Rengeteg pénzt vettek el a gyerekektől
Iskolák százai és tanárok ezrei csatlakoztak a Miskolcról indult tiltakozáshoz a közoktatás rendszere ellen. Rengeteg a panasz, tanárok, szülők és diákok tízezrei érzik úgy, hogy az utóbbi években sokkal rosszabbak lettek a körülmények.
2010 óta alapvetően változott meg a magyar közoktatás rendszere: az önkormányzatok helyett egy állami hivatal, a KLIK vette át az általános- és középiskolák működtetését, a tantervektől a tankönyvekig mindent központosítottak.
A változások mögött van egy nagyon fontos körülmény, ami talán a legegyértelműbb magyarázat arra, hogy miért érzik azt az oktatásban érintettek, hogy minden sokkal rosszabb lett:
egy csomó pénzt elvettek tőlük.
Már a KLIK létrehozásának is az lehetett az egyik célja, hogy egyszerűbbnek tűnt egy nagy, a szülőkkel nem közvetlen kapcsolatban lévő szervezettől elvenni a pénzt, mint egyenként lenyomni a békát a sok önkormányzat torkán. Sokkal kényelmesebb volt a kormány számára így spórolni az oktatáson, mintsem a polgármestereknek magyarázkodni, és így a szülők se verhetik le a helyi önkormányzaton az új gondokat a következő választáson.
Az arctalan, távoli KLIK-en keresztül sokkal kevésbé látszott a hatalmas pénzmegvonás. A hatása azonban naponta így is naponta látszódik iskolákban.
Sokkal kevesebb jut egy gyerekre
Az oktatásból kivont pénz mértékéről Nahalka István oktatáskutató, az ELTE pedagógia tanára mutat be a blogján számokat. Az adatokat kizárólag a kormány illetve a KSH által közölt statisztikákból vette.
A legjobban az alábbi három grafikonon látszik, hogy mennyivel kevesebb pénz jut most oktatásra mint korábban. Nahalka itt azt vizsgálta, hogy egy diákra a különböző oktatási szinteken mennyi pénz jutott egy adott évben. Hogy a számok összehasonlíthatók legyenek, a 2009-es összegeket az inflációval növelte, így a táblázatokban nem az akkori konkrét összeg látszik, hanem az, hogy az adott összeg mennyit ért volna 2013-ban. Ezt értjük 2013-as árak
alatt.
Íme az eredményei:
Jól látszik tehát, hogy négy év alatt
- 84.721 forinttal jutott kevesebb egy általános iskolásra,
- 194.850 forinttal jutott kevesebb egy középiskolásra,
- 212.130 forinttal jutott kevesebb egy egyetemistára.
Ekkora elvonással már nem csoda, hogy minden érintett úgy érzi, hogy rohad a rendszer.
(Van olyan célcsoport, amelynek támogatása viszont folyamatosan növekszik. Ilyenek például a focidrukkerek. Az mfor számításai szerint 2016-ban az egy focidrukkerre járó éves költségvetési támogatás 3,4 millió forint, míg 2015-ben ez még csak 2,2 millió forint volt, 2013-ban pedig mindössze 1,4 millió forint jutott rájuk.)
Nem a Fidesz kezdte, de lelkesen folytatta
A GDP-hez viszonyítva a rendszerváltás óta 2003-ban költötte a legtöbbet Magyarország oktatásra. Az akkori szintet azóta sosem sikerült elérni, és az arány 2010 óta folyamatosan romlik.
2003-ban a GDP 5,7 százalékát költötte az állam oktatásra, 2014-ben viszont már kevesebb mint 4 százalékot. 2010 óta összegszerűen is csökkent az oktatásra fordított pénz, nem csupán arányaiban.
A nagy pénzkivonás hatására mostanra a környékbeli országok közül Magyarország költ a legkevesebbet oktatásra:
A tendencia különösen azért aggasztó, mert 2004-ben még csak Szlovénia állt Magyarország előtt a régió országai közül.
Az OECD statisztikáján pedig az látszik, hogy 2008 és 2012 között 25 százalékkal csökkent az oktatásra fordított pénz Magyarországon:
Egyetlen másik OECD-országban sem vontak ki a válság után ennyi pénzt az oktatásból.
Ennyivel nincs kevesebb gyerek
Az oktatásra fordított pénz csökkenésének elvben lehetne az indoka, hogy kevesebb a gyerek. Csakhogy látszik a fenti statisztikából, hogy az egy gyerekre jutó pénz összege is csökken, vagyis jóval több pénzt vontak ki a rendszerből, mint amennyivel kevesebb tanuló van.
2010 és 2014 között a közoktatásban tanulók száma 5,33 százalékkal csökkent, míg 2009 és 2013 között a középiskolások után járó támogatás 30,7 százalékkal, az általános iskolásokra költött pénz pedig 12,3 százalékkal lett alacsonyabb.
http://444.hu/2016/02/09/rengeteg-penzt-vettek-el-a-gyerekektol
Bemutatjuk az oktatási tervgazdálkodás nyomorát
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárként azt mondta egy tavaly novemberi háttérbeszélgetésen, hogy újraszámolták a Klik 2015-ös költségvetését, és a kormány biztosította számukra azt a 26,7 milliárd forintot, ami hiányzott a rendszerből. Czunyiné akkor azt is állította, hogy ebből a pénzből a Klik év végéig törleszteni tudja az adósságait.
Rövid idő alatt kiderült, hogy a menesztett államtitkár valamit rosszul gondolt, csinált, vagy nem mondott igazat, mert a Magyar Államkincstárnak lejelentett adatok szerint a Klik 10,1 milliárdos adóssággal zárta az évet. Ez azt jelenti, hogy hiába az extra forrás, augusztus végéhez képest még nőtt is 2 milliárddal a szervet tartozása.
Hivatalosan nagyjából ennyit lehetett eddig tudni a Klik gazdálkodásáról, az Index birtokába jutott dokumentumokból viszont jóval részletesebb képet kaphatunk arról, hogy kiknek és mennyivel tartoznak.
Mintha ingyen lenne a tej és a gáz
A Klik 198 tankerülete közül az egyik a ceglédi. Ez a legeladósodottabbak között lehet, mert a tartozásállományuk január 22-i összesítése szerint 278 millió forint lejárt vagy közös megegyezéssel átütemezett tartozásuk van. A teljes, több mint 2000 tételt felsoroló listát itt lehet böngészni.
40 iskola tartozása
A Klik adatai szerint a Ceglédi Tankerületbe 40 iskola tartozik Pest megyéből: többek között Érd, Gödöllő, Budaörs, Veresegyház, Szentendre, Százhalombatta, Törökbálint oktatási intézményei, és például az összes váci középiskola, ami azért érdekes, mert a Kliknek van önálló Váci Tankerület is.
Ezt eredetileg a váci Együtt és a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselői kérték ki közérdekű adatigényléssel. Az összesítésből nem derül ki, hogy mióta gyűlik a tartozásuk, mert a számlákhoz nem rendeltek dátumokat.
A legtöbb pénzzel az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek (Kello) tartoznak, több mint kétszáz tételben összesen 80,5 millió forinttal, de vannak még komoly adósságok:
A Ceglédi Tankerületnek komoly adóssága van gázszolgáltatók felé is, összesen 33,3 millió forint. Van még 15 milliós ki nem fizetett áramszámlájuk, 11 millióval tartoznak vízért, 10 millióval papír és írószerekért, 14,4 millióval irodatechnikai felszerelésekért, és 4 millióval tűz- és munkavédelmi szolgáltatásokért. Tejgyártó társaságoknak pedig összesen 27 millió forinttal tartoznak.
Nem fizettek a Wellness Klinikán és a mosodában
Jelentősnek mondható, 4,4 milliós adósságuk van egészségügyi szolgáltatók felé is. Ebben van ki nem fizetett fogorvosi vizsgálat, gyógyszertári számla, és a Klikhez kapcsolódóan valaki 112 ezer forintért egy Wellness Klinikán is igénybe vett egy szolgáltatást, amiért aztán nem fizetett.
A nagyobb tartozásaik között akad még 2,1 milliós számla egy busztársaság felé, és van 2,8 millió forint hátralékuk a Magyar Posta és 2 millió a Magyar Telekom irányába is. 1 millióval tartoznak egy kazánszerelőnek, 700 ezer forinttal pedig egy villanyszerelő cégnek.
Az előbbieknél kisebb tételben, de a tankerület adósa még szappangyártónak, kártevőirtónak, cipésznek, mosodának, kéményseprőnek, liftkarbantartónak, könyvtárnak, önkormányzatoknak, szemétszállító cégeknek, és szakképzést végző külsős oktatóknak is.
Hétfőn megkérdeztük a tankerülettől, hogy a terveik szerint mikor egyenlítik ki a tartozásaikat, de eddig nem jött reakció. Szerda délben az EMMI sajtóosztálya érdeklődésünkre annyit közölt, hogy "az iskolák állami működtetéséhez szükséges minden forrást, a közüzemi számlák fedezetét is biztosítja a kormány, így a KLIK minden számláját tudja rendezni". Lényegében Palkovics László új oktatási államtitkár is ezt mondta egy keddi háttérbeszélgetésen.
Nem spájzolás, nem dőzsölés, felelős kalkuláció
A Ceglédi Tankerület vezetője Fodor Gábor (nem azonos vele és vele sem), ő előtte a budapesti XII. tankerületet irányította. Mióta Cegléden dolgozik, nem eseménytelen az élete, tavaly március 15-e előtt bekerült az országos médiába, mert arra kért több iskolaigazgatót, hogy küldjenek diákokat a budapesti állami ünnepségekre. A váci Madách Imre Gimnázium tantestülete "Észak-Korea-hangulatúnak" érezte a kérést, és nyílt levélben tiltakozott.
Fodor nagy lelkesedéssel vette át új tankerületét, kinevezése után arról beszélt egy interjúban, hogy a Klikben "a szülők átláthatóbb intézményrendszerrel találkozhatnak, felmenő rendszerben ingyenessé válik a tankönyv". Feltehetőleg arra utalt, hogy a diákok ingyen jutnak majd a könyvekhez, de talán azt ő sem gondolta - ami végül megtörtént náluk -, hogy az iskolák sem fognak fizetni értük.
Valószínűleg látva a 278 milliós adósságot, Fodor vasszigorral kezdte meg a 2016-os évet. Egy birtokunkba jutott levél szerint január 8-án arra utasította az alá tartozó iskolák vezetőit, hogy január 11-re készüljenek el az intézményeik költségvetésével. Felkiáltójellel kiemelte, hogy aki nem adja le határidőre az anyagát, annak nem tervezik be az igényeit a megyei költségvetésbe. Természetesen az iskolákat nem érhette meglepetésként, hogy 2016 elején is el kell készíteniük a költségvetésüket, de többen úgy érezték, hogy nagyon kevés idő van a határidő bejelentése és a leadás között.
Fodor egy prezentációt is küldött az igazgatóknak arról, hogyan töltsék ki a terveket, ennek legelején jelezte, hogy "a költségvetés kitöltése
hétvégi munka lesz, felelősségteljes munka lesz.
Úgy tudjuk, hogy nagy felháborodás lett az ukázból, ezért Fodor hajlandó volt kitolni a határidőt január 11-én 14:00-ra. A költségvetési iránymutatás agendája egyébként így szólt: "Lássunk tisztán, mennyibe kerülne, egy felelősen, előrelátóan, racionálisan gondolkozó intézményvezetői igény után a köznevelés rendszere Pest Megyében".
A prezentációban Fodor többször hangsúlyozta, hogy az igazgatók minimális igényeket fogalmazzanak meg, amik nélkül már nem működőképesek az intézményeik. Nyomatékosításul hozzátette: "NEM spájzolás. NEM dőzsölés. FELELŐS kalkuláció". A bemutatót azzal zárta, hogy a "teljes (dologi) kérések csupán töredékét fogják megkapni".
A kormány ki tudná fizetni a tartozásokat
A Klik 10,1 milliárdos adóssága sok pénz, de nem egy állami költségvetésnek. Főleg, ha azt vesszük, hogy a kormány ennek közel háromszorosával segítette ki ősszel a szervezetet. Bármennyire is alulfinanszírozott a Klik, akár most is lazán át tudnák vállalni az összes tartozását a rendkívüli helyzetekre félretett tartalékokból. (A kormány számára tavaly 100 milliárdot különítettek el rendkívüli tartalékként, de ezt novemberben megemelték 60 milliárddal, mert őszre elfogyott a pénz. Egyrészt, mert jött a menekültválság, másrészt mert átvállalták az MTVA 47,2 milliárdos hitelét.)
Ha a kormányban lenne szándék a Klik összes tartozásának rendezésére, akkor ennek nem kellene hogy legyen akadálya. Úgy tűnik azonban, hogy az oktatás finanszírozásának rendbetétele jelenleg nem prioritás, és valószínűleg nem is az a cél, hogy újra és újra alultervezzék a szervezet pénzügyeit, majd év végén korrigáljanak.
A Klik bizonytalan pénzügyi helyzetét jól szemlélteti, hogy az intézményfenntartó a kötelező úszásoktatásnál fennálló elmaradásai miatt pár napja azt írta nekünk, hogy
A Klik gazdasági helyzetének függvényében rendezi dologi kiadásait, köztük az úszásoktatással kapcsolatos
számlákat is.
Hozzátették: "A Pilisvörösvári Tankerületnek a két úszóiskola felé fennálló tartozása likviditási helyzetünk lehetőségei szerint kifizetésre kerül". Ebből egyértelmű, hogy gyakorlatilag fogalmuk sincs, mikor lesz pénz a tartozások kifizetésére, miközben az adósságaik miatt van olyan iskola, ahol elmaradt a tanítás, mert a szolgáltató kikapcsolta a fűtést.
Az Emmi sajtóosztályához hasonlóan Palkovics László államtitkár is azt ígérte, hogy ki fogják fizetni a tartozásaikat, de hogy mikor, arról senki sem mond konkrétumot. Az államtitkár a keddi háttérbeszélgetésen a Klik súlyos adósságait azzal magyarázta, hogy 2013-ban egy teljesen új rendszer állt fel. Ennek a költségei azonban nem voltak megbecsülhetőek, korábban ugyanis az iskolafenntartó önkormányzatok gazdálkodása sem volt átlátható. Az államtitkár szerint időre van szükség, amíg láthatóvá válik, mennyi pénzből tud működni az állami fenntartású iskolarendszer.
http://index.hu/gazdasag/2016/02/10/klik_cegledi_tankerulet_tartozas_kello/
Miért nem akar Orbán az oktatásra és az egészségügyre költeni?
Két héttel ezelőtt a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában a riporter azt mondta Orbán Viktornak, hogy ha a gazdaság számai továbbra is a terveknek megfelelően alakulnak, sikerül leépíteni a GDP-arányos államadósságot, az ország idén újra a befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet. A kérdés ezután így hangzott: mire használja majd az ország a megnövekedett mozgásterét. Oktatásra? Egészségügyre? Adósságcsökkentésre? Orbán Viktor válasza így hangzott:
Hát, jól láthatóan a legnehezebb golyót azt már elgurítottuk, ez az otthonteremtés.
Aztán arról beszélt, hogy „Magyarország következő években bővülő gazdasági lehetőségeinek tekintélyes részét a magyar családok megerősítésére és otthonhoz juttatására fogjuk fordítani”.
Az európai politikus országa
Orbán Viktornak nehéz, de eredményes éve volt a 2015-ös. A menekültválság kezelése miatt európai tényezővé küzdötte fel magát. Pozitív vagy negatív előjellel, de állandó hivatkozási alap lett Európában, és úgy tűnt, itthon mindenen rajta tudja tartani a kezét.
Csakhogy maguktól nem oldódtak meg sem a rosszul kezelt, sem az elhanyagolt területek problémái. Az oktatásban és az egészségügyben biztosan nem. 2010-ben a hivatalba lépő Orbán Viktor úgy alakította át a kormányt, hogy egyik terület sem kapott külön tárcát.
Az oktatásban épp a reform okoz súlyos feszültséget, olyan mértékűt, hogy annak szombatra már személyi következménye is lett: menesztették Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárt, aki helyét a felsőoktatás reformját eddig viszonylag zökkenőmentesen végigverő Palkovics László eddigi felsőoktatási államtitkár veszi át, mostantól oktatási államtitkárként.
Az egészségügyben mindeközben a rendszer évtizedek óta tartó rothadása éri el lassan a kritikus szintet.
A két terület most a körmére éghet az európai színpadon villogó miniszterelnöknek. Az oktatás ügyét mintha már elintézettnek tekintették volna, hiszen komoly átalakítások történtek az alap- és középfokú oktatásban, a felsőoktatásban és a szakképzésben. Csakhogy ezek eddig nem hozták meg a várt eredményeket, sőt, kudarcok olyan sorával jártak, ami a már említett menesztéshez vezetett (és ne feledjük, Czunyiné már a második államtitkár volt, aki belebukott a közoktatásba, hiszen 2014 előtt még Hoffmann Rózsa felelt ezért a területért).
A közoktatás válsága
A tanárok és a diákok fulladoznak a tananyagban, az egész napos iskola helyett csak kötelező és értelmetlen napközi van, az oktatást segítő alkalmazottak éhbérért dolgoznak, a tanárok munkájának minőségi kontrollja helyett csak az adminisztrációs terheik emelkedtek. A mindennapos testneveléshez nincs elég tornaterem, már nem lehet választani jó és rossz tankönyvek közül, a helyettük bevezetett egyentankönyvek pedig igencsak vegyes színvonalúak.
A totálisan központosított, vízfejű rendszerben mindenki felfele néz és felfele mutogat. Vajon jó-e az a reform, aminek eredményeképpen napokba telik, amíg sikerül megjavítani egy törött ablakot egy iskolában vagy beszerezni a krétát a tanításhoz? Az Emmi háttérintézményének tanulmánya állapítja meg, hogy a Klebelsberg-központ épp legfőbb feladatát, az esélyek kiegyenlítését nem tudja ellátni az oktatásban. Közben viszont a Klik úszik az adósságban, ami mára oda vezetett, hogy van iskola, ahol kikapcsolták a gázt, így ott leállt a tanítás.
Egészségügy: nyugalom a végső stádiumban
És mi lett közben a szabad demokraták reformdühére adott „nyugalmat az egészségügyben” politikájának eredménye? Az, hogy az egészségügy rendszer lassan, de biztosan menetel tovább az összeomlás felé. Ötven, húsz és tíz éve is ugyanazok a problémák voltak az egészségügyben mint most: óriási területi különbségek, a kórházak egy része minősíthetetlenül rossz állapotban van. A hálapénzt nem sikerült kiirtani, a beteg sokszor nem kap rendes tájékoztatást és ellátást.
Mindehhez még egy új és súlyos probléma társul: az orvosok és az ápolónők tömeges elvándorlása nyugatra sok kórházban már az ellátás biztonságát veszélyezteti. A kórházi osztályok jelentős része úgy működik, hogy nincs annyi szakorvos és eszköz, amit épp az állam írna elő a minimális működés feltételeként. A kormány itt is olyannal próbálkozik, ami az oktatásban nem jött be. Államosította, közös állami fenntartó alá vonta a kórházakat. A korábbi súlyos pénzelvonás miatt felhalmozódott adósságokból ugyan 60 milliárdot törlesztettek, de az adósság azonnal elkezdett újratermelődni.
A miniszterelnök képe az oktatásról
Bár az oktatási reformot leginkább Hoffmann Rózsa nevéhez kötik, tudható, hogy ő inkább csak az arca (pofozózsákja) és végrehajtója volt az átalakításoknak. A kormányüléseken elsősorban Orbán Viktor szabta meg a legfőbb irányokat. Az Orbán–Hoffmann-féle oktatási reformot nem előzték meg egyeztetések, kerekasztalok. Az egész felülről levezényelt átalakítás két vezérelv mentén zajlott:
- totális központosítás és
- az oktatás hozzáigazítása a munkaerőpiac igényeihez.
A területhez közel állók szerint Orbán felfogása az oktatásról nagyon rányomja a bélyegét a szektorra. Van, aki szerint a kormányfőben egyfajta (felső)oktatásellenes attitűd is munkál, szerinte nem kell mindenkinek érettségiznie, és egyetemre mennie. Aki nem elég jó tanuló, az inkább tanuljon szakmát, és minél hamarabb álljon munkába. Mások szerint mindez részben azzal magyarázható, hogy Orbánra nagy befolyással van Parragh László iparkamarai elnök és az ő munkaalapú társadalommal és iparosítással kapcsolatos víziója.
Az biztos, hogy a felsőoktatás-ellenesség jól látszik a statisztikákon is. A második Orbán-kormány minden szakmai és európai ajánlással ellentétes módon szűkítette a felsőoktatásba való átmenet lehetőségét. Egy kormány prioritásait jól mutatja, a GDP hány százalékát költi az egyes szektorokra.
Az OECD országokkal való összehasonlításban Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a 2005-2011-es időszakban csökkentek az általános- és középfokú oktatásra fordított kiadások. 2003-ban még a GDP 5,9 százalékát fordítottuk oktatásra. A költés már a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején, 2004-től elkezdett csökkenni, ezen a trenden azonban az Orbán-kormány sem változtatott. Ma már csak a nemzeti össztermék 3,93 százalékát fordítja az ország erre a területre. Ilyen mértékű csökkenést nem indokol a gyermekszám csökkenése. Vajon egyáltalán valaha visszajut-e a szektor a 2003-as szintre? 
Központosítás minden szinten
Az Orbán-kormány az élet szinte minden területén a központosítás és államosítás politikáját követi. Államosították a dohánykereskedelmet, a tankönyvpiacot, a pályázatírást, a takarékszövetkezeteket, a közműcégeket. Most a szemétszedés van soron, de most készülnek az idegenforgalom irányításának, a sportesemények, koncertek, fesztiválok szervezésének a központosítására is.
A ma leginkább támadott intézmény, az iskolákat közös állami fenntartásba vevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) első látásra nem tűnt ördögtől való ötletnek. Az azt megelőző évek folyamatosan az önkormányzati iskolák fenntartási nehézségeitől, a jobb és rosszabb helyzetű önkormányzatok iskolái közötti egyre súlyosabb színvonalkülönbségtől voltak hangosak. A Gyurcsány-kormány bukása előtt nem sokkal maga Hiller István oktatási miniszter javasolta, hogy az állam vegye át a fenntartási nehézségekkel küzdő iskolákat, amikben aztán egységes tanrend és egységes tananyag alapján oktatnának.
A központosítást azonban a Hoffmann-féle reform durván túltolta. Működésképtelen, bürokratikus szörnyeteg jött létre, ami legalapvetőbb feladatait sem látja el. A miniszterelnök vesszőparipája korábban az volt, hogy óriásiak a különbségek egy falusi és egy budai általános iskola színvonala és az ott tanulók esélyei között, a közös fenntartás viszont kiegyenlítené a különbségeket, hatékonyabb intézményrendszer és takarékosabb működés alakulna ki, a hátrányos helyzetű területek iskoláit fel lehetne javítani.
Mi lett ebből? A Kliket létrehozása óta minden évben súlyos milliárdokkal kellett megtámogatni. 2013-as költségvetését 100 milliárd forinttal becsülték alul, 2014-ben 20 milliárddal kellett kisegíteni a pénznyelő monstrumot, a 2015-re pedig súlyos közüzemi tartozásokat felhalmozó intézményt tavaly két alkalommal több tízmilliárdos pluszkiadással sikerült csak életben tartani. Korábban egy-egy önkormányzati fenntartású iskolában is előfordult, hogy a tanárok nem időben kapták meg a fizetéseket, most azonban egy beszerzési, bérszámfejtési vagy technikai probléma az ország összes tanárát érinti. Az esélyek kiegyenlítése terén pedig jelenleg az történik, hogy a Klik a korábban jobban működő iskolák színvonalát rontotta, és nem a lemaradókét emelte.
Egy tanár problémája több választóé is
A miskolci pedagógusok már novemberben próbálták jelezni problémáikat, amikor még szinte mindent a menekültválság uralt. Idén januártól viszont nagyon gyorsan országos üggyé terebélyesedett a kezdeményezésük. Épp azért, mert olyan problémákat jeleznek, amit más iskolák is éreznek. Közel 500 iskola és 30 ezer magánszemély támogató aláírása, egy sokezres miskolci és tíz másik városban tartott szimpátiatüntetés után a kormány most már láthatóan odafigyel rájuk.
A központosított rendszerben azonban hamar ellenséggé válik, aki a rendszer hibáit akarja szóvá tenni. A kormányzati média a tiltakozások élét azzal a nevetséges magyarázattal próbálta elvenni, hogy az elégedetlenséget Soros György által pénzelt civil szervezetek gerjesztik. Nevetséges azért, mert aki kicsit is rendelkezik a józan belátás képességével, van tanárismerőse, iskolába járó gyereke, az személyesen is meggyőződhet ezekről az igenis létező, mindennapokban jelenlévő működési gondokról.
Oktatási ügyeknél egy kormányzatnak igencsak körültekintően kell járni, hiszen ha a diákoknak vagy a tanároknak van problémája, az kétszer-négyszer annyi választót érint és tesz elégedetlenné. Nem véletlen, hogy annak idején a tandíj elleni tüntetések ügyét végül maga Orbán vette kezébe, amikor belátta, az iskolák miatti elégedetlenséggel pártsemleges módon tud azonosulni baloldali és jobboldali szülő is.
Két fontos kérdés van:
- Komolyan tárgyalni akar-e a kormány vagy rossz rutinból azt hiszi, a Köznevelési Kerekasztalnak nevezett fórumon szépen le tudja csendesíteni az elégedetlenkedőket a problémák szimpla meghallgatásával, és kisebb korrekciókkal?
- Hajlandó-e a kormány alapjaiban át- és újragondolni a magyar oktatás helyzetét, és kész-e beismerni, hogy a Klebelsberg-központtal létrehozott fenntartói rendszer csődöt mondott?
A jelek egyelőre nem erre utalnak. A tüntetők egy része már most sem fogadja el a Balog Zoltán által február 9-re összehívott Köznevelési Kerekasztalt. Ez érthető, mert a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és más független tanárszervezeteket nem hívtak meg, ott lenne viszont a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet vagy Fekete György Magyar Művészeti Akadémiája. Vajon miért?
Orbán Viktor a cikk elején idézett, két héttel ezelőtti kijelentéséhez képest mára odáig jutott el, hogy a 2010-ben pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerhez nem szabad visszatérni, és szerintük jó irányba indultak el. A Kossuth rádióban most pénteken azt mondta, mindenki véleményére kíváncsiak, és a szakmai vitákat szerinte a Nemzeti Pedagógus Karon belül kell lefolytatni. Ebből sem derül ki, milyen mértékű változtatásokra lesz kész a kormány, ha változtatni akar egyáltalán.
Akár megmarad a Klik, akár nem, még mindig csak egy rendszerszintű változtatásról beszélünk, és nem a lényegről. Még szó sincs arról, hogy a csok-nak köszönhetően tömegesen új gyereket vállaló és nagyobb lakásba költöző családok gyerekei néhány év múlva, milyen iskolákba és mennyire motivált tanárokhoz fogják járatni a gyerekeiket, és aztán belőlük milyen mentalitású, képzettségű, milyen idegen nyelveket beszélő és a hazai és az uniós munkaerőpiacon mennyire versenyképes felnőttek lesznek.
http://index.hu/belfold/2016/02/08/orban_kormere_eg_az_oktatas_helyzete/
Kertesi Gáborral készült interjú, itt hallgatható meg:
http://hirtv.hu/alinda/kertesi-gabor-1327982
Vekerdy Tamás: Az oktatási rendszer csődje közelít
– Az első oktatási reformos élményemet a hetvenes években, általános iskolás koromban szereztem. Akkor vezették be a kabinetrendszeres (szaktantermes) oktatást. A rendszerváltás után minden kormány megpiszkálta az oktatásügyet, az utóbbi években pedig egymást követik a gyökeres átalakítások. Ennyire képlékeny tudomány lenne a pedagógia?
– Valóban rengeteg marhaság történt pedagógiai reform címen az elmúlt években, évtizedekben is. A kabinetrendszer idején még egy budai kerületi pszichológiai rendelőben dolgoztam, és láttam, hogy borzalmas. Magyarországon általában szeretnek bevezetni olyan dolgokat, amelyekhez nem állnak rendelkezésre a megfelelő feltételek. Az viszont mégis különbség a régebbi, sokszor rosszul kivitelezett úgynevezett reformok és a mai átalakítások között, hogy akkor legalább olyasmit próbáltak, ami külföldön bevált, vagy amitől azt remélték, hogy a tanároknak vagy a diákoknak jobb lesz. Az utóbbi években viszont nem ez számít. A mostani irány teljes csőd. A világban már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, hogy le kell bontani a nagy centralizált rendszereket kisebb alegységekre. A túlszabályozott rendszerek ugyanis sokkal drágábbak, és szakmai alulteljesítéssel lehet megfelelni az elvárásoknak. Volt egy német barátom, iskolaalapító Nyugat-Németországban, aki egyszer azt kérdezte tőlem: „Tudod, mi a világ leggonoszabb mondata? Megbízni jó, ellenőrizni még jobb. És tudod, ki mondta?” „Nem” – válaszoltam. „Lenin.”
– Mi köze az oktatási rendszernek Leninhez?
– A jelenlegi magyar oktatási rendszer annak a bolsevik pártnak a struktúráját követi, ahol azt mondták: a demokratikus centralizmus azt jelenti, kuss, pofa be! Ez bevonul az államgépezetbe, bevonul az iskolák irányításába, és már látszik a totál kudarc. Minden szakértő, akit megkérdeztek 2010-ben, megmondta, hogy ez lesz. Káosz, működésképtelenség és anyagi csőd.
– A Kliknek lehetne létjogosultsága, vagy az egész koncepciót hibásnak tartja?
– Teljes nevén Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Amikor felvették ezt a nevet, a Klebelsberg család tiltakozott, de ezt nem vették figyelembe. Gróf Klebelsberg Kunó nem azt mondta, hogy kevesebben menjenek egyetemre, ő azt mondta, többen. Nem megszüntetett egyetemeket, hanem három újat alapított: Pécs, Szeged és Debrecen. Nem azt mondta, hogy kevesebb ember menjen középiskolába. Rájött, hogy kell olyan iskola, amely nemcsak a jól szituált, görög–latin gimnáziumba menő gyerekeknek szól, hanem bárkinek. Ez lett a reálgimnázium, ahol két modern idegen nyelvet tanítottak, és az érettségijével bárhova mehettél. Azt is mondta gróf Klebelsberg Kunó: nem jó, hogy az alacsonyabb néposztály négy-hat elemit végez, utána tanoncnak megy vagy legjobb esetben polgáriba. Gróf Klebelsberg Kunó mindenben az ellenkezőjét csinálta annak, amit ma a Klik forszíroz.
– Most úgy tűnik, lesznek változások…
– A múltkoriban láttam a tévében, hogy megkérdezték Hoffmann Rózsát a Klik körüli balhékról. Közölte, hogy ő már az elején megmondta, hogy ez így nem fog működni, hiszen nem lehet négyezer vagy még több intézményt egy helyről irányítani. Ezután bevágták, amit korábban mondott. Ott azt hangsúlyozta, hogy aki a Klikket kritizálja, támadja, az sanda politikai szándékból teszi, mert nyilvánvaló, hogy ez egy sikertörténet. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai tökéletesen összefoglalták a problémákat a mozgalmat generáló nyílt levelükben.
– Lázár János leszögezte, hogy a tanárok a Klik alkalmazottai. „Ha valaki dolgozik egy gyárban, akkor nem érdekel senkit, hogy azt szereti vagy nem szereti. Mindez nem jelenti azt, hogy a Klik hibátlan lenne, de az nem lehet, hogy a farok csóválja a kutyát”…<
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
-
Napi 7 millió forintot éget el a magyar politika közösségi médiás reklámra, már öt éve
-
Az MTVA honvédségi technológiát használt Magyar Péter demonstrációján – de minek?
-
Magyar Péter uralja a napirendet, de mi a frász folyik a Fideszben? | Interjú Zárug Péter Farkassal
-
Vida Kamilla: Tíz éve volt a Kálmán Olga–Schiffer András csörte, de tanultunk belőle bármit?
-
Meghalt Ferge Zsuzsa
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
