Hiába kérdezik, továbbra is titkolná a kormány, mennyit fizetett a kötvényeseknek

Továbbra is titkolja az állam, mennyit fizetett azoknak a zömmel offshore cégeknek, amelyek részt vettek az úgynevezett letelepedési kötvények értékesítésében. Idén 445 millió eurónyi kötvény jár le, vagyis decemberben 145 milliárd forintot kell visszafizetnie a magyar államnak.

Válasz helyett mellébeszélt Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor a letelepedési kötvényről kérdezték.

Mellár Tamás párbeszédes képviselő azon írásbeli kérdésére, miszerint mekkora összeget és hány darab lejárt futamidejű letelepedési államkötvény után fizetett eddig vissza az állam, a címzett Varga Mihály pénzügyminiszter helyett Tállai András parlamenti államtitkár kitérő választ adott.

A miniszterhelyettes válaszában azt írta, miután a magyar állampapírok a hitelminősítőknél befektetésre ajánlott kategóriába kerültek, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy döntött, lezárja a letelepedési kötvények értékesítését, és a piacról, valamint a lakosságtól von be inkább forrásokat az állam finanszírozására.

A párbeszédes képviselő ezekre a kérdésekre próbált választ kapni: 

• Mekkora hozammal növelt összeget fizettek vissza ezidáig az úgynevezett letelepedési kötvények után?
  
• Ebből az összegből mekkora értékű a hozam összege?
  
• 2019-ben és a további esztendőkben mekkora összeget kell visszafizetni éves szinten?
• A kibocsátott letelepedési kötvények után befolyt összeg mekkora hányadát jelentette a 2012. évi mértékének?

Dugdossák, de ott van

Az ÁKK honlapján nehezen, de meg lehet találni azt a táblázatot, amely tartalmazza a letelepedési kötvények adatait is. Ebből kiderül, hogy az idén és a következő években mekkora állomány jár le, a tavaly lejárt állományt azonban már nem tartalmazza az adatsor. A kötvények lejártakor az állam a közvetítő cégeknek fizeti ki a névértéket - ezek diszkont kötvények, vagyis a futamidő elején a névértéknél alacsonyabb áron vásárolhatják meg a befektetők. A közvetítő cégek adják végül vissza a lejárt kötvények árát a vásárlóknak.

A Pénzügyminisztérium és az ÁKK korábban sem igyekezett nyilvánosságra hozni a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos információkat. A G7 portál is közel két és fél év pereskedés után jutott hozzá ezzel kapcsolatos az adatokhoz. A portál számításai szerint a Fidesz-közeli közvetítő, zömében offshore cégek mai árfolyamon számítva 162 milliárd forintot tettek zsebre. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.

Az árfolyamon is nagy a bukás

Az első állampapír-sorozatok tavaly decemberben jártak le, a magyar állam 107,5 millió eurót, azaz 34,7 milliárd forintot utalt olyan cégek számlájára, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban vannak bejegyezve. Az offshore cégek karácsonyi ajándékához a magyar adófizetők több mint négymilliárd forinttal járultak hozzá - írta a portál.

A Napi.hu számításai szerint idén egy 445,5 millió eurós pakk jár le, vagyis decemberben összesen 144,787 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak (a jelenlegi 325 forint körüli euróárfolyammal számolva). Viszont a 2014-es jegyzéskor - éves átlagárfolyamot nézve - csak 308 forintot ért egy euró, ami a hozamokkal diszkontálva azt jelenti, hogy öt évvel ezelőtt csak hozzávetőlegesen 121,87 milliárd forintot szerzett a költségvetés az ügyleten. Így kalkulálva évente bő 3,5 százalékos a kamat- és árfolyamköltsége az eredetileg csupán 2,24 százalékos kamattal kibocsátott kötvénynek.

Húszezren jutottak letelepedési engedélyhez

A G7 cikke szerint a letelepedési kötvényprogramon keresztül 6543 külföldi jutott úgy élethosszig tartó magyar tartózkodási-, illetve letelepedési engedélyhez, hogy a közvetítő cégeken keresztül kötvény jegyeztetett. További 13 312 személy családegyesítés címszóval kapott magyar papírokat. Egy kötvényjegyzésen keresztül tehát átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.

A program úgy működött, hogy az a külföldi, aki előbb 250 ezer, majd 2015. január 1-től 300 ezer euróért vásárolt speciális, erre a célra kibocsátott, euró alapú, ötéves futamidejű magyar állampapírt, automatikusan kapott egy tartózkodási vagy letelepedési engedélyt.

Az ÁKK szerint megérte

Az ÁKK a honlapján arról írt, 2013 és 2017 között 1,84 milliárd euró értékben bocsátott ki ilyen kötvényt. Az évi 2,53 százalékos kamat akkor kedvező volt, csökkentette az államadósság finanszírozásának a költségét. A Prémium Euró Magyar Államkötvénynél (PEMÁP) is kedvezőbb volt a kamat, így megtakarítást eredményezett.

Korábban Varga Mihály, illetve a választ a nevében tolmácsoló Tállai közlékenyebb volt, elárulta, hogy 2019-ben 445,5 millió eurónyi kötvény jár le. Ez nem jelenti azt, hogy valójában ekkora értékben történt a jegyzés: a zéró kupon kötvények esetében a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. Így az első évben, amikor még 2,53 százalék volt a hozam, valójában csak 94,87 millió euró folyt be a költségvetésbe.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letelepedesi-allamkotveny-fizetes-offshore.684993.html