A 80 éves Törőcsik Mari máig megállíthatatlanul aktív, szakmai és állami elismeréseinek számát se tudni, színpadon és filmen is egy ország kedvence.
Könnyből és nevetésből is jutott a 80 éves Törőcsik Mari köszöntésére
Könnyes, nevetős, érzelgős és elgondolkodtató délelőtt a hevesi végeken, nem messze a Tiszától és egy nagy művész kedvenc gesztenyefájától. Két nappal nyolcvanadik születésnapja előtt szülőfalujában, a Heves megyei Pélyen köszöntötték a nemzet színészét, a kétszeres Kossuth-díjas Törőcsik Marit. Egy falu, amely egyetlen dologról, leghíresebb szülöttjéről, Ibsen Solvejgjéről, Vörösmarty Tündéjéről, Tolsztoj Natasájáról, azaz Törőcsik Mariról lett nevezetes.
A kiállítás Pélyen található
Törőcsik Mari ma 80 éves: Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni
Minden díjjal azt érezte, nem csak a játékát, őt is szeretik
Szeretet nélkül semmi nincsen. Nyilván van olyan, hogy valaki jó a szakmájában, és még díjazzák is, de közben azt gondolják, „a fene vigye el, nem szeretjük, de azért jó”. Én viszont mindig abban a hitben ringatom magam, amikor díjat kapok, hogy ez természetesen annak is szól, amit csinálok, de annak is, hogy szeretnek.
Mások segítése mindig szívügye
Törőcsik Mari a Fogadj Örökbe egy Macit nevű civil szervezet alapítója. Mindig is szívén viselte a hátrányos sorsúak jövőjét, éppen ezért a Vörösmarty mozi tervezett újra megnyitásának sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy 8-10 fogyatékkal élőt is foglalkoztatnak majd.
„Ma az a divat, hogy mindenki magával foglalkozik. Tönkretettük a Földet, de remélem, még épp idejében rájövünk, hogy egymáson segíteni is jó.”
Gyermekeit is erre tanította
Törőcsik Marinak egy ázsiai származású nevelt fia is van, Son, aki éppen egyidős Terézzel, a színésznő lányával. Annak idején egy kisfiút fogadott örökbe, akit a vietnami háború után egy amerikai börtöncellában találtak meg, majd Törőcsik Marihoz és Maár Gyulához került. A ma ismét Ázsiában élő férfi az itthoni idegengyűlölet miatt döntött úgy, hogy visszautazik szülőföldjére, de ezeket a tanokat magával vitte, ahogy Teréz is ugyanezt hallhatta.
„Csak akkor fognak szeretni, ha én magam szeretni tudok. Érted? A lényeg, hogy te tudjál szeretni! Tudni kell szeretni, mert visszakapja érte az ember a jutalmát.”
Három férj és egy mindent elsöprő szerelem
Törőcsik Marinak papíron három férje volt. Az első csupán adminisztratív funkciójú volt, később hozzáment Bodrogi Gyulához, majd jött a mindent elsöprő nagy szerelem, Maár Gyulával, akit mindig is társának tekintett, akin soha nem tudott átlépni.
„Tudnom kell, hogy a társam olyan erő mellettem, akihez bármikor fordulhatok, akitől bármikor, bármire választ kapok, és akit nem lehet csak úgy átugrani, mert ha igen, akkor el fogok menni tőle. Maár volt az az ember, akin nem tudtam átlépni. Mindenki máson igen, de rajta nem.”
Mások fájdalmát is magáénak érzi
„Az ember igyekszik túltenni magát az őt körülvevő haláleseteken. De én a napokban már nyolcvanéves leszek, és egy idő után fájni kezd mások fájdalma.”
Mindig vidéki lány volt
Törőcsik Mari a szíve mélyén mindig vidéki lánynak vallotta magát, hiszen Pélyen, egy Heves megyei kis faluban született, és ott is nőtt fel. Éppen ezért a fővárostól távol, Velemben is volt egy közös birtokuk Maár Gyulával, ahova időnként ellátogattak.
„Nagyon szeretek a vidéki otthonomban lenni, de ott még kegyetlenebbül hiányzik ő, akinek nem akarom kimondani a nevét, mert túl fájdalmas.”
Szókimondó és mindig humoros
„A múltkoriban megnéztem magamat egy nemrég készült filmben. Hát úgy nézek ki, benne, mint az öreganyám. Csupa ránc az arcom, hajlott a hátam, egyedül… igen, a lábam még most is elfogadható, de hát hogy néznék ki ott, a sok üde, fiatal színésznő meg mindenféle csillogó sztár után…?”
Életem egyik legnagyobb sikere volt, hogy meghaltam.
Néhány évvel ezelőtti súlyos betegségből való felgyógyulását Törőcsik Mari csodaként éli meg. Hiszen visszajött a kómából, és azóta színpadon is állt, és filmet is forgatott.
„Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni. Minden áldott nap, amikor felkelek, arra gondolok, hogy mennyire csodálatos dolog az a rengeteg szeretet, amely engem körülvesz. Ezért vagyok itt most köztetek, és ezért tudtam visszajönni onnan, ahonnan mások már nem. Kómába estem, de hat nap után felébredtem. Kinyitottam a szemem, erre az egyik orvos a fülembe üvölti. Ön a Kútvölgyi kórház intenzív osztályán fekszik! Tessék bólintani, ha tetszik tudni, hogy hol van! Bólintottam. Erre átmennek a másik fülemhez, és megismétlik szó szerint ugyanezt. Megint bólintottam. Tudjátok, mire gondoltam közben? Hogy ezek itt körülöttem szó szerint megbolondultak. Hülye egy világban élünk, nem?” – mondta szombat délután a Pélyen rendezett születésnapi köszöntőjén.
Színház az egész világ, csak kissé fárasztó
„Én nem tudok már megnézni semmilyen más színházi előadást, mert elfáradtam. Örülök, ha a magamét végig tudom játszani.”
„Nézzetek rám, élek és virulok”
Törőcsik Mari bár az elmúlt időszakban volt, hogy gyengélkedett, a napokban közleményben tudatta, köszöni szépen, jól van, és semmi ok az aggodalomra. A Pélyen a születésnapja alkalmából rendezett kiállításon és istentiszteleten az origo.hu írása szerint elmondta, nem szabad megölelni és ő sem ölelhet senkit, nehogy beigazolódjanak a rémhírek, mi szerint rosszul van. Mint mondja, nincs baja, csupán hamar elfárad.
„A legszívesebben mindenkihez odamennék, és megölelnélek benneteket, de nem szabad. Én nem ölelhetek, és engem nem szabad megölelni. Ti tudjátok a legjobban, ha elkapok egy vírust, abba bele is halhatok. Az lenne ám az igazolás azoknak, akik az utóbbi időszakban szinte csak azt írták rólam, hogy haldoklom. Hát haldoklom én? Nézzetek rám, élek és virulok.”
http://www.nlcafe.hu/sztarok/20151123/torocsik-mari-szuletesnap-szeretet-halal-idezet/
