A legismertebb vércsoport rendszer az AB0 vércsoport, mely alapján az embereket besorolhatjuk A, B, 0 és AB vércsoportokba. És azt tudod, hogy ez mit jelent pontosan? Elmondjuk!
A vér két alapvető részre osztható fel: az áttetsző folyadékra, a vérplazmára és az abban található sejtes elemekre (vörös és fehérvérsejtek, vérlemezkék).
A vörösvérsejtek felületén találhatóak bizonyos fehérjék, amelyeket antigéneknek neveznek. Ezeket úgy kellene elképzelni, mint egy bevonatot. Ezeknek a különböző antigéneknek a jelenléte vagy hiánya határozza meg, hogy egy személy melyik csoportba tartozik.
Mielőtt azt gondolnád, hogy a plazmának nincs jelentősége, akkor megragadjuk az alkalmat és elmondjuk, van! A plazma úgynevezett antitesteket tartalmaz, amelyek segítenek a szervezetnek védekezni a külső támadásokkal, fertőzésekkel szemben.
A és B
Ez alapján a vércsoport szerint egyedi sajátosságok figyelhetők meg. Az A vércsoportú személyek vérében lévő antitestek, ha találkoznak egy B vércsoportú vérében lévő antigénekkel (ami a vörösvérsejten van), akkor támadást indítanak ellenük. Éppen az ellenkezője fordul elő, ha B vércsoportú vére kerülne A vércsoportú személy szervezetébe. Egy ilyen reakció akár halálos kimenetelű is lehet.
0
A 0 vércsoportú emberek vörösvérsejtjeinek felszínén nincsen ilyen antigén fehérje, viszont a plazmában megtalálható, mind az A, mind a B elleni antitest. Ez azt jelenti, hogy bárkinek adhatnak vért, mert nincs benne olyan anyag, ami a támadást kiválthatná. Ezért ők az
általános adók/univerzális donorok.
AB
Másrészt az AB vércsoportúaknak mind A, mind B antigének vannak a vérükben, viszont nincs antitest a plazmájukban sem A-ra, sem B-re. Ez annyit tesz, hogy ők képesek elfogadni bárki vérét, ugyanis nincs bennük, ami harcot indítana más vérével szemben. Ezért ők az általános fogadók/univerzális recipiensek.
Eddig minden rendben, de mit jelent a vércsoport típus megnevezése után álló + vagy – jelzés, hiszen erről is lehet hallani. Ez nem más, mint egy másik fajta vércsoportrendszerhez tartozó faktor, az Rh-faktor meglétének vagy hiányának jelölése. Így nagy általánosságban 8 vércsoportot tudunk megkülönböztetni: A+, A-, B+, B-, 0+, 0-, AB+, AB-
A magyar lakosságban a vércsoportok megoszlása szerint a legnagyobb számban az A vércsoportúak vannak, őket követik a 0-sok, B-sek, majd legvégül az AB vércsoportúak.
A leadott vért a vércsoport meghatározás mellett rendszeresen tesztelik számos tényező (Hepatitis B és C, HIV, szifilisz) alapján, hogy az biztonsággal felhasználható legyen transzfúzióra.
Rh-összeférhetetlenség
Az Rh vércsoportrendszer okán ez a veszélyes állapot is felléphet Rh- anya Rh+ magzattal való második vagy többedik terhessége során. Ilyenkor ugyanis az anya a számára idegen Rh-faktorral találkozhat, és ellene antitestet kezd el termelni, ami káros lehet a babára nézve.
Enyhébb vagy mérsékelt esetben a magzatnál vérszegénység alakul ki, súlyosabb esetben magzati ödéma vagy halvaszületés. Ezt az állapotot azonban ma már eredményesen meg lehet előzni az anyának terhesség alatt vagy közvetlen a szülés után adott injekcióval.