A kályhán tartott here a magyar hímivarsejtek szomorú angolkeringője

Sötét és aggasztó képet festettek a férfiak termékenységéről és az emberiség jövőjéről egy nemrég tartott denveri konferencián. Évente majdnem két százalékkal, generációnként pedig a felével csökken a nemzőképes férfiak spermiumszáma, illetve azon belül is a mozgóképes hímivarsejtek aránya.

Az American Society for Reproductive Medicine (ASRM) által rendezett konferencián résztvevő kutatók 2002 és 2017 között csaknem 120 ezer férfit vizsgáltak meg és arra jutottak: a kutatásban kiválasztott – főleg spanyol és amerikai – férfiak termékenysége rohamos ütemben csökken. A három kategóriába sorolt alanyok között a legnemzőképesebb kategóriába tartozó férfiak (15 milliós termékeny spermaszám felettiek) aránya a vizsgált időszakban 84,7 százalékról 79,1-re csökkent, míg a legterméketlenebb kategóriába tartozók (nullától ötmillió mozgóképes spermával rendelkezők) száma kilencről majdnem 12 százalékra nőtt.

De mit jelent mindez hazai viszonylatban és a mi a helyzet a magyar férfiakkal?

Csökken a magyar sperma

“Magyarországon nem igazán áll rendelkezésre adat a férfiak csökkenő termékenységét illetően, mert nemzőképességük határa elvileg a csillagos ég, és viszonylag kevés férfinak is lehet sok gyermeke. Az anyaság ezzel szemben relatíve biztos dolog, így bár a férfi termékenységcsökkenést mérni elvileg lehet, hagyományosan a nőkre számolják ki a született gyermekek számát” – nyilatkozta Őri Péter, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyértelműen látható, hogy a termékeny korú nők és férfiak létszámcsökkenése párhuzamosan zajlik.

Dr. Mátyás Szabolcs, a Kaáli Intézet – lombikprogramjain dolgozó – mikrobiológusa szerint a különböző kutatások összehasonlíthatóságának hiánya is megnehezíti az általános következtetések levonását. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanis az utóbbi harminc évben többször is módosította a standard referenciaértékeket és vizsgálati módszereket.

“Mivel az egészséges férfiak nem jelennek meg a vizsgálatokon, nem lehet átfogóan elemezni a kérdést, bár az elmúlt 10 évben egységesebbé váló vizsgálatok valóban romló tendenciát mutatnak. A legnagyobb pozitívum, hogy míg ez régebben hatalmas szégyenfolt volt a férfibecsületen, mára sokan fordulnak orvoshoz már rögtön a panaszok észrevételét követően” – mesélte a Zoom.hu-nak a szakember. “A romló spermaképről a budapesti Krio Intézetben spermadonornak jelentkező fiatalokon végzett vizsgálatok eredményei is tanúskodnak. A Krio Intézet eredményei alapján

Mára tízből csak két fiatal felel meg a donorkövetelményeknek, mert a fiatal kor ellenére gyakran fordul elő spermakoncentráció-csökkenés”

– tette hozzá, és kihangsúlyozta, olyan is előfordult, hogy andrológiai szakrendelésre kellett küldeni a jelentkezőt a rendkívül gyenge spermaparaméterek miatt.

Tinédzserbetegséggé is válhat

A fiatalok termékenységének megőrzése a jövő egyik nagy feladata dr. Papp György andrológus szerint is. A Honvédkórház Urológiai és Andrológiai Osztályának vezetője csaknem ötven éve foglalkozik a férfi meddőség kérdésével, és épp nemrég vezetett egy szekciót az Európai Andrológus Kongresszuson Budapesten. Úgy látja, az egyik legnagyobb problémát a már kora tinédzser korban jelentkező herevisszérsérv – a here körül kitágult elvezető erek betegsége – jelenti, ami már tizenévesen nemzőképességi zavart okozhat.

“Tankönyvi adat, hogy fél évszázad alatt 120 millióról 20 millióra apadt az egészséges spermiumok aránya az ondóban. Sőt, a klasszikus paraméterek mindegyike (az ondóban található spermaszám, a hímivarsejtek alaktani épsége, a DNS épsége, valamint a mozgékonyság) mind romlott az elmúlt években.

Előfordult, hogy a spermaszám csökkenése miatt külföldről kellett behozni donor anyagokat,

és még ha igaz is, hogy az eredményeket nagyban befolyásolják, hogy hol és milyen szempontok alapján történnek a vizsgálatok, az, hogy az elmúlt 50 évben négyszer változtak a normál értékek lefelé, semmiképp sem pozitív jövőképet vázol fel“ – mondta.

A legnagyobb veszélyforrás maga az ember

Papp szerint a férfi meddőség mögött számtalan tényező állhat. Ilyen például a globális kemizáció, amelynek során a bevitt élelmiszerekkel akaratlanul is ártó szereket juttatunk a szervezetünkbe, de a levegőminőség romlása miatt az iparosodás egésze rossz hatással van a termékenységre. Erre pedig rátelepszik a legnagyobb veszélyforrás maga az ember.

A tömény alkoholok nagyon rossz hatással vannak a férfiak nemzőképességére, rendszeres fogyasztásuk túl sűrűvé teszi az eredetileg folyékony közeget, ami által a spermiumok mozgása élénkről egyfajta szomorú angolkeringővé redukálódik.

De hasonlóan romlik a spermakép minősége a dohányzóknál, és ha valaki ma le is tenné a cigarettát, akkor is legkorábban egy-másfél év múlva kezdenének javulni a mutatói

– sorolta a professzor, aki kitért arra is: létezik a „kályhán tartott here” fogalma, amikor a heréket ért hőmérséklet túl meleg, (szauna, szűk boxer), így csökkentve tovább a nemzőképességet.

Összességében elmondható, hogy míg régebben inkább női részről volt sikertelen egy-egy fogantatás, mára az arányok 40-40 százalékra módosultak, a maradék 20 százalékban feltehetően mind a két félnél fennáll valamilyen gátló tényező. Megelőzésképp – a kivédhetetlen környezeti hatások mellett – csak tudatos táplálkozással és odafigyeléssel védekezhetünk, különben a férfitermékenység csökkenése emberiséget fenyegető veszélyforrássá válhat a jövőben – figyelmeztetnek a szakemberek.

https://zoom.hu/hir/2018/10/20/a-kalyhan-tartott-here-a-magyar-himivarsejtek-szomoru-angolkeringoje/