Orbán csatát vesztett a buli ellen
Megnyerte a rezsiháborút, a Brüsszel ellen vívott csatákat, bezsebelte a kétharmadot, de a Fidesz házifesztiválján a magyar kormányfő csúnyán alulmaradt. A fiatalok nem miatta szeretik a Bálványosi Szabadegyetemet.
Videó: http://index.hu/video/2015/07/25/orban_ezt_a_csatat_elvesztett/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201507
"Kevés benne a hegedű és a gitár, jobban szeretem a többi koncertet "— mondta egy fesztiválozó az Index tusványosi körkérdésére, miszerint meghallgatták-e Orbán Viktor beszédét. A többség ott se volt, és aki mégis, nem nagyon figyelt oda a miniszterelnök gondolataira.
Orbánék szerint a Nagy-Magyarország csak "történelmi jelkép"
Miután Románia kifogásolta Orbán Viktor nagy-magyarországos kitűzőket ábrázoló facebookos fényképét, a miniszterelnöki Sajtóiroda közölte, szerintük ezek csak történelmi, és nem revizionista jelképek.
Történelmi jelképek szerepelnek a kormányfő közösségi oldalára feltöltött fotókon – válaszolta az MTI megkeresésére hétfőn Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, miután a román külügyminisztérium vasárnap kifogásolta Orbán Viktor Tusnádfürdőről a Facebookra feltöltött fotóit, amelyek Bukarest szerint revizionista jelképeket tartalmaztak.
Orbán Viktor több fotót is megosztott az idei Tusványos fesztiválról, az egyik képen egy jelvényárus portékája volt látható, köztük Nagy-Magyarország térképet, székely zászlót, árpádsávos zászlót ábrázoló kitűzőkkel.
A román külügyminisztérium Facebook-bejegyzésben kifogásolta a fényképet és közölték, a "revizionista jelképek népszerűsítése" a bukaresti diplomácia szerint ellentétes az 1996-os magyar-román alapszerződés és a 2002-ben megkötött 21. századi stratégiai partnerség szellemével, és "semmiképp sem járulnak hozzá" annak a bizalmi légkörnek a helyreállításához, amelyet a magyar miniszterelnök szombaton beszédében javasolt.
Előtte Orbán a kislányával közös fotót tett közzé, amelyhez azt írta, "Erdélyben, otthon".
http://hvg.hu/itthon/20150727_Orbanek_szerint_a_NagyMagyarorszag_csak
Tusványosi videója alapján Orbán végigbulizta a fesztivált
Két percben foglalta össze a Tusványoson történteket Orbán Viktor a Facebook-oldalára tett videóban - a beszédének egy részlete mellett csupa buliképet láthatunk, eszerint a miniszterelnök végigbulizhatta a fesztivált.
Hétfőn osztott meg Orbán Viktor egy közel kétperces videót a Facebook-oldalán, amely az idei tusványosi fesztiválon történteket foglalja össze.
A videó első fele egyértelműen a bulira megy rá, zenei aláfestés mellett ízelítőt kapunk a koncertekből és a fesztivál közönségéből is. Újra láthatjuk Orbánt, ahogy a legkisebbik lánya az ölében ül, majd azt is, ahogy Flóra fényképeket készít egy várromból.
A bevágott képeken néptáncosok és félmeztelenül, ordítva bulizó fiatalok is feltűnnek.
Ezután a fesztivál résztvevői közül láthatunk székely és magyar zászlót tartó idős urat és különböző pólók hátulját, köztük az Erdélyi Magyar Néppárt logóját viselőt, a Ferencváros, a Fidelitas, vagy egy bizonyos Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért nevű egyesület pólójában is feszít valaki a videón. Egy pillanatra pedig felbukkan egy trianonos "Nem! Nem! Soha!" feliratú póló, ami különösen azért érdekes, mert a román külügyminisztérium már korábban is kifogásolta Orbán egyik fotóját, amelyen nagy-magyarországos kitűző volt látható. A Miniszterelnöki Sajtóiroda azt közölte, ez csak egy "történelmi jelkép".
A videó második felében Orbánnak a tusványoson elmondott beszédéből következik egy egyperces részlet, amelyben az európai nemzetek eltűnéséről beszél, és leszögezi, "meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot".
http://hvg.hu/itthon/20150727_Tusvanyosi_videoja_alapjan_Orban_vegigbul
És akkor nézzünk picit vissza:
Orbán újabb évértékelőjével ismét Pinokkió-díjat nyert!
Orbán Viktor a hétvégén tartotta meg az elmúlt négy és fél évet értékelő beszédét. Már a beszéd apropója is érdekes, hiszen év elején már tartott egy évértékelőt a miniszterelnök, - találóan - kormányzásuk szimbólumának is kikiáltott Várkert Bazárban, most azonban egy civil szervezet a Fidesz pártalapítványának kérésére ismét magához ragadta a mikrofont a kormányfő.
Az Orbán-beszédek mostanra leginkább a tábor egyben tartását célzóak, pátoszt és bizalmat építőek, ámde cserében konkrétumoktól, számon kérhető ígéretektől közel sem hemzsegnek, főnixpillanatokban viszont annál gazdagabbak.
A mostaniban azonban Orbán belehúzott, és rögtön 15 nagy tettet tulajdonított saját magának és kormányának, amelyeket mi teljes tartalmukban közlünk és elemzünk. Lássuk tehát, miért érdemelte ki Orbán Viktor beszédével ismét a Pinokkió-díjat!
Íme az Orbán-kormányok 15 nagy tette:
1. Mikor volt olyan, hogy nulla közelében van az infláció?
Valóban, nem nagyon tapasztalhattunk ilyesmit az elmúlt évek magyar gazdaságában. Az inflációhoz kapcsolódó problémák közül inkább a hiperinflációt ismerjük a kilencvenes évek elejéről. Talán pont ezért nem is sejtik sokan, hogy az alacsony, nulla közeli infláció ugyanúgy hordoz magában veszélyeket. Tartóssága esetén az ilyen alacsony inflációs ráta a fogyasztások visszaesését, a gazdasági teljesítmény visszafogását hozza, és a költségvetésbe is jóval kevesebb bevétel folyik be, mint amennyi várható.
De gondoljunk csak bele, hogy a '60-as évek szocializmusa, ahol utoljára ennyire alacsony volt az infláció, milyen sikeres is volt. Hozzá kell tenni, hogy mivel a mostani túlzottan alacsony infláció egyszeri hatások - rezsicsökkentés, kedvezőbb mezőgazdasági árak, alacsonyabb üzemanyagköltségek - eredménye, ezért nem várható, hogy az tartósan fennmaradjon.
2. Mikor volt olyan, hogy a nyugdíjak értékét évről évre sikerült megőrizni, sőt még növelni is?
Erre egyszerű a válasz: Medgyessy és Gyurcsány kormányzása alatt, a svájci indexálás miatt a reálgazdaság növekedésével programozottan nőttek a nyugdíjak. A kormány kivezette ezt a rendszert, és csupán azért kaptak többet a nyugdíjasok, mert a pontatlan számítások miatt a kabinet mindig túlbecsülte az inflációt, papíron csak a reálérték megőrzése garantált. Az indexálást egyébként még Horn Gyula vezette be, Medgyessyék visszaadták, a gazdasági növekedés ütemének felével. Bajnai felfüggesztette a válság idejére.
3. Mikor volt olyan, hogy egyszerre csökkent alacsonyabb szintre a személyi jövedelemadó, a vállalkozások adója és a családok adóterhe?
2011-től fokozatosan vezették be az egykulcsos szja-t (egy ideig még volt félszuper bruttó), ha azonban figyelembe vesszük a jövedelmi bontást is, az alsó decilisekben sokan rosszul jártak az adójóváírás és más kedvezmények kivezetése miatt. A társasági adó 10 százalékos kulcsa csak 500 millió forintos bevételig érvényes, felette továbbra is 19 százalékos maradt (volt róla szó, hogy itt is leveszik, de ezt most eltolták). A családi adózás valóban csökkentette a családok adóterhét, de legjobban a 3 gyermekes családok jártak jól (most próbálják a 2 gyermekes családokat felhozni további kedvezményekkel), és itt is a magasabb jövedelemmel rendelkező családok jártak igazán jól.
Az előző kormányok adócsökkentési politikájáról azt lehet elmondani: nem nagyon volt. Medgyessyék a progresszív adóztatás mellett tették le voksukat, amikor az adójóváírást bevezették az alacsonyabb jövedelműeknél. Ezzel szemben az alsó szegmensben most inkább adónövelés volt, (munkáltatókkal fizettették ki, minimálbér-emelés, de ez meg a versenyképességre hatott negatívan) velük szemben a felső szegmens járt jól.
4. Mikor történt meg Magyarországon, vagy akár másutt Európába, hogy radikálisan csökkentek a rezsiköltségek?
Valóban csökkentek, ahogy Európában máshol is, az energiaárak csökkenése miatt. A németeknél 2014-ben a negyedik éve csökkentek az energiaárak, 2010-hez képest már 32 százalékkal alacsonyabb a rezsi.
Azt is látni kell, hogy a rezsicsökkentés, valamint az államosítás egyik első szektora a hulladékgazdálkodás volt. Mára ez a szektor az állam által átvett közszolgáltatás problémájának állatorvosi lova. Azóta ugyanis be is csődölt a fél hulladékgazdálkodási rendszer. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a rezsicsökkentésre hivatkozva a nonprofit közműszolgáltatók létrehozásának költsége, majd azok veszteségét ugyancsak az adófizetőkre terítik majd szét. A multik pedig két legyet ütnek egy csapásra, megszabadulnak a költséges lakossági üzletágtól, a nyereséges vállalati üzletágat pedig megtartják. Érdemes csak az Elmű-Émász részvényárfolyamát nézni, amely 10 százalékot ugrott, miután belebegtették, hogy eladják a lakossági üzletágat.
5. Mikor volt olyan, hogy az óvodáskorú magyar gyerekek 90 százaléka napi legalább háromszor jut ingyenes étkezéshez?
Itt a kormány csupán egy meglévő rendszert fejlesztett tovább. Több lépcsőben, Medgyessy kormányzása alatt, 2002-ben indult el az ingyenes gyermekétkeztetés. Minden évben egy-egy újabb korosztályt vontak be a programba. 2010-ben annyi történt, hogy nem állították le a programot.
6. Mikor volt olyan, hogy a multik és a bankok részt vettek volna a közteherviselésben?
A multik és a bankok mindig is fizettek társasági adót és áfát. Az már egy másik kérdés, hogy jó-e ágazati különadókkal terhelni őket, amit majd áthárítanak az ügyfelekre. Egyébként a bankadót valójában Gyurcsányék találták még ki 2006-ban, de a mostani bankadót 2010-ben vezették be, majd az ezt követő években jöttek újabb szektorális adók, például a telekomadó. Európában sok országban van bankadó, de összehasonlítva azokkal (bevétel vagy mérlegfőösszeg alapján) a magyar bankadó brutálisan magas.
7. Mikor fordult elő az, hogy az állam igazságot szolgáltatott a megkárosult ügyfeleknek a bankokkal szemben?
Itt nyilván a devizahitelesekről van szó. A helyzet az, hogy amíg stabil volt a forint árfolyama, addig fel sem merült ez a kérdés. Azután pedig egyszerűen stabilizálni is lehetett volna a forintárfolyamot, erre 5 évet kellett várni. A forintosítás öt év után végre egy elfogadható megoldás, de komolyan szükség volt a végtörlesztésre a gazdagoknak? Hozzá kell tenni, hogy a kormány csak akkor lépett a ügyben, miután mind az Unió Bírósága, mind pedig a Kúria igazat adott a deviza-károsultaknak.
8. Mikor volt korábban a miénk az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Európában?
Kevésbé közkedvelt kiegészítő információ: bármelyik ország gazdasága nőhet gyorsan, a kérdés mindig az, honnan nő, mekkora a bázis. Nálunk bizony van honnét fejlődni. Kazahsztán gazdasága is extrém módon növekszik, 2009-ben leelőzte hazánkat is. Ténykérdés azonban, hogy csak most értük utol válság előtti önmagunkat, hiszen amíg a nyugat-európai országok 2010-2013 körül kilábaltak a válságból, nálunk 2011-ben még jócskán recesszió volt. Ráadásul a magyar GDP-adatokat alaposan megdobta az utóbbi évek felpörgetett uniós pénzszivattyúja.
9. Az sem fordult elő 23 év óta, hogy annyi embernek legyen munkája, mint most.
Soha ennyi magyar nem dolgozott: közmunkásként vagy külföldön tényleg nem. Köztudott, hogy a külföldön dolgozó magyarokat is beleszámítják a foglalkoztatásba, akiknek csak a hazautalásuk tavaly 550 milliárd forint volt. Ez már a GDP szintjén is jól látható összeg. A piaci foglalkoztatás aztán 2014-re kezdett beérni, miközben a válság Németországban 2011-re véget ért.
10. Mikor volt olyan alaptörvényünk, amely magába foglalja nemzeti értékeinket, kiáll a keresztény hagyományaink mellett, védelmébe veszi a házasságot, a családot, a nemzeti összetartozást.
Ez mind így igaz, ám az egypárti, gránitszilárdságú Alaptörvény mindemellett felszámolja a szociális biztonságot, az egyetemek autonómiáját, nem véneknek való vidékké tette Magyarországot, kriminalizálta a hajléktalanságot. Ezen kívül bebetonozta a kormánypárt tisztségviselőit, a család fogalma pedig a legkatolikusabb országoknál (pl. Írország) is szűkebb.
11. Mikor és melyik országban fordult elő, hogy felére csökkentették a politikusok számát?
Valóban, felére csökkentették a választott képviselők számát. De soha nem látott méretűre nőtt a helyettes államtitkárok és egyéb állami vezetők szerepe, az állam jóval többet költ önmagára, mint 2010-ben. A különböző hivatalokat pedig kádertemetőként alkalmazva elhelyezték a kormánypárti politikusokat. Mindeközben nem csökkent a politikai réteg súlya, csupán jobban fizető állásokba tették őket. Azóta már azt is tudjuk, hogy a "Senkit nem hagyunk az út szélén" leginkább a fideszes potentátokra, politikusokra vonatkozott.
12. Az is először történt a rendszerváltozás óta, hogy 3500-al növeltük a rendőrség létszámát.
Tényleg igaz, Pintér növelte a rendőrök számát, miután leépítette a régi tapasztalt rendőröket. 2011-2012-ben a szolgálati nyugdíj megszüntetése és a bérek befagyasztása miatt ugyanis az állomány jó része ment, ahogy tudott. A fiatalokkal feltöltött állomány persze nem tudott olyan hatékonyan működni, ezért is szükség volt a létszámnövelésre.
13. Olyanra sem emlékszem, hogy Budapest buszparkját néhány év alatt gyakorlatilag teljes egészében lecserélték volna.
Ezek alapvetően lízingelt buszok. A BKK a BKV mellé magánüzemeltetőket vontak be, akik új, alacsony padlós, légkondicionált és környezetkímélő buszokat állítottak forgalomba. Ezek után kilométerdíjat kapnak az üzemeltetők, amelyet a Futár adataiból olvas ki a BKK. Az üzemeltetők egyfajta bonus-malus rendszerben működnek, teljesítményükhöz mérten kapják a kifizetéseket, ezért érdekeltek a jó szolgáltatás fenntartásában. A modell keretében 300 új és 200 használt alacsony padlós busz állt forgalomba 2010 óta, 2015-ig pedig további 200 új busz érkezik Budapestre. Orbán érdekes módon elismerően nyilatkozik a Vitézy Dávid vezetésével kidolgozott rendszerről alig pár hónappal azután, hogy főpolgármestere leváltatta posztjáról. A kormány mindenütt harcol a ppp-projektek ellen, (egyetemek, autópályák, uszodák) érdekesmód azonban itt is ez van, és erre mégis büszke.
14. Mikor volt olyan, hogy határozottan és büszkén kiálltunk az országért a nemzetközi küzdőtéren?
Magyarország érdekérvényesítő képessége a béka segge alatt van. Kiszorultunk a belső játékokból, a kemény szólamokon túl semmilyen érdemi ellenállást nem tanúsítunk. Juncker volt az egyetlen, akivel szembeszálltunk, az eredmény ismert, Orbán húzta a rövidebbet. A német igényeket kielégítettük, az uniós pénzekért folytatott küzdelemben lemaradtunk a lengyelek és a déliek mögött, hiszen a fejlesztéspolitikára kevesebbet kaptunk, mint a szocialista kormány idején.
Való igaz, hogy soha ennyi pénzt nem kaptunk, de csak azér, mert most értük utol magunkat az agrártámogatási pénzekben. Nem azon az ágon kapunk többet, ahol alkudozással kicsikarhattunk volna, hanem ott, ahol megígérték nekünk, amikor beléptünk. Az előző ciklusban a fejlesztéspolitikára 8800 milliárd forintot kaptunk, mára ehelyett 6000 milliárddal gazdálkodhatunk. Majdnem egyharmaddal kevesebbet kapunk.
15. Olyan sem volt még, hogy Magyarország inkább a saját útján járjon, újszerű megoldásokat merjen kipróbálni.
Inkább az újszerű megoldások mértékének helyes arányáról lehetne vitázni. Szó se róla, bevezettek bennünket unortodoxiába, a kérdés csak az, mikorra jöttünk ki ezzel a válságból, mennyire voltunk sikeresek regionálisan? A válaszért érdemes kissé átfutni a lenti grafikont, mondjuk a 2009-es indulópontról. 
http://tenytar.blog.hu/2015/06/01/orban_ujabb_evertekelojevel_ismet_pinokkio-dijat_nyert
