He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Egy kicsit dumáljunk a depresszióról és az érzelmek kapcsolatáról is

2019.07.30. 07:56 guma

Mindenképpen segíthet az egészség a mentális állapot megőrzésében és az élet minőségében az érintés gyakorisága vagy egy, egy ölelés...

Milyen típusai vannak a depressziónak?

Noha nagyon sok a közös vonás, depresszió esetében a betegség lefolyása alapján különböző típusokat különböztetünk meg. A tünetek különböző számban, időtartamban, súlyosságban és kiújulási arányban lehetnek jelen, de összességében nagyon hasonlóak egymáshoz. Mivel a különböző altípusba tartozó betegségformák különböző ellátást igényelnek, fontos a kezelőorvos által meghatározott pontos diagnózis. A depresszió megjelenését számtalan egyéni különbség színezheti a nemtől, az életkortól és a kultúrától függően.

A depresszió különféle megjelenési formáinak leírására az elmúlt évtizedekben különböző kifejezések terjedtek el: neurotikus, reaktív vagy minor depresszió, melyek elsősorban a betegség pszichológiai természetére utalnak, valamint arra, hogy főként pszichoterápia segítségével kezelhető. Másrészről pedig a szomatikus és a pszichotikus depresszió típusok esetében az agy biokémiai egyensúlyának felborulására utal az elnevezés, valamint arra, hogy orvosi kezelést igényelnek. Ezeket a szakkifejezéseket napjainkban főként a mentálhygiénés szakemberek használják.

A kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a depresszió olyan hangulati zavar, mely időszakosan jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a normál hangulat váltakozik a depresszív epizódokkal. Bizonyos esetekben a depresszív fázisok helyett, vagy azokat felváltva eufóriás hangulat (átlag feletti hangulat), irritáltság, agitáltság fordulhat elő, mely kórképeket mániának vagy hypomániának nevezünk. Ezért unipoláris depressziónak nevezzük a depresszió azon formáját, amikor a betegség lefolyása során nem fordult elő mániás vagy hypomániás fázis, és bipoláris depressziónak nevezzük azt a jelenleg észlelhető depresszív tünetcsoportot, amikor a kórelőzményben előfordult emelkedettebb hangulatú szakasz. 

1. Depressziós epizód

A depresszió megjelenésének leggyakoribb és legjellegzetesebb formája a depressziós epizód. Az egyszeri depressziós epizód néhány héttől akár évekig is tarthat, de a tünetegyüttesnek legalább két héten keresztül kell fennálnia. Átlagosan az emberek egyharmada él át valamilyen mértékben egyetlen epizódot vagy “fázist” élete során.   A depressziós epizód ideje alatt az ember minden esetben többé-kevésbé képtelenné válik ellátni a feladatait. Gyakran előfordul, hogy a depressziós epizód megismétlődik a jövőben. Az egyszeri depressziós epizódot unipoláris depressziónak nevezik.  

2. Rekurrens (ismétlődő) depressziós zavar

Abban az esetben, amikor a depressziós epizód visszatér recurrens (ismétlődő) depresszióról, vagy visszatérőmajor depresszív zavarról beszélünk, mely általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. A visszatérő depresszióban szenvedő páciensek a depressziós fázisok között hónapokig vagy évekig tartó normál hangulatú, tünetmentes időszakot élnek meg. A depresszív zavarok ezen formája nagyon gyakran vezet keresőképtelenséghez, rokkantsághoz és mindig unipoláris jellegű ( ami azt jelenti, hogy nem fordul elő mániás vagy hypomániás fázis). Általában ezt a típust “klasszikus” vagy “klinikai” depressziónak nevezik.

3. Dysthymia

A dysthymia tünetei enyhébbek és kevésbé elkülöníthetőek a depressziós epizódhoz vagy a recurrens (ismétlődő) depresszióhoz képest. Azonban a betegség tartós lefolyású, a tünetei hosszabb ideig elhúzódnak, legalább 2 éven keresztül, néha évtizedekig is akár, emiatt ezt a depresszióformát “krónikus depressziónak” is nevezik. A betegség unipoláris szerkezetű, hatással van a mindennapi tevékenységek elvégzésére, de ez kevésbé bénító, mint a többi esetben. Időnként bizonyos emberek esetében akutabbá válik a betegség és major depressziós epizódba eshetnek bele; ezt az állapotot hívták régebben “dupla depresszió”-nak, de ezt a kifejezést napjainkban nem alkalmazzuk.

 

4. I-es típusú bipoláris depresszió

A bipoláris zavarban előforduló depresszió-forma, amelyet korábban mánias-depressziós zavarnak hívtak, kevésbé gyakori, mint az unipoláris depresszió. Magában foglalja a depresszív szakaszok közötti váltásokat a normális hangulati szakaszokra, valamint az úgynevezett “mániás fázis”-okra. A mániás fázisokra jellemző a kiemelkedően magas hangulat, mely az aktivitás fokozódásával, nyugtalansággal és csökkent alvásigénnyel jár együtt.

A mánia befolyást gyakorol a gondolkodásra, ítélőképességre és a társas viselkedésre is, melyek komoly problémákat és nehézségeket okozhatnak az egyén számára.

Gátlástalan vagy nem biztonságos szexuális magatartás, valamint megfontolatlan üzleti vagy pénzügyi döntések meghozatala fordulhat elő, ha az illető maniás fázisban van éppen. A maniás epizódot követően nagyon gyakran depressziós szakasz váltja fel az érintettek esetében. Ezt a kiszámíthatatlanul változó “érzelmi zűrzavart” úgy is lehetne jellemezni, mint állandóan “a világ tetejéről a végső elkeseredésbe zuhanni”.

A bipoláris zavar depressziós fázisában jelentkező tüneteit sokszor nehéz elkülöníteni az unipoláris depressziótól.

5. II-es típusú bipoláris depresszió

Sokkal inkább hasonlít ez a forma a visszatérő depresszív zavarhoz, mint a bipoláris zavarhoz, a II. típusú bipoláris zavarban érintettek esetében első ránézésre csak a jelenlévő rossz hangulatot érzékeljük. Ebben a tünetegyüttesben a depresszív epizódot az úgynevezett hypomániás szakaszok váltják fel, mely egy mérsékeltebb eufóriás állapot. Ez sokkal enyhébb a mániánál, emiatt az érintett személy és a hozzátatozói esetleg összetéveszthetik az átlagos hangulattal, vagy az örömmel.

6. Kevert szorongásos depresszió

Bár a szorongás és az azt kísérő pszichés és testi tünetek nagyban hasonlítanak a depresszió tüneteire, és a depresszív tünetek is gyakoriak a szorongásos zavarokon belül, általában könnyen meghatározható, ha egy esetben a depresszió a fő probléma. Mindemellett a kevert depresszió és szorongásos zavar során hasonló arányban kombinálódnak a depresszív és a szorongásos eredetű tünetek. 

7. Pszichotikus depressziós epizód

A depressziós epizód speciális megjelenési formája a pszichotikus szintű vagy téveszmés depresszió. A pszichózis azt jelenti, hogy elveszik a realitással való kapcsolat: ez lehet érzékcsalódás, tehát a beteg lát vagy hall olyan nem valóságos dolgokat, amelyeket a környzetében lévők nem (hallucinációk) és/vagy különböző téves elképzelésekhez vagy rögeszmékhez ragaszkodik (téveszmék). Az érintettek különböző tévhithez ragaszkodnak, például rendkívül erős bűntudatuk lehet, bűnösnek érzik magukat (önvádlásos téveszmék), azt gondolhatják, hogy anyagi csődbe kerültek (elszegényedési téveszmék) vagy attól tartanak, hogy súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvednek (hypochondriás téveszmék) minden bizonyíték ellenére. A pszichotikus szintű depresszióban szenvedők esetében szinte minden esetben pszichiátriai osztályos ellátásra van szükség. A pszichotikus epizód lehet unipoláris vagy bipoláris természetű.

8 . Atipikus depresszió

A depresszió ezen típusára egyfajta túlérzékenység, illetve hangulati változékonyság jellemző. Fokozott étvágy, túlzott alvásigény, valamint pánikrohamok gyakran fordulnak elő. Az atípusos depresszió általába enyhe epizódként zajlik le és akár bipolaritás is előfordulhat. 

9. Szezonális depresszió

Ennek depresszió-típusnak a tünetei ugyanazok, mint az atípusos depresszió tüneteinél felsoroltak, de a tünetek megjelenésében az éghajlati változások játszanak szerepet, különösen az őszi vagy téli időszakban. Általában a depresszív időszakot előidéző évszak lezárulta után a páciensek újra jól érzik magukat és ismét el tudják látni a feladataikat.

10. Átmeneti, visszatérő depresszív zavar

A depresszió egy enyhe és rövid lefolyású változata, ami veszélyeztetheti a mindennapi feladatok elvégzését, és leginkább a fiatalokat érinti, valamint rövid ideig tartó depresszív vagy kevert hangulat jellemzi, mely általában 2 hétnél rövidebb ideig tart.

https://ifightdepression.com/hu/mindenkinek/a-depresszio-tipusai

Depresszió

A depresszió pszichiátriai megbetegedés. A klinikai pszichiátria megkülönbözteti a depresszió különböző fajtáit: a súlyos depresszív zavar (Major depressive disorder) más néven klinikai depresszió, az unipoláris depressziót valamint az unipoláris zavart is. A depresszió megnevezést a köznyelvben gyakran használják többféle (külső szemlélő számára szembetűnően lehangoltsággal járó) pszichiátriai megbetegedés megnevezésére. Így: Mint neurózis, A reaktív depresszió az a depresszív állapot amit valami lelki megrázkódtatás (katasztrófa átélése, egy közeli rokon halála, stb) okozott.

Mint pszichózis (elmezavar) esetén megjelenő unipoláris zavar néven ismert olyan hosszan tartó elmeállapot, más klinikai néven melankólia (búskomorság), aminek jellemző tünetei: lehangoltság, szomorúság, veszteségérzet, elesettség, apátia vagyis érzelem hiánya. A katatónia vagyis teljesen inaktív állapot hasonló a depresszióhoz, de valójában súlyos pszichózis (elmezavar)hoz társul. A pszichotikus depressziót gyakran kíséri halálvágy, öngyilkossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez és nem látja be, hogy beteg. A pszichotikus depresszió egyik formájában egy homlokegyenesen ellenkező hangulati állapottal párosul és azzal periódusosan váltakozik. Ennek a csapongó hangulattal jellemzett betegállapotnak a neve bipoláris zavar (angolul bipolar disorder) vagy mániás depresszív állapot (manic depressive disorder).

Diagnosztikus kritériumai

A DSM-IV. szerint a depresszív epizód diagnosztikus kritériumai a következők:

  • A: A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn egy kéthetes periódus alatt, és ezek a korábbi tevékenység megváltozásaként jelennek meg. Az első két tünetből legalább egy: vagy (1) depresszív hangulat, vagy (2) az érdeklődés vagy öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz. Figyelem! Nem számítjuk a tünetek közé azokat, amelyek egyértelműen az általános egészségi állapot következményei, illetve a hangulathoz nem illő hallucinációkat és téveszméket.
  1. A nap legnagyobb részében, és csaknem minden nap, levert hangulat, amelyet az egyéni beszámoló (például szomorúság vagy üresség érzése), vagy mások megfigyelései (például könnyezni látják) jelez. Figyelem! Gyerekeknél vagy serdülőknél elég az ingerült hangulat jelzése.
  2. Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése minden, vagy majdnem minden tevékenység során a nap túlnyomó részében, és majdnem minden nap (akár szubjektív beszámoló, akár mások megfigyelése alapján).
  3. Jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem minden nap (gyermekekben a súlygyarapodás elmaradása).
  4. Insomnia vagy hypersomnia csaknem minden nap.
  5. Motoros agitáció vagy gátoltság csaknem minden nap (mások megfigyelése alapján, nem elegendő csupán a nyugtalanság vagy lelassultság szubjektív érzete).
  6. Fáradtság vagy anergia csaknem minden nap.
  7. Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, illetve inadekvát önvádlás/bűntudat, akár téveszmés mértékben is, szinte minden nap (nem pusztán a beteglét miatti lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat).
  8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási, vagy döntési képesség szinte minden nap (akár szubjektív élmény, akár mások megfigyelése alapján).
  9. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy konkrét öngyilkossági terv.
  • B: A tünetek nem elégítik ki a bipoláris, kevert epizód ismérveit.
  • C: A tünetek klinikailag jelentős szenvedést, vagy a szociális, foglalkozási vagy egyéb fontos működések romlását okozzák.
  • D: A tünetek nem kémiai anyag (például visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (például hipotireózis) közvetlen élettani hatásának tulajdoníthatók.
  • E: A tünetek nem magyarázhatók gyászreakcióként (azaz egy szeretett személy halálát követő két hónapot meghaladóan is fennállnak), vagy észrevehető funkcionális károsodást jeleznek (beteges értéktelenség-tudat, öngyilkossági gondolatok, pszichotikus tünetek, vagy pszichomotoros retardáció).

Megnyilvánulási formái

Vincent van Gogh: Az örökkévalóság kapujában, 1882. Van Gogh maga is depresszióban szenvedett

A depressziónak különböző megnyilvánulási formái vannak, amelyek különböző okokra vezethetők vissza. Többféle osztályozás van. Ezek szerint, létezik akut és krónikus, endogén és exogén, unipoláris és bipoláris depresszió stb. A bipoláris depresszió esetében a depressziós és mániás szakaszok váltakozva követik egymást. Lehetséges még skizoaffektiv pszichózisos depresszió (F25.1) és pszichotikus szintű depresszió (F32.3, illetve F33.3).

A depressziós személyek jellemzően magukba fordulnak (introverzió), kerülik a társaságot, és végül általában elmagányosodnak. Enyhébb esetekben a depresszió spontán gyógyul, de súlyos esetekben már szakemberre is szükség van.

Okai

Fő okai szerint a depressziónak két formája van: endogén és exogén. Az endogén depresszió a test rendellenes működésére vezethető vissza (néhány mezőgazdasági peszticid,[1][2][3][4][5][6] vitaminhiány, egyes neurotranszmitterek (szerotonin, noradrenalin) csökkent szintje vagy felborult egyensúlya stb.). Az exogén depressziót jól beazonosítható külső okok idézik elő, például személyes tragédia vagy kudarc, egy szeretett ember halála, sikertelen vizsga, szerelmi bánat, társadalmi kirekesztettség, diszkrimináció stb.). Az egyéni érzékenységtől függően ugyanaz az ok másként nyilvánul meg, más tüneteket okoz. Oka lehet még az önértékelés hiánya, sorozatos negatív életesemények, rossz családi kapcsolatok, illetve a hosszan tartó alváshiány.

Kezelése

A depresszió kezelésének hosszú hagyománya van. Régen főleg tánccal, zenével, ráolvasással, gyógynövényekkel kezelték, több-kevesebb sikerrel.

A gyógynövényeket már évezredek óta alkalmazzák e betegség kezelésére. A legnépszerűbbek az orbáncfű, a citromfű, és alvászavarral kombinált esetben a macskagyökér és a komló, valamint a kava. Az orbáncfű jótékony hatását klinikai kísérletek is igazolták. Újabban egyre népszerűbb egy dél-afrikai gyógynövény, a sceletium tortuosum használata antidepresszánsként.

A hivatalos gyógyászatban két fő terápiás irányzat különböztethető meg:

A gyógyszeres kezelést ellenzők érvei

A depresszió gyógyszeres kezelését kategorikusan ellenzők a következőket állítják, leginkább alaptalanul:

  • Az antidepresszánsok addikciót (függőséget) okoznak.[forrás?] Az elvonáskor jelentkező tünetegyüttest a szakirodalomban antidepresszáns visszavonási tünetegyüttesnek (angolul Antidepressant withdrawal syndrome) nevezik. A tünetek, melyek az antidepresszáns elvonást követhetik: Influenza-szerű tünetek, gasztrointesztinális tünetek, szívritmuszavarok, szorongás, alvászavarok, mozgási rendellenességek, mánia vagy hipománia, pánikrohamok és delírium.[7]
  • Az antidepresszánst fogyasztó betegeknél az öngyilkosság aránya magasabb lehet, mint a gyógyszert nem használó betegeknél (ez azokra vonatkozik, akiknél eleve öngyilkossági gondolatok vannak, akkor is csak a kezelés elején, ezért kell orvosi felügyelet).[forrás?]
  • A gyógyszeripar egyik legnagyobb bevételt hozó és folyamatosan növekvő ágazata az antidepresszánsoké és a koleszterinszint-csökkentő készítményeké.[forrás?]
  • Az antidepresszánsok nem magát a problémát kezelik, hanem csupán a tüneteket: ez sem igaz így, függ attól, hogy endogén v. exogén depresszióról van-e szó. Sokszor a pszichoterápia elég lenne, de Magyarországon OEP finanszírozottan igen-igen korlátozottan érhető el.[forrás?] A gyógyszeres kezelés olcsóbb és gyorsabb, ami a munkaképesség, társas kapcsolatok, valamint a szenvedésnyomás miatt nem mindegy!
  • Hosszabb antidepresszáns kúra gyakorlatilag megszünteti az ember érzelemvilágát. Noha a rossz érzések elmúlnak, de pozitív érzések sem foglalják el helyüket, egyfajta sztoikus, érzelmileg közömbös állapot alakul ki.

A mániás depresszió nem gyógyítható, de kezelhető. Folyamatos kezeléssel (például lítiummal) a hangulat egyenletesen tartható. Fontos a betegek felvilágosítása a betegség természetéről.[forrás?]

A depresszió előnyös oldalai

A Journal of Abnormal Psychology című szaklapban közölt vizsgálatban Bettina von Helversen (Baseli Egyetem, Svájc) és munkatársai azt találták, hogy a depresszióban szenvedő emberek jobban teljesítenek a többlépcsős döntési folyamatokban, mint nem depressziós társaik. A depresszió javíthatja a helyzetelemző készséget és a kitartást, vagyis olyan tulajdonságokat, amelyek komplex feladatok esetén hasznosak lehetnek.

Már korábbi kutatások is megerősítették ezt az elméletet, ám ez az első vizsgálat, amelyben a depresszió súlyos formája esetén is kimutattak kedvező mellékhatást.[8]

https://hu.wikipedia.org/wiki/Depresszi%C3%B3

Érzelem

Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza. Az érzelmek központi szerepet játszanak a viselkedésben, gondolkodásban, emiatt több diszciplína (pszichológia, biológia, idegtudomány, filozófia) kitüntetett területének számít tanulmányozásuk.

Az érzelem szó a legtöbb indoeurópai nyelvben a latin emovere szóból ered, amely az e- (kifelé, ki-) és movere (mozog) szó összetétele. A magyar érzelem kifejezés az érez igéből származik, amit a nyelvújításkor vezettek be a német Gefühl szó használata helyett. A szó a belső történések jelölésre szolgált. A magyar érzelem kifejezés jelentése a modern pszichológiában leginkább a latin eredetű szóhoz köthető.

Az érzelem a hangulathoz sok tekintetben hasonló fogalom, mégis jól elkülöníthető a kettő. Az érzelmet szokás szembeállítani az értelemmel. Az érzelmek elszabadulásának lehetnek nem kívánatos következményei, ezért az emberek igyekeznek érzelmeiken uralkodni, és az értelem uralmát fenntartani.

Az érzelmek kutatásának története

Arisztotelész

Az érzelmekről már az ókori görögök is alkottak elképzeléseket. Arisztotelész a Retorikában és Poétikában beszél az érzelmekről. A gondolkodás által megérthetőnek gondolja az érzelmeket, leírásokat is adott az érzelmekre. Arisztotelész szerint az érzelmek központi szerepet játszanak a művészet és a drámák megértésében, a katharszisz esztétikai koncepciója is az érzelmek pontosabb megértésére és ezáltal azok tisztázására helyezi a hangsúlyt.

Sztoikusok

Az ókori sztoikus filozófusok szerint a jó élet alapja az érzelmek feletti kontroll.

René Descartes

Descartes A lélek szenvedélyei című munkájában foglalkozott az érzelmekkel. Descartes leírta az alapérzelmeket (csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat), úgy vélte, a komplexebb érzelmek (pl. féltékenység) ezek kombinációjából állnak. A szervezet gondolkodó részéhez(tobozmirigy) kötötte az érzelmeket, és feltételezte, hogy sok esetben hasznosak az érzelmek az ember életében, főként, abban, hogy irányítják a gondolkodásunkat.[* 1]

Baruch Spinoza

Baruch Spinoza németalföldi filozófus is fontos szerepet játszott az érzelmekről való gondolkodásban. Arisztotelészhez hasonlóan fontosnak és lehetségesnek tartotta az érzelmek megértését. Úgy vélte, hogy az emberiség saját korlátait az érzelmek jobb megértésével és uralásával haladhatja meg. [3]

Charles Darwin

Charles Darwin munkássága az érzelmekről új aspektusokkal gazdagította a modern gondolkodást. Darwin haszontalan csökevényeknek tekintette az érzelmeket, úgy vélte, hogy az evolúciós múlt jeleiként maradtak az ember viselkedésrepertoárjában az érzelmek. Darwin párhuzamot vont az emberek és állatok érzelemkifejezése között. [4] „Észrevétlenül és nem is tudatosan rájöttem, hogy a megfigyelés és logikus gondolkodás öröme sokkal magasabb rendű a sportban elért sikerek öröménél.” [5] 1872-ben írta Érzelemkifejezésekről könyvét. „Úgy látszik, az agyam... az adatok halmazából általános törvényeket őröl... A magasabb rendű esztétikai élvezet megszűnése boldogságvesztést is jelent... gyengíti természetünk érzelmi részét.” [6]

Boldogságról

Seligman, M.E.P. egy munkatársával igazolta, hogy a tanult tehetetlenség (hiába ügyködsz, nem javul!) rákkeltő a patkánynál. [3] A derűt /optimizmust sikerrel tanította kutyáknak. Azok minden helyzetben törekedtek menekülni a bajból. [7] Flow: Seligman, Fowler és Csíkszentmihályi fogalmazták meg a pozitív pszichológia tudományos irányzatát 1998.01. első hetében. [8]

Nico Frijda

Nico Frijda munkássága bemutatta, hogy az érzelem egy időben is elhúzódó folyamat, amit információ-feldolgozási fogalmakkal irt le. Az inger után hét lépést irt le: Elemzés (besoroljuk az eseményt egy már általunk ismert esemény kategóriába), Összehasonlítás (Felmérjük hogy releváns vagy irreleváns az érzelem), Diagnózis (Felmérjük, hogy mit tudunk tenni a helyzettel kapcsolatban.), Értékelés (Eldöntjük mennyire sürgős a probléma.), Cselekvéskészség (Cselekvési tervet alakítunk ki.), Fiziológiai változás (Élettani változás), Akció (Válasz).

Modern elméletek

Szomatikus elméletek

Antonio Damasio, portugál neurológus/ideggyógyász, fogalmazta meg a szomatikus marker/testi jelző feltevést. Az agyvérzés vagy más sérülés gátolhat érzelmi folyamatokat. Ennek következtében a beteg képtelen dönteni. Képtelen együttérezni mással. A döntés - érzelmi alapú. A kártyás kísérletben a sérült nem kerüli a veszélyes paklit, csak az egészséges. A szomatikus marker - „zsigerből” jön. Megérezzük a veszélyt, mielőtt még tudnánk róla.[9]

James-Lange elmélet

William James amerikai pszichológus és Carl Lange dán fiziológus egy időben mutatta be érzelem-elméletét, amelynek alapja az a feltevés, hogy testi eredetű érzések okozzák az érzelmeket. Elméletüket manapság a pszichológiában James–Lange-érzelemelméletként hivatkozzák. Az elmélet szerint a környezetben felismert változások automatikusan különböző testi változásokhoz vezetnek, és ezek későbbi értelmezése ad címkét a testi állapotnak. „Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk, azért vagyunk dühösek, mert támadunk, azért félünk, mert reszketünk.” – írta William James. Noha az elmélet erősen intuíció-ellenes és ellentmond a hétköznapi elképzeléseknek (t.i. sokan úgy gondolják, azért sírunk, mert szomorúak vagyunk), többféle kísérleti támogatást kapott a 20. század második felében. [10]

Az érzelmek kialakulásának első lépése a környezet változása James szerint – ez az elképzelés a további érzelem-elméletekben is fontos szerepet kapott. A második lépés az, hogy a környezet változására (pl: feltűnik egy medve az erdőben), automatikus testi változások jelennek meg (pl. izmaink megfeszülnek, és futni kezdünk, gyorsabban kapkodjuk a levegőt). Az érzelmek egyik legjellemzőbb tulajdonságai James szerint, hogy erősen testiek, az autonóm idegrendszer folyamatain keresztül nyilvánulnak meg. A testi folyamatokba sok minden beletartozhat: szájszárazság, hevesebb szívverés, a gyomor összehúzódása, stb. James óta ez feltételezés az érzelmekről való hétköznapi tudásunknak is része lett.

Egyéb

Az, hogy az érzelmek testi állapotokkal kapcsolódnak össze, a hazugságvizsgálat alapja, ugyanis bizonyos, a vizsgált személy számára erősen jelentésteli szavak (pl. kés) kiváltják a szívritmus, a légzés vagy a galvános bőrreakció változásait. Ezek alapszinthez való változása tájékoztathat arról, hogy a személy a bűneset részese volt. Az érzelmeket újabban az ember-gép kapcsolat tervezésében is figyelembe veszik. [11]

Az érzelem szinonimájaként a régebbi szakirodalomban megjelenhet az emóció is, amit eredetileg a cselekvés elindítójaként jelöltek. Az összemosódás Fridja N. H. 2008-as cikke után terjedt el, mivel mindkét szó egy olyan folyamatot jelöl ahol viselkedésünk feletti gondolatokon a kontrollt átveszik más folyamatok.

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rzelem

Depresszió felismerése

A következő szempontok azt mutatják be, mi jellemző egy depresszióval küzdő emberre általánosságban:

  • szomorúság és/vagy szorongás teszi ki az ideje nagy részét, amelyet jelezhet az illető, vagy megfigyelhető a megjelenésén és viselkedésén;
  • elveszti az érdeklődését és lelkesedését a korábban kedvelt és preferált tevékenységeivel szemben, mint például a barátaival összejárni, megnézni egy focimeccset vagy a családjával való időtöltés;
  • krónikus fáradtságra vagy csökkent életerőre panaszkodnak;
  • eltúlzott vagy nem adekvát bűntudat kifejezése (néhány vallásban Isten bocsánatáért könyöröghetnek);
  • reménytelenség, tehetetlenség és általános pesszimizmus kifejezése;
  • étvágycsökkenés, fogyás, álmatlanság vagy túlzottan sok alvás és a testi intimitással kapcsolatos problémák;
  • halállal kapcsolatos gondolatok és fantáziák, esetleg időnként önsértő magatartás előfordul.

Ezek a tünetek általában számos területet befolyásolnak.  A tünetek száma csakúgy, mint azok súlyossága egyénenként és időszakonként változó mértékben lehetnek jelen.

 

Ha egy érdeklődő ember figyelmesen hallgat egy depressziós személyt, a verbális és non-verbális jelekből 3 különböző terület változásaira és problémáira figyelhet fel (lásd a keretben):

  • Pszichés tünetek – a gondolkodás, az érzések és a motiváció érintett
  • Testi tünetek – mint például fejfájás, gyomortáji panaszok és hátfájás. Sok esetben a depresszió csak testi tünetek képében jelentkezik.
  • Viselkedéses tünetek – ezeket gyakran a pszichés és testi tünetek közötti kölcsönhatások eredményezik

Időnként sokkal hatékonyabban észre lehet venni ezeket a változásokat külső megfigyelőként: ha úgy érzi, hogy valaki depressziós lett a környezetében, próbáljon meg visszaemlékezni arra, hogy fél évvel ezelőtt mi volt jellemző ennek az embernek a viselkedésére. Hogyan viszonyult Önhöz vagy másokhoz? Talán ez segíthet jobban felidézni. Azonban azt fontos szem előtt tartani, hogy sok ember igyekszik elrejteni a tüneteit, mert esetleg szégyellhetik magukat vagy bűntudatot érezhetnek miattuk.

A következő rész tartalmazza a depresszió tüneteiről szóló információkat.

https://ifightdepression.com/hu/koezoessegi-szakembereknek/egyhazi-kepviselok/a-depresszio-felismerese 



Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/15455/a-depresszio-legmostohabb-tunete

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr6114976324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása