Magyarország az új paradicsom? - Emiatt rászállhatnak a kormányra
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint bezártak minden kiskaput a növekedési adóhitel szabályozásában, ezért adókikerülésre nem alkalmazhatják ezt az új eszközt a Magyarországon működő cégek. A tárca Portfolio-nak küldött válaszával azonban nem tudta eloszlatni azokat a sejtéseket, miszerint az adóhitel-igénylés jelentős része csupán egyetlen céghez köthető. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a kormány ismét a szelektív törvényalkotást valósítja meg, hasonlóan például a különadókhoz, csak ez esetben nem büntetőjellegű intézkedésről van szó, hanem helyzetbe hozó lépésről.
Gyanús számok
A Nemzetgazdasági Minisztérium március 3-án árulta el magát egy közleményében, amiben a növekedési adóhitel eddigi eredményeit ismertette. Szakmai körökben nem kis fejtörést okoztak a számok és erre a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet fel is hívta a figyelmet. Következtetése szerint ugyanis az 542 milliárd forintnyi adóhalasztás 2853 milliárd forintnyi adóalap-növekményt feltételez 2014-hez képest 2015-ben. A 2853 milliárd forint pedig nem kis összeg, jelentőségét mutatja, hogy a magyar gazdaságban a teljes vállalati szektor bruttó működési eredménye 8500 milliárd forint volt. Vagyis, ha valós magyarországi teljesítmény után keletkezett (volna) ez az adófizetési kötelezettség, akkor a magyar gazdaság valós teljesítménye teljesen más képet kellett (volna) mutasson. Ha viszont a kormány a növekedési adóhitellel akarta ide csábítani ezt az adófizető társaságot, akkor azzal brüsszeli eljárást is kockáztat.Közben az Átlátszó megtudta: a növekedési adóhitelt egy amerikai kötődésű multinacionális vállalatcsoport egyik magyarországi leánya számára hagyta jóvá a pénzügyi kormányzat, miután a cég megkereste a kormány illetékeseit azzal, hogy "egy olyan jelentős összegű jogdíjbevételt kíván Magyarországon leadózni, ami alapján ötszázmilliárd forintos nagyságrendű adófizetési kötelezettsége keletkezik (és ezáltal más államokban az adókulcs különbözősége miatt akár 1500 milliárd forint adót spórol meg)".
Itt az NGM válasza
A fenti következtetések fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondol minderről a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért elküldtük kérdéseinket a tárcának. Azt szerettük volna megtudni, hogy:
- Erősítse meg a tárca, hogy ezek a növekedési adóhitel igények hazai vállalkozások teljesítménye után keletkezett, nem pedig külföldi cégek hozták Magyarországra itt működő leányaikon keresztül az adóalapjukat. (Jogdíj-bevétel)
- Ha mégis külföldi cégek teljesítménye csapódik le Magyarországon, akkor felkészült-e a tárca a növekedési adóhitel okozta következmények kezelésére nemzetközi szinten? (Brüsszeli eljárás)
- A növekedési adóhitel milyen költségvetési vonzattal jár az idei és a következő két évre, elsősorban az egyenlegre nézve? (Pénzforgalmi költségvetési mozgástér)
- Elképzelhető, hogy az 542 milliárd forintos halasztott összeg tetemes része egyetlen céghez köthető? Ha igen, akkor erről a cégről elárulhat-e bármilyen konkrétumot az NGM?
- A 70 cég felől érkező jelzés mennyire konkrét? Ezek közül hányan nyújtottak be hivatalosan is ilyen igényt?
Első kérdéseinkre az NGM válasza így hangzik:
A törvény erejénél fogva csak olyan cég veheti igénybe a növekedési adóhitelt, amelyik legalább három éve működik, és ez idő alatt át se alakult. Vagyis az a külföldi cég, amelyik csak és kizárólag adóoptimalizálási céllal, a növekedési adóhitel kedvező szabályainak igénybevétele miatt telepítené át hazánkba tevékenységét, nem tudja megkerülni a szabályozást, nem részesülhet az automatikus fizetési kedvezményben. A harmadik igen lényeges szigorítás - amellyel az összes kiskaput bezárta a jogalkotó - pedig a kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások teljes kizárása. Kizárólag a passzív jövedelmeket gyűjtő holding cégek sem élhetnek a növekedési adóhitel biztosította kedvezménnyel, mert a jogalkotó a kapott osztalékot és a kapott kamatot is kizárta. A kormány éppen azért szűkítette a feltételeket, hogy egyetlen adókikerülő cég se élhessen vissza a kedvezménnyel.
Az NGM fenti válaszával a külföldi pénzek Magyarországra csábításának vádját elutasította, azonban értelmezésünk szerint a minisztérium nem tudta megnyugtató módon eloszlatni azokat az értesüléseket és sejtéseket, hogy egy külföldi multi magyarországi leánya vette volna igénybe tetemes összegben ezt a kedvezményt, egy jogdíj-bevétel elszámolása miatt. Az NGM nem reagált azon felvetésünkre sem, hogy ezzel a kormány akár egy brüsszeli eljárást is kockáztat.
A tárca válaszának folytatásában azt is hangsúlyozza, hogy:
A növekedési adóhitelt igénybevevő cégekkel kapcsolatosan - az adótitok megtartására vonatkozó szigorú rendelkezések miatt - nem adhatunk ki adatokat.
A vállalkozások részéről érkező jelzésekkel kapcsolatban pedig kifejtették:
A több mint 70 cégtől érkező "jelzés" törvényen, illetve a vállalkozások bevallásán alapul. A társasági adótörvény ugyanis előírja, hogy a feltöltési kötelezettség időpontjáig, azaz december 20-ig nyilatkozzanak a cégek arról, hogy élni kívánnak a növekedési adóhitel lehetőségével. A NAV-nál eddig több mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a kedvezménnyel. Az eltérő üzleti éves vállalkozásokra más határnap érvényes, így nem kizárt, hogy ennél is több cég veszi igénybe a növekedési adóhitelt.
Ezért van kényelmes helyzetben a kormány?
A nemzetgazdasági tárca maximálisan tisztában van az uniós módszertan (ESA) szerint elszámolható tételekkel és a kapcsolódó módszertani kérdésekkel, ennek megfelelően számol a növekedési adóhitelből származó bevétellel a büdzsében. Ez a bevétel is hozzájárul a költségvetési mozgástér kialakulásához. Az idei évi hiánycél módosítását nem tartjuk indokoltnak, az változatlanul a GDP 2,0%-a. A kormányzat továbbra is elkötelezett a hiány folyamatos csökkentésében
- hangzik a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszának második része.Vagyis a minisztérium számolt a 2016-os költségvetés tavaly májusi tervezésekor a növekedési adóhitel hatásaival, ami elsődlegesen azt eredményezi, hogy pénzforgalomban növeli a költségvetési bevételeket a társasági adóbevételeken keresztül. Ugyanakkor az EU módszertana szerint eredmény szemléletben számított (maastrichti) költségvetési egyenleg szempontjából a teljes adókötelezettség visszakönyvelendő az első évre (2015-re), a későbbi évek egyenlegét a halasztott bevételek nem javítják.
Mi is az a növekedési adóhitel?
A növekedési adóhitel lényege, hogy ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követő két év alatt 8 egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie. Az intézkedést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza részletesen.Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy az NGM valóban számolt-e eredetileg ekkora adóhitel-igénnyel? Mert ha nem, akkor elképzelhető, hogy pénzforgalomban erre építi a kormány saját idei költségvetési mozgásterét, vagyis megközelítőleg 270 milliárd forintnyi puffert.
A 2016-os költségvetés tervezéséből nem derült ki explicite, hogy a minisztérium pontosan mekkora költségvetési hatással számol a növekedési adóhitel esetében, a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek volt egy 9 milliárd forintos bevételcsökkentő becslése. Emellett az Opten szakértői kalkuláltak előzetesen azzal, hogy Magyarországon 18 ezer vállalkozás élhet ezzel az adóhitellel összesen 21 milliárd forint értékben (az NGM részéről akkor 20 ezer céget említettek). Már akkor kiemelték, hogy mivel az új konstrukció nem tartalmaz árbevétel- és eredményfeltételeket, ezért nagyvállalatok is élhetnek ezzel a lehetőséggel (vagy épp csoporton belül vagy alvó cégeket felébresztenek azért, hogy mondjuk, az árbevételt abból a cégből realizálják.).
Az előzetes becslésekhez képest (18-20 ezer cég, 21 milliárd forintnyi igény) így szembetűnő az NGM által közölt két tényadat: 70 vállalkozás 542 milliárd forintnyi adóhitelt igényelt. Ez nem éppen azoknak az előzetes kormányzati várakozásoknak a beteljesülését bizonyítja, mely szerint a növekedési adóhitel gazdaságfehérítő hatással jár majd, mert egyre inkább kimutatják valós gazdasági teljesítményüket és vallják be nyereségüket.
Vagyis az NGM nem cáfolta határozottan, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igény jelentős része egyetlen amerikai multinál jelentkezett. A bizonytalanságot tovább csökkentené, ha tudnánk, hogy az 542 milliárd forintnyi igény hogyan oszlott meg a 70 vállalkozás között és melyik igénylés volt a legnagyobb milliárd forintban. Ezért ezt is megkérdeztük a minisztériumtól, így amint megérkezik a válasz, a sztori folytatása következik.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas
/magyarorszag_az_uj_paradicsom_emiatt_raszallhatnak_a_kormanyra.228690.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
