Matolcsy: az utóbbi évek minden drámájáért az euró felelős

Az elmúlt öt év a váratlan drámákról szólt a világgazdaságban, amikért az euró bevezetése felelős – írta Matolcsy György a Növekedés.hu-n megjelent friss cikkében. Az MNB elnöke szerint az EU továbbra is sérülékeny a globális versenyben.

Matolcsy György a Financial Times egy júliusi cikkére reagált, melyben Tony Barber arról írt, hogy az EU-nak hozzá kellett szoknia az elmúlt öt évben a korábban elképzelhetetlen eseményekhez. Ezek közé sorolható a Brexit, Kína rendszerszintű riválisként feltűntetése, a menekültválság, illetve az amerikai-európai szövetségi rendszer összedőlése.

Matolcsy szerint mindezekért az euró bevezetése felelős, mely rivális devizát teremtett a dollár számára. Közben az eurózóna továbbra is félkész állapotban van, nincs valódi bankunió, érdemi költségvetés, és nincsenek meg a szabályai annak, hogy valaki elhagyja a valutaövezetet. Ezért úgy tűnik, hogy az EU továbbra is sérülékeny Amerikával szemben a devizák rivalizálásában.

Ez azt jelenti, hogy a hasonló „váratlan eseményekre” a következő öt évben is fel kell készülni

 - teszi hozzá Matolcsy.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20190926/matolcsy-az-utobbi-evek-minden-dramajaert-az-euro-felelos-402089?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Mindentől elszakadt a forint – Mutatjuk, kik állnak az esés mögött

Tovább hízott a forinttal szembeni külföldi shortállomány az utóbbi egy hónapban, ennek volt köszönhető, hogy a magyar deviza szinte naponta esett új mélypontra az euróval szemben – derül ki az MNB kedden megjelent ábrakészletéből. A forint az utóbbi hetekben az összes fontosabb régiós versenytársát alulteljesítette, ami a fenti adatokat látva nem is meglepő.

Ez már nem csak átmeneti botlás

Az utóbbi hetekben többször írtunk már a forint gyengülésének okairól, a magyar deviza szinte naponta döntött új történelmi mélypontot az euróval szemben. Most az aktuális csúcsárfolyam 336,1, amit tegnap állított be a forint, délután onnan tudott kicsit korrigálni az árfolyam.

A tartós forintgyengülés mögött két fő tényező állt az utóbbi időszakban:

1. Egyrészt romlott a nemzetközi hangulat, a befektetők elkezdtek aggódni a kereskedelmi háború és a fenyegető nyugat-európai recesszió miatt.
2. Másrészt ezt tetézte, hogy régóta nálunk a legalacsonyabb a reálkamat a teljes feltörekvő piacon, és a jelek szerint az MNB-nek a közeljövőben sincs szándékában kamatot emelni.

Vagyis az történt az utóbbi hetekben, hogy volt egy régóta fennálló magyar specifikus kockázat (alacsony reálkamat), ami a külső piaci hangulat romlásával párhuzamosan „élesedett”, így a forint nagyobbat gyengült, mint a versenytársak.

Mindenki lenyomta a forintot

Az MNB kedden publikált grafikonján is látszik a forint feltűnő alulteljesítése az elmúlt egy hónapban:

Látszik, hogy miközben a régiós devizák árfolyama alig mozdult, a forint érezhetően gyengült. A leggyakrabban a lengyel zlotyhoz szokták hasonlítani a forintot a piacon, azonban a magyar 0,9 százalékos alapkamat mellett Varsóban 1,5 százalékos az irányadó ráta, ezért mi jobban érezhettük meg a piaci hangulat romlását.

Érdemes az egyhónapos időtáv mellett több bázist megvizsgálni, ebből az látszik, hogy a forint gyengélkedése nem az elmúlt egy hónapban kezdődött. Az év eleje óta a magyar deviza 4%-kal értékelődött le az euróval szemben, a lengyel zloty és a román lej nagyjából fele ennyit gyengült, míg a cseh korona 0,65 százalékot veszített. Az ábrán feltüntettük a török líra euróval szembeni árfolyamát is, mely 3,4 százalékkal emelkedett az év eleje óta, azonban a lírában volt egy komoly volatilitás, az utóbbi hónapokban erősödött vissza a korábbi jelentős esés után.

A jelenlegi környezetben a forint alulteljesítése egészen addig fennmaradhat, amíg a magyar reálkamat jelentősen elmarad a régiós versenytársakétól. Márpedig a jelek szerint az MNB nem tervez szigorítást, sőt a tegnapi kamatdöntő ülés után inkább laza hangnemet ütött meg a Monetáris Tanács, az inflációban a lefelé mutató kockázatokat hangsúlyozták, a devizaswapokon keresztül pedig a gyakorlatban is lazíthatnak.

Így egyelőre főleg abban bízhatunk, hogy javul a nemzetközi környezet, emelkedik a kockázatvállalási kedv a piacon, ellenkező esetben könnyen lehet, hogy tartósan 330 feletti euróárfolyamra kell felkészülnünk.

Kik állnak a forint gyengülése mögött?

A jegybank szokásos havi ábrakészletéből az is kiderül, milyen pozíciókat vettek fel a befektetők az utóbbi egy hónapban a forint piacán. Az már a napi átlagos pozícionáltságból látszik, hogy a legutóbbi kamatdöntés óta eltelt időben is inkább a forint elleni short pozíciókat vettek fel a külföldiek (kék oszlopok), még ha a shortolás nem is volt kiemelkedő.

Ennél is fontosabb azonban a következő ábra, mely az egyes piaci szereplők kumulált pozícióját mutatja. Ezen látszik, hogy tavasz óta folyamatosan nő a forint elleni short állomány a külföldi szereplők részéről, mostanra ez 3000 milliárd forintra hízott. Ezzel szemben a belföldiek forward állománya kicsivel meghaladja a 2000 milliárdot.

A fenti adatokból két következtetést lehet levonni:

1. A forint utóbbi hetekben látott gyengülése részben a shortállomány további emelkedésével magyarázható.
2. Valószínűleg mostanra olyan állomány épült fel, hogy „elfogytak” azok, akik tovább shortolhatnák a forintot, részben ezzel magyarázható, hogy a tegnapi laza jegybanki hangvétel mellett is erősödni tudott végül a forint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megmenekült a forint, csak azt, hogy a befektetők egy része realizálta a hozamot és újabb kedvező beszállási pontra vár.

Mit léphet a gyenge forintra az MNB?

A jegybank válaszait ismerjük a keddi kamatdöntés után: egyáltalán nem aggasztja őket a gyenge forint, szót sem ejtettek róla a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint a kiszorítandó bankrendszeri likviditás növelése óvatos lazításként fogható fel a jegybank részéről, amivel a Monetáris Tanács a romló külső környezetre és a lefelé mutató inflációs kockázatokra reagálhatott.

A közleményben azzal, hogy az inflációs kockázatok aszimmetriáját emelték ki, az MNB megnyithatta az ajtót a további lazítás lehetősége előtt – olvasható az elemzésben.

Így az OTP elemzői szerint a rekordgyenge forintárfolyam mellett is nőtt kissé annak esélye, hogy a további lazítás felé mozdul a jegybank.

Ráadásul az elemzők szerint a gyenge forint és az olajárak közelmúltban látott emelkedése ellenére is alacsonyabb lehet az infláció még az MNB várakozásainál is. A jegybank 2020-ra 3,3%-os pénzromlást vár, azonban az OTP szerint akár 3% körüli infláció is jöhet. Ha pedig a Monetáris Tanács azt látja, hogy a rekordgyenge forint ellenére sem emelkedik a drágulási ütem, akkor az még jobban felbátoríthatja őket.

Összességében az MNB-nek most van lehetősége arra, hogy kivárjon, megvárja, milyen hatással lesz a globális lassulás és a nemzetközi jegybankok lazítása a gazdaságra – emelik ki az OTP szakértői. Alapesetben arra számítanak, hogy a jegybank legalább 2020 végéig a jelenlegi szint környékén próbálja majd tartani a 3 hónapos bankközi kamatot, ha azonban a külső környezet tovább romlik, akkor további jelentősebb lazítás is jöhet.

A keddi döntés után Nagy Márton alelnök ismét hangsúlyozta, hogy a jegybank nem aggódik a gyenge forint miatt, az OTP szerint nem is kell küzdeniük ellene, csak akkor, ha a hatása az inflációban is megjelenik. Így a jelenlegi helyzetben a gyenge forint automatikus stabilizátora lehet a gazdaságnak a romló külső környezet mellett.  

A címlapkép forrása: Shutterstock

https://www.portfolio.hu/deviza/20190925/mindentol-elszakadt-a-forint-mutatjuk-kik-allnak-az-eses-mogott-401953?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

A forintárfolyam kacifántos története, 10 pontban elmesélve

Újabb és újabb mélypontokon a forint. Pár év stagnálás után felfelé tört ki az euró/forint árfolyam, de valójában a mozgás még csekély. Mikor volt 19 évig változatlan a dollár ára? Mennyit erősödött 70 év alatt a svájci frank? Hová jutnánk, ha megismétlődne a Lehman-pánik? Miért drága a cseh sör?

Ismét rekordszint környékén az euró/forint, az árfolyam átlépte a 336 forintos határt is. A hírportálok ezt rövid távon a napi eseményekkel magyarázzák, mint például a rossz német makroadatokkal (beszerzési menedzserindex, feldolgozóipar megrendelései), amelyek a magyar gazdaságra is hatással lehetnek.

Hosszabb távon azonban - már több mint egy éve - főleg az MNB ultra laza monetáris politikáját (például a nulla közeli hazai kamatszintet) és a bizonytalan nemzetközi helyzetet szokták megjelölni.

Nemrég, augusztus elsején volt 73 éves a forint, azóta inkább az időskori gyengeség jeleit mutatja. De mi történt a forinttal valóban hosszú távon, évtizedek alatt?

1. Amikor majdnem megduplázódott az euró

Az első ábrán az euró/forint látható 1996 márciusától, amikortól csak a Tradingview adatokat közöl. Az ár 180 forintról emelkedett 335-re, ez 86 százalékos plusz. Ez 23,5 év leforgása alatt, éves szintre átszámolva azonban mindössze 2,68 százalék (1,8611^(1:23,5)-1).

1. Ábra: Az euró/forint 1996 tavasza óta (Tradingview.com)

Azóta, legalábbis a lakosság, folyamatosan ennél magasabb kamatot tudott elérni forintban, még a legutóbbi, sovány kamatú években is. Sőt, rendszerint több százalékponttal magasabbat az inflációnál. Így jól látszik, hogy hosszú távon forintban jobban megérte takarékoskodni, mint euróban. De a múlt nem garancia a jövőre.

2. Három korszak volt

A forint ugye nem volt mindig szabadáras, még a piacgazdaságban sem. Az első ábrán meg lehet különböztetni három időszakot: a kilencvenes években meredeken emelkedett az árfolyam, azaz gyengült a forint. Nem is csoda, az infláció is évi tíz százalék körül volt sokáig.

A kilencvenes években egy darabig egyszeri, hirtelen, váratlannak szánt leértékeléseket alkalmaztak. (Amelyekre azonban általában mindenki számított és spekulált.) Majd csúszó leértékelést használtak, naponta ért kevesebbet a középárfolyamon számolva a forint. Majd 2001 október 1-től megszüntették a csúszó leértékelést, abban az évben először erősödött jelentősebb mértékben a forint. Csökkent a leértékelődés mértéke. Az ingadozási, vagy más néven jegybanki intervenciós sáv viszont még 2008-ig fennmaradt.

3. Lehet 385 forint az euró?

A legnagyobb egyszeri leértékelést, legalábbis a rendszerváltás után 1991. január 7-én rendelték el. Ez 15 százalékos volt, olyan, mintha holnaptól hirtelen 335 helyett 385 lenne egy euró ára.

Akkoriban a gazdaság súlyos állapotban volt, a rendszerváltás után a szocialista rendszerű vállalatokat rengeteg piaci sokk, drasztikus változás érte el. Így érthető, hogy még ugyanazon évnek a végén egy újabb, 5,8 százalékos leértékelés következett.

4. És egy 446 forintos euróhoz mit szólnánk?

Az intervenciós sávot 2008 elején törölték el, mire hatalmasat erősödött a forint, nyárra 230 környékére zuhant az euró ára. Az év végén, 2009 elején viszont, a Lehman-válság kitörése után elszállt az árfolyam, és 310 fölé ugrott.

Fél éven belül mintegy harmadával nőtt az euró/forint árfolyam. Olyan, mintha most megindulna, és tavaszra 446-ig menne fel. (Persze ez csak egy példa a folyamat érzékeltetésére, nem előrejelzés. Semmi nem utal ilyen mértékű változásra, nincs válság. Mostanában nem volt extrém erősödő szakasz sem előzményként, mint akkor.)

5. Kőbe vésett árfolyamok

A szocialista, sztálinista tervgazdálkodás nem szívesen nyúlt az árakhoz. Nemcsak a kenyér, de a devizák árához sem. Az angol fontot ugyan még 1949 őszén “leértékelték” 47,31-ról 32,87 forintra, a dollár azonban 1967 végéig, közel 19 évig maradt 11,74 forint.

Hogy akkor aztán egyik napról a másikra 30-ra lökjék az árát, közel háromszorosra.  Persze ez akkor keveseket érintett, mivel Nyugatra jutni sem volt könnyű, és a vállalatoknak is jobbára előírták, mit, hogyan tegyenek, adjanak, vegyenek. (A központ előírja a tervet, majd a kötött devizagazdálkodás keretében minden a jegybankon keresztül bonyolódik.)

2. Ábra: A dollár forintárfolyama 1996-tól (Tradingview.com)

6. Mi történt az euró bevezetésétől?

Az eurót egyébként csak 1999 elejétől vezették be, de mivel fix átváltási arányok voltak, visszamenőleg is lehet kalkulálni az értékét. Mindenesetre ha a hivatalos MNB-árfolyamokhoz ragaszkodunk, 1999 január 4-én 251,43 forint volt egy euró, azóta csak 33,2 százalékos (mintegy évi 1,4 százalékos) emelkedés történt. Erre az ütemre már végképp nem mondanánk azt, hogy a forint borzasztó nagy gödörben van.

7. Mi a helyzet a dollárral?

De nézzük meg a dollárt is. A dollár száz éve is megvolt, így igen hosszú időszakokra lehet vele számolni. Most történetesen 1949 január 3-tól, amikor az MNB legrégebbi adatai szerint egy dollár 11 forint 74 fillért ért.

Ma majdnem pontosan 305 forint a dollár, tehát huszonhatszorosa a hetven évvel ezelőttinek. Ez éves szinten 4,8 százalékos “hozamnak” felel meg. Kérdés, mennyi volt azóta az infláció, de hihetünk-e egyáltalán a szocialista statisztikáknak?

A dollár egyébként nincsen még történelmi csúcson, 2000 őszén ugyanis volt 310 forint felett is. (2. ábra.)

3. Ábra: Négy fontos deviza ára forintban, 1949-től (forrás: MNB)

8. A jó öreg svájci frank

Egy svájci frank tehát 2,73 forint volt 1949 elején. Milyen érdekes, 4,3-szer annyit ért a dollár, mint a frank! Ma pedig majdnem pontosan egy az egyben váltják, 0,99 frankot kell adni egy dollárért. A frankerősödés úgy látszik, nem csak a modern kor specialitása, hanem valósággal történelmi léptékű folyamat.

Egy svájci frank ma 307,50, ez 112,6-szerese a 70 évvel korábbi 2,73 forintnak. Ez évi 6,9 százalékos emelkedés, hozam, még akkor is, ha úgy vesszük, hogy a svájci frank nem fizetett semmiféle kamatot. Ha ehhez még kamat is járult, akkor kifejezetten vonzó befektetés lehetett. (Valamint borzalmas lett volna hosszú távon svájci frankban eladósodni.)

9. Az angol font

Az angol font már 1949-ben is drágább volt, mint a többi fő deviza, méghozzá sokkal: Egy fontért 47,31 forintot lehetett kapni (vagy, egyes időszakokban, némi börtönt), a dollár vagy a frank értékének sokszorosát. Azóta sokat csökkent a különbség más vezető devizákhoz képest, ma már alig drágább az eurónál vagy a dollárnál.

A dollár, a frank, a font és a német márka (DEM) árfolyamát a harmadik ábrán foglaltuk össze. Az euró bevezetése utáni márkát úgy kaptuk, hogy az eurót elosztottuk 1,95583-al (az euró bevezetéséhez megállapított fix árfolyammal).

10. Megdrágult a cseh sör

A cseh korona 1995-ben még öt forint környékéről indult, ma már pár fillér híján 13. (De az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy a szocializmusban két forint körül is volt a csehszlovák korona.) A szlovákok pedig bevezették az eurót.

A lengyel zloty is történelmi csúcsokon van forintban, a horvát kuna is erős. Térségünk devizái stabilitásban már a jelek szerint megelőztek bennünket.

+1. Bankókat fénymásolni?

Szkennerünk remekül elboldogult a régi, szocialista forintokkal és a pengővel is (második, harmadik kép). Nyilván ezek gyártásakor még nem létezett fénymásolás, más technikával készültek. Amikor azonban euró-bankjegyeket kevertünk közéjük (első kép, címlapfotó), megtagadta a munkát, azzal a furcsán álszent szöveggel, hogy a dokumentum “nincs megfelelően behelyezve”. (A nyomtató szoftvere ráadásul olyan oldalra irányított, ahol a listán nem is szerepelnek a szóban forgó hibakódok. /Canon, 5, 205, 155./)

Internetes fórumok szerint ez a bankjegy-hamisítás megakadályozására szolgáló híres “funkció”, de időnként más hivatalos dokumentumok is fennakadnak a rostán. Mint például anyakönyvi kivonatok.

 https://mfor.hu/cikkek/befektetes/a-forintarfolyam-kacifantos-tortenete-10-pontban-elmeselve.html