Christian Kern osztrák kancellár azt nyilatkozta az Österreich című bulvárlapnak, hogy Lengyelország és Magyarország semmibe veszi az európai alapértékeket, felszámolja a demokráciát, korlátozza a sajtószabadságot, mindezt pedig talán nem az európai adófizetőknek kéne finanszírozniuk. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter erre úgy reagált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnt, Kern csak ne ácsingózzon a magyaroknak járó uniós pénzre, az a mienk.
Kormányának álláspontját ismertetve Szijjártó úgy köpködi ki a szavakat, mintha valamilyen gusztustalan matériától kívánna szabadulni. Mint a bulinegyedben vomitáló turista, aki a Goldscheider-ház előtti járdát egyazon éjszakán harmadszor tiszteli meg. Arckifejezése méla undort tükröz, de a megszokásból fakadó egykedvűséget is; ez van, legyünk túl rajta mielőbb. Gyanítjuk egyébként, hogy bő húsz évvel ezelőtt bencés gimnazistaként a fönti reagálást minősíthetetlenül alpárinak, bárdolatlannak és silánynak találta volna, de hát ő már nem diák, hanem capo bastone, dolga nem az, hogy a don utasításáról véleményt mondjon, hanem hogy végrehajtsa. Teszi a dolgát, bármi legyen is az.
Az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik – mondja egyebek között. Nem is volna evvel semmi gond, ha utána csak őt tekintenék Európa-szerte ön- és közveszélyesnek, valójában viszont mindannyian egyre gyanúsabbak leszünk. Zöldségesünk fia klímaszerelő Linzben, az ügyfél néha megkérdezi, hová való, majd őrt áll az akvárium mellett, nehogy a puszták réme kilopkodja belőle a díszhalakat, és a gyerekek szeme láttára elevenen falja föl valamennyit. Természetesen a civilizált világ polgárai Szijjártóval se szívesen hagynák négyszemközt a papagájukat, noha tudják, hogy ő kötve van a protokolltól, tehát a házi kedvencekre nézvést aránylag kisebb veszélyt jelent.
Németh Szilárd hasonlóképp lenyűgöző személyiség, de másfajta karakter, érzékenyebb, kifinomultabb, gracilisabb, Audrey Hepburn szokott róla az eszünkbe jutni, és ilyenkor kissé ellágyulunk. Ő úgy jön a képbe, hogy hite szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottságának kudarcba fulladt ülését Soros György hívatta össze. Érdemeit eszünk ágában sincs kisebbíteni, csupán a forma kedvéért jegyezzük meg, hogy erre a sarkigazságra nem ő, hanem egy nála is nagyobb elme derített fényt eredetileg.
Létezik egy Soros-terv – hangzott el Tusványoson –, négy pontból áll. Egy: behozni Európába évente egymillió muszlim migránst, kettő: adni nekik fejenként négy és fél millió forint értékű eurót, három: szétosztani őket Európa országai között, négy: migránsügyben a nemzetállamoktól minden döntési jogot elvonni. Hogy mindez a nyolcvanhét éves, multimilliárdos Soros Györgynek mért áll érdekében, mit akar vele, mért volna ez jó neki, arról eddig semmit se tudtunk, de úgy gondoltuk, nem is fontos. Európa erős embere felrajzolta az irányvonalat, most a politikai aprómunka következik. Aki az ő seregében harcol, annak naponta legalább egy negatívumról ki kell mutatnia, hogy a Soros-tervre egyértelműen visszavezethető. Ez az, amiben Szijjártó Péter is, Németh Szilárd is nagyot domborít, noha persze nem ugyanúgy.
A nemzetbiztonsági bizottság meg nem tartott ülésére vonatkozólag Németh Szilárd interjút adott Lőrinc barát tévéjének, a kérdező az a Velkovics Vilmos volt, aki műsorvezetőként már jó pár alkalommal kitüntette magát. Legutóbb például a momentumos Pottyondy Edinával beszélgetve arról, hogy a biszexuális létformától a homoszexualitás felé vezető pálya vajon egyirányú-e, vagy létezik visszaút – evvel csupán azt akarjuk érzékeltetni, hogy érdeklődő, nyitott szellemű és célirányosan kérdezni tudó médiaszemélyiséggel állunk szemben. De lám, a lebírhatatlan rezsicsökkentővel még ő se tudott mit kezdeni. Németh Szilárd az első pillanattól fogva uralta a stúdiót, persze a maga kifinomult, szuszceptíbilis módján, mi pedig jegyzeteltünk. A fönti dilemmára, hogy tehát mindez Sorosnak mért jó, mit akar vele stb., lenyűgözően racionális magyarázatot adott.
Sorosnak érdekében áll az, hogy itt folyamatos balhé legyen, folyamatos botrányok legyenek, ne legyen nyugalom, káosz legyen, mert ebben a káoszban lehet a zavarosban halászni.
Azt hittük, hogy ez a logika élesebbre már nem fenhető, de tévedtünk. Ha Magyarország példaképpé válik, akkor[Sorosnak] nincsenek érvei arra, hogy mért kéne megnyitni a határt. Ez a mélyen szántó exegézis valójában válasz volt arra a kérdésre, hogy a nemzetbiztonsági bizottság üléséről a Fidesz mért maradt távol. Meg lehetett volna fogalmazni úgy is, hogy azért, mert meleg van, ez a válasz őszintébb és hitelesebb lett volna, továbbá frappánsabb is, de hát Németh Szilárdtól a publikum nem effélét vár, hanem olyasfajta világos okfejtést, amely segíti őt eligazodni az illiberális kleptokrácia építésének aktuális kérdései között.
További fontos segítséget jelenthet a Vezetés a közjó szolgálatában című, csaknem nyolcszáz oldalas szakmunka, amelyet a jegybankelnök munkatársai, hívei és csodálói írtak, kiadását a Pallas Athéné Alapítványok támogatták, tárgya pedig a közjó szolgálata a közpénz közpénzjellegének elvesztése útján. Utóbbi olyan misztérium, amit még most sem értünk igazán, sőt hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy valójában obszcén és agyament tékozlást takar. Ezt a téveszmét hivatott eloszlatni a mű, amelyet végigolvasni még nem állt módunkban, viszont a tartalomjegyzékét mohó kíváncsisággal tanulmányoztuk. Közpénzügyek etikája, A közjó szolgálatának feltételei, Egyenlőség, méltányosság, igazságosság, Társadalmi felelősségvállalás, és még csak a könyv első részéből szemelgettünk. Csattanós válasz ez mindazoknak, akik az MNB alapítványain és a nekik suttyomban átadott 260 millió forint közpénzen rágódnak, nemkülönben az elnöki barátnő csaknem kétmilliós fizetésén. Mintha ez összemérhető volna avval a rengeteg jóval, amit a jegybankelnök, az alapítványai és a barátnője az illiberális kleptokrácia érdekében tesznek, most például evvel a könyvvel, amely a legmegátalkodottabb Sorosbérenceket is a nemzeti ügy szolgálatába fogja állítani.
Szükség is lesz erre, hiszen tudvalevő, hogy az ellenzék egy része az állami vállalatok vezetőinek fizetését másfél millióban kívánja maximálni avval a nyilvánvaló céllal, hogy megtévessze a keményen dolgozó kisembereket, és őket ily módon a nemzetvesztő liberális ideológia engedelmes szekértolóivá tegye. És ez még mind semmi, ugyanis kiderült, hogy Mária országa ellen a Soros-birodalom idén ősszel mindent eldöntő támadást indít. Ezt a Magyar Időkírta meg a lehető leghitelesebb forrásra, Cvetin Chilimanov szabadúszó macedón újságíróra hivatkozva. Ne csodálkozzunk tehát, ha Európa erős embere a közeljövőben preventív csapást mér a potenciális ellenségre; valójában ő ezt is érettünk teszi. A Matolcsy evangéliumot mindenesetre tegyük a párnánk alá, és tartsunk a kezünk ügyében szenteltvizet.
Váncsa István
