2011 és 2014-ből ismét aktuális...
van egy ország ahol lakom
semmi ágán lógó flakon
van egy város ahol élek
ahány test épp annyi lélek
ahány lélek annyi lom is
utcára tett fájdalom is
itt egy kiságy ja de édi
ott egy ülve alvó dédi
kibelezett öreg szekrény
arcokat befutó repkény
bontott ajtó kilincs nélkül
földönfutók bilincs nélkül
áll a posztos mint a nádszál
bokáig lerohadt lábszár
itt egy szép könyv ott egy labda
ez még bor de ez már abda
nem az összes csak a nagyja
aki tűri aki hagyja
aki tűrte aki hagyta
nem az összes csak a nagyja
vasárnap volt ahogy mindig
felöltöztek ahogy illik
csupa dolgos derék polgár
egy se ruszin egy se bolgár
olyan szépek hogy az csuhaj
egyik bérlő másik tulaj
kitűnőre szerepeltek
álmukban sem szemeteltek
nem engedték hosszú lére
elindultak a misére
kukákat se borogattak
kutyákat se kurogattak
mise után leszavaztak
bezabáltak be is basztak
pöri volt tán isler is
jóllakott az isten is
nem az összes csak a nagyja
aki tűrte aki hagyta
aki tűri aki hagyja
nem az összes csak a nagyja
rajtam is múlt rajtam múlt
tegnap kezdődött a múlt
elkezdődött vége van
borzalom és béke van
semmi ágán lógó flakon
van egy ország ahol lakom
nevezd nevén szolgáld vakon
ma még bölcső ma már vagon
