forrás: KSH
Az ingatlanosok és az állam emelték a legjobban a fizetéseket
Továbbra is az állami béremelési programok húzzák a keresetek növekedését, de a versenyszférában is gyors ütemben emelkednek a bérek. A legnagyobb mértékben az ingatlanosok emeltek, de a kereskedelemben és az idegenforgalomban is erőteljes ütemben nőttek a fizetések.
Júniusban 259 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 5,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A jelentés szerint a – családi kedvezmény nélkül számított – átlagos nettó 172 800 forint volt, ami a bruttó esetében 5,7 százalékos fizetésemelést, az szja-változás miatt viszont a munkavállalóknál nettó 7,3 százalékos jövedelem-növekedést jelent. Ez a júniusi 0,2 százalékos fogyasztói árcsökkenés miatt 7,5 százalékos reálbérnövekedést jelent. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt keresetemelkedés ennél nagyobb: a bruttó 6,3, a nettó 7,9 a reálbér 8,1 százalékkal nőtt.
Mindez annyit jelent, hogy júliusban csak kicsit csökkent a keresetemelkedés üteme, így az első félévben (megint csak a közalkalmazottak torzító hatását kivonva) 6,6 százalékos bruttó emelést regisztrálhatott a statisztika. Az állami szférában volt gyorsabb a bruttó emelése: átlagosan 10,5 százalékos. A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. Ezen kívül a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban is részesült, ennek összege átlagosan 9700, illetve 9500 forint.
A versenyszférában ennél visszafogottabb volt ugyan, de még így is erőteljes maradt a fizetésemelés: 5,3 százalék volt az átlag. A legnagyobb mértékben – 8.8 százalékkal – az ingatlanosoknál nőttek a jövedelmek a versenyszférában, de érezni lehetett a kereset-emelési kényszert a kereskedelemben és a vendéglátásban is: itt 5,8 illetve 5,7 százalékkal emelkedtek a fizetések. Az építőiparban viszont elegendő lehetett a munkáskéz: alig 2,5 százalékkal növekedtek a keresetek az első félévben – valószínűleg a megrendelések hiánya miatt kevesebb lehetett a megbízás is. Továbbra is a pénzügyi szférában lehetett a legjobban keresni (527 ezer forint felett volt az átlagos fizetés), míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legrosszabbul (149 400 forint).
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az eredményeket ünneplő szokásos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a reálbérek növekedése három és fél éve töretlen, amit a továbbra is alacsony inflációval, az adócsökkentésekkel és a Munkahelyvédelmi Akcióval magyaráznak. Ezen kívül némi tautológiával „a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek” köszönik a keresetemelkedést. Ezt követően az elemzés csúcsán azt közlik, hogy „a töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van”.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet: a béremelkedések mellett az is kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,1 százalék volt, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,4 százalékos növekedése okozott. (A költségvetési szférában a közalkalmazottak nélkül számolva némileg csökkent is az alkalmazottak száma). A Takarékbank elemzője az idén az év egészében 5,6 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos lehet a reálbér növekedése. Ez 2013 óta így az idei év végéig kumuláltan 18 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékos növekedést jelentene. Suppan azonban ismét hozzátette: a reálbérek akár ennél dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek az idén, ugyanis egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő évekbené. Ezt az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükrözik.
Ürmössy Gergely,az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, ami alátámasztja azt a várakozásunkat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/az-ingatlanosok-es-az-allam-emeltek-a-legjobban-a-fizeteseket-474332
Nagy a baj a magyar bérekkel
Már eddig is rendre a növekvő bérszakadékról számoltunk be, de úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac kettőssége hirtelen még jobban mélyítette a szakadékot a megyei keresetek között.
Az elmúlt időszakban kettészakadt az ország a munkaerőpiacot tekintve, hiszen míg nyugaton egyre inkább a munkaerőhiány okoz problémákat, addig keleten változatlanul a munkanélküliség az úr. A keresetekben ez a látszólag váratlanul mélyülő szakadék tovább rontotta az amúgy sem túl egységes képet és előnyös helyzetet. A második negyedévben ugyanis immár
90,7 százalékkal visznek haza többet a legnagyobb átlaggal rendelkező megyékben dolgozók, mint azok, akik a legkisebb átlagos nettó bért regisztráló megyében végzik munkájukat.
Ez a 90,7 százalék egyébként történelmi rekordnak számít, hiszen mióta területi adatok elérhetőek a KSH statisztikái között, még egyszer nem volt ekkora a differencia. Az első negyedévben ez a különbség még 87,3 százalék volt, egy évvel korábban pedig 84,6, míg például 2013 elején 68,5 százalékkal kerestek jobban a rekorder megyében dolgozók.
A friss adat szerint tehát változatlanul Budapesten lehet a legtöbbet keresni, nettó 222 028 forintot átlagosan, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek viszik haza, 116 046 forintot.
A főváros bérelőnye ráadásul kezd egyre nagyobbra nőni, hiszen egy évvel ezelőtt még "csak" 20,8 százalékkal haladta meg a nettója a második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyeit, most ez már 22,8-ra növekedett. Statisztikailag a kialakult helyzet jelentős mértékben torzítja is az adatokat, hiszen ha a fővárosi adatot nem számítjuk, akkor a KSH által közölt 171 590 forint helyett mindössze 144 939 forint lenne az országos átlagos nettó kereset.
A növekedéssel nincs baj
Köszönhetően például a személyi jövedelemadó kulcsának idei csökkentésének, a minimálbér-emelésnek, illetve az egyre fokozódó bérversenynek, a nettó keresetek növekedésével nincs gond. A legnagyobb nominális növekedést Nógrád megyében regisztrálták, ahol 9,6 százalékkal emelkedett az átlagos nettó bér előző év azonos időszakához képest, de kiemelkedő mértékű, 8,6 százalékos pluszt könyvelhettek el Fejér megyében, és ennél egy hajszállal gyengébb volt a nettó növekedése Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben.
A munkaerőhiány jól visszatükröződik a megyei adatokban, hiszen jellemzően a nyugati megyékben regisztráltak nagyobb mértékű növekedést, a keleti országrészben pedig ettől elmaradtak a pluszok.
Mindenesetre, mivel az első félév vonatkozásában mindössze 0,1 százalékos volt az infláció mértéke Magyarországon, a nominális növekedésnél csak egy hajszállal kisebb mértékű reálszintű emelkedések mutatkoztak. A győztes Nógrád megye 9,5 százalékos reálnövekedéssel, a sereghajtó pedig a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol "mindössze" 5 százalékkal értek többet a hazavitt keresetek, mint egy évvel korábban.
Székely Sarolta
mfor.hu
