Cullinan I (Great Star of Africa) Afrika nagy csillaga gyémánt

1905. január 25-én. A Premier mine yellow ground-jában találták meg. Nevét a bányalapítótól Thomas Cullinanról kapta. Afrika nagy csillagának vagy Premier-gyémántnak is hívják. Az elsőrendű minőségű, tiszta fehér kő tömege nyers állapotban 3106 karát volt. Belsejében csak nagyon kevés gyenge zárvány található. A határlapok alapján megállapították, hogy a kő nem volt egész kristály, hanem csak hasadási darab. A követ Transvaal kormányzósága vette meg és 1907-ben VII. Eduárd brit királynak ajándékozta, aki Amszterdamban lecsiszoltatta. A követ először három részre hasították, majd 9 nagyobb és 96 kisebb briliánst csiszoltak belőle. A legnagyobb darab pendeloque, cseppforma, 530,2 karát, a második hosszúkás, négyszög alakú briliáns, 317,4 karát, a harmadik szintén pendeloque, 94,45 karát. A többi hat súlya: 63,65, 18,85, 11,55, 8,80, 6,80 és 4,40 karát. A 96 kisebb briliáns összesen 7,55 karát. A legnagyobb kő a királyi jogart, a második a koronát díszíti, a harmadikat és negyediket pedig a királynői koronába foglalták.

Orlov gyémánt, 1772.

Az Orloff az egyik legtisztább elsőrendű kő, egész halvány, kékeszöld árnyalattal. Csiszolási alakja régi hindu eredetű, alsó lapja természetes hasadási lap. Méretei: 35 mm hosszúság, 31 mm szélesség és 22 mm magasság. Tömege 199.6 karát. A gyémántot Orloff herceg állítólag egy perzsa kereskedőtől vette, 1772-ben II. Katalin orosz cárnőnek ajándékozta; így került az orosz állami kincsek közé, ahol a jogart díszítette.

Jubilee vagy Reitz gyémánt, 1895.

A teljesen hibátlan kő nyersen 650,80 karátot nyomott. Alakja ellapult oktaéder volt. A követ először Oranje állam elnökének a nevéről Reitz-gyémántnak nevezték, később Viktória brit királynő jubileuma alkalmából a Jubileum nevet kapta. Mindössze két követ csiszoltak belőle, egy 245,35 karátos, tökéletes briliánst és egy 13,34 karátos pendeloqueot.

Koh-i-Noor gyémánt.

Nem teljesen első vizű kő, színe kissé zöldes. Különböző indiai fejedelmek birtokában volt, ma az angol koronakincsek közt őrzik. Eredeti alakja hindu csiszolású, kissé szabálytalan rozetta volt. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-noornak (jelentése: Fényhegy). Miután a Brit Kelet-indiai Társaság tulajdonába került, 1850-ben Viktória kiránynőnek ajándékozták. 1852-ben Amszterdamban alacsony briliáns formára csiszolták. A brit koronaékszerek része. Eredeti formájában 181 karát tömegű volt.

Shah gyémánt.

A Shah diamond - 88,7 karát, eredeti súlya 95 karát volt - szabálytalan - vagy rombusz szerű - alakú, színtelen, enyhén sárgás árnyalatú, 3 centiméter hosszú gyémánt. Vélhetően Indiában, Golconda bányájában találták valamikor 1450 körül. A gyémánt három oldalán három arc és három név van belevésve, ez adja a különlegességét. A három személy egy-egy perzsa uralkodó, akiknek birtokában volt a gyémánt.
Az egyik Buarhan Nizám Sah, Ahmadnagar II. fejedelme, és a muzulmán naptár szerinti 1000-es évszám, ami a keresztény időszámítás szerint 1591-nek felel meg.
A második név Aurangzet Jahan Sah [1628-1658] és az 1051-es évszám, ami 1641-nek felel meg.
Harmadik név Fath Ali Sah [1797-1834]. Ő volt az, aki háborúzott Oroszországgal 1827-től, ám vesztett.
I. Miklós orosz cár a békekötés jeleként elismerte Perzsia létét, és egy diplomatát küldött a sah udvarába az orosz Alekszandr Szergejevics Gribojedof nagykövet személyében, aki nem nagyon volt megelégedve az ottani állapotokkal. A sah háremében két felesége orosz-örmény származású volt, akik megismerve a hazájuk egy emberét, kérték, hogy menekítse ki őket onnan. A szöktetés nem sikerült, és a sah kivégeztette Gribojedofot. Hogy ne legyen újabb háborús konfliktus emiatt, hatalmas mennyiségű ajándékot küldött I.Miklós orosz cárnak engesztelésül. Az ajándékok között ott volt a Shah diamond (gyémánt) is. Így került a cári kincsekhez Szentpétervárra, a Gyémánt Szobába. 1914-ben, amikor az I.Világháború fenyegetettsége miatt veszélybe került Szentpétervár, a cári koronázási ékszerekkel együtt a Shah diamond is Moszkvába, a Kremlbe került megőrzésre.

Sun-Drop gyémánt.

A legnagyobb aranysárga színű, körte alakú gyémánt Sun-Drop (,,Csepp a Napból") néven ismert. A követ 2011-ben találták Dél-Afrikában. A gyémánt csiszolását a New York-i székhelyű Cora International végezte. A szakemberek élénksárga besorolást adtak a gyémántnak, ami a színes besoroláson belül a lehető legmagasabb. A természetes sárga gyémántok színét szénmolekulák közé keveredett nitrogénszennyeződés okozza; több millió évbe telik, mire a szénmolekulák gyémánttá kristályosodnak. A sárga gyémántok ritkaságnak számítanak a természetben.

Williamson Pink gyémánt.

A világ leghíresebb rózsaszín gyémántja II. Erzsébet királynőé. A Williamson Pink néven ismert követ 1947-es házasságkötésére kapta a későbbi uralkodó, a 23,6 karátos gyémántot később egy brossba ágyazták.