2016. febr. 2-án
tévé adó kezdi sugározni a filmsorozatát 17:15-kor
A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez. 1978-ban felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Napjainkra a Galápagos-szigetek teljes területét védetté nyilvánították és megóvása érdekében a turisták számát évi 60-70 ezer főben maximalizálták.
A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő. 1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett. A szigetek leghíresebb állatai a galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, és persze a szigetről szigetre különböző Darwin–pintyek, amik valójában nem is a pintyek, hanem a sármányfélék, és mára a világ legalaposabban tanulmányozott állatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka, és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek .További madárkülönlegessége a kéklábú szula. A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok , a szárazon pedig varacskosfejű leguánok élnek.
1. A Galápagos-szigeteken egyedülálló, semmilyen más tájékhoz nem hasonlítható élővilág alakult ki. Az itt élő 9000 állatfaj közül a madarak 80%-a, a hüllők és emlősök 97%-a sehol máshol nem található meg a világon.
2 A Galápagos-szigetek olyan vulkanikus szigetcsoport, amely az aktív vulkáni tevékenység következtében folyamatosan alakul. Jelenleg 19 sziget, valamint 107 szikla alkotja.
3. A szigetek kora eltérő, a legnyugatibb részek nagyjából 700.000 évesek, míg a legrégebbi, keleti részeket 4 millió évesnek becsülik.
4. A galápagosi óriásteknősnek hatalmas tüdeje van, amely felül, az állat teknő alatti részén helyezkedik el. Amikor a teknős behúzza a nyakát, sípoló hangot hallat, ugyanis ilyenkor ki kell szorítania a levegőt a tüdejéből.
5. Az ember megjelenése óta a szigeteken több állatfaj kipusztult. Az óriásteknősök száma is jelentősen lecsökkent: a 16. században még több mint 250 ezer példány élt a szigeteken, mára azonban alig 10-15 ezer maradt belőlük.
6. Charles Darwin 1835-ben érkezett Galápagosra, és teljesen lenyűgözte a szigetek hihetetlen fajgazdagsága. Főleg a madár- és hüllővilágot tanulmányozta. Naplójában kiemelte, itt jutott igazán közel annak felismeréséhez, hogy miként jelentek meg új élőlények a Földön.
Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek egészen rendkívüli hely: elzártságának köszönhetően a helyi élővilág az évmilliók során sajátos és egyedi utat járt be. Ez az „élő laboratórium” azonban fokozottan ki van téve a külvilág romboló hatásainak, ezért tudósok és vadőrök egész serege kutatja az őshonos állatok szokásait az ökoszisztéma megmentése érdekében.
