A Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) Spanyolország egyik autonóm közössége, egyben tartománya (provinciája); azon 7 autonóm közösség egyike, mely egyetlen tartományból áll. Az Ibériai-félszigettől keletre 100–200 km távolságra, a Földközi-tenger nyugati medencéjében található.
Napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye kellemes klímájának és egyéb adottságainak köszönhetően. Őslakosainak anyanyelve a katalán, de mindenki beszél spanyolul.
Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, mely a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keltre található. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont. Mallorca az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” a tömegturizmus szinonímájává. Mallorca neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.
Ibiza (katalánul: Eivissa [əj'vi.sə], spanyolul: Ibiza [iˈβ̞i.θa]) spanyol sziget. Fővárosa Eivissa (sp.Ibiza). Két jelentősebb város a szigeten San Antoni de Portmany és Santa Eulària des Riu.
Formentera a Baleár-szigetek legkisebb tagja, Ibizával együtt a Pityúzok (Illes Pitiüses) szigetcsoportot alkotja. A sziget 19 km hosszú és kb. 3 km-re délre található Ibizától a Földközi-tengerben. Főbb települései: Sant Francesc Xavier, Sant Ferran de ses Roques, El Pilar de la Mola és La Savina.
Menorca a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó sziget, a Baleári-szigetek második legnagyobb tagja. Neve a latin Balearis Minor, később Minorica kifejezésből származik, ami arra utal, hogy ez a kisebbik sziget a szigetcsoport nagy szigete, Mallorca mellett. A sziget lakossága 2010-ben 94 383 fő volt, legnagyobb városa és adminisztratív központja Mahón (katalánul Maó).
A Kanári-szigetek (spanyolul (Islas) Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2. A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.
Tenerife 2 058 km²-es területével a Kanári-szigetek legnagyobbika.
A szigetet két hegység is megosztja: északon az Anaga-hegység, Nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba. Központi részén emelkedik a 3718 méter magas Teide tűzhányó, amely utoljára 1909-ben tört ki. A 20. század második felében fellendült itt a turizmus: Európában hamar elterjedt az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája. A távoli utazókat valóban lenyűgözi a sziget kettőssége: a hatalmas, sötét és az aljukban virágzó, homokos strandok – a homokot Nyugat-Afrikából hozták ide nagy hajókon, mivel a hullámverés rendszeresen elhordja a strandokról, alkalmanként hasonló módszerrel pótolják.
Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, és régen ez volt az ide látogatók fő célpontja – mostanára azonban a sziget déli részén kiterjedt üdülőfalvakat építettek rengeteg szállodával. A sziget fővárosába nemcsak a vámmentes boltok csábítják az idegeneket, hanem a neoklasszicista és a gyarmati építészeti stílust elegyítő városközpontja is. A sziget második legnagyobb városa, Puerto de la Cruz gyógyfürdőként már régóta ismeretes: hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a strandok.
A Gran Canaria (spanyolul a. m. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby, ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokban.[1] Az ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj él Pápua Új-Guinea belsejében.
Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.
Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2 046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt.
Mauritiust, Rodriguezt, a Franciaországhoz tartozó Réuniont és egy sor kisebb szigetet Mascarenhas-szigetcsoport néven foglalunk össze. Rodriguez Afrika legkeletibb pontja.
Réunion vulkáni sziget az Indiai-óceánban Madagaszkártól keletre, Franciaország tengeren túli megyéje.
Seychelle-szigetek (ejtsd: szesell) szigetállam az Indiai-óceánban, Afrika keleti partjától legközelebb Szomáliától van (1300 km), Madagaszkártól északkeletre található (1000 km). A belső szigetcsoportok a kontinentális lemezen helyezkednek el, hegységek tagolják és gránit az alapkőzetük, míg a külső szigetek sík korallzátonyok. Legmagasabb pontja a Morne Seychellois (905 m). A Seychelle Köztársaságtól nyugatra Zanzibár szigete (Tanzánia) található (1800 km), délen Réunion (1800 km) és Mauritius (1750 km), délnyugaton a Comore-szigetek (1550 km) és Mayotte (1450 km), északkeleten pedig a Maldív-szigetek (2000 km).
