„Kapják be, az igazság a mi oldalunkon van” – Milyen titkokat tudhat Czeglédy Csaba?

Sok van a rovásán Czeglédy Csabának. Húszmillió forintos „alkotmányos költség” meg nem fizetése és az ebből fakadó háborúskodás, a cégére „küldött” kormányzati hátszelű konkurenssel szembeni ellenállás, Gyurcsány Ferenc titkos papírjainak ismerete, Mészáros Lőrinc feljelentése, a tao-pénzek bírósági elszámoltatása, stadionmutyik és „családi vonalak” – azaz az újburzsoázia korrupciójának leleplezése. Személyesen Orbán Viktornak és még néhány kormánytagnak is szúrta a szemét a szombathelyi képviselő-ügyvéd, aki barátai szerint sosem félt a Fidesz eszközeit bevetni a Fidesszel szemben.

„Én azt gondolom, hogy igenis a mostani kormánypártoknak van félnivalójuk attól, hogy én szabadlábon vagyok. Az elmúlt hónapokban több olyan ügy került volna nyilvánosságra, ami teljesen más színben tüntetné fel a mostani kormánypártok képviselőit a választók előtt.” Három óra telt el szabadulása óta, amikor  Czeglédy Csaba azt is meglebegtette, hogy „a legfelsőbb körök pénzmozgásait” leleplező dokumentumok hitelességét vizsgálta épp, amikor tavaly nyáron először őrizetbe vették.

A múlt héten összesen 28 órát volt szabadlábon.

Ezen a héten hétfő délután egy órakor találkoztunk volna. Pénteken rutinosan azt kérdezte, mikor van a lapzárta, éreztette, neki is fontos, hogy beszéljen. „Hétfőn már sokkal többet fogok tudni mondani” – ígérte. Nem találkoztunk, sőt, már pénteken mindketten sejtettük, valószínűleg még sokáig nem fogunk.

Persze ahogyan Czeglédy védői, sok-sok jogi szakértő is azt állította: nemhogy az őrizetbe vételének, de az előzetes letartóztatásának a jogszabályi feltételei sem adottak. Ennek ellenére a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója hétfőn harminc napra mégis elrendelte Czeglédy előzetes letartóztatását. A tárgyalóteremből kilépve arra a kérdésre, mi történt, csak annyit mondott: „A jogállamiság megcsúfolása történt”.

A szombathelyi ügyvéd-politikus jött, látott és sokáig nyert. Az üzleti életben, a helyi politikában, a jog terepén, a bíróságokon országszerte. Aztán tavaly nyáron váratlanul bevarrták. Nyolc és fél hónap után csütörtökön engedték ki az előzetes letartóztatásból, miután hivatalosan országgyűlési képviselőjelölt lett, így megillette a mentelmi jog. Ezt azonban a Nemzeti Választási Bizottság pénteken a villámgyors Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezésére felfüggesztette, este már őrizetbe is vették, az ügyészség pedig ismét indítványozta előzetes letartóztatását.

Czeglédy egy – a többi között számos magyarországi multinacionális cégnek diákmunkásokat közvetítő – szombathelyi székhelyű gazdasági társaság, a Human Operator Zrt. vezetője. Az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy társaival „bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást” követtek el, a három éve zajló nyomozás azonban még messze van a vádemeléstől. Czeglédy és védői szerint a gyanúsítás sem áll meg, első letartóztatása, annak meghosszabbítása is jogszerűtlen volt, ami most történik, az pedig egyszerűen jogállami nonszensz.

Az ügyészségi gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló és a Human Operatorhoz köthető személyek, az azt követő szinten lévő közvetítő cégek, illetőleg a céghálózat alján lévő és strómanok által vezetett kilenc iskolaszövetkezet segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,294 milliárd forint – az eredeti összeget néhány hete duplázta meg a vádhatóság a nyomozási idő 2011-ig történő kiterjesztésével – vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha bevallották is, azt nem fizették meg.

Érdekes, hogy noha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyetlen elmarasztaló határozatot sem hozott, Czeglédy pedig következetesen jogértelmezési vitáról beszél, amely az adóhatóság és köztük folyik, hiszen a Human Operator munkaerőt közvetített, nem pedig kölcsönzött. Sőt, az eljárásba most – az egyik védőügyvéd, Hankó Faragó Miklós szerint

jogilag értelmezhetetlen módon – egy újabb bűncselekményt vontak be, az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja merült fel.

Egy olyan polgári és nem büntetőjogi vitából fakadóan, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint nemhogy elkövetője, hanem inkább sértettje lehetett Czeglédy és cége. Ám a jogászkodáson érdemes túllépni, hiszen a Czeglédy terhére rótt bűncselekmények ügyében akár még évekig folyhat a jogvita, az eljárás jogszerűsége/jogszerűtlensége pedig nyilván újabb hazai és talán nemzetközi jogvizsgálatot von majd maga után.

De ki az az ember, akinek elzárásáért és kriminalizálásáért ennyi mindenre képes a hatalom? Amit mindenki tud: Czeglédy Csaba képviselte az MSZP-t a párt összes sajtó- és közérdekű adatigénylési perében, a múltban több száz ilyen ügyet megnyert. Ahogyan a Demokratikus Koalíció számára is. Na meg Gyurcsány Ferencnek, Dobrev Klárának és az Altus Zrt.-nek. És még sok száz egyéb személynek. Czeglédy ugyanis – mint forrásaink mesélik – habozás nélkül szállt be „nagy autójába”, ment, intézkedett, vállalt ingyenes jogi képviseletet és nyert meg politikailag érzékeny ügyeket.

Rébusz-akta

Czeglédy Csaba nem csak ügyvédként és üzletemberként került közel a politikához. Annak ellenére felvállalta őt a baloldal 2014-ben szombathelyi frakcióvezetőként, hogy adócsalás miatt egyszer már felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az iskolai politizálásban edződött Czeglédy ugyanis a Rébusz Iskolaszövetkezet elnöke volt 2000 végéig. A diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szervezet működése csúcsán húszezer tagot számlált, ám néhány év alatt százmilliós köztartozást halmozott fel, és csődbe jutott. Czeglédyt 2003-ban azért ítélték el, mert bebizonyosodott, hogy a szövetkezet képviselőjeként valótlan tartalmú fizetési számlákkal és pénztárbizonylatokkal próbált adót csalni. A vitatott összeget azonban még a büntetőeljárás során kifizette, s öt évvel később mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól is. A Rébusz idejében szocialista önkormányzati képviselőséget szerzett, a 2002-es választásokon segítette az MSZP–SZDSZ közös szabaddemokrata jelöltjének, Hankó Faragó Miklósnak, majd a szocialista polgármester Ipkovich Györgynek a kampányát.

„Útban volt” – mondja egy, az ügyeire rálátó kollégája, aki szerint Czeglédy „nagy vagány”, sokszor bevállalósabb, mint az ügyvédek lenni szoktak. „Remekül ötvözi a jogi tudást a politikai vénával, így aztán sok-sok tyúkszemre rálépett már” – mondja egy másik forrásunk. Éppen ezért figyelték döbbenten a hozzá közel állók, hogy miként tudott 2010 környékén és után is üzleti sikert elérni, miközben ugyanis a Human Operator úgy érvényesült a diákszövetkezeti piacon, hogy az jelentős bevételi forrásokat termelt Czeglédynek, a politikában kíméletlen ellenfele volt a kormányoldalnak. Főként az után, hogy állítólag úgynevezett „alkotmányos költséget” követeltek volna tőle cége boldogulása érdekében, aminek kifizetését megtagadta.

És akkor visszament...

Pedig többek szerint éppen üzleti sikerei révén tudott „hobbipolitizálni”, sőt, mint egy jó barátja fogalmaz, hosszú távú befektetésként tekinthetett ügyvédi irodájára, amely számtalan esetben áron alul és ingyen is elvállalt eseteket, hiszen Czeglédyék nem ebből éltek.Többen azonban kifejezetten a Human Operator és a munkaszövetkezeti rendszer kormányzati átalakításának érdekütközését vélik felfedezni az ügy hátterében, a cég ugyanis útjába kerülhetett a Kósa Lajos nevéhez kötődő, a kormányzati kommunikációban az utóbbi időben épp a Czeglédy-ügyben rendre feltűnő üzleti körnek.

Károsultkereső

Szombathelyen és környékén 80-90 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg 2022-ig a Modern városok program keretében, kétharmad részben hazai költségvetési forrásból – közölte sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn a vasi megyeszékhelyen. Kósa kampányvideót is közzétett, amelyen persze nem felejtette el megemlíteni a választókerületi fideszes képviselő, Hende Csaba nevét, de sokkal inkább arról sztorizott, hogy ő maga Szombathelyen töltötte sorkatonai szolgálatát. Mások mellett mai fideszes politikusokkal, méghozzá 1982-ben. Ám Kósát más szálak is fűzik a vasi megyeszékhelyhez. Például bizalmas barátja, Fiák István. Ő a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉsz) elnöke, az úgynevezett „Czeglédy-károsultak” jogi képviseletét ellátó, de legalábbis erre bejelentkezett ügyvéd, akiről időközben kiderült ez-az. Például, hogy köze lehet – tisztséget is visel – abban a cégben, amely lényegében a Human Operator konkurenciája volt, most pedig helyét venné át.

A Czeglédy-ügyben csúcsra járatott propagandamédiának feltűnően előzékenyen nyilatkozó Fiák például többször közölte: elvárja, hogy Czeglédy magánvagyonából fizesse ki a diákmunkásait, azonban Czeglédy képviselői hiába keresték meg azzal, hogy kifizetnék a hatósági akció miatt fizetés nélkül maradt diákokat, Fiák azóta sem küldte át a nála jogsegélyért jelentkezett diákok ügyvédi meghatalmazását.

Azt már a Népszava tárta fel, hogy Fiáknak miféle kapcsolatrendszere van Kósa Lajossal, hiszen a miniszter felesége tavaly márciusban egy 139 millió forintnyi vagyonnal rendelkező céggel lett gazdagabb. A 2014-es alapítása óta bevétellel nem rendelkező, mégis gazdag céget Fiák István ügyvéd adta el a Kósa családnak – a szövetkezeti törvény megalkotása és parlamenti elfogadása környékén. Fiák ráadásul elnökségi tag a Kósa elnökölte korcsolyaszövetségben is, de bekerült a Magyar Olimpiai Bizottság etikai és jogi bizottságába is. Ennek révén még a téli olimpiára is együtt utaztak a miniszterrel.

Érdekesség az is, hogy éppen Czeglédy újbóli előzetes letartóztatásba helyezésének napján, március 5-én közölte a kormány saját honlapján: a kabinet még előző héten, azaz „szerdai ülésén döntött arról, hogy meghosszabbítja a Czeglédy-ügyben károsult diákok és nyugdíjasok kárrendezési kérelmének benyújtási határidejét. A károsultak június végéig kérhetik a kárrendezést”. Egyelőre ugyanis – noha idevágó közérdekű adatigénylések is folyamatban vannak – máig nincs pontos információ. Czeglédy oldaláról állítják, száz alatt lehet azoknak a száma, akik máig sem kapták meg elmaradt bérüket, egy bírósági ítéletből azonban még abszurdabb következtetés rajzolódik ki: aszerint ugyanis mindössze tizenegyen jelentkeztek ilyen igénnyel. Fiák ezzel szemben több mint ezer károsulttal harsogta tele a kormánymédiát.

Ráadásul Czeglédy emblematikus figurája lett a fideszes korrupció leleplezésének.

Egy kollégája példaként arra is emlékeztet, a szombathelyi politikus maga tett büntetőfeljelentést Mészáros Lőrinccel szemben, miután ügyvédként ő vitte végig a tao-pénzek nyilvánosságához fűződő pereket. Helyben, Szombathelyen is sokszor taposott a kormányoldal, így legfőképpen Hende Csaba volt honvédelmi miniszter, parlamenti képviselő lábujjára. Ügyvédként járt el a Falco gyár levegőszennyezési ügyében, ő volt a felügyelő bizottsági elnök a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft. körüli törvénytelenségek kivizsgálásában is – állítólag azon a héten, amikor nyáron bevitték, a szombathelyi közgyűlésben borított volna arról, miként engedett el egy szerződésmódosítással több mint kétmilliárd forintnyi kötbért az időközben 9-ről 15 milliárdosra drágult stadionfejlesztésben a kormányoldal. Keményen nekiment Hendének a Stíl Bútorgyár ügyében, és hát – szó, mi szó – a szombathelyi Fidesz „szétverését” is a számlájára írják néhányan a közismert kokainos-kurvázós leleplező videó révén.

Kérlelhetetlen ellfél tárgyalóteremben és képviselő-testületi üléseken

Személyisége jellemzéseként egy barátja a meséli a szombathelyi Fidelitasba beépített fiatalok ügyét: Czeglédy pénzt és időt nem kímélve „alvó ügynököket” telepített a kormányoldal ifjúsági szervezetébe. „Ezek a srácok féléven át jártak el összejövetelekre, elmesélték Csabának a tapasztalataikat, mire ő kitalálta, hogy hogyan lehet bizonyító erejű felvételt készíteni”, mondja forrásunk, aki szerint

egyszerű a képlet: „Csaba nem fél a Fidesz eszközeit a Fidesz ellen fordítani.”

Amikor például üzleti kapcsolatai révén megtudta, hogy a szombathelyi Fidesz lejárató szórólapot rendelt, addig tárgyalt, míg megakadályozta, hogy a helyi nyomda vállalja annak előállítását. Pár óra alatt kiderítette azt is, melyik ausztriai nyomdában csináltatják meg kényszerből, s a terjesztés napjára annyira felkészült, hogy egy teljes stáb járta az utcákat, és csipesszel egyenként szedték ki a postaládákból a mocskolódó anyagot.

A hasonló „bűvésztrükkök” bevetésére ügyvédként is képes volt. Képviselte a Quaestor-károsultakat, fellépett a választási irodánál és más helyszíneken is „rendet csináló” kormánybarát kopaszokkal szemben, minden esetben bizonyítva vagányságát. Egyik forrásunk szerint egy minisztériumi adatkiadási perben volt olyan tanúkihallgatáson, amelyen őt Czeglédy képviselte, aki simán megmondta a nyomozónak, egy teljesen másik eljárásból tudja, és az eljáró hatóságnak is tudomása van róla, hogy bizonyos dokumentumokat nem adott át az ügyben érintett állami szerv.

Amikor kijöttek, forrásunk megkérdezte Czeglédyt, ezt hogy merte megmondani, mire az ügyvéd: „Kapják be, az igazság a mi oldalunkon van.”

Czeglédy nem megszállott, de töretlenül hisz az igazában. Az ügyvéd-politikus szerint a bíróság asszisztál ahhoz, hogy emberekkel szemben kényszervallatást alkalmazzanak, és az esetében is ez a cél: valljon valakire, aki politikailag érzékeny a hatalomnak. Egyszer hallgatták ki az elmúlt nyolc és fél hónapban, s hiába kért maga ellen poligráfos kihallgatást, azt a bíróság elutasította. A politikus azt mesélte, volt olyan eset, amikor egyedül maradt a nyomozóval, aki jelezte, hogy könnyíteni tud a helyzetén, csak szóljon, ha Gyurcsánynak előkészíthetik a zárkát. Van olyan forrásunk, aki szerint nem véletlenül említette ezt. Czeglédynek lehetett ugyanis némi köze egy, a volt kormányfő által hónapokon át citált ügyhöz. Gyurcsányt állítólag ugyanis még májusban felkereste egy rejtélyes, orosz akcentussal beszélő közvetítő, aki állítása szerint Orbán Viktor külföldi bankszámlakivonatáról adott volna információkat. Hogy azonban Gyurcsány és Czeglédy együtt indult-e el ezen a nyomon, csak ketten tudják.

http://168ora.hu/itthon/kapjak-be-az-igazsag-a-mi-oldalunkon-van-milyen-titkokat-tudhat-czegledy-csaba-146331

A juhászokat elűznék, birkáikat vágóhídra küldenék a fideszes államtitkár vadászai

Először a riválisokat üldözték el Tasó László kedvenc vadászai Hajdúhadházon, majd a terület gazdáival hosszú idő óta békésen megférő állattartókat próbálták elkergetni.

Nemsokára ki kellene hajtani az állatokat, de nem tudjuk hova

– magyarázza Keczán László. „Nekem csak százötven birkám van, de itt huszonöt család ötezer birkáját hozták lehetetlen helyzetbe” – teszi hozzá a fiatalember. „Azzal is megfenyegettek már bennünket, ha nem takarodunk innen, akkor kényszervágásra vitetik a birkákat. De van erre joguk?” – lamentál Keczán.

Egy éve pokol az életük

A Miniszterelnökség egyik államtitkárának vadászaival gyűlt meg a bajuk a hajdúhadházi juhászoknak. A fideszes parlamenti képviselő és jelöltként most is induló Tasó László a tiszteletbeli elnöke a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak, amely a szóban forgó terület vadászati jogát megkapta tavaly februárban.

Azóta pokol a 25 juhász család élete, folyamatosan fenyegetik és feljelentgetik őket, noha évtizedek óta dolgoznak ezen a legelőn.

A Honvédelmi Minisztérium kiképzőbázisához tartozó területről van szó, a Hajdúság és a Nyírség határában. A Hajdúhadház, Bököny, Téglás és Nyíradony közötti 1500 hektárnyi pusztát "húznák ki" a birkák alól. A terület az államé, a Honvédelmi Minisztériumra ruházta át, bár a kiképzőbázis csak mintegy 40 hektárt használ belőle, a többit egy állami cégre, a Kaszó Zrt.-re bízta. A hatalmas sztyepp jogszerű használója körül zavaros minden, de erről majd később. A juhászok számára az új vadásztársaság megjelenése hozott krimibe illő változásokat.

Tasó vadászai jöttek, lőttek, győztek

A vadászati jogot évtizedeken át egy helyi vadásztársaság gyakorolta, velük jól megfértek a juhászok. Azonban tavaly márciustól fokozatosan életbe léptek az új vadászati törvény passzusai, a tájegységek bevezetésével újraosztották a területet, és azzal a vadászati jogot is. A szóban forgó terület a régi hajdúhadházi társaságtól ahhoz a vadásztársasághoz került, amelyben Tasó László a tiszteletbeli elnök. Ez lényegében akkor történt, amikor a Miniszterelnökségen kinevezték államtitkárrá, aki a tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős. A politikus vadászai nem tűrik, hogy nyúlhajtásaikat juhászok zavarják. Elmérgesedett a viszony. Most a vadászok miatt földönfutóvá válhat huszonöt család.

„Előfordult, hogy körbevették az egyik juhász feleségét, mert éppen ő hajtotta ki az állatokat. Azzal fenyegették, hogy kényszervágásra viszik mind az ötezer birkát. De sorra mindegyikőnket fel is jelentettek” – idézi föl Keczán László az új vadásztársaság megjelenését, azt, hogyan próbálta őket a területről elüldözni.

„Most is éppen a megélhetésünkre elég a jövedelem, amit a birkákból ki tudunk hozni, de ha elüldöznek bennünket, nem tudunk mit csinálni, a környéken nincs szabad föld, már érdeklődtünk, így legfeljebb kamionokkal vihetjük őket a hegyekbe”

– magyarázza a lehetetlen helyzetet a juhász.

„Először tiltott legeltetés miatt jelentettek fel a járási hivatalnál, majd decemberben már szabálysértésért, de a rendőröket is kihívták ránk” – meséli a harmincéves juhász. „A rendőrök meg csak a vállukat vonogatják, mert ők kötelesek intézkedni a bejelentésekre, csak nem tudnak azzal mit kezdeni, hogy nem loptunk, nem rongáltunk, csak a birkák legelik a füvet” – magyarázza Keczán László. A tiltott legeltetés egy kicsit bonyolultabb.

Tiltott vagy kívánatos a legeltetés?

„A tiltott legeltetéssel nem nagyon boldogultak a hivatalok” – állapítja meg a férfi, akinek már a dédapja is itt legeltette a család nyáját. Kiderült, hogy Keczánéknak és a többi juhásznak, bár van ötezer birkájuk, szerződésük nincsen. Így a közigazgatási eljárásban joggal mondják róluk, hogy tiltott legeltetést folytatnak. A természetvédelmi hivatal szerint viszont mivel védett, Natura 2000-es területekről van szó, nem is kell engedély a legeltetéshez, mert a védett gyepet, legelőt kötelező karbantartani. Így ezen jog szerint maradhattak a legelőn. De miért nincs szerződésük? Ez sem egyszerű történet.

„Még az oroszok kivonulása előtt is itt legeltettünk, akkor sem volt semmi gondunk, sőt még a trágyát is segítettek kihordani” – idézi fel Keczán László, aki a régi történetet még a szüleitől hallotta. A majdnem 1600 hektáros terület mindig a honvédséghez tartozott, de az csak 40 hektárnyit használt belőle. Az egyébként Natura 2000-es védettséget élvező legelővel nem is tudna mit kezdeni, így a Kaszó Zrt.-vel, egy erdőgazdálkodó céggel kötött szerződést a kezeléséről. De a területnek csupán 0,7 százaléka erdő. Így végeredményben a juhászok nem tettek mást, mint a természetvédelmi területre vonatkozó „karbantartást” elvégezték. Az uniós csatlakozás után még le is lehetett hívni a földalapú támogatást, ilyenkor volt, hogy mások kötöttek is bérleti szerződést. Ebben az időszakban a bérlő is ráengedte a legelőre a juhászokat, csak a pénzt vette fel. Majd egy rendeletben úgy szabályozták földalapú támogatást, hogy azt bizonyos katonai területekre ne lehessen igényelni, így az időszakos bérlők is eltűntek, maradt az ötezer birka és a juhászok, akik senkit nem zavartak

A terület „gazdátlansága" feltűnt a Kaszó Zrt. működésének 2011-2014-es időszakát vizsgáló Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is. Jelentésében is kifogásolja, hogy bár a Honvédelmi Minisztérium még 2014 januárjában feleslegessé minősített területeket, majd átadta azokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, ezt nem vezették át a nyilvántartásba. A jelentést 2015 végén küldte meg az ÁSZ az érintetteknek. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Kaszó Zrt.-t is, eddig egyik helyről sem kaptunk választ. A jelentésben nem említik, hogy konkrétan mely területekkel kapcsolatosak a kifogások, de azok akár a hajdúhadházi térségre is ráhúzhatók.

Mindenesetre nem csoda, ha a juhászok földhasználata zavarosnak tűnik. Egy biztos, bérleti szerződésük most nincs, korábban évtizedeken át meg tudtak egyezni a honvédséggel, még akkor is, amikor az oroszok használták a területet.

Most gondolhatnánk, hogy az új „birtokos”, a Tasó László nevével is fémjelzett vadásztársaság joggal vegzálja a juhászokat, de valójában a társaság a vadászati jogot szerezte meg a területen, annak éppúgy nem bérlője, mint a juhászok.

Uniós támogatásra vadásznak?

„Ez egy zárt objektum, nekünk is jelenteni kell, ha bemegyünk”

– magyarázza annak a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak az elnöke, amelynek tiszteletbeli elnök – mint említettük – Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára. Nagy Gábor szerint nekik nincs is más lehetőségük, mint elzavarni a juhászokat, mert azok tiltott módon legeltetnek. „A tulajdonos a magyar állam, a kezelője a Kaszó Zrt., amely viszont nem adhatja tovább bérbe a legelőt” – zárja rövidre a történet értelmezését Nagy Gábor.

Úgy tudjuk, a tervek szerint még ennek a hónapnak a végéig rendeletben pontosítanák, hogy mely honvédségi területek után lehet majd földalapú támogatást igényelni, és melyek maradnak azok, amelyek után továbbra sem lehet uniós pénzt lehívni. A szóban forgó legelő után, információink szerint, ismét lehetne támogatást felvenni, így már nem is annyira meglepő, hogy megnőtt az érdeklődés a terület iránt.

A lehetetlen helyzetben a juhászok írtak levelet a Kaszó Zrt.-nek, Tasó Lászlónak, a természetvédelmi hatóságnak, még magának Orbán Viktornak is, de nem kaptak választ. Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke vette kézbe az ügyet, ő is írt levelet, ő a Honvédelmi Minisztériumnak. Válaszokra, megoldásra várva.

http://hvg.hu/kkv/20180307_hajduhadhaz_juhaszok_vadaszok_taso_laszlo_birkak_vadasztarsasag_honvedelmi_miniszterium_kaszo_zrt?s=hk

Három bélmegyeri vadász szembe mert szállni Mészáros Lőrinc fiával, és nyert

Első fokon győztek a vadászok, akiket másfél évvel ezelőtt kizártak a saját földjükről Mészáros Lőrinc fiának kedvéért. Most – egyelőre nem jogerősen – kimondta a bíróság, hogy törvénysértés áldozatai lettek.

„Még mindig nem akarom elhinni” – pislog könnyes szemekkel Lovas József, bélmegyeri gazdálkodó a Békési Járásbíróságon, csütörtökön délután, az ítélet kihirdetése után. Ő volt az, aki elsőként kiszúrta, hogy nincsenek rendben azok a papírok, amelyeknek segítségével másfél évvel ezelőtt kizárták őket a bélmegyeri vadászterületről.

Másfél éven át csak nézhették, ahogy Mészáros Lőrincék helikopterrel leszállnak, hallották a lövéseket, az ő vadászpuskáik meg tokba zárva rozsdásodtak.

„Láttuk, ahogy a tűzoltó autó locsolta tisztára a sáros utat, és műgyepet terítettek le, hogy ne legyen sáros a vadász urak csizmája. Még Kádár János is maga vette le a sáros csizmáját annak idején, amikor a hajtó ugrott volna, hogy segítsen neki. Ma már más idők járnak.”

– sóhajt fel Lovas Mihály. – Kérdezzen engem, majd mesélek, már nyugdíjas vagyok, mit tudnak velem csinálni? – mondja mosolyogva. Hárman, Lovas József, Lovas Mihály és Komáromi Mátyás fordultak bírósághoz még tavalyelőtt szeptemberben. Féltek, de úgy gondolták, hogy aki most viszi a vadászati jogot, az 20 évre viszi, nincs mit veszíteniük.

Másfél évvel ezelőtt, 2016. augusztus 12-én összehívták a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy az új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek.A közgyűlésen a térségben korábban vadászati jogokkal bíró Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának tagjait váratlanul érte, amikor a meghirdetett napirendeken túl arról is szavaztak, hogy ők vehetik a puskájukat, a jövőben a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság szervezhet vadászatokat ott, ahol a másik társaság évtizedeken keresztül gazdálkodott, ráadásul például Lovas József birtoka a terület kellős közepén van, tehát a szomszédból nézheti, hogy Mészárosék hajtják a vadakat. Ugyanis az új szerződött vadásztársaság elnöke nem más, mint Mészáros Lőrinc fia.

A 2016-os közgyűlésen még fel sem ocsúdtak a meglepetéstől a kifosztott vadászok, már érzékelték, hogy valami nagyon nem stimmel. Utánanéztek alaposabban a papíroknak, maguk is meglepődtek, hogy mennyi szabálytalanságot találtak. Ezért indítottak polgári eljárást, amelyben a kizárásukról döntő közgyűlési határozat érvénytelenítését kérték a bíróságtól. Most ebben a perben született elsőfokú döntés, amely nekik adott igazat. Az ötperces ítélethirdetés után a Békési Járásbíróság bírója nem ismertette a döntés indoklását, így vannak még homályos pontok, de a három vadász ügyvédjének értelmezése szerint a lényeg az, hogy a kizárásuk érvénytelen, így majd meg kell tenni a hivatalos lépéseket a vadászati joguk helyreállításáért, Mészárosék odébb állhatnak. Na, jó, nem teljesen, de nézzük, mi a helyzet a „nagykutyák” kedvelte bélmegyeri vadászterületen.

Felszabdalták, majd jól kizárták a helybelieket

„Mi etetjük a vadakat, ők meg lelövik” – meséli a három vadász egymás szavába vágva már Lovas József bélmegyei majorjának konyhájában, ahol az asztalra terített térképen mutatják a kialakult helyzetet. Lovas József azt magyarázza, hogy a területen vadászati jogot nyerő társaságnak szinte alig van földje Bélmegyeren, így valóban az a helyzet áll elő, hogy a vadak a puskájukat a sarokba állítók területein híznak.

Évtizedeken át egy 9200 hektáros területen kaptak vadászati jogot a helyi gazdák, akik tizennégyen megalapították a vadásztársaságukat. A tagok tulajdonában levő földek a vadászterület mintegy 60 százalékát lefedték, a többi az állam kezelésében van. A teljes egészében 2017 márciusától hatályos módosított vadászati törvény első lépcsőben bevezette a tájegység fogalmát azzal, hogy a vadászterületek határvonalának ezekkel egyeznie kell. A bélmegyeriek esetében ez azt jelentette, hogy a 9200 hektáros területet négy részre vágták aszerint, hogy az apróvadas vagy nagyvadas terület. Így a korábbi területek egy része átkerült más vadászterületre, illetve az egyik 4200 hektáros terület egyben maradt, ez lényegében a korábbi terület magja.

Ennek a területnek a közepén van Lovas József háza, majorja, földjei. Igen ám, de ugyanennek a területnek a közepén van a hírhedt vadászkastély is, amely viszont már 1992 óta a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában van, s mint közismert, ez az egykor még az első Orbán kormány idején a „piszkos tizenkettő” között privatizált állami gazdaság 2017 januárja óta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. (Mészáros és a felcsúti mágnás lánya mellett a cég igazgatósági tagja Csák Gyula is, aki az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója volt évtizeden keresztül, lényegében az ő vezénylete alatt zajlott a Békés megyei ivóvízminőség-javító program 33 milliárd forintos kivitelezése, amelyben konzorciumi tag volt Mészáros Lőrinc cége is.)

A kastélyhoz korábban sem tartozott föld, de Lovasék a jó szomszédság jegyében beleegyeztek, hogy 500 hektáron vadásztathassanak a kastély tulajdonosai. Amikor 2016-ban meghúzták az új vadászterületek határait, a Hidasháti Zrt. képviselője már puhatolózott a helyieknél, hogy nagyobb területen szeretnének a későbbiekben vadászni, de a bélmegyeriek ebbe nem mentek bele. Ekkor hívták össze az ominózus közgyűlést, hogy arról döntsenek, ki legyen a tulajdonosok új képviselője és ki gyakorolhatja a vadászati jogokat a területen. Itt érték a meglepetések a helyi vadászokat. Arról persze addig fogalmuk sem volt, hogy időközben megalakult a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság, amelynek elnöke Mészáros Lőrinc azonos nevű fia lett, és amely ugrásra készen várta, mikor szkanderezheti le a helyi vadászokat.

Mészárosék puccsa

A felidézett másfél évvel ezelőtti közgyűlésen meg sem tudtak szólalni a döbbenettől, csak érezték, hogy nincs rendben a dolog.

„A közgyűlésen olyan emberek jelentek meg, akiknek egy zsebkendőnyi földjük nincs a területen, csak meghatalmazásokat lobogtattak. Így szavaztak az előhaszonbérletből való kizárásunkról, ami nem is szerepelt a meghirdetett napirendek között.”

A bélmegyeri földtulajdonosok okkal gondolhatták, hogy mivel földjeik nagy része itt van, továbbra is ezen a területen élnének a vadászati jogukkal. A szóban forgó 4200 hektár negyede állami terület, a többi a bélmegyeri gazdáké, közülük a később pereskedőknek összesen 750 hektárnyi földjük van, a maradék felett több tucat gazdáé, akik közül sokan nem is vadásznak, csak a bérleti díjat kapták  a vadászoktól, tehát nekik lényegében mindegy, ki fizet nekik. A hatályos jogszabályok szerint annak van nagyobb szava a döntésekben, akinek a legnagyobb a területe. Ha állami terület is van, mint ez esetben is, akkor az előhaszonbérleti jog a szomszédot illeti. Ez most azért is különösen fontos, mert a terület arányában lehet szavazni, tehát borítékolható volt, hogy ha a helyi vadászok a saját összesen 750 hektárjukkal előhaszonbérleti jogot élveznek az állami területekre is, akkor simán többségük van, tehát nyilvánvalóan nem a Mészáros fiú társaságával kötnek szerződést a terület vadgazdálkodására, hanem a helyi társasággal.

A közgyűlés napirendjei között tehát nem szerepelt az előhaszonbérleti jogból való kizárás, ennek ellenére előrántották az adukártyát rögtön a gyűlés elején azok, akik föld híján csak az állítólag összegyűjtött meghatalmazásokat lobogtatták. Akár szavazhattak is volna a kizárásról, de akkor a témát napirendre kellett volna venni, a földtulajdonosok mindegyikét értesíteni kellett volna, ha azok nem akarnak szavazni, akkor szabályos meghatalmazásokat kellett volna hozni és azzal voksolni. Ehhez képest egy sor szabálytalanság történhetett. De ez csak később derült ki, amikor a kirekesztett vadászok elkérték, hogy megnézzék a meghatalmazásokat, kiket is képviselhettek a közgyűlésen szavazók. Azt a választ kapták, hogy titkosítva vannak a meghatalmazások. Ekkor döntött úgy a három vadász, hogy pert indít, de igazán csak a tárgyalásra beidézett tanúkat hallgatva döbbentek meg.

Hamis jegyzőkönyv, hamis meghatalmazások?

„A tárgyaláson derült ki, hogy a jegyzőkönyvben szereplő három meghatalmazásból, amelyek az állami földterületek képviseletére szóló meghatalmazások, valójában csak egy van meg” – idézi fel Lovas Mihály, az egyik felperes azt a korábbi tárgyalást, amelyiken a jegyzőkönyvet hitelesítő Dalerd Zrt. vezérigazgatóját hallgatták meg tanúként a Békési Járásbíróságon. A felperesek ügyvédje a tárgyalást követően tett még kiegészítéseket, most ezekből idézünk néhányat:

• eleve csak akkor lehetett volna a kizárásról szavazni, ha az a közgyűlési hirdetményben napirendként szerepel
• a Nemzeti Földalapkezelő elnökének aláírása szemmel láthatóan hamis azon meghatalmazáson, amely a kizárásról való szavazásra jogosította fel a jelen levő képviselőt
• 76 földtulajdonos meghatalmazása hiányzik, nem tudták bemutatni a bíróság előtt
• a kizárásról eleve az összes földtulajdonos a tulajdonosi hányadának mértéke szerint kellett volna, hogy szavazzon, a voksok többsége szükséges a kizárásról való döntéshez (nem csak a megjelent képviselők szavazati többsége)
• a meglevő állami meghatalmazás más területre szóló meghatalmazást tartalmaz (kód szerint beazonosítottan)
• az állami meghatalmazásoknál a törvény előírja, hogy az illetékes miniszter is jóváhagyja, ez is elmaradt.

Bár az ítélet indoklását nem ismertette annak kihirdetésekor a bíró, így nem tudjuk, hogy az ügyvéd által benyújtott kifogások melyikét fogadta el és melyiket nem a bíró, de laikusként sem csodálkozhatunk azon, hogy a kizárásról szóló határozat érvénytelenítése mellett döntött a hatóság. Az egy következő kérdés, amit az indoklás ismeretének hiányában nem tudunk, hogy a jegyzőkönyv és a meghatalmazások hamisítása miatt tesz-e a bíró hivatalból feljelentést.

A per ideje alatt is vígan helikoptereztek Mészárosék

„A szívünk sajog, nézze, már az egy éve üresen kong a mi „kastélyunk” – mutatják a helyiek társaságuk vadászházát, amikor a tárgyalás után elmentünk Bélmegyerre, hogy megnézzük, milyen az a vadászterület, amiért ekkora küzdelem folyik.

Akármerre megyünk fácánok, őzek, nyulak bukkannak fel, nem is csoda, ha évtizedek óta idejárnak a „nagykutyák”.

„Megfordult erre Kádár, Brezsnyev, meg mostanság Semjén Zsolt is. Itt ült mellettem az autóban, viccelődött, hogy náluk otthon nőuralom van, ki kell engedni a gőzt néha”

– ezt már Komáromi Mátyás meséli, aki már nagyon bánja, hogy mennyire kedvesek, segítőkészek voltak akkor, amikor a Hidasháti Zrt. vendégeit kalauzolták a vadászatoknál. „Bíztunk abban, hogy bennünket is hagynak élni, de nekik minden kell” – teszi hozzá Lovas Mihály.

Amikor pénteken délután a kastély környékén jártunk, szinte semmi mozgást nem láttunk, kihalt volt a környék. Az már persze csak a vadászatban nem jártas szemlélőnek furcsa, hogy gyékénytámlák sűrű sorait látni, amit valahogy úgy lehet elképzelni, hogy ezek mögé beáll a vadász, majd a hajtók belehajtják a vadakat a puskagolyókba. A kastélyhoz tartozó 200 hektáros vadaskert még az előbbinél is kényelmesebb, mert bekerített területen „üldözhetik” a vaddisznót.

Azt már Lovas József említi csak, hogy ráadásul a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati főosztálya ez után a felemlegetett közgyűlés után adta ki a Mészáros fiú társaságának az engedélyt, holott ők jelezték a hatóságnak, hogy megtámadták bíróságon a döntést. Ezért vadászhattak Mészáros Lőrinc barátai és családja nyugodtan az elmúlt másfél évben is.

Igaz, a bírósági ítélet még nem jogerős, a csütörtöki ítélettől számítva 8 napig fellebbezhet ifjabb Mészáros Lőrinc, de a három vadász hétfőn a vadászati hatóságnál kérelmezi azt, hogy legalább a jogerős ítéletig függesszék fel a felcsúti mágnás fiának kiadott vadászati engedélyt. Abban bíznak a gazdák, ha tíz évvel ezelőtt a fideszes képviselők megvédték az ő igazukat az akkori szocialista kormány államtitkárával, Benedek Fülöppel szemben – aki 2006-ban közreműködött abban, hogy állami földeket szabálytalan meghatalmazásokkal passzoljanak át –, akkor most is az igazság oldalára állnak.

http://hvg.hu/gazdasag/20180218_Harom_belmegyeri_vadasz_lenyomta_Meszaros_Lorinc_fiat