Egy képzeletbeli magyar faluba, Irgácsra harminc év körüli, budapesti esszéíró fiatalember érkezik. Betér a kocsmába, ahol a falu prominens képviselői fogyasztanak és fogadják igencsak értetlenül a portugál naplementéről álmodozó, romokban heverő házasság elől menekülő fiút. A fiatalember azonnal beleszeret a kocsmáros lányába, Masniba, így aztán meghosszabbítja kissé pihenését a nagy út, Portugália előtt. Ennek leginkább Retek, a kényszervallatás miatt kirúgott egykori rendőr, Masni vőlegénye nem örül.

Egressy Zoltán és Lukáts Andor története itthon, vidéki környzetben játszódik. A magyar falu jellemző figurái elevenednek meg, jellemző helyzeteikben, nagyobbrészt egy kocsma hűvösében mondják el mindazt, amit az életükről elmondhatnak. A Portugál helyzetkép, az elvágyódás filmje. Vacak hely ez, ahonnan el kéne menni, valami jó kis helyre "menni kell, innen el", oda, ahol több a nap, több a lehetőség, több a szív, több az élet. A Portugál a tehetetlenség és a belenyugvás filmje, ahol a hősök nem mennek - csak jönnek, nem tudnak - csak gondolnak, nem tesznek - csak várnak és addig is isznak egy-két fröcsit.

A fordulatos, nagyon mai vígjáték két évtizede tartozik a Katona és a magyarországi színpadok legsikeresebb előadásai közé. két vélemény: Szerintem a két mû alapjaiban különbözik (holott néhol tényleg szóról-szóra ugyanazok a párbeszédek). A Katonában egy remek vígjáték, kacagtató jelenetekkel, vicces figurákkal. A film viszont egy dráma. A szinopszisban tökéletesen leírja ezt: vajon melyikünkben ne lett volna valaha egy kósza gondolat: elég volt a szürke életembõl, elmegyek... Aztán nem mentünk sehová, csak maradt a vágyakozás... *

"A rendezõi átiratnak köszönhetõen a film nem jut el a gyilkosságig (mint az eredeti színdarabban a szerelemféltõ elcsapott rendõr), mindenki arra ítéltetik, hogy ugyanúgy él tovább, mint addig. Lukáts csalhatatlan érzékkel tapint rá, hogy ebben van az igazi tragédia. Ettõl lesz a Portugál kacagtató katasztrófafilm." (Népszava kritikája)

És a dal, külön, csak nektek: