1904. május 11-én született Salvador Dali spanyol festő és szobrász, a katalóniai Figueres városkában (Girona tartomány).
Apja Salvador Dalí Cusí jó nevű jegyző, anyja Felipa Domènech Ferrés. 1908-ban megszületett egyetlen húga, Anna Maria. Apja Dalít beíratta a városi iskolába, (Escuela Pública de Párvulos de Figueres). 1912-ben új iskolába került, ahol elkezdhette a francia nyelv tanulását (Colegio Hispano-Francés de la Inmaculada Concepción de Figueres). 1916-ban a nyarat a Figueres közelében található Molí de la Torre, azaz Malomtorony falai között tölthette el. A malom a Pichot-család tulajdona volt, akik közül több művész is kikerült. Ramón Pichot művei által megismerkedett az ifjú Dalí az impresszionizmussal. Ősszel megkezdte középiskolai tanulmányait, és emellett a Figueres-i Intézetbe járt (Instituto de Figueres). Részt vett Juan Núñez professzor óráin is a Figueres-i Művészeti Iskolában (Escuela Municipal de Dibujo de Figueres). 1919-ben megélhette első kiállítását a Városi Színházban (később Dalí Múzeum). Az Intézet tanulóival, barátaival megalapították a ,,Studium" című kiadványt, melyben a festő első írásait publikálta. Elkezdte írni saját naplóját is ,,Les meves impressions i records íntims" címmel, ezt később spanyolul ,,Un diario: 1919-1920. Mis impresiones y recuerdos íntimos" címmel adták ki.1920-ban apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépművészeti Akadémiára, ahová egy rajz alapján felvételt is nyert. 1921 februárjában elveszítette édesanyját, apja ekkor feleségül vette Catalina Domènech Ferrés-t, anyjának leánytestvérét. 1922-ben Barcelonában, a Dalmau Galériában kiállítást rendeztek Concurs-exposició d'obres d'art originals d'estudiants címmel a Diákok Katalán Szövetségének, ahol Dalí műve, a Mercado nyerte el az egyetem rektorának első helyezését. Madridban a Szent Ferdinánd Szépművészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando de Madrid) diákjaként a kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal művészek csoportjával. Barátai lettek: Luis Buñuel, Federico García Lorca. 1923-ban mivel bírálatban részesítette tanárait, és békétlenkedett az Akadémián, ezért kizárták, sőt le is tartóztatják pár napra Geronában. 1925 novemberében megnyílt első saját kiállítása. 1926-ban élete óriási élményeként először járt Párizsban, ahol áprilisban első útja rögtön Picassóhoz vezetett. Októberben másodszor is, immáron végleges hatállyal eltanácsolták az Akadémiáról. 1927-ben február és október között behívták katonai szolgálatra, melyet Figueresben, a Castell Fernand-ban töltött el. Ugyanezen esztendőben elméletileg is kidolgozta a tárgyszerűség esztétikaijáról alkotott nézeteit.1930-ban megszületett híres paranoia-kritikai módszere. Vásárolt egy kis tanyát Port Ligatban, s itt töltötte az esztendő jóidejét Galával. 1932-ben kiállítóként vehetett rész a szürrealisták első amerikai tárlatán. Ebben az esztendőben megalakult a műgyűjtők Zodiaque társasága, mely vásárlója lett Dalí alkotásainak. 1933-ban a Minotaure folyóiratban megjelent írása, mely az ehető szépségről és a szecessziós építészetről szól. 1934-ben kiállították Tell Vilmos talánya című munkáját. Ez vezette szürrealistákkal és Bretonnal való vitájához. New York-ban kiállítása óriási sikert ért el. 1936-ban elkezdődött a spanyol polgárháború. 1938-ban újra részt vett egy Párizsban tartott szürrealista tárlaton. Majd élete egyik nagy találkozásaként látogatást tett Londonban Sigmund Freudnál. 1939-ben végleg kenyértörésre került sor Dalí és a szürrealisták között. Az USA-ban közben kiadta A képzelet függetlenségének és az ember saját őrültségéhez való jogának röpiratban megalkotott nyilatkozatát. Librettót és díszleteket is alkotott New York-ban a Metropolitan Opera részére a Bacchanália című balettben. Ezek után szeptemberben visszatért Európába. A következő esztendőben, 1940-ben azonban a német csapatok Burdeosba érkezésének hírére a festő feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba, ahol aztán 8 évig, egészen 1948-ig tartózkodott. 1941-ben kezdődött lelkes érdeklődése az ékszerek készítése iránt, mely aztán egész karrierje nyomán végigkövette. Újra bemutatkozhatott a Julien Levy Galériában. Októberben a Metropolitan Opera House Laberinto az ő librettójával, díszleteivel és jelmezeivel mutatott be balettelőadást. Az ugyancsak New York-i MOMA november 18-án közös Dalí-Miró kiállítást rendezett. 1942-ben a Dial Press (Nueva York) publikálta a Salvador Dalí titkos élete (The Secret life of Salvador Dalí / La vida secreta de Salvador Dalí) című művet, melyet a festő a megelőző évben fejezett be. 1955-ben feleségül vette szerelmét, Galát, akivel 1927 tavaszán ismerkedett meg Párizsban. Cadaqués-ben telepedtek le. 1974-ben előszóval és illusztrációval látta el Sigmund Freud könyvét (Moisés y el monoteismo). Szeptember 28-án megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot.1978-ban bemutatta első hiperesztereoszkópikus festményét New York-ban a Solomon R. Guggenheim Múzeumban (Dalí levantando la piel del mar Mediterráneo para enseñar a Gala el nacimiento de Venus). 1979-ben a Francia Intézet Szépművészeti Akadémiájának külföldi tagjává nevezték ki. Felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a Georges Pompidou központban. 1980. május 14-e és június 29.-e között bemutatták a művész retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt.1981-ben megkapta Katalónia Aranymedálját. 1982-ben felavatták a St. Petersburgi Dalí Múzeumot (Florida). Június 10-én Port Lligatban elhunyt Gala, akit Púbolban helyeztek örök nyugalomra. Dalí ezután átköltözött a púboli kastélyba, hogy párja közelében lehessen. I. János Károly spanyol király Dalínak a ,,Púbol márkija" címet adományozta. 1983-ban nagyszabású kiállításokat rendeztek a festő tiszteletére 400 obras de Salvador Dalí de 1914 a 1983, azaz ,,Salvador Dalí 400 műve 1914-től 1983-ig címmel Madridban, Barcelonában és Figueresben. Utolsó festményei ebben az időszakban keletkeztek.1984-ben a púboli kastélyban tűz ütött ki, melyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueres-be, a Múzeum Torre Galatea nevű részébe, ahol haláláig lakott. 1989. január 23-án hunyt el a toronyban. A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik. ------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
http://cultura.hu/kultura/salvador-dali-en-vagyok-a-szurrealizmus/
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
Dalí , a festészeten kívül más formában is kifejezte a kenyér iránti szeretetét. Ha valaki járt már a katalóniai Figueresben, a Salvador Dalí Színház és Múzeumban, talán sejti, miről is van most szó. Az 1974-ben megnyílt múzeum felépítése maga Dalí ötlete volt, aki egy eredetileg színházként működő romos épület helyére képzelte el a megszámlálhatatlanul sok kincset és látnivalót őrző, szürreális múzeumlabirintusát, melynek külső falain rögtön szembetűnik az élet szimbóluma, a kenyér. A hatalmas tojásokkal megpakolt falak oldalát ugyanis, mintha egy mászófal kapaszkodói lennének, katalán kenyeret mintázó formákkal díszítették fel, a múzeum szobrainak fején pedig szintén kenyerek láthatók.
És hogy honnan is jön e mánia? 1969-ben Dalí összebarátkozott az egyik nagy hagyománnyal bíró francia pékség, a Poilâne tulajdonosával, és éveken át tartó kollaboráció vette ekkor kezdetét. A kapcsolatban közrejátszott az is, hogy a pék elfogadott festményeket is fizetségül, Dalínak pedig természetesen akadt belőle jócskán. Liszt, víz, só és kovász... A szürrealista mester szerint ez maga a művészet, nagyszerű téma és adott esetben megfelelő alapanyag is lehet a műveihez. „Egész életemben a kenyér rabja voltam, és megszámlálhatatlanul sokszor meg is festettem" - írja szenvedélyéről naplójában a művész.Ez a kenyérmánia mindvégig, egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig megmaradt, ennek nyomát több híres festménye és szobra is őrzi.A világhírű művész kitalálta, hogy szeretne a hálószobájába egy kenyérből készült csillárt, amit meg is rendelt magának a pékségből.
A hálószoba maga sem volt semmi a különleges ággyal, mellette egy csontvázzal, a másik oldalán egy vitrinnel és egy kanapéval egybeépített polcrendszerrel, melyek nemcsak a helyiség, de a Dalí múzeum egyik fő ékességei is. Dalí egyébként itt, a múzeum falai között élt a szerelmével, Galával, ebben a saját tervezésű ágyban aludt, sőt a halotti kriptáját is ide álmodta meg, kívánsága pedig teljesült, mert végül tényleg ide temették el. Ha körbenéznél egy kicsit a múzeumban, itt tehetsz virtuális túrát.