Azték eredetű régészeti leletek bizonyítják az emberek földönkívüliekkel történt találkozását
A 2014-es hírt, az alábbi 2017-es újdonság ismét látókörbe hozta: Az Aztékok jóval később éltek, mint a Maják, mintegy 500 évvel ezelőtt. Nemrég a mexikói kormány beleegyezett abba, hogy nyilvánosságra hozzák az eddig eltitkolt leleteket.
Idegen fej formájú sisak, vésett arany és ezüst táblák, melyeken felismerhetők az idegen űrhajók és a hajtóműveik, és űrhajós jelenetek egész sora, valamint bolygók és üstökösök láthatók ezeken a tárgyakon.
Az aztékok indián törzse az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációját hozta létre a 14–15. században. Birodalmukat katonai hatalomra alapították a Mexikói-fennsíkon, a mai Mexikó középső és délebbi részén, a Mexikói-öböl és a Csendes-óceán között. Magukat mexikáknak nevezték, a legenda egyik változata szerint Vitzilopocstli, a törzs főistenének, és egyúttal a harcosok patrónusának utasítására. Az "azték" név a monda szerinti előző hazájukra, Aztlánra utal. (Aztlán jelentése: A gémek otthona.)
Fővárosukat, Tenocstitlant a mai Mexikóváros helyén, egy szigeten építették fel. Onnan kiindulva főként déli és keleti irányban hódítottak területeket. Vallási-társadalmi berendezkedésüket, társadalmuk törvényi alapjait a korábban itt élt olmékoktól, és a későbbi, harcosabb szellemű toltékoktól örökölték, illetve vették át.
Ojuelos város lakói az elmúlt 50-60 év során összesen mintegy 400 rendkívüli leletet gyűjtöttek össze, és az álmuk az, hogy egy nap egy saját múzeumot nyitnak, hogy a nyilvánosság számára is elérhetővé váljanak ezek a megdöbbentő információkat hordozó tárgyak.
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2014/11/aztek-eredetu-regeszeti-leletek.html
Tizenöt ember több évszázados földi maradványait tárták fel egy építkezést megelőző leletmentő ásatások során Mexikóvárosban.
Alejandra Jasso Pena, a Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet régésze szerint többségükben gyermekcsontvázak kerültek elő. Nagy valószínűséggel az aztékok idejében élt vándorkereskedők gyermekeiről van szó - olvasható a San Francisco Chronicle online kiadásában.
A csontvázak mellett kerámiafurulyákra, edényekre, füstölőkre és egy kutya maradványaira is rábukkantak; az ebet valószínűleg a gyerekekkel együtt áldozhatták fel, hogy társukul szegődjön a túlvilágon.
Pena közlése szerint a helyszín az aztékok nyelvrokonainak, a náhuátl nyelvet beszélő tepanec törzsnek volt fontos szertartási központja az 1200-1300-as években. Az azték birodalom befolyásos kereskedőkasztjának ott élő tagjai beszerzői körútjaik során fontos hírszerzői feladatokat is elláttak.
Új azték leletek a megújult múzeumban
A leletekre, a 14. századból származó oltárra, ősi fára és különböző ünnepi tárgyakra az év elején bukkantak rá egy ásatáskor.
Nemrég felfedezett azték leletek is láthatók a mexikóvárosi Templo Mayor múzeum újonnan nyílt szárnyában mostantól. Maga a múzeum most ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A leletekre, a 14. századból származó oltárra, ősi fára és különböző ünnepi tárgyakra az év elején bukkantak rá egy ásatáskor.
- Számunkra az volt a legfontosabb, hogy épségben megőrizzük a régészeti örökséget, és ez az új, modern részleg hozzájuk idomuljon – magyarázta Raul Borrora régész.
Az azték törzs az amerikai kontinens egyik legkiterjedtebb bennszülött civilizációját hozta létre a 14–15. században. Fővárosukat, Tenocstitlant, melyet a mai Mexikóváros helyén, egy szigeten építettek fel, 1521-ben foglalta el a spanyol Fernando Cortez.
http://hu.euronews.com/2017/11/06/uj-aztek-leletek-a-megujult-muzeumban