A Magyar Nemzeti Bank elnöke félórás előadást tartott az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán hétfő este. Beszédében logikusan felépített, számokkal alátámasztott, elemeiben összefüggő, kompakt párhuzamos valóságot, egyben kiemelkedő magyar sikersztorit prezentált a magyar gazdaságról. Mindez alkalmat ad nekünk arra, hogy összefoglaljuk az MNB ötéves tevékenységét, és megmutassuk, valójában hogyan is lehetne értékelni az eddigi teljesítményét a magyar gazdaság szempontjából.

Matolcsy nagyjából 80 külföldi és magyar, meghívott üzletember előtt beszélt a Marriot Hotelben Budapesten. A közönség soraiban láttam többek között László Csabát, a KPMG adópartnerét, volt pénzügyminisztert. Sajnos a sajtó nem kérdezhetett, csak a meghívott vendégek. Az előadás végén zártkörű üzleti vacsora következett, de Matolcsy erre nem ment el, úgy láttam, előadása végén sietve távozott. Tudósításom az előadás és a 24.hu korábbi cikkei alapján készült.

Secret weapon

Matolcsy az előző kormányok bírálatával nyitott, majd intenzíven fényezni kezdte az Orbán-kabinetet. Azt mondta, az MNB folyamatosan korrigálta a korábban elkövetett hibákat, ám 2010 után a strukturális reformokkal végleg sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot. A fantasztikus siker szerinte a gazdaságpolitika öt pilléren nyugszik:

1. átlátható kormányzati politika,
2. adóreform,
3. államadósság leszorítása (secret weapon),
4. foglalkoztatottság növelése,
5. vállalati és lakossági ösztönzők (például forintosítás).

A konkrét eredmények között említette a banki hitelkamatok mérséklődését, az állampapír-piaci hozamok csökkenését, ami támogatja az árstabilitási cél elérését, élénkíti az exportot, és a belső keresletet. A jegybank vállalkozásösztönző NHP programjait sikeresnek ítélte. Azt mondta, az NHP két fázisa meggyőző eredményeket mutat, a második pillérbeli felhasználás pedig már 1183 milliárd forintnál jár. (Mások szerint az NHP-k vegyes képet mutatnak, egyes vélemények szerint kudarcot vallottak, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.)

Gazdasági növekedés?

Matolcsy előadása után kérdésekre válaszolt, majd távozott. A 24.hu értékelése szerint, az Orbán-kormány és az MNB valóban “gatyába rázta a gazdaságot”, legalábbis az előző kormányok katasztrofális bénaságához képest. Mindezt azonban csak papíron, óriási áldozatok árán, és nem fenntarthatóan tette/teszi. Az államadósság érdemben nem mérséklődött, az egykulcsos adóval a gazdagok jártak jól, a munkanélküliség a nagyon drága közmunka miatt csökkent, az áfa a második legmagasabb Európában.

A magyar gazdaság a főbb mutatók alapján valóban jobban teljesített 2012-2015 között, ám ez a növekedés nem fenntartható, mert egy olyan állam épül az MNB aktív segítségével, amely megöli az ország versenyképességét. Éppen azt, ami Matolcsy szerint ugrásszerűen javult az elmúlt öt évben.

Ráadásul a közelmúlt magyar növekedése nagy részben az EU-támogatásoknak köszönhető, az európai források beáramlása viszont a közeli jövőben csúnyán vissza fog esni. Matolcsy természetesen nem említette a beruházások visszaesését sem, amely a magyar gazdaság egyik leggyengébb pontja (a beruházási ráta a 2013-14-es felfutás után újra 20 százalék alatt van), és a reálgazdaság egyik meghatározó tényezője. Mint ahogy azt sem, hogy a növekedés másik fele, a felfutó ipari termelés, a külföldi autóipari beszállítóknak köszönhető. Amikor tavaly augusztusban leállt az Audi gyár, 8 százalékkal visszaesett a magyar ipari export.

Matolcsy nem beszélt a magánnyugdíjpénztárak lenyúlásáról sem, ami egyébként mostanra jelentősen növelte az állami bevételeket, így szerepe volt az elsődleges államháztartási egyenleg többletessé válásában is. A magyar gazdaság lassulásának egyébként már vannak jelei.

Természetesen a “hatalmas állami sikerekből”, a szakadatlanul növekvő versenyképességből az egyszerű ember semmit nem érzékel. Ha igen, akkor csak azt, hogy a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak, miközben a kormány részéről megy a pofátlan urizálás, és a gátlástalan erőpolitika.

Matolcsy büszkén jelentette, hogy a magyar államkötvények újra a régi fényükben tündökölnek, ami szerinte a magyar gazdaság növekedését mutatja. Azt sajnos nem említette, hogy július óta sem a nép, sem a külföldiek annyira nem veszik már a neki szánt államkötvényeket, de szerencsére a rejtélyes MNB-alapítványok vásárlásai miatt úgy tűnik, minden rendben van.

A jegybank alapítványai ugyanis több száz milliárd forint értékben folyamatosan vásárolják fel a magyar államkötvényeket. Amióta a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője, a Templeton idén nyáron kiszállt a piacról, ez a tevékenységük még erősebbé vált. Amúgy a monetáris finanszírozást – tehát amikor gyakorlatilag magát hitelezi az állam – továbbra is tiltja az Európai Központi Bank.

Egyetlen pozitívum

Matolcsy nagyívű előadásában talán egyetlen elem volt, amiben részben igazat adhatunk neki, ez pedig a forintosítás levezénylése. Ez mind jellegében, mind nagyságrendjében tényleg egyedülálló volt. Az érintetteknek – a kormány, a bankok, a jegybank képviselőinek – teljes titokban kellett végrehajtani a forintosítást, hiszen, ha kitudódik szándékuk a devizapiacon, könnyen bedönthették volna kereskedők a forintot.

Bár a devizahitelek forintosításával elsősorban az állam járt nagyon jól (hiszen stabilabb lett a pénzügyi rendszer), az emberek inkább kevésbé (az árfolyamkockázat helyébe a kamatkockázat lépett, a havi törlesztők alig csökkentek), a dolog technikai levezénylése kétségtelenül tízpontosra sikerült.

Bár Matolcsy úgy fogalmazott, hogy az időzítés a miniszterelnök személyes döntése volt, a valóságban hosszas előkészület előzte meg a döntést, és a feltételek egy adott pillanatban értek meg.

Az pedig nyilvánvaló véletlen egybeesés volt, hogy két hónappal később a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szemben fenntartott árfolyamküszöbét, így az ország valóban megúszott egy újabb devizakatasztrófát. Matolcsy szájából azonban mindez úgy hangzott: Orbán Viktor annyira bölcs vezető, hogy még a jövőt is előre látja.

Annak látszik, de nem az

Összefoglalva: a valóság Matolcsy sikersztorijával szemben az, hogy a magyar kormány az MNB aktív segítségével egy olyan államot épít, amely

• az állandósult és hisztérikusan kivetett különadókkal,
• a külföldi bankok kiszorításával, illetve a kiválasztott bankok állami feltőkésítésével,
• a tiltott jegybanki trükkökkel (lásd: MNB-alapítványok államkötvény vásárlásaival),
• az uniós támogatások eltérítésével (lásd: a lakossági energiahatékonyságra adott pénznek a közintézményekhez átcsoportosításával),
• az értelmetlenül drága, soha meg nem térülő, idejétmúlt paksi bővítéssel,
• a szelektív, egyesek testére szabott törvényhozással (lásd: trafikmutyikkal, Quaestor-törvénnyel),
• a felsőoktatás és a szociális rendszer leépítésével
• a kultúra ideológiai köcsögdudává süllyesztésével (lásd: az MNB által is céljaiban támogatott MMA ámokfutásán keresztül)

megöli a versenyképességet, a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, végeredményben a hatalom demokratikus kontrollját.

És ez a többség számára egyáltalán nem sikertörténet. Bár egy ideig még annak látszik.

http://24.hu/fn/gazdasag/2015/12/15/matolcsy-orban-elore-latja-a-jovot/

Komoly vagy vicc, amit a jegybank akar a magyar tőzsdén?

Nagy tervei vannak az MNB-nek a magyar tőzsdével, és úgy tűnik, hogy ehhez pénzt, paripát, fegyvert is kapnak, ráadásul személyesen Nagy Márton, az MNB alelnöke vette kezébe az irányítást, sokak szerint ez is garancia arra, hogy sikeres lesz a projekt. Hazai alapkezelőket, stratégákat, brókercégek vezetőit kérdeztük arról, mit szólnak a jegybank terveihez. A többség alapvetően optimista, sokan azonban a keresleti és a kínálati oldalon is látnak olyan tényezőket, amik miatt még a legnagyobb elszántság mellett sem lesz könnyű jelentős eredményeket elérni a budapesti tőzsdén.

Örülünk, Vincent?

Abban szinte minden megkérdezett profi befektető egyetértett, hogy az elmúlt évek negatív trendjei után már csak jobb jöhet a magyar tőzsdén.

Ráadásul az elmúlt hónapokban mintha a magyar gazdaságpolitika is békülékenyebb lenne a hazai vállalatokkal, ami a már most tőzsdén lévő társaságok, de a jegybank tervei szerint a következő években tőzsdére kerülő cégek részvényei iránt is fokozhatja a befektetők érdeklődését.

Az pedig, hogy nem néhány bábot ültettek be a BÉT vezetői székeibe, hanem

Vannak kételyek

, mondta az egyik megkérdezett profi befektető. A két állami bankon, az MKB-n és a Budapest Bankon kívül talán még az MVM, a Szerencsejáték Zrt. és a HungaroControl lehet potenciális jelölt, ezeken kívül azonban csak a kis- és középvállalkozásokban lehet fantázia, mindkét vállalati körnél, az állami nagyvállalatoknál és a kkv-szegmensnél is az a kérdés, hogy vállalják-e a tőzsdére lépéssel megkívánt transzparenciát.

De nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldal is limitált: a magánnyugdíjpénztári szektor átalakításával a magyar részvények iránti kereslet egyik legfontosabb lába esett ki, ráadásul a megmaradt nagy vevők közül a befektetési alapoknál is alacsony a magyar részvénysúly. A várható részvénykibocsátások közül elsősorban az állami nagyvállalatok papírjai lehetnek érdekesek az intézményi befektetőknek, a kkv-szektor részvényeit viszont a profi befektetők nem veszik majd meg, ott a lakossági befektetők jöhetnének szóba, őket viszont nagy valószínűséggel nem bátorítja majd tömegesen a jegybank részvényvásárlásra. A külföldi befektetők érdeklődése is limitált a magyar részvények iránt, nagy fordulatnak kell bekövetkeznie, hogy újra fókuszba kerüljön Magyarország, ebben egyébként a jövő év elején várható felminősítés és egy-két nagyobb vállalati IPO is sokat segíthet. A keresleti oldalon talán az önkéntes magánnyugdíjpénztárakban van fantázia, benne van a pakliban, hogy a jegybank sugallatára a kötelező részvényhányadot megemelik, mondta egyik forrásunk.

Nem mindenki optimista

A magyar tőkepiac ki van véreztetve, nem tölti be azt a funkcióját, hogy a vállalatok tőkepiaci finanszírozását segítsék, üzleti jelentősége a brókercégek, alapkezelők számára egyre kevésbé releváns,

, mondta az egyik megkérdezett profi befektető. Az MNB színre lépésével viszont pont ez a helyzet, ez alapján pedig inkább csak javulhat a helyzet a magyar tőzsdén.

Az MNB koncepciójának eddig megjelent gondolatai közül a legtöbb kétely a kis- és közepes vállalkozások részvénybevezetéseivel kapcsolatban merült fel, a legenyhébb vélemény is megkérdőjelezi az ötlet működőképességét, többen viszont viccnek tartják. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint

És milyen cégek lehetnek azok, amelyek nem jutnak hozzá az olcsó bankhitelekhez? Az is kérdés, hogy milyen alternatív befektetések kockázatával és hozamával lehet versenyképes egy tőzsdére "kényszerített" magyar kkv.

Egy Magyarország méretű országnak általában nincsen jól működő, és/vagy a magyarnál nagyobb tőkepiaca, emelte ki egyik forrásunk. Az, hogy a magyar tőkepiac elérte a mostani fejlettségét, annak köszönhető, hogy a privatizációnak volt egy olyan időszaka, amelyben részben a tőzsdén keresztül adták magánkézbe a korábbi állami vállalatokat. A tőzsdék kis szerepe egyébként európai tendencia, az európai vállalatok továbbra is bankfinanszírozottak.

És hogy mi lehet a legrosszabb forgatókönyv a jegybank színrelépését követően? Forrásaink szerint talán az, ha a jegybanki szakemberek a technikai, működtetési kérdésekben eszközölnek változtatásokat anélkül, hogy a tőzsde működéséhez értők véleményét is figyelembe vennék.

Kicsit kukkantsunk be ezután egy összefoglalóval, hogy miről döntöttek 15.-én a házban az év utolsó munkanapján a képviselők:

Korrupció, lakásáfa, Quaestor - zárul a parlamenti év

Közel harminc törvényről szavaztak ma a képviselők. A lakásáfa-csökkentés és a Quaestor-kártalanítás a nap két legfontosabb törvénye, de hozzányúltak a trafikok és a földek ügyeihez is. Az egyházügyi törvényhez nem lett meg a kétharmad. Az év zárásaként Orbán Viktort kérdezik a korrupcióról - a miniszterelnök Simicska Lajosról és arról is beszélt, milyen hangos, ha az ember háza mellett egy stadion áll.

Jókora szavazássorozattal zárták a képviselők a parlamenti évet, közel harminc törvényről döntöttek ma.

Csökken a lakásáfa

Az jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok áfáját a 2016-2019 közötti négy évre a délelőtt ennek a javaslatnak a vitájával ment el. A csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év. A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.

A lakásépítés áfájának csökkentésével egyszerre kimondták, hogy a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra. A fővárosi önkormányzat jövőre és az azt követő évben is 1,5 százalékponttal növelheti részesedését a kerületi önkormányzatokkal osztottan megillető bevételekből. A főváros ezzel 2017-re az osztott bevételek 54 százalékával rendelkezhet majd, amelyből a jelenlegi 4 százalék helyett annyit fordít közösségi közlekedésre, amennyit szükségesnek lát.

A módosítások kitérnek a filmszakmára is. Kialakítanak egy, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő statisztikai rendszert ki, amelyben a moziüzemeltetőknek kötelező lesz az adatszolgáltatás.

A parlament a fentieken kívül a bíróságokkal történő kötelező elektronikus kapcsolattartás bevezetésével összefüggésben kijelölt egy 2016 júliusáig tartó próbaidőszakot, amelyben begyakorolhatóvá válnak a későbbi kötelező szabályok.

Kész az új kártalanítási törvény

Megszavazták az új törvényt a Quaestor-károsultak helyzetének rendezéséről, miután az Alkotmánybíróság a tavasszal elfogadott törvény több pontját visszadobta. A törvény a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá. Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató. A parlament a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket. A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A befektetők kártalanításon felüli követelései átszállnak az alapra, amelynek felszámolási eljárásban vagy akár peres eljárásban kell behajtania a követeléseket.

Ahol nem lett meg a kétharmad

Több kétharmados többséget igénylő sem tudott elfogadni az Országgyűlés. A Ház nem fogadta el az egyházi törvény átírását, a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó módosítást, és nem kapott elég voksot a kistelepülések polgármestereinek illetményemelése sem.

Nemzeti dohányboltokban lehet elektronikus cigarettát vásárolni

A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés az elektromos cigarettákra; ezeket a termékeket a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni. Ugyanebben a törvényben rögzítették: készenlétre és ügyeletre valamennyi közforgalmú gyógyszertár és közvetlen lakossági gyógyszerellátást is biztosító intézeti gyógyszertár kötelezhető. Megteremtették az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér informatikai háttérét is.

Maradhatnak külföldön a katonák

Két nemzetközi magyar katonai szerepvállalás beszámolóját fogadták el: a képviselők jóváhagyták az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójában, valamint az ENSZ Közép-afrikai Köztársaságbeli missziójában történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolókat.
    
        
A parlament Horvátország uniós csatlakozását figyelembe véve egyhangúlag hozzájárult az uniós tagállamok és a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás kiegészítéséhez.
   
Kiterjesztették az elektronikus ügyintézés szabályait

Az Országgyűlés számos új területre kiterjesztette az elektronikus állami ügyintézést. A változtatások egy része a tavasszal elfogadott e-kártyához kapcsolódik, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi. A képviselők egyebek mellett kiszélesítették az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek felügyeleti szervének, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit. A törvénymódosítás emellett pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabálya az elektronikusan hiteles iratok hiteles papír alapú átalakításának.
 

fotó: MTI

Újra hozzányúlnak a közbeszerzésekhez
    
Több jogszabályt is módosítottak a novemberben hatályba lépett új közbeszerzési törvénnyel összefüggésben. Változik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásokhoz történő hozzáférése, továbbá például a kis- és közepes vállalkozásokról, a vagyonvédelemről, a minősített adat védelméről és a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok.

Át lehet írni a földbérleti szerződéseket

Újabb törvénymódosítást fogadtak el, hogy felülvizsgálhatók legyenek a földhaszonbérleti szerződések, köztük a korábban kötöttek is. A föld tulajdonosa a hosszú távú haszonbérleti szerződés megkötése után öt évvel, majd később rendszeresen felülvizsgálhatja a bérleti díjat. A jogszabály a haszonbérleti díj emelését és csökkentését is lehetővé teszi.

Frissíthető a választójoggal nem rendelkezők adatbázisa

Lehetővé tették a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának javítását. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból építkezik. A Ház most ezen nyilvántartások közötti kommunikációt tette hatékonyabbá, továbbá lehetővé tette, hogy a gondnokoltak nyilvántartását vezető Országos Bírósági Hivatal (OBH) lekérdezhessen személyiadat- és lakcímnyilvántartásokat.

Vagyonkezelői jogot kaptak a nemzetiségi önkormányzatok
   
A nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelői közé emelte a parlament. A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eddigi törvényi előírások hátrányosan érintették ezeket a közfeladatot ellátó szervezeteket. Noha a korábban vagyonkezelésbe adott ingatlanok esetében nem csorbult a nemzetiségi önkormányzatok joga, új vagyonkezelési szerződést vagy a meglévő módosítását már nem tehették volna meg.
   
Közjogi jogi személyek határozatai
    
Elfogadták az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítását. Így egyes közjogi jogi személyek, például kamarák, sportegyesületek határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. A törvény szerint ezentúl a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Vagyis a jogi személy tagját csak akkor illeti meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti.

Módosultak a közlekedéssel összefüggő törvények
   
A továbbiakban máshogy számítják a szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidőt: annak kezdete a hivatalos postai értesítés kézbesítésének napjától indul. A jogszabály megteremtette a közúti járművek műszaki megfelelőségét vizsgáló piacfelügyeleti rendszer alapvető szabályait. Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára korábban a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a quadok, továbbá a hozzájuk forgalmazott alkatrészek hamisításának visszaszorításával indokolta a lépést. A közúti árufuvarozás szabályainak betartását a továbbiakban több hatóság lesz jogosult ellenőrizni, a közút kezelője pedig a tömeg- és tengelysúly-ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozó közlekedési engedélyét is ellenőrizheti. Változás, hogy a személygépkocsik és a kistehergépkocsik időszakos hatósági vizsgálata az erre kijelölt vizsgálóállomások hatáskörébe fog tartozni, ezzel felszabadítva a kormányhivatalok által működtetett műszaki vizsgabázisok kapacitásait.
        
Bővült a családtámogatási rendszer

Jövőre megemelik a szünidei étkeztetésre fordított összegeket és kibővítik a gyed extrát, 2017-től pedig már mini-, családi- és munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. A bölcsődék mellett 2017. január 1-jétől mini-, családi- vagy munkahelyi bölcsődét is választhatnak a szülők. A Ház az önkormányzatok kötelező feladataként írta elő - 2016. január 1-jétől - a szünidei étkeztetést, az erre fordított forrást pedig megemelte, így a jövő évi költségvetésben 4,5 milliárd forintot irányoztak elő erre. Kibővítették a gyed extrát, így január elsejétől már nem a gyermek egyéves, hanem hat hónapos korától igénybe vehető a támogatás. Emellett a jövő évtől egyszerre lehet igényelni a csecsemőgondozási díjat és a gyedet, tehát ezentúl nem kell külön-külön benyújtani az erre vonatkozó igényt. A módosítás tartalmazza a pedagógus életpálya kiterjesztését a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbefogadási tanácsadókra. Ez a fejezet 2016. január elsejétől hatályos.
   

Elfogadták a szerencsejáték-törvény módosítását
   
Az új törvény egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok a közvetítéssel, illetve a bajnokság kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos módon vagyoni jogot képeznek. A 2016. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály a látványcsapatsportok támogatására igénybe vehető adókedvezményt új feltétellel egészíti ki: a kedvezményezett csak akkor kaphat adókedvezményt, ha támogatói szándéknyilatkozatot tesz.

Módosítások az építőipari lánctartozások felszámolására
   
Több ponton is módosította az Országgyűlés az építőipari lánctartozások felszámolására létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet (TSZSZ) tevékenységére vonatkozó szabályozást.

Változás, hogy megfelelő igazságügyi szakértő hiányában az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező emberek is a TSZSZ tagjai lehetnek. A kevésbé vitatható és kisebb ügyértékű eljárások esetében lehetőség lesz három helyett két szakértőből álló tanács kijelölésére is és meghatározott konkrét esetekben mellőzhető lesz a helyszíni szemle. A szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett helyszíni műszeres vizsgálatra is, a szakértői tevékenység és annak díjazása pedig áfa-köteles lesz.
   
Csökken a bankadó
    
A bankadó alapja jövőre az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege, az adó felső kulcsa pedig további 7 bázisponttal csökken, így az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalék lesz. Az alsó kulcs változatlan marad, 50 milliárd forintig 0,15 százalék.
        
Módosult a hulladéktörvény
    
Az önkormányzati és az állami hatáskörök elkülönítése érdekében módosította a parlament a hulladéktörvényt. E szerint az önkormányzatok továbbra is rendelkeznek az önkormányzati törvényben rögzített hatáskörökkel, kiválaszthatják vagy működtethetik a közszolgáltatót. Az állam feladataként rögzítették a hulladékgazdálkodás országos céljainak meghatározását, a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, az önkormányzatok közötti és a regionális koordináció ellátását, az infrastrukturális erőforrások optimális elosztását, a vagyonkezelést, a közszolgáltatási díj beszedését, a szolgáltatási díj kifizetését a közszolgáltatóknak, továbbá a kintlévőségek kezelését.
       
Zajvédelmi és meteorológiai módosításokat fogadtak el
    
Az önkormányzati zajvédelmi feladatok eddig több törvényben jelentek meg, ezeket emelték be a környezetvédelmi törvénybe, s egyértelművé tették azt is, hogy a Margitszigetre vonatkozóan a fővárosi önkormányzat alkothat helyi zajvédelmi rendeletet. A meteorológiai tevékenységre eddig nem volt konkrét jogi szabályozás, így a módosult jogszabályban nevesítették az ezzel összefüggő feladatokat és lehetőséget adtak a kormánynak a rendeletalkotásra. Változás az is, hogy a továbbiakban csak akkor szükséges az egészségügyért felelős miniszter egyetértése a környezetvédelmi tárgyú miniszteri rendeletekhez, ha az a tárcavezető feladatkörét ténylegesen érinti.

Nemzeti akkreditálás
    
Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti akkreditálásról szóló törvénymódosítását, amely a jövő év január 1-jén hatályba lépő akkreditálási rendszert módosítja. A hatályba lépést megelőző módosítást az európai előírásoknak való megfeleléssel indokolták. Az indoklás szerint akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékeléskor a minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt, majd szakvéleményt fogalmaz meg a hatóságnak az akkreditált státusra. A döntéshozatalkor az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által összeállított iratanyagot.

Pénzügyi közvetítőrendszer
   
A képviselők elfogadták a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosítását. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény módosításával új szolgáltatási formaként határozták meg az ütemezett pénzkivonást, vagyis ha a pénztár a tag részére rendszeres kifizetést teljesít, amelynek időtartama előre nem meghatározott. A törvényalkotási bizottság javaslatára rögzítették: az egészség- és önsegélyező pénztár vagy egyesüléssel jön létre, vagy alapszabály-módosítással az egészség- vagy önsegélyező pénztár felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.