A Duna, ahogy a legtöbben még sohasem láthatták
Gyorsított felvételen száguldhat végig a Fekete-tengerig, visszafelé pedig átélhet egy zsilipelést is.
A 2860 kilométer hosszú Duna Európa második leghosszabb és legbővízűbb folyója a Volga után. A középső szakaszán a sebessége lecsökken, a meder kiszélesedik, a budapesti Lánchídnál például körülbelül 350 méterre. Magyarországon a legtöbben ilyennek ismerik a folyót.
A Duna teljes útvonala Forrás: Wikipedia
Délebbre haladva azonban igen változatos képet mutat a Duna. A síkságokon kiszélesedik, Belgrád alatt az 1 kilométeres szélességet is megközelíti, de vannak völgyszakaszok, ahol elkeskenyedik, a Kazán-szorosban például csupán 151 méter széles. A torkolatánál aztán szinte állóvízzé alakul, ahogy hordalékát lerakja, és a Fekete-tengerbe ömlik.
Telefon a kormányállásban
Nagy Tibor, aki egy folyami kabinos személyhajón dolgozik a tiszti beosztásban, áprilisban hajózott el a tengerig, majd vissza Budapestre. Útjáról egy videót is készített, amelyet a kormányállásból vett fel. Az ötlet a telefonom time lapse funkciójából támadt, ilyet még úgy se csinált senki" – mondta az Origónak az előzményekről Nagy Tibor. Az iPhone 6-os készülékkel, amelyet folyamatosan töltőn kellet tartani, több órát vett fel, és így vágta össze a filmet ugyancsak a telefonon.
A videó a Kárpátok déli vonulatánál kezdődik 1032 folyamkilométernél (ez az adott pontnak a folyó torkolatától mért távolságát jelző szám). Itt a leglátványosabb rész, ahol meg is áll egy pillanatra a videó, a híres Kazán-szoros. Itt duzzaszt vissza a Vaskapu I. vízerőmű a legmagasabban, 35 métert. A vízmélység a duzzasztással együtt a szorosban akár 70-75 méter is lehet (Budapesten ez 5-6 méter).
A tengeren nem lehet megfordulni
A következő vágásnál már a St. George ágban halad a hajó körülbelül 40 kilométert (a Duna három ágban torkolódik a Fekete tengerbe, amiből a Chilia Ukrajnában van, a Sulina és a St. George pedig Romániában). „Látható, hogy időnként egyenes csatornarészeken hajózunk át" – mesélte a film készítője. Ezek mesterséges csatornák, amelyekkel a Duna kanyargását rövidítették le az eredeti 72 km-ről 40 km-re. „A hajóval nem megyünk ki a tengerre megfordulni, mert a hullámzást egy folyami hajó nem bírja. Látható továbbá, ahogyan a matróz kolléga kidobja a dobót (fehér kötél narancssárga golyóval a végén): ezzel a kötéllel húzzák ki a matrózok a drótkötelet, amellyel a hajót kikötjük" – magyarázta a látottakat.
A Vaskapu I.-nél egy zsilipelési folyamatot is átélhet a néző, amely a videón látható 10 másodperccel szemben valójában 2 óra. A Dunán ez az egyetlen zsilip, amelyik kétlépcsős. Az emelési magasság vízállástól függően körülbelül 30 méter. A naplemente után az 1648 folyamkilométernél lévő Budapestet láthatjuk éjszakai kivilágításban. „Az utasainknak is ez az út csúcspontja" – mondta a látványról Nagy Tibor.
http://www.origo.hu/utazas/hirek/20150514-a-duna-ahogy-a-legtobben-meg-sohasem-lathattak.html
