Berlin, röviddel a második világháború után. Egy amerikai tiszt, Steve Arnold (Harvey Keitel) érkezik a városba, hogy kivizsgálja a híres német karmester, Wilhelm Furtwängler (Stellan Skarsgard) ügyét. A mester ugyanis a háború alatt végig a Harmadik Birodalom fővárosában maradt és dolgozott: zenekara élén a náci Németország legnagyobb ünnepein lépett fel. Az amerikai úgy gondolja, ez megbocsáthatatlan bűn, amiért egy zseniális művésznek is felelnie kell, Furtwängler véleménye viszont egészen más: azt állítja, sosem azonosult a náci eszmékkel, és zenéje, a művészet megőrzése a nehéz időkben sokkal inkább érdem, mint bűn.
Arnold a legvégső határig elmegy, hogy bebizonyítsa "igazát". A film egy kihallgatás története, két, eszméihez a legvégsőkig ragaszkodó férfi szembenézésének meséje. Összecsapásaik hátterében azonban egy egész világ tárul fel: azoké, akik a náci Németország hátországának hétköznapjait élték, és azoké, akik úgy érzik, vétkesek közt nem egyszerűen cinkos, hanem bűnös, aki néma.
Szembesítés - Taking Sides (2001)
2018.01.22. 08:01 guma
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr3913499507
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.22. 10:47:43
Van némi áthallás a narancsos nácijainkra. :-( Aztán mire megyek vele ha szembesítem az új ahisztokráciánkat önmagukkal? Sok jóra tőlük nem számíthatok. :-( Szóval akkor most én vagyok a bűnös? Furcsa egy logika hiszen nem is közbeszerzek és "trafikmutyifilterem" se nincsen.