A Chaco-kanyon érdekes geológiai képződmény, egyszersmind a korai észak-amerikai indiánok fontos prehisztorikus településterülete.
Mintegy 12 000 éves emberi nyomok találhatók itt, amelyek megelőzik még a clovis-kultúrát is. Az atlatl-kultúra népe következik az i. e. első évezredben, majd az következő évezred közepén a pecos-kultúra. Ez közvetlen őse a puebló népnek, az anasaziknak.
A kanyonban kilenc nagyobb telep (magas ház) található, körzetében pedig több ezer kisebb lelőhely koncentrálódik. A kanyon és környéke a chacói kultúra névadója. A kanyonból sugárirányban 640 km hosszúságú úthálózat indul ki.
A kanyon egy homokkő táblahegységben alakult ki a Colorado-fennsík közelében. A körülvevő hegységek keleten a San Pedro-hegység, északon a San Juan-hegység, nyugaton pedig a Chuska-hegység. A kanyon északkelet-délnyugati csapású, nem túl nagy mélységű (körülbelül 30 méteres), de nagyon széles (kilométeres nagyságrendű) folyóvízi bevágás révén.
Tengerszint feletti magassága 1890 és 1960 méter közötti. Növényzete ritkás bozót, az évi csapadékmennyiség nem haladja meg a 200 mm-t, de az is általában egyben, a nyár végén zúdul le. Felszíni víz az év nagy részében gyakorlatilag nem létezik, forrásai kis vízhozamúak. Sivatagi éghajlata a hőmérséklet szélsőséges ingadozásaiban is jelentkezik: a +40 °C-tól a -30 °C-ig váltakozik. Nagy a napi hőmérséklet-ingadozás is, kevesebb mint 150 nap az éves fagymentes időszak
Tengerszint feletti magassága 1890 és 1960 méter közötti. Növényzete ritkás bozót, az évi csapadékmennyiség nem haladja meg a 200 mm-t, de az is általában egyben, a nyár végén zúdul le. Felszíni víz az év nagy részében gyakorlatilag nem létezik, forrásai kis vízhozamúak. Sivatagi éghajlata a hőmérséklet szélsőséges ingadozásaiban is jelentkezik: a +40 °C-tól a -30 °C-ig váltakozik. Nagy a napi hőmérséklet-ingadozás is, kevesebb mint 150 nap az éves fagymentes időszak
