját elfogadva 2030 körül teljesülhetnének. A mostani írásból viszont úgy tűnik, hogy az eurózónát ennél is törékenyebb és fenntarthatatlanabb képződménynek látja Matolcsy, amely csak szűkebb körben és nagyon erős gazdaságpolitikai unióval életképes. Ez viszont a magyar kormányzat számára szinte biztosan elfogadhatatlan út, hiszen eleve a lazább integráció, kisebb föderalizmus híve. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a jegybank gyakorlatilag letett arról, hogy Magyarországnak bármikor is érdemes lenne belépni az eurózónába.
Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191103/matolcsy-hiba-volt-az-euro-kiut-kell-belole-405841
