Egy nap nem 24 óra! Egy csillagnap a tavaszpont két delelése között eltelt idő. Hossza középidő egységekben 23 óra 56 perc 4,090 54 másodperc.

A Föld nem kerek! De nem is gömbölyű, hanem úgynevezett 3 tengelyű forgási ellipszoid, vagy geoid (Föld alakú). Ami ugyan hasonló a gömbhöz, csak a forgásból adódóan kissé lapult, mivel a forgástengelyre merőleges irányban a centrifugális erő kinyújtotta. Illetve a tengely 2 földfelszíni pontja közelebb került egymáshoz. A gömb alak a legkisebb energiát igénylo alak, mivel a részecskék a leheto legközelebb vannak egymáshoz. Az ősrobbanás során kiszakadó darab részecskéi pedig saját gravitációs erejük miatt összevonzották egymást erre a formára, amikor a Föld még forró gázgömb volt.  A Föld az a bolygó ahol lemeztektonikai mozgások vannak.
Az egymáshoz képest végzett mozgás típusa szerint háromféle lemezszegélyt különböztetünk meg: konvergens vagy ütköző szegélyt, divergens vagy széttartó szegélyt, illetve amikor a lemezek egymás mellett elhaladnak, súrlódó szegélyt. A lemezszegélyek mentén földrengések, vulkáni tevékenység, hegységképződés, illetve óceáni árok képződés léphet fel. A Földnek volt egy riválisa a Theia bolygó. A Naprendszer ifjúkorában a Föld még nem igazán volt Föld. Fokozatosan növekedett, kondenzálódott a porfelhőből, mely a fiatal Nap körül keringett. De ennek az ős-Földnek volt egy riválisa, amelynek tömege talán tizede lehetett bolygónkénak, és hozzá hasonló pályán keringett a Nap körül. Egy napon a kettő összeütközött. A becsapódás megolvasztotta a Föld kérgét, amely magába fogadta a kisebb bolygót, amit a csillagászok Theiának neveztek el. A Theia vasmagja lesüllyedt a Föld mélyébe, olvadt anyaga pedig szétspiccelt az űrben. Amikor a kisebb darabok pályára álltak, a gravitáció hatására összetömörültek, és létrehozták az ős-Holdat, amely eredetileg csupán 22 ezer kilométerre keringett a Földtől. Ahogy egyre több anyagot vett föl, eltávolodott bolygónktól mai helyére.

  A Föld az egyetlen bolygó amelynek a neve nem a római/görög mitológiából származik, hanem minden nyelvben megvan a saját elnevezése. A magyar elnevezés feltehetően a (termő)föld szóból származik.  A Földön mért legalacsonyabb hőmérséklet. 1983. július 21-én az antarktiszi szovjet Wostok állomáson mérték eddig a Földön a legalacsonyabb hőmérsékletet. Az általában -40 és -60 között mozgó hőmérséklet ezen a napon -89, 2 fokig süllyedt, ezzel minden addigi mérési rekord megdőlt.
A Földön az abszolút hőmérsékleti rekordot a Líbiában található Al'Aziziyahban mérték - 1922. szeptember 13-án 57,7 fokot mértek, ez a Földön eddig mért legmagasabb érték. A Föld legmagasabb pontja? Erre a kérdésre bárki rávágná, hogy az Everest. Pedig talán nem! Az ecuadori Chimborazo hegy csúcsa közelebb van a Holdhoz, vagy bármihez az űrben, illetve messzebb a Föld középpontjától, mint az Everest teteje. A Föld ugyanis nem tökéletes gömb és az egyenlítőnél kidudorodik.