Teljesen felforgatná a magyar egészségügyet a legújabb javaslatcsomag
Tizennégy átfogó területen fogalmazott meg összesen 180, sokszor konkrét javaslatot a Magyar Nemzeti Bank csapata, amelyekben az egyik kiemelt cél a magas színvonalú egészségügy elérése. A jegybank szakértői 22 pontban foglalják össze a teendőket az egészségügy területén. Ennek keretében pénzügyi revíziót, az állami ellátás racionalizálását, a magánkiadások intézményesítését és a megelőzést emleget az anyag. Az intézkedések alapjaiban forgatnák fel a hazai egészségügyet, gyakorlatilag egyetlen fontosabb szereplőt sem hagynak érintetlenül. Van olyan intézkedés is, ami ellentétes azzal, amit a kormány épp csinál.
Diagnózis
A magyar egészségügy szempontjából fontos, akár vitaindítónak is tekinthető, sokszor konkrétumokat tartalmazó javaslatokat fogalmazott meg 22 pontban a Magyar Nemzeti Bank műhelymunkája, amit kedden hozott nyilvánosságra a jegybank és tárgyalta meg aznap a versenyképességi tanács.
A jegybankban úgy vélik, hogy a lakosság egészségi állapota (mely elmarad a nyugat-európai szinttől) versenyképességi hátrányt jelent. A nem megfelelő egészségi állapot ugyanis csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában töltött idő mennyiségét, a korai halálozással pedig értelemszerűen csökken a munkaképes, gazdaságilag aktív népesség létszáma.
Két példát is felhoznak a magyarok rossz egészségi állapotára: a 18- 64 éves korú magyar lakosság 45 százalék szenved magas vérnyomás betegségben, közel 14 százaléka pedig cukorbeteg. Ami pedig látványos különbség, hogy az elkerülhető életév-veszteség tekintetében nagyon leszakadtunk az uniós átlagtól, még inkább Ausztriától.
A modern egészségügy megteremtése érdekében három fő célt tűzött ki az MNB anyaga:
- A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya csökkenjen a visegrádi országok szintje alá az összes egészségügyi kiadáson belül. Vagyis a mostani 28%-ról 18%-ra.
- Az egészségesen várható élettartam legyen a legmagasabb a V4 országok között. A mostani 60,1 évről így 63,7 évre kellene emelkednie a mutatónak.
- Évente legalább egy darab, nemnek, korcsoportnak és kockázati tényezőknek megfelelő szűrővizsgálat minden állampolgár számára.
A többi területhez képest komoly súlyt kapott az egészségügy a jegybank dokumentumában. Ha csak a javaslatok számát nézzük (22 pont), akkor ez az a terület, ahol az egyik legtöbb teendő van ma Magyarországon. Számosságában ennél több pont csak a kkv-stratégiában és összevontan az oktatási stratégiában van.
Összességében elmondhatjuk, hogy a jegybank modern egészségügyet vizionáló anyaga jól azonosította a jelenlegi rendszer (ellátás és finanszírozás) legfontosabb problémáit, kérdés azonban, hogy ezt hogyan fogja és tudja megvalósítani a kormány, ugyanis a változtatások számos ponton érdekeket fognak sérteni. A dokumentumban vannak üdvözlendő, a szakma által régóta várt lépések és kifejezetten előremutató intézkedések. A későbbiekben részletesen értékeljük az egyes pontokat
Összességében elmondhatjuk, hogy a jegybank modern egészségügyet vizionáló anyaga jól azonosította a jelenlegi rendszer (ellátás és finanszírozás) legfontosabb problémáit, kérdés azonban, hogy ezt hogyan fogja és tudja megvalósítani a kormány, ugyanis a változtatások számos ponton érdekeket fognak sérteni. A dokumentumban vannak üdvözlendő, a szakma által régóta várt lépések és kifejezetten előremutató intézkedések. A későbbiekben részletesen értékeljük az egyes pontokat
4 terület, 22 pont
A jegybank szakemberei az egészségügyet érintő javaslataikat 4 csoportba sorolták. Ezek pedig a következők:
Pénzügyi revízió az egészségügyben
- Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása
- Eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának bővítése
- Teljesítményvolumen korlátok felülvizsgálata
- Átlátható bérezési rendszer kialakítása
- A szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése
- Felírt gyógyszerek szükségességének szakmai felülvizsgálata
Az állami ellátás javítása, racionalizálása
- Minimumfeltételek, szakmai és finanszírozási protokollok kialakítása
- Háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése
- Egynapos aktív ellátások kapacitásának növelése
- A rehabilitációs és a hosszú távú ápolási kapacitások növelése
- Az egészségügyi intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének standardizált mérése és publikálása
Közvetlen háztartási kiadások egy részének átirányítása intézményesített (magánbiztosítási, pénztári) formába
- Adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra
- Magán egészségbiztosítások számára adókedvezmény
- Egészségpénztári be- és kifizetések célzott ösztönzése
- Prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatása
- Magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése
A leghatékonyabb megoldás, a megelőzés
- Rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása
- Beteg-együttműködésen alapuló gyógyszerár-korrekció bevezetése
- Átfogó mentális egészségcsomag kidolgozása és szisztematikus végrehajtása
- Tömegsport, vállalati sportkörök támogatása
- Stresszkezelési tréningek támogatása
- Telemedicina fejlesztése
A status quót felforgató javaslatok
A jegybank 22 elemből álló egészségügyi javaslatcsomagjáról az az első képünk, hogy azok közül több a jelenlegi status quo és jelenlegi (állami) viszonyrendszer lényeges megváltoztatását vonná maga után, ami nem helytelen, sőt.
Azonban éppen ezért mindezeket csak erőteljes elhatározás és széles felhatalmazás után érdemes felvállalni. Ilyen például az átlátható bérezési rendszer kialakítására és a szakmai-pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó terv, ami a gyakorlatban a hálapénz gyakorlatával számolna le és közben a kórházakat vonná szigorúbb felügyelet alá. Ez pedig a most komoly pozícióval, felelősséggel rendelkező kórházi munkavállalók érdekeit sértheti. Ennek fényében kérdés, hogy amennyiben a kormány felvállalja a jegybank ezen javaslatának végrehajtását, hogyan tudja a változásban érdekeltté tenni ezeket a kulcsfontosságú (sok esetben intézményvezető) szereplőket. Az már jól látható, hogy a kormányon belül is van egy törés a kórházak erősebb pénzügyi felügyelete tekintetében.
Szakmai körökben konszenzusos álláspont, hogy az állami egészségügy jelenleg nincs megfelelő módon finanszírozva (mind a mértéke, mind a módszere nem elégséges). A jegybank javaslata a valós költségekre épülő állami finanszírozásról, valamint a TVK felülvizsgálatáról a gyakorlatban azt jelentené, hogy az államnak lényegesen több pénzt kellene beletennie az ellátórendszer finanszírozásába.
Szakmai körökben konszenzusos álláspont, hogy az állami egészségügy jelenleg nincs megfelelő módon finanszírozva (mind a mértéke, mind a módszere nem elégséges). A jegybank javaslata a valós költségekre épülő állami finanszírozásról, valamint a TVK felülvizsgálatáról a gyakorlatban azt jelentené, hogy az államnak lényegesen több pénzt kellene beletennie az ellátórendszer finanszírozásába.
A jegybanknak arra is van ugyanakkor javaslata, hogy ezt hogyan tegye meg az állami finanszírozó. Először is a felügyelet (szakmai és pénzügyi egyaránt) erősítésével. Másodsorban az állami ellátórendszer racionalizálásával, konkrétan (a mindenki által sürgetett háziorvosi funkció megerősítése mellett) például a rehabilitációs és a hosszú távú ápolási kapacitások növelésével, ami a gyakorlatban mégiscsak kórházi osztályok megszűnését és átalakítását jelentené. Ezt szakmailag több tényező is indokolja és szakértők körében is konszenzus van abban, hogy az aktív ágyakat tovább kellene csökkenteni Magyarországon, azonban ennek végrehajtása politikai akadályokba ütközhet.
Kórházi ágyak száma 1000 főre vetítve:
A jegybank javaslatcsomagjának határozott célja a magánkiadások arányának csökkentése (ami uniós viszonylatban magas Magyarországon, lásd: az alábbi ábrát). Ehhez pedig szükség van a fentebb említett állami források látványos bővítésére, de ugyanígy a hálapénz megszüntetésére és a fennmaradó magánkiadások (out of pocket) keretekbe terelésére. Ez utóbbira a jegybank adókedvezmények alkalmazását említi mind a vállalati egészségügyi csomagokra, mind a magán egészségbiztosításokra. A jegybank tehát megerősítené a vállalatok által finanszírozott magánegészségügyi lábat, ennek következtében szintén a háztartások kiadásainak aránya csökkenhetne. Az MNB adókedvezményekre vonatkozó javaslata azért is érdekes, mert a kormány a legújabb, cafeteriát módosító terveivel éppen ezzel ellentétes intézkedést fog végrehajtani.
A magánkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadáson belül (2017-es vagy legutolsó adat, OECD):
Kórházi ágyak száma 1000 főre vetítve:
A jegybank javaslatcsomagjának határozott célja a magánkiadások arányának csökkentése (ami uniós viszonylatban magas Magyarországon, lásd: az alábbi ábrát). Ehhez pedig szükség van a fentebb említett állami források látványos bővítésére, de ugyanígy a hálapénz megszüntetésére és a fennmaradó magánkiadások (out of pocket) keretekbe terelésére. Ez utóbbira a jegybank adókedvezmények alkalmazását említi mind a vállalati egészségügyi csomagokra, mind a magán egészségbiztosításokra. A jegybank tehát megerősítené a vállalatok által finanszírozott magánegészségügyi lábat, ennek következtében szintén a háztartások kiadásainak aránya csökkenhetne. Az MNB adókedvezményekre vonatkozó javaslata azért is érdekes, mert a kormány a legújabb, cafeteriát módosító terveivel éppen ezzel ellentétes intézkedést fog végrehajtani.
Nyitott a kormány
Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján szóba került a jegybank egészségbiztosításokra vonatkozó adókedvezményes javaslata és hogy azok éles ellentétben állnak a kormány legújabb intézkedéseivel. A pénzügyminiszter az erre vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy jelenleg is tart az adócsomagról szóló vita a parlamentben, így a cafeteria rendszeréről is és elmondása szerint van arra kormányzati szándék és vannak javaslatok arra, hogy áttekintsék az egészség- és nyugdíjbiztosítási kedvezményeket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány álláspontja szerint a cafeteria csak egy eleme egy gazdaságösztönző rendszernek.A magánkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadáson belül (2017-es vagy legutolsó adat, OECD):
Hogyan érinti mindez a magánszolgáltatókat?
A jegybank javaslatai közül több olyan lépés is van, ami közvetlenül érinti az elmúlt években egyre erősebb magánpiaci szereplőket. Az egyik és alapvető fontosságú, hogy az MNB javasolja a magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelését, de elképzelhető, hogy rájuk is vonatkoztatná a szakmai és pénzügyi ellenőrzés erősítése. Vagyis ez alapján az állam érdekének kellene lennie a magánszolgáltatók tevékenységének alaposabb ellenőrzése, felügyelete.
Alapvetően befolyásolhatják (és elősegíthetik) a magánszolgáltatók jövőbeni térnyerését azok a jegybanki javaslatok, amelyek adókedvezményt adnának a vállalati egészségügyi csomagokra és a magán egészségbiztosítások számára. Az elmúlt években ugyanis a leglátványosabb növekedést a vállalati megrendelések produkálták a magánegészségügyi piacon.
Több javaslat pedig közvetetten érintheti a magánszolgáltatókat. Amennyiben megvalósul a valós költségekre épülő állami finanszírozás és az eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazása, valamint az átlátható bérezés, akkor az állami intézmények elkezdhetnek hasonló (pénzügyi) feltételek mellett versenyezni a magánpiaci szereplőkkel, ami most leginkább a munkaerőért folytatott versenyben csapódik le.
Az is lényeges üzenete lehet a most megjelent dokumentumnak, hogy mi nincs benne. Konkrétan nincs benne a kiegészítő egészségbiztosításra vonatkozó javaslat. Ugyanakkor az is kiolvasható belőle, hogy a magán egészségbiztosítások (vállalati és magánszemélyek által kötött) felé kívánja terelni a jegybank a betegeket, ami hosszabb távon tekinthető egyfajta kiegészítő rendszernek.
Amennyiben a kormány elfogadja a jegybank javaslatait, akkor az a gyógyszercégeket is érintené, két ponton is:
A jegybank 22 pontos csomagjában felfedezhetünk előremutató intézkedéseket, mint például a telemedicina fejlesztése (amelynek terjedését a szakemberhiány által felerősített kényszerhelyzet is hajtja), a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, átfogó mentális egészségcsomag, valamint az egészségügyi intézmények teljesítményének mérését és a betegelégedettség nyomon követését.
Több javaslat pedig közvetetten érintheti a magánszolgáltatókat. Amennyiben megvalósul a valós költségekre épülő állami finanszírozás és az eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazása, valamint az átlátható bérezés, akkor az állami intézmények elkezdhetnek hasonló (pénzügyi) feltételek mellett versenyezni a magánpiaci szereplőkkel, ami most leginkább a munkaerőért folytatott versenyben csapódik le.
Az is lényeges üzenete lehet a most megjelent dokumentumnak, hogy mi nincs benne. Konkrétan nincs benne a kiegészítő egészségbiztosításra vonatkozó javaslat. Ugyanakkor az is kiolvasható belőle, hogy a magán egészségbiztosítások (vállalati és magánszemélyek által kötött) felé kívánja terelni a jegybank a betegeket, ami hosszabb távon tekinthető egyfajta kiegészítő rendszernek.
Így érintheti a gyógyszercégeket
Amennyiben a kormány elfogadja a jegybank javaslatait, akkor az a gyógyszercégeket is érintené, két ponton is:
- A felírt gyógyszerek szükségességének szakmai felülvizsgálatát javasolja, valamint
- Beteg-együttműködésen alapuló gyógyszerár-korrekció bevezetését.
Innovatív megoldások
A jegybank 22 pontos csomagjában felfedezhetünk előremutató intézkedéseket, mint például a telemedicina fejlesztése (amelynek terjedését a szakemberhiány által felerősített kényszerhelyzet is hajtja), a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása, átfogó mentális egészségcsomag, valamint az egészségügyi intézmények teljesítményének mérését és a betegelégedettség nyomon követését.
https://m.portfolio.hu/gazdasag/egeszseggazdasag/teljesen-felforgatna-a-magyar-egeszsegugyet-a-legujabb-javaslatcsomag.291432.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
