A Cár-harang (Car-kolokol) a moszkvai Kreml egyik látványossága, melyet 1735-ben Anna Joánnovna cárnő parancsára egy korábban megsérült harang anyagának felhasználásával Iván Motorin moszkvai mester és fia, Mihail öntött.

A 216 tonna súlyú, 6,14 m magas és 6,6 m átmérőjű harangot az uralkodó portréján kívül szentek ábrázolása és barokkos növényi mintázat díszíti; a harang történetét ismertető felirat a mesterek nevét is megőrizte. A páratlan iparművészeti remek soha nem szólalt meg, az öntés után ugyanis, a cizellálás közben tűz ütött ki az állványzaton. A tető beomlott, az oltás közben az áthevült öntvényt víz érte, több repedés támadt rajta, és kitörött egy 11,6 tonnás darabja. A harang egészen 1836-ig az öntőgödörben maradt, ekkor kiemelték, talapzatra helyezték, és fülére aranyozott kereszttel ellátott országalmát illesztettek. Ez a harmadik harang ezen a néven, az első Cár-harangot a XVII. sz. elején, a másodikat 1634-ben öntötték. Ez utóbbi kb. 130 tonna volt, és megsérült egy tűzben 1701-ben. Ennek az anyagát használták fel a harmadik, jelenleg látható Cár-harang öntéséhez.Ezt a harangot III. Harangnak is hívják, mert ez a Cár-harang harmadik generációja.
Az óhitűek szerint az utolsó ítélet napján a harang csodás módon "meggyógyul", felemelkedik a mennybe, és onnan fogja harangszóval a híveket imádságra hívni.