Tekintsük át a szereplőket és híres eszközeiket

Thor

Odin legidősebb fia, a viharok és az időjárás istene.Fogatát két bakkecske vonja, melyeket meg ehet, és ha bőrüket, csontjukat meghagyja, másnapra feltámadnak.
(A jól ismert Thor nagypapa akit gyakran összetévesztenek a mikulással) Thor nagypapa a villámok istene volt és mindig szeretett ide oda csapkodni a baszottnagy kalapácsával ha valakinek lebaszott eggyet az ottmarad egy ideig.
Thor csodás öve (Armani) megsokszorozza erejét, így ő a legerősebb titán.Thor felesége Siv, akivel a világ legnagyobb palotájában él, melynek 540 szobája van. Thor két kísérője, Thialfy és Rözkva hűségesen szolgálják urukat.(csicskák)Ők a tiltás ellenére a kecskék csontjának velőjét is kiszopogatták, mikor az isten vendégül látta őket. Így az egyik kecske sántítani kezdett, ám Thor később meggyógyította, viszont így büntetésül követniük kell őt. Nevéből származik az angol thursday -csütörtök szó.

Thor:  a vörös hajú és szakállú viharisten, villámisten, és a termékenység istene is. Ő a legnépszerűbb az istenek közül. Jelképét a kalapácsot gyakran láthatjuk még ma is nyakláncként, vagy pólókon. A harci kalapácsának a neve Mjöllnir, ami képes villámokat szórni mikor elveti/eldobja. Harci szekerét kecskék húzzák. Lokival jó barátságban volt, de Loki gyakran kihasználta őt. Az istenek egyik, ha nem a legerősebbike, azonban amint Loki átverései is mutatják, közel sem olyan okos és bölcs, mint apja. Legnagyobb ellensége az óriások mellett Jörmungandr. Felesége Sif, aki a föld istennője és aranyhajáról híres. Érdekesség, hogy az angol csütörtök szó Thor-ra visszavezethető, ugyanis a Thursday=csütörtök, míg Thorsday=Thor napja.

Tyr
Tyr a hadisten. Az angol nevéből származik az angol "Tuesday" (kedd) szó. Csak ő volt elég bátor ahhoz,hogy a Fenrir farkas szájába tegye a kezét, amikor azt csellel megkötözték.(legalább a bal kezét tette volna oda a hülyegyerek) Ennek ára azonban az ő jobb karja volt. Így tehát balkezes lett, ám ez megnehezítette számára a harcot. A ragnarök alkalmával sziven szúrta Garmot, de a tőle kapott harapásokba belehalt.

Tyr: a győzelem, háború, hősiesség, becsület, fogadalmak, jog, igazság és párbaj istene, egyike a legfontosabb, legnépszerűbb isteneknek. Fenrir, a hatalmas farkas elfogását követően ő volt megbízva az őrzésével, viszont mikor a farkast megkötözték, valakinek biztosítékként a kezét a fenevad szájába kellett tartania. Tyr a bizalma jeleként (és mivel nem volt más választás) a jobb kezét annak szájába dugta, Fenrir pedig leharapta azt, amint kiderült nem tud kiszabadulni. Így Tyr a legtöbb ábrázoláson egy kézzel (kizárásos alapon bal kézzel) szerepel. A keddi nap az angolban Tyrsday-ként indult, ebből alakult ki a ma is használatos Tuesday.

Baldr

A fenséges Baldr a napisten. Az Edda
(már ienkor létezett?)szerint tiszta ragyogásához semmi rossz nem férhet. Baldr egy éjszaka rémálmot látott. Mivel az istenek nem tudták megfejteni jelentését, Odin felkereste Vallát, a jósnőt, aki elmondta, hogy Baldr meg fog halni, gyilkosa pedig a vak Hödur lesz. Frigg, Baldr anyja bejárta a világ minden zugát hogy megeskessen mindent és mindenkit: nem fogja bántani Baldrt. Azonban a fagyöngyöt elfelejtette megesketni. Amikor ezt Loki megtudta, elment Hödurnak íjászatot tanítani. A nyílvesszőket fagyöngyből készítette, és mikor Hödur lőtt, kezét Baldrre irányította. Így a jóslat beteljesült, Baldr meghalt, és az istenek mélyen gyászolták. Testét égő máglyára téve a tengerre bocsátották. Felesége Nanna is követte férjét a máglyán. Odin, mielött vízre bocsájtották volna a bárkát fia fülébe súgott valamit, de senki nem tudja, hogy mit. Az istenek később váltságdíjat ajánlottak fel az alvilágnak, hogy visszanyerjék társukat, Hel bele is eggyezett visszatérésébe, ha az élők és az élettelenek mind megsiratják az elhunytat. Csak Thokk nem volt hajlandó Baldrt megsiratni, ezért nem jöhetett vissza.

Baldr/Baldur: A béke és a nyár istene, az istenek legjobbika, a feleségét Nanna-nak hívják. Baldr tulajdona volt a valaha épített legnagyobb hajó. Mindenki szerette Baldr-t, aki nem mellékesen a legjobbképű/legjóképűbb az istenek között. Megálmodta saját halálát, így elővigyázatosságból az istenek tanácsára anyja (Frigg) megeskette a tüzet, vizet, minden fémet, köveket, fákat, állatokat, betegségeket, hogy ne bántsák a fiát. Miután ez megtörtént, az istenek játékba kezdtek, melynek során különböző módokon próbálták Baldr sérthetetlenségét kihasználva szórakoztatni magukat: dobálták és ütötték őt kölünböző dolgokkal, rálőttek íjakkal tudva, hogy nem eshet baja. Lokit bosszantotta a dolog, így aztán kiderítette, hogy a fagyöngy (akit túl fiatalnak tartott még Frigg) nem tett esküt. Ezt tudva Loki fagyöngyből készült nyilat adott Hodnak, akit a megfelelő irányba állította, így az lelőtte testvérét. Baldr testét viking szokás szerint elégették (méghozzá a hajóján, illetve azzal együtt), és feleségével Nannával együtt, aki a bánatba halt bele (más források szerint viszont rávetette magát a tűzre, hogy férjével a világvége után ismét találkozzon). Hermodr Hel birodalmába ment, hogy kérje testvére szabadon bocsátását, azonban Hel csak abban az esetben volt hajlandó elengedni, ha a világon tényleg mindenki megsiratja. Mindenki így is tett, egy óriást kivéve (aki Loki volt, csak álcázta magát), így Baldr Hel birodalmában maradt. A Ragnarököt követően megszabadult „fogságából”, és csatlakozott a megmaradt istenekhez.

Loki

A ravasz Loki is Valhallában él, noha ő eredetileg óriás... Bár ez meglehetősen furcsa érvelés, hisz Loki annyira volt óriás, mint a többi isten. Nagyon okos és veszélyes, az istenek sokszor kerültek bajba miatta, mert az óriásoknak is segít.(FOLYTON ÁTBASZOTT MINDENKIT )Három gyermeke született egy Angrboda nevű óriásnőtől. Fenrir, a farkas, akit az istenek csak csellel tudtak megkötözni, olyan erős; a világ végekor el fog szabadulni és véres bosszút áll majd az isteneken.A másik Hel, az alvilág úrnője, akinek két arca van... Az egyik rothad hulláé, a másik pedig olyan, mint egy élőé.; a harmadik pedig a Midgard kígyó, aki a vízben, Midgard körüli tengerben azaz az emberek világa körül) él és testével körbeveszi az egész világot, úgy, hogy mikor körbeér, szája a farkába harap. A Ragnarök idején ő is az istenek ellen vonul, csakúgy, mint a többi szörny, óriás, az Alvilág rémei...

Loki: (ha minden igaz) eredetileg óriás volt, de istenné vált. Gyakran segített az isteneknek kisebb-nagyobb gondjaikban, de gyakran keresztbe tett nekik. Alakváltásra is képes. Ő az apja Hel-nek, Jörmungandr-nak, Fenrirnek, és az anyja (kancává változott ugyanis) Sleipnirnek, vagyis Odin lovának. Odinnal különösen jóban volt, csakúgy, mint Thorral, akivel több közös kalandot is átéltek. Az istenekkel való jó viszonyának akkor szakadt vége, mikor Baldr halálát okozta egyik csínytevése. A ragnarök idején Heimdallal kerül szembe, akivel megölik egymást.

(végre valakiröl van normális kép)

Odin

A mindenható Odin az ázok királya, a leghatalmasabb mind között. Fél szemét elvesztette, viszont így ihatott Mimir kútjából, ezért ő a legbölcsebb isten. Odin a boron kívül semmi más ételt nem vesz magához, viszont ebből többet fogyaszt, mint bárki más.(látnád józsi báccsit akkor nemmondanád ezt) Uralkodásában állatai segtik. Sleipnir, nyolc lábú csataménje, mely az égen is képes szaladni; Huginn (gondolat) és Muninn (emlékezet), két hollója, akik tudnak beszélni és a híreket szállítják; két farkasa, Gere és Freke; és malaca Särimner, akit minden este levágnak és megesznek, ám reggelre újjá születik(tökre mint Keny ). A világ pusztulásakor Fenris, a farkas végzett vele.

Odin: a főisten, aki a bölcsességgel, háborúval, halállal, varázslással, jövendöléssel, költészettel, győzelemmel és vadászattal is kapcsolatba hozható. Odin alakváltó, és a legbölcsebb isten, amit úgy ért el, hogy a Bölcsesség kútjából ivott, amiért fél szemét kellett feláldoznia. Amellett, hogy járta a világot, hogy megismerje, két holló (Hugin és Munin) segítette őt, akik minden fontos dologról beszámoltak neki. Lova a nyolc lábú Sleipnir, fegyvere pedig a Gungnir nevű dárda. Odin több istennek is az apja. A szerda angol elnevezése (Wednesday) Odin napját takarja, ugyanis Odint sokan Wotan/Wodan/Woden néven ismerték, amiből később a Wodensday=Odin napja alakult ki, majd az idők folyamán ez vált a ma is használt Wednesday-é. 

Frigg

Odin felesége. Ő az anyja Thornak, Baldrnek és Valinak. Odinnak rajta kívül más istennőktől is született gyermeke. A görög hitvilág Hérájához hasonló.

Frigg: a főistennő, Odin felesége, Baldr anyja. A házasság és anyaság istene. Ismeri mindenki végzetét, de senkivel nem osztja meg, hogy mi lesz a sorsa. Az angol péntek szó, vagyis Friday valószínű eredetileg a Friggsday-ből (Frigg napja) ered. Egyes feltételezések szerint Frigg és Freya ugyanazon „személy” volt, és csupán később, a történetek változásával vált külön istennővé mindkettő.

Kronosz (kedvenc)

Kronosz (görögül ??????) az idő istene a görög mitológiában (Kronosz = Cronus). Római megfelelője Szaturnusz.Uranosz és Gaia gyermeke, a tizenkét titán legfiatalabbja. Az olümposzi istenek egyik atyja. Amikor a föld világra hozta az óriás titánokat, Uranosz megrémült látványuktól, de legfőképpen megijedt gyermekei erejétől és hatalmasságától. Így az ég azt mondta Gaiának, hogy rútságuk miatt a Tartaroszban fognak élni. A föld mélyén azonban nagyon keserves az élet, és a szerető anya, Gaia egyre nehezebben viselte, hogy a titánoknak ilyen sanyarú sorsot szánt apjuk. Egy nap megelégelte Uranosz kegyetlenségét, és elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Gaia úgy gondolta, hogy az ég istene fájdalmat okoz neki azzal, hogy teherbe ejti, majd szinte összes gyermekét a föld mélyére száműzi. Így aztán azt remélte, hogy szeretője jobb belátásra tér, ha megfosztja férfiasságától.

Hatalom megszerzése [szerkesztés]

Tervét egyedül nem tudta végrehajtani, így azt előadta gyermekeinek, akiket szavaira elfogott a félelem. Egyedül Kronosz jelentkezett a feladatra. Gaia létrehozott méhében egy fehér fémet és óriási, gyémánt keménységű sarlót készített belőle. Kronosz megragadta az élesre fent sarlót és várta az alkalmas pillanatot. Mikor Uránosz megjelent, hogy ismét lefeküdjön Gaiával, előugrott rejtekéből, és levágta atyja nemi szervét. Az üvöltő istenség vére a földre hullott, és ebből születtek meg az Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, az isteni eledel készítői. Kronosz a levágott szervet a dühöngő tenger habjaiba vetette, amelyből így kikelt a gyönyörűséges Aphrodité. Ezután a titánok felhozták a föld mélyéből a százkezűeket, megfosztották Uranosz-t hatalmától és Kronosz-t tették meg az ég urává. Kronosz nem hálálta meg félelmetes testvérei jótettét. Ő is rettegett százkezű öccseitől, kezüket széttéphetetlen bilincsbe verte és bezárta őket a Tartaroszba, az alvilág mélyére. A titánok nőül vették nővéreiket és számos istenmagzatot nemzettek. Az aranykor [szerkesztés]

Miután Uranosz félrehúzódott az istenek trónjáról, Kronosz feleségül vette saját testvérét, Rheiát, és együtt uralkodtak emberek és istenek felett. Uralma alatt élte aranykorát a világ. Az emberekben ekkor még nem dolgozott az irigység, kapzsiság vagy bármi erőszak. Nem ismerték a nehéz munkával elérhető megélhetést és a törvényeket sem. A teljes harmóniát azonban megbontotta Gaia jóslata, amely szerint Kronosz trónját saját gyermeke fogja megdönteni.
Az Olümposz [szerkesztés]

Ezt hallván Kronosz úgy döntött, hogy lenyeli összes utódját. Rheia három leányt és három fiút szült Kronosznak, aki sorban el is nyelte őket. Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidon és Hadész után azonban Rheia megelégelte férje kegyetlenségét, és Gaia segítségével titokban szülte meg Zeuszt, akit ezután Kréta szigetén neveltek fel nimfák és egy anyakecske. A gyermek helyett egy nagy követ pólyált be Rheia, és Kronosz nem törődve a dologgal, le is nyelte azt. A titánok kora hamarosan lejárt, hiszen Zeusz felcseperedett, és Gaia, valamint Meltisz segítségével sikerült meghánytatnia apját. Így öt testvére újból napvilágra került. Mire Kronosz feleszmélt, Zeusz testvéreivel és szövetségeseivel megtámadta a titánokat. Eget-földet rázó hosszú háború tört ki, amely sokmindent elpusztított a földön. A háborúban végül Zeusz győzött, és a titánokat a Tartaroszba záratta. Ezután elfoglalhatta apja helyét az istenek és emberek trónján.

Hod/Hödr: a sötétség és tél vak istene. Odin fia, Baldr ikertestvére, aki akarata kívül testvére halálát okozta, méghozzá Loki trükkjének köszönhetően, aki „lelövette” Hod-dal testvérét. Habár nem direkt ölte meg testvérét, büntetésből neki is meg kellett halnia, őt Váli ölte meg.

Váli: Odin fia, aki egy nap alatt vált teljesen felnőtté. Azzal az egyetlen céllal jött a világra, hogy Hod-ot megölje. Váli sorsa volt, hogy túlélje a ragnarököt, vagyis a világvégét. A viking mitológiában létezik egy másik Váli nevű szereplő is, aki Loki fia volt, de állítólag eredetileg ugyanaz a személy lenne, csak az idők során kettő különálló szereplő lett belőle.

Heimdall: a fény, biztonság és őrködés istene, aki az istenek legfehérebbike. Ő őrzi az Asgardba vezető kaput. Leírások említik, hogy hallása olyan éles, hogy hallja a fű növését és egyetlen falevél leesését, olyan jól lát, hogy a világ végéig képes ellátni, és olyan éber, hogy egyáltalán nem kell aludnia. Az egyik legerősebb isten, fegyvere egy krad volt. Nem csoda, hogy ő a tökéletes „biztonsági őr”, aki veszély jelére megfújja kürtjét (neve Gjallarhorn), így jelezve az isteneknek. Habár rendkívüli őr volt, néhány esetben elhagyta őrhelyét, például Freya Loki által ellopott nyakláncát is ő szerezte vissza, de kalandozásai miatt tőle (és három halandó nőtől) származtatnak három nagy emberi kasztot: a szolgákat, földműveseket, és az uralkodó osztályt (amiből a harcosok is váltak ki később). Halálát a ragnarök (világvége) során Loki okozza, akivel megölik egymást.

Freya/Freyja: Njord lánya. Az istennő a szépséggel, szerelemmel, termékenységgel, varázslással, halállal és háborúval áll kapcsolatban. Leginkább a görög Aphroditére hajaz, azonban mivel a valkűrök királynője is, jóval erősebbnek tűnik a leírások alapján. A valkűrök vezetőjeként ő volt aki a csatában elesettek lelkei közül elsőként választhatott, hogy aztán a hős lelkét a Valhallába vigye (a jóképűeket állítólag először saját lakosztályába kísérte pihenés céljából…). Szekerét két macska húzza, de tulajdonában van még egy vadkan (alternatív utazási eszköze), egy sólyomtollból álló köpeny és egy csodálatos nyaklánc is. Két lánya is van Od nevű férjétől. Angolul a péntek szó, vagyis a Friday elképzelhető, hogy Freysday volt, ami alapján Frey napja lehetett az, ezzel összefüggésben áll a német Freitag (ugyancsak péntek) szó is, de elképzelhető, hogy mindkettő Frigg nevéből következik. Freyja a skandináv mitológia egyik legismertebb alakja. Ő a szerelem és a termékenység, a gazdag termés és a szépség istennője.  Ehhez illően a leggyönyörűbb az istennők között.  Az  évszakok közül a tavasz, a napszakok közül a hajnal kötődik hozzá leginkább. A vánok közé sorolható, Njörd tengeristen lánya, és Freyr isten testvére, bizonyos források szerint szeretője. Férje alakja homályos, a nevén kívül nem tudunk róla sokat, Ód hosszú útra indult, de nem tért vissza. A mítoszokban Freyja hasztalan keresi férjét, és a kutatás közben arany-, vagy borostyánkönnyeket sír. Két lánya, Gersemi és Hnoss neve beszédes: egyikük jelentése kincs, a másiké drágakő. Ábrázolásmódjában állandó szerepet kap a sólyomálca, ezzel sólyom alakban tud utazni, a Thrym-énekben ezt kéri tőle kölcsön Loki. Legismertebb ékszere a Brísingr-nyakék, amit négy törpe készített a számára (a rossznyelvek szerint bizonyos szolgáltatásokért cserébe). Egy Hildisvín nevű vadkan is a tulajdonában volt, és a mítoszok szerint macskák húzták a szekerét. A macskák ennek következtében Freyja állatainak számítottak, ily módon a szerelemhez kötődtek, talán ezért is dívott bizonyos területeken az, hogy kismacskát ajándékozott a férfi menyasszonyának.

Od/Odr: Freya férje, a nyári nap istene, de a költészethez és a filozofáláshoz is köze lehetett.

Freyr/Frey: Freya testvére és az egyik legfontosabb isten (ő a Vanir ág vezetője is). A földműveléssel, növényekkel, gabonával, időjárással foglalkozott istenként, továbbá a termékenységgel is összefüggésben áll, azonban míg Freya inkább a női termékenységgel áll kapcsolatban, addig Frey a férfiak ilyen jellegű istene. Lánytestvéréhez hasonlóan utazáshoz vadkant használ, de Frey vadkanját törpök készítették (valószínű aranyból). Fénylő vadkanján kívül volt még egy varázserővel bíró kardja, amitől azonban meg kell válnia feleségéért „cserébe”.

Frigg: a főistennő, Odin felesége, Baldr anyja. A házasság és anyaság istene. Ismeri mindenki végzetét, de senkivel nem osztja meg, hogy mi lesz a sorsa. Az angol péntek szó, vagyis Friday valószínű eredetileg a Friggsday-ből (Frigg napja) ered. Egyes feltételezések szerint Frigg és Freya ugyanazon „személy” volt, és csupán később, a történetek változásával vált külön istennővé mindkettő.

Hermoth/Hermodr: Odin fia, Baldr testvére a rendkívül gyors és bátor isten, aki az istenek hírnöke és futára is. Baldr halálát követően ő volt, aki Hel birodalmába utazott, hogy testvére szabadon bocsátását kérje.

Skadi: a tél és a síelés istennője, de a hegyekkel és a vadászattal is kapcsolatban állt. Férjét úgy választhatta, hogy annak csupán a lábát, pontosabban cipőjét láthatta. Így választotta Njordot, akivel nem jöttek ki valami jól. Történészek szerint később Ullr-lal hozható közelebbi kapcsolatba.

Ull/Ullr: a hó, síelés és vadászat istene, Thor mostohafia, és olykor helyettese. Képeken a sílécein kívül szokásos kelléke még egy íj is.

Njord: Frey és Freya apja, Skadi férje, de gyerekei nem tőle születtek. A tenger, tengeri utazás, halászat, szél, növények termékenysége, és a vagyon tartozott hatáskörei közé.

Idunn/Ydun: a fiatalság istene, akit valami miatt az almával is össze lehet kötni. Férje Bragi.

Bragi: a költészet istene, Idunn férje. Hosszú ősz szakállal szokták ábrázolni, nyelvébe rímelő rúnákat „véstek”.

Gefion: a növények, termékenység és szüzesség istennője. Négy óriás fiát ökörré változtatva nyert meg egy szántóversenyt, aminek során a dán Zealand szigetet hozta létre.

Vidarr/Vithar: Odin fia, a ragnarök (világvége) túlélője, a csend és bosszú istene. A ragnarök során megöli Fenrir-t, így megbosszulja apját, akivel Fenrir végez az utolsó nagy csata során.

Modi és Magni: Thor fiai, akik szintén túlélik a ragnarököt. Nevük jelentése: Mérges és Erős. Modi neve arra is utalhat, hogy a harc istene volt és a berzerkerek („őrjöngők”, drogokat fogyasztó harcosok, bővebben egy későbbi vikingekkel foglalkozó részben írok majd róluk) legnépszerűbb istene. Magni még apjánál is erősebb volt, egyszer ugyanis Thor egy csatát követően egy óriás hullájának a lába alá beszorult, ahonnan nem tudott kiszabadulni, és az istenek sem tudtak rajta segíteni. A mindössze három éves (vagy három napos, ugyanis a fordítások alapján nem egyértelmű ez sem) Magnit azért küldték Thorhoz, hogy elbúcsúzzon apjától, viszont mindenki megdöbbenésére Magni leemelte apjáról a hatalmas lábat, ami addig ott tartotta.

Mani/Máni: a hold istene, vagy annak megszemélyesítése, aki az éjszakai égbolton repül keresztül a lovak által húzott szekerén. Egy farkas üldözi, és ha túl közel ér, akkor van a holdfogyatkozás. Máni lánytestvére Sol. Máni nevéből következik a Monday, azaz az angol hétfő elnevezés, azonban ez a kapcsolat kevésbé közvetlen, mint az előző napok elnevezései.

Sol: a nap istennője, vagy megszemélyesítése, Máni testvére. Testvéréhez hasonlóan egy lovak által húzott szekéren/kocsin menekül az őt üldöző farkas elől. Ha a farkas köze ér, napfogyatkozásban lehet részünk, azonban a farkas sosem éri teljesen utol, csak a ragnarök idején (feltételezem ekkor lenne a teljes napfogyatkozás). A vasárnap angolul Sunday, vagyis „nap”nap, ami ugyancsak egy közvetettebb kapcsolat az istennő és a nap elnevezése között.

Nornák: a sors fonalát fonó három (alacsonyabb rendű) istennő. Ők alakítják a múltat, jelent és jövőt.

Hel: Loki bús, lehangolt lánya, félig élő/normális testtel rendelkezik, viszont másik fele „sötét szörnyeteg”, több képen egyik fele nem is élőként van ábrázolva. Odin kitaszítja őt az istenek otthonából, de kinevezi egy birodalom élére Niflheimben (aminek ugyancsak Hel, vagy Helheim a neve), ahova azok a lelkek kerülnek, amik tulajdonosai nem hősi halált haltak (betegségek, vagy öregség a leggyakoribb oka, hogy valaki ide kerül). Birodalmában Eljudner nevű kastélyában lakott, ételeit „Éhség” nevű tányérjából ette „Éhinség” nevű késével. Két szolgája, Ganglati és Ganglot, olyan sebességgel mozogtak, hogy úgy tűnt, mintha egyhelyben állnának. Hel birodalma nagyon hideg, barátságtalan, ködös, kissé sötét, vagy inkább szürke hely, ahol a lelkek céltalanul bolyongtak. Hel-nek egy Garm nevű kutyája is volt, aki őrként funkcionált. Amint azt már nyilván kitalálta mindenki, a Hel-nek elnevezett alvilág volt a forrása az angol hell, vagyis pokol szónak, aminek persze azóta már a tényleges jelentése kissé eltávolodott az eredetitől.

Jörmungandr: kimondhatóbb neve a Világkígyó. Loki középső gyereke, akit Odin abba tengerbe vetett, ami Midgardot körülveszi. A kígyó olyan hatalmasra nőtt, hogy idővel képes volt az egész földet körbevenni, majd a saját farkát megragadva várta a ragnarököt, azonban előtte még volt néhány történet, amiben részt vett, s melynek során Thorral összetűzésbe került. A ragnarök idején Jörmungandr elhagyja a tengert, megmérgezi a levegőt, azonban Thor megöli őt. Thor ezután még megtesz kilenc lépést, majd a kígyó mérgétől ő is meghal.

Fenrir/Fenris/Fenrisúlfr: Loki gyereke, nem mellékesen pedig egy óriásfarkas. Azoknak a farkasoknak az apja Fenrir, akik a Solt és a Manit kergetik. Fenrirt Odin Asgardba vitte, hogy házőrzőként szolgáljon majd, azonban gyors növekedése és csillapíthatatlan étvágya miatt az istenek aggódni kezdtek, és úgy döntöttek megláncolják. Mivel az egyszerű láncokat eltépte, a törpékkel (dvergarokkal) készíttettek egy olyat, amit még az istenek sem tudtak elszakítani. Az állat a nyakörvet még tűrte, azonban a lánc láttán bizalmatlanná vált. Az istenek közölték vele, hogy ők nem tudták a vékony szalagnak tűnő láncot elszakítani, és szeretnék, ha ő is megpróbálná. Ekkor kellet Tyrnek a kezét a farkas szájába helyeznie, mivel csak így volt hajlandó erre. Miután megkötözték és kiderült, hogy nem tud szabadulni, lassan összeszorította fogsorát, de mivel Tyr nem reagált rá, meg sem próbálta kezét kirántani, így idegességében leharapta. Fenrir láncai a farkast egészen a ragnarökig fogva tartották, akkor azonban elszabadult. A ragnarök idején az utolsó nagy csatában egészben lenyeli Odint. Odin fia, Vidar azonban szinte azonnal végez vele, méghozzá az állat alsó és felső fogsorát megragadva gyakorlatilag „széttépte” az állat fejét.

Garm: hatalmas kutya, aki őrként szolgál Hel birodalmában a görög cerberus-hoz hasonlóan. Olykor úgy tűnik Fenrir-rel azonos, viszont a ragnarök során például külön lényekként jelennek meg. Ő okozza Tyr vesztét, Tyr pedig Garmét.

Valkűrök: szárnyas lovakon közlekedő harcos leányok, akik a harcban elesettek lelkei közül a megfelelőket kiválasztják, majd a Valhallába kísérik. Ők szolgálják fel a Valhallában a harcosok számára a mézsört. Több legendás valkűr is „létezik”, egyikőjük (méghozzá a legszebb) Brünhilda, akit a Nibelung ének első részébőlből is ismerhetünk (Siegfried/Szigfrid és Brünhilda kicsit megváltoztatott történetére „A gyűrű átka” című filmből is emlékezhetünk).

Einherjar-ok: a nevük jelentése magányos harcosok, vagy kiváló harcosok. A csatában elesettek lelkeit a valkűrök a Valhallába szállítják, akik ott einherjarrá válnak. Minden reggel kakasszóra ébrednek, kivonulnak egy hatalmas térre, majd halandóként harcolnak egymással egész nap. A nap végére szinte mindannyian elestek, vagy súlyosan sérültek, azonban felgyógyulnak, majd a Valhallába visszatérnek, ahol az istenek szakácsa által elkészített vacsora várja őket. Ételükként egy vadkan húsa (egyes fordítások szerint viszont egy tengeri lény) szolgál, akit az istenek minden este megölnek, majd az minden reggelre feléled. Italként a valkűrök által felszolgált mézsör szolgál, amit egy kecske tőgyéből nyernek. Habár minden este lerészegedtek a vacsora és az ünneplés során, másnaposak sosem voltak. A ragnarök idején az einherjarok az istenek oldalán vonulnak az utolsó nagy háborúba.

Jötunn-ok: óriások, akik harcban álltak az istenekkel, ugyanakkor több házasság is létrejött a két frakció között. Hatalmas erejükről voltak híresek, és volt több fajtájuk is: voltak jégóriások (vagy fagyóriások), tűzóriások és kőóriások is. Kinézetük is elég változatos volt, voltak emberszerűek, voltak hatalmas karmokkal és agyarakkal rendelkezőek is, és voltak olyanok is, akiknek több fejük is volt, röviden elég változatosan deformáltak, főleg, hogy Loki gyerekei közül Fenrir és Jörmungandr is ide sorolható. A ragnarök idején a többi gonosznak számító lénnyel együtt az istenek ellen vonulnak.

Nidhogg: kígyószerű sárkány, ami a Világfa legmélyebbre hatoló gyökerét rágja, hogy elpusztítsa azt. Hullákkal, illetve azok vérével táplálkozik. Egy a világfán élő sas próbálja megakadályozni a gyökerek rágásában, azonban mikor ez nem sikerül, akkor földrengést idéz elő. Nem ő az egyetlen ilyen lény, de ő a legnevezetesebb. Bizonyos leírások alapján valószínűsíthető, hogy a gyökerek tartják őt fogságban, ezért próbálja meg kirágni magát. Egy forrás szerint a ragnarök idején kiszabadul, vagyis sikerül a világfa gyökerét elrágnia.

Dvergar-ok: más néven törpék. Az istenek fegyvereit, legnevezetesebb eszközeit ők készítették. A fém megmunkálásához nagyon értettek, bölcsek, de olykor kapzsik voltak.

Líf és Lífthrashir: a két ember, aki a ragnarököt túléli.

több helyről ollózva, pl:

http://www.gamechannel.hu/cikk/blog/vikingmitologiavikingistenektitanokhudejokimondanid

http://metalista.web4.hu/cikk/a-viking-mitologia-legfontosabb-szereploi

Egy leegyszerűsített családfa az istenekről és néhány lényről: