Kolbászevő muzulmán menekülőkkel riogatnak
Afgán menekültek a szabadkai szeméttelep melletti régi, elhagyott téglagyárban FOTÓ: MTI/MOLNÁR EDVÁRD
Átcsoportosították a vasfüggöny építésére szánt 6,57 milliárd forintot és az is véglegessé vált, hogy nem katonák, rendőrök, hanem rabok építik a kerítést a magyar-szerb határon. Eközben a Csongrád megyei Morahalmon arra biztatták a gazdákat, kérjenek kártérítést az illegális bevándorlók által okozott mezőgazdasági károk enyhítésére. A földművelésügyi államtitkár a településen azzal riogatott, hogy a migránsok szendvicseiben növény- és állatbetegséget terjesztő vírusok, baktériumok lehetnek. A kormány egyébként 600 millió forintnyi közpénzből újabb kampányt indít saját fényezésére.
Orbán Viktor ugyan néhány hete kijelentette, nem fejleszteni, hanem bezárni kell a menekülttáborokat, a Délmagyar.hu információi szerint a Csongrád megyei Nagyfán állandó befogadóállomást alakítanak ki. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a lappal annyit közölt, a kérdésben még nem született döntés, ám az értesülést nem cáfolták. A 2013-ban megnyitott, majd néhány hónap múlva bezárt, de idén januártól ismét üzemelő táborban jelenleg néhány napot tartózkodnak a migránsok, innen kerülnek az állandó befogadóállomásokra: Debrecenbe, Bicskére vagy Vámosszabadiba. A tervek szerint viszont ezután a menedékkérők Nagyfán várhatják meg a hivatalosan legfeljebb 90 napig tartó eljárás végét.
Ahogy a kormány ígérte, át is csoportosították a vasfüggöny építésére szánt 6,57 milliárd forintot. A Magyar Közlönyben megjelent határozatból kiderül, hogy a magyar-szerb határra tervezett kerítésre szánt összeget a rendkívüli tartalékból fedezi az állam. Miután ezt a pénzt a büntetés-végrehajtási szervezetnél felmerülő költségek finanszírozására csoportosítják át, így véglegessé vált, hogy a 175 kilométer hosszú, négy méter magas határzárat - a korábbi közléssel ellentétben nem katonák, rendőrök, hanem - rabok építik. Az összeggel 2016 március 31-ig kell elszámolnia a belügyminiszternek.
"Még nincs veszély, de lehet, ezért fontos a határzár mielőbbi felépítése". Ezzel Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára érvelt egy mórahalmi fórumon. Nagy szerint beláthatatlan károkat okozhatnak a növény- és állatbetegséget terjesztő vírusok, baktériumok, amelyeket a migránsok hurcolnak be Magyarországra a szendvicseikben. A vasfüggöny azonban ezt megakadályozza. Az államtitkár először azt mondta, kolbászban hurcolják be a migránsok a sertéspestist, ám vélhetően rájött, hogy az illegális bevándorlók többsége a vallása miatt nem is eszik disznóhúst, így hát zöldségekkel és gyümölcsökkel példálózott tovább. Az érintett települések vezetői azt kérték a kormánytól, enyhítsék a határsértők által okozott mezőgazdasági károkat, a gazdákat pedig arra biztatták, jelentsék a bajokat.
Miközben a kormány és a Fidesz riogat, a civilek segítik a menekülteket. Szűcs Balázs, a PM önkormányzati képviselője, református lelkész Facebook-oldalán adta hírül, hogy hogy megérkezett a Keleti pályaudvarhoz az a két bérelt vécé, amit képviselői tiszteletdíjából és az idei esketési adományokból fizetett. A képviselő-lelkész a közösségi oldalon köszönetet mondott minden önkéntesnek, aki segít a menekülteken.
Niedermüller Péter EP képviselő, a DK alelnöke az Európai Bizottsághoz fordul, mert felháborítónak tartja, hogy hogy a rendőri vezetők a migránsok feljelentésére utasítják beosztottaikat. A hvg.hu írta meg, a rendőrök útmutató alapján intézkednek a migránsokkal szemben méghozzá úgy, hogy annak kitoloncolás legyen a vége. Az ellenzéki politikus szerint ez nemcsak embertelen, hanem az ország nemzetközi kötelezettségeit is sérti. "Pofátlanság, hogy az Orbán kormány tartja a markát a menekültek ellátását szolgáló jelentős uniós támogatásokért, és közben nyíltan semmibe veszi a méltányos elbánásra vonatkozó európai szabályokat. Mivel feltételezhető, hogy a rendőrség eljárása ellentétes az uniós joggal, sürgős kérdéssel fordultam a Bizottsághoz az ügyben" - fogalmazott Niedermüller.
A liberális EP képviselők a magyar-szerb határon építendő kerítés és a Magyarországon elfogadott új menedékjogi szabályok miatt írásbeli kérdéssel fordultak a Bizottsághoz. Sophie In 't Veld holland politikus szerint ez újabb "sajnálatos és idegenellenes intézkedés" a magyar kormány részéről, amely szembemegy az unió értékeivel és politikájával. "Világos választ akarok a Bizottságtól. Megvárják, míg megépül a kerítés, vagy még az előtt beavatkoznak?" - fogalmazott a politikus, aki szerint a görög, spanyol és bolgár határon álló kerítések is azt bizonyítják, hogy az "Európa-erőd" nem megoldás. A svéd Cecilia Wikström, a liberális frakció migrációs kérdésekért felelős szóvivője szerint elfogadhatatlan, hogy miközben minden korábbinál többen menekülnek a világban, Magyarország "falakat emelve elszigetelje magát". Wikström arra figyelmeztetett, "Magyarországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, például a genfi egyezményt. Kötelességünk és nem választás kérdése, hogy szolidárisak legyünk, és jogilag korrekt eljárásban részesítsük a menedékkérőket".
Tavaly az Unió 28 tagországában, valamint Norvégiában és Svájcban összesen több mint 660 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ami az uniós szintű adatgyűjtés 2008-as megkezdése óta a legmagasabb szám. Ezt az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) közölte tegnap. A legfőbb fogadó országok listáját Németország vezette 200 ezer fölötti kérelemmel, utána következett Svédország, Olaszország és Franciaország egyaránt 50 ezer és 100 ezer közötti kérelemmel, majd pedig Magyarország 50 ezer alatti kérelemmel az EASO adatai szerint. A legnagyobb arányban - több mint 120 százalékkal - Olaszországban és Magyarországon növekedett a kérelmek száma 2014-ben 2013-hoz képest.
Tunézia falat emel líbiai határán, hogy megvédje magát a szélsőségesektől – jelentette be az észak-afrikai ország miniszterelnöke, alig két héttel a 38 halálos áldozatot követelő szúszai merénylet után. A terrorakcióban főleg európai turisták haltak meg, Szúsza ugyanis kedvelt üdülőhely. Habíb Eszid miniszterelnök az állami tévében beszélt kedd este a líbiai kerítésről, ami szerint azért kell, hogy megvédje Tunéziát a Kadhafi megbuktatása után káoszba süllyedő Líbiából beáramló szélsőségesek ellen. A határzár 168 kilométer hosszú és két méter magas lesz. A tengerparttól induló kerítés építését már megkezdték, és várhatóan év végéig be is fejezik. A kormány tájékoztatása szerint a tunéziai hadsereg építi fel a falat, amelynek mentén ellenőrző pontokat is fognak telepíteni.
http://nepszava.hu/cikk/1062899-kolbaszevo-muzulman-menekulokkel-riogatnak
Orbán állításait cáfolja a Helsinki Bizottság
Uniós jogi fórumokhoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság az illegális bevándorlás ellen elfogadott törvénymódosítás miatt, mert az szerintük kiüresíti a magyar menekültügyi rendszert. A szervezet úgy véli, hogy a kormány továbbra sem mond igazat a bevándorlás kérdésében, és abszurdnak tartják Lázár János kijelentését is, aki Szerbiát biztonságos országnak nevezte. Pontról pontra magyarázták el, szerintük miért nincs igaza Orbán Viktornak.
Íme Toroczkai három füllentése migráns ügyben
Szinte minden nap Facebookon tájékoztatja követőit Toroczkai László a határ menti migrációs helyzetről. A megosztó jobbikos képviselő három állításáról mára kiderült, egyszerű füllentés.
Több mint 15 ezer követője van a jobbikos Toroczkai László ásotthalmi polgármesternek, aki szinte minden nap tudósít az illegális határátlépőkről. A nem egyszer gyűlöletkeltő mondatai úgy tűnik, inkább szolgálják saját politikai érdekeit, mintsem a valóság bemutatását. Hogy miről füllentett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója? Három példán keresztül bemutatjuk.
1. Ma egy bevándorló család beköltözött egy tanya udvarára, és a két kisgyermekével otthon egyedül tartózkodó magyar családanya kérésére sem voltak hajlandóak onnan kifáradni, legalább a kerítésen túlra. A tanya tulajdonosa az ásotthalmi mezőőrséget riasztotta, és egy mezőőrünk kitessékelte a bevándorló családot a magyar család kertjéből. Előtte azonban felszedette velük a szemetüket, mert szokás szerint szerteszét dobálták a papírzacskóikat, üvegeiket, s maguktól nem szedték volna össze – írta július 5-én Toroczkai. Kiderült, a migránsokat nem is lehetett volna kerítésen kívülre tessékelni, mivel az nincs az út menti tanyán. Bejegyzésére viszont ezrek reagáltak, miszerint gusztustalan, hogy a menekültek „betörnek" a tanyára.
2. A zöldhatáron útleveleiket, irataikat megsemmisítve, törvénysértően az országunkba behatoló bevándorlók (ismét napi ezer fő) szokásukhoz híven tüzet raktak az erdőink közepén, aztán ott hagyták, az erdőtüzet pedig az ásotthalmi önkéntes tűzoltók és az erdészek akadályozták meg, köszönhetően a gyors reagálásuknak, ügyességüknek, munkájuknak és bátorságuknak. Ők és a közmunkások az éjszaka közepéig őrködtek, nehogy újra feltámadjon a tűz. A helyszínen megtalálták a migránsok eldobott ruháit. Örülnék, ha a bevándorláspártiak néha ránk, törvénytisztelő, dolgozó magyar állampolgárokra is gondolnának, akiknek rengeteg kárt és végeláthatatlanul sok munkát adnak a törvénytelenül, zöldhatáron át beszökő bevándorlók tízezrei. Vagy ezek a nagy jogvédők a magyargyűlöletüktől elvakulva, minket, itt élőket, magyarokat nem is látnak? – írta a polgármester június 24-én. Ehhez képest Szatmári Imre tűzoltó ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója azt mondta: a tűzvédelemre az erők rendelkezésre állnak, eddig nem volt indokolt annak fokozása. Migránsok által okozott tűzeset pedig még nem volt.
3. Ahogy azt előre jeleztük, megindult a brutális exodus, egyre többen jönnek, hogy még a kerítés előtt bejussanak az országunkba. Becslésem szerint az elmúlt napokban napi ezer fő lépett be itt a mi vidékünkön Magyarország területére. Tegnap csak a tűzoltóságnak köszönhető, hogy nem történt katasztrófa, mert a bevándorlók felgyújtották az erdőt. Az egy szem mezőőröm pedig éjjel megállított egy 20 bevándorlót szállító csempészbuszt, a magyar embercsempész az erdőbe futott, ahol két román (vendég)rendőr vette üldözőbe, de nem tudták elkapni. A mezőőröm, oldalán egy gázpisztollyal, órákon át egyedül őrizte a megvadult bevándorlókat, mire megérkezett a rendőri erősítés. Miután Szegedre szállították a migránsokat, az ügyész az ásotthalmi mezőőrt kezdte támadni, hogy miért foglalkozik ő a bevándorlókkal, van-e ehhez egyáltalán joga. Vérlázító… – jegyezte meg június 22-én Toroczkai. Az ügyészség megkeresésünkre elmondta, az ügyész havi rendszerességgel törvényességi vizsgálatokat végez az elhelyezés, a bánásmód és a fogvatartás körülményei tekintetében. Így vizsgálja pl. az orvosi ellátást, élelmezést, a kitoloncoltak megfelelő ellátását. Ennek keretében többek között a panaszt bejelentő migránst tolmács segítségével meghallgatja vagy szúrópróba szerű vizsgálatokat végez. A megkeresésben írt időpontban és személy - mezőőr - jelenlétében ügyész nem volt jelen a migránsok befogadásakor.
Szívszorító képek: Szegeden találkoztak először emberséggel az átvándorlók
Ötösre vizsgáztak emberségből a szegediek. A vasútállomáson egy segítőállomást hoztak létre, hogy elviselhetővé tegyék a menekülők számára azt a néhány órát vagy napot, amit országunkban töltenek.
Az önkéntesek tisztálkodószereket, ásványvizet, szendvicset, tartós élelmiszert, ruhát, cipőt adnak a hetek óta úton lévő szerencsétlen sorsú embertársainknak. Sokan több ezer kilométer vándorlás után nálunk találkoztak először egy kis emberséggel.
Aki végignézi ezeket a képeket, biztosan kicsit más szemmel fog tekinteni a menekülők ügyére. Kevésbé hiszi el a fideszes gyűlöletkommunikáció paneljeit és jobban meglátja a társadalmi tendenciák mögött az embert. A MigSzol munkatársai és a szegedi civilek a nap 24 órájában várják a felajánlásokat a szegedi nagypályaudvar mellett működő segítőállomásukon.
Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület
HATÁROK ÉS HATÁSOK
Segíteni sokféleképp lehet. Az elmúlt hetek tapasztalatai megmutatták, mekkora erőt és energiát szabadíthat fel az együttérzés, a szolidaritás. Milyen sok eszköze lehet az embereknek arra, hogy kifejezzék egyet nem értésüket egy igazságtalan rendszerrel, a társadalmi feszültségek szisztematikus generálásával. Krízishelyzetekben különösen fontos, hogy minél többen tudjunk segíteni. Segíteni lehet egyedül, csoportot szervezve, ad-hoc és szisztematikusan, term...
Milliomosként kelnek útra egyes migránsok – miért nem repülővel jönnek?
Minden pénzt egy lapra, már ha egyáltalán van mit kockáztatni – az illegális migráció költségeiről, forrásairól nyilatkoztak civil szervezetek munkatársai a hirado.hu-nak. Arról is beszéltek, szerintük miért nem repülővel érkeznek az Európát megcélzó bevándorlók.
Több ezer eurós, nagy kockázatú befektetést igényel minden migránstól az, hogy eljusson Európába. Az azonban, hogy ezt a pénzt össze tudják szedni, nem azt jelenti, hogy gazdag vagy európai mércével valamennyire is kielégítő anyagi helyzetű emberek tartanak az EU határai felé – erről beszélt több, menekültekkel foglalkozó civil szervezet munkatársa a hirado.hu-nak.
Nem a legszegényebbek jönnek
A napjainkban Magyarországra érkező migránsok nagy hányada Afganisztánból, Szíriából és Irakból érkezik, olyan országokból, amelyek területének jelentős részén háború dúl, illetve rendszeresek az erőszakos cselekmények, etnikai, vallási kisebbségek elleni támadások. Ezekben az államokban – és több más hasonló helyzetű térségben is – a migráció oka a legtöbb esetben az, hogy a távozók oda akarják hagyni az életveszélyt, az elnyomást, a fizikai és egzisztenciális kiszolgáltatottságot.
Mivel az elindulásához komoly tőke kell, sokan legfeljebb országuk határain belül próbálnak biztonságosabb helyet találni vagy a szomszédos államok közeli területeire mennek. Európába vezető utat csak azok tervezhetnek, akik nem a legszegényebbek közé tartoznak, és van valamennyi vagyonuk, értékesíthető ingóságaik, ingatlanjuk.
Kováts András, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szerint Szíriából, mondhatni, az elit indul el Nyugatra. Hasonlóan nyilatkozott Barna Mária pszichológus, a menedékkérőkel és menekültekkel foglalkozó Cordelia Alapítvány programkoordinátora. Szerinte a szíriai migránsok között sokan vannak, akik hazájukban az európaihoz hasonló körülmények között nőttek fel és odahaza értelmiségi foglalkozást űztek.
Mindent egy lapra
A pénz összeszedésére a másik, az előzővel gyakran kombinált megoldás, hogy a tágabb család is segíti az útra kelőt. A civil szervezet munkatársa a hirado.hu-nak azt mondta, a szükséges pénz forrása az egyes országokban hasonló, de a lehetőségek mások, például Szíriában és Afganisztánban is.
Szíriában a polgárháború 2011-es kitörését megelőzően hosszú ideig béke honolt, működött az állam, és az életszínvonal lényegesen magasabb volt, mint Afganisztánban, ahol évtizedek óta folyamatosan fegyveres konfliktusok zajlanak. Az Ázsia közepén fekvő utóbbi államban ráadásul a központi kormányzat hatóköre szinte soha nem terjedt ki az ország teljes területére vagy akár csak a nagyobbik felére.
Szíriában volt egy jelentős réteg, amelynek tagjai saját házzal, autóval, valamennyi felhalmozott vagyonnal, árukészlettel rendelkeztek. Ezt pénzzé tudták tenni, hogy fedezzék a több ezer kilométeres utazás költségeit. Egy ilyen döntés általában azt is jelenti, hogy miután a szír menekült elindul külföldre, otthon már semmije sem marad, vagy a rajta segítő családja végleg elszegényedik.
Gyerek is lehet a zálog
Afganisztánban, mivel általában kisebb a vagyonuk az embereknek, még inkább szükség lehet a rokonság összefogására. Ahhoz, hogy a család legtehetségesebbnek, legrátermettebbnek tartott tagja útnak indulhasson, gyakran kölcsönt is felvesznek uzsorakamatra vagy annak ellenében, hogy a klánból valaki adósrabszolgaként ingyen dolgozik a hitelezőnek a kölcsön kiegyenlítéséig. Sőt, zálogként, illetve túszként akár gyerekeket is adhat a család a hitelezőnek.
A kezességet, illetve a pénz visszafizetését tehát ezekben az esetekben az otthon maradók vállalják, bizakodva, hogy a Nyugatra eljutó hozzátartozójuk sikerrel jár, és munkát vállalva viszonylag könnyen tud majd pénzt hazautalni. Előfordul az is, hogy közvetlenül a migráns törleszt, akit a hitelezővel együttműködő személyek már várnak a célországban, hogy ledolgozza a tartozást.
Milliós tétel
Kováts András szerint a pénz nagy részét nem az egyes országokon belüli utazás viszi el, hanem a határokon való átjutás, amihez embercsempészeket kell fogadni. Hivatalos kimutatások természetesen nincsenek, de az interneten azért találhatók információk arról, körülbelül mennyibe kerülhet az út az egyes országok között, ha a migráns illegálisan utazik.
Az egyik internetes oldal szerint – amely eseti hatósági közleményekből, rendőrségi jelentésekből, sajtóban megjelent közlésekből gyűjt adatokat – az Afganisztán-London út költségei hamis személyazonossággal például elérhetik a 25 ezer dollárt is. (Ez mintegy 7 millió forint.) A neten szereplő adatok szerint, ha csak Iránig megy el az afgán migráns, jóval kevesebb, 700 dollár (azaz 200 ezer forint) lehet a tarifa.
Az oldalon rögzített számadatok nehezen ellenőrizhetők, a tarifák és az utazás menete nagyon különböző lehet, az azonban biztos, hogy Európáig eljutni több ezer dollárba kerül. A Menedék Egyesület igazgatója szerint a magas költségek miatt – vagy mert becsapták, kifosztották – sokan elakadnak útközben, évekig dolgozhatnak egy közbülső országban, hogy továbbindulhassanak.
A vagyonukat a migránsok gyakran készpénz formájában kénytelenek magukkal vinni, például övbe, cipőtalpba varrva. Ezzel a bűnözők is számolnak, ezért a vándorokra potenciális zsákmányként tekintenek. Aki teheti, annak jobb megoldás, ha a nagyvárosokban veszi fel a nemzetközi pénzküldő szolgálattal számára eljuttatott összegeket.
Létezik az úgynevezett mobilpénz is, amelyhez okostelefonnal, illetve személyes jelszóval lehet hozzáférni. Ha ezzel a szolgáltatással nem is él a migráns, a mobiltelefon akkor is alapvető része kell hogy legyen a felszerelésének. Általa tudja tartani a kapcsolatot útja során a számára legfontosabb személyekkel, köztük az embercsempészekkel vagy előrébb járó ismerőseivel, akik információkkal láthatják el.
Nem repülővel utaznak
Bár a Közel-Keletről, Afganisztánból vagy Afrikából Európa felé útra kelő migránsoknak akár olcsóbb is lehetne, ha repülővel tennék meg az előttük álló több ezer kilométeres utat, ám ez a megoldás nekik elérhetetlen – utalt rá Kováts András. A Menedék Egyesület igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az afgán, de sokszor a szír menekülők is, okmányok nélkül vágnak neki a világnak. Ennek oka, hogy Afganisztánban sok régióban nincs semmilyen közhatóság, és a szíriai körülmények között is könnyen elveszítheti valaki a dokumentumait, úgyhogy a migránsok már saját országuk határát is illegálisan kell hogy átlépjék.
Ha azonban lenne is papírja a menekülőnek, még mindig vízum kellene ahhoz, hogy repülőre ülhessen. Ezt megszereznie ugyancsak lehetetlen feladatnak tűnik, vagy azért, mert nincs külföldi kirendeltség az országában, vagy a háborús zónák, a közbiztonság hiánya miatt nem tud eljutni oda. Az szintén kérdés, hogy egyáltalán hol ülne repülőre, mert a légikikötők megközelítése szintén képtelenség lehet egy frontokkal szabdalt országban.
Humanitárius folyosót javasolnak civilek
Ha a menekülő ember eljut külföldre, akkor sem jobbak az esélyei arra, hogy legálisan, papírokkal, hivatalos határátkelőkön át utazzon – véli Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. A legtöbb ország követségén nincs lehetőség menedékjogért folyamodni. A kirendeltség a hozzá forduló személynek csak akkor ad ki bármilyen igazolást, ha az jogszerűen tartózkodik az adott országban.
A Törökország által beengedett szír menekültek sem tudják ezt hivatalosan igazolni egy európai ország helyi követségén, mert a török hatóságok ugyan regisztrálják őket, de vízumot, tartózkodási engedélyt nem adnak ki nekik. A civil szervezet munkatársa szerint az pedig nem életszerű, hogy egy menedékkérőt nyelvtudás és okmányok nélkül átengedjenek egy ország hivatalos határátkelőhelyén és megindítsák a menedékjogi eljárását, még akkor sem, ha ez egyébként a menedékjogi szabályok alapján kötelező lenne.
Gyulai Gábor szerint Görögországban és a menedékkérők által érintett balkáni országokban hasonló a helyzet, ott is hiába mennének be a követségekre. Ráadásul ezek az államok az ENSZ megítélése és Szerbia esetében a magyar Kúria 2012-es döntése, Görögország esetében pedig a strasbourgi bíróság és az uniós tagállamok gyakorlata szerint nem tekinthetők biztonságos harmadik országnak a menedékkérők számára, nincs működőképes menekültügyi rendszerük.
A migránsok számára ezért marad az illegalitás, ami azzal jár, hogy borzalmas körülmények között, akár több hónap vagy évek alatt kell megtenniük a több ezer kilométert, kiszolgáltatva az embercsempészeknek, és különösen súlyos, traumatizáló jogsértéseknek – tette hozzá. A Helsinki Bizottság munkatársa szerint a megoldást úgynevezett humanitárius folyósok adhatnák, amelyek lehetővé tennék az üldöztetés elől menekülőknek egyfajta humanitárius vízum megszerzését, a szabályozott utazást.
Barna Mária a migránsok megpróbáltatásai kapcsán elmondta, a Magyarországra érkező, kínzást vagy más súlyos traumát átélt menedékkérőknek segítő Cordelia Alapítványnak évente ezer ügyfele van. Ennél sokkal többen szorulnak lelki tanácsadásra, pszichológiai kezelésre, amihez azonban forráshiány miatt nincs elég segítő szakember. A migránsok körében nagyon gyakori a poszttraumás stressz szindróma, aminek sokféle tünete lehet: szorongás, depresszió, álmatlanság, illetve rémálmok, dühkitörések, sírásrohamok.
Civilek szerint a humanitárius folyosóval tehát nemcsak hogy olcsóbbá lehetne tenni a több ezer kilométeres vándorlást, kihúzva a pénzt az embercsempészek zsebéből, de rengeteg tragédiát, traumát is meg lehetne előzni.
A miniszterelnök szerint nem muszáj a zöldhatárt választani
A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg sem indokolt, hogy a menekültek törvénytelenül utazzanak, Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a Kossuth Rádióban azt mondta, abszurd, hogy az EU Görögországot nem minősíti biztonságos államnak, miközben fél Európa oda megy nyaralni. „Abban a pillanatban, ahogy elhagyták a veszélyzónát, ezek az emberek már nem politikai menekültek, hiszen nem az életükért futnak, az már biztonságban van, mert Görögország és Szerbia biztonságos ország, és Macedónia is az” – fogalmazta meg a kormányfő a 180 perc című műsorban.
Orbán Viktor szerint a migránsok többsége megélhetési okokból vándorol Nyugat-Európa felé, tehát ők gazdasági bevándorlók és nem menekültek – legfeljebb néhány százalékuk.
A miniszterelnök legutóbbi, július 3-i rádióinterjújába azt mondta, nem arról van szó, hogy a válságövezetekből el akarnak menekülni az emberek. Látni kell, hogy nemcsak onnan jönnek, és az arány módosulni fog a nem háborús övezetből érkezők javára. Hozzátette, ha Afrikában az emberek azt a hírt kapják, hogy beengedik, szét is osztják őket, akkor nekiindulnak, és nem százezren. “Ennek beláthatatlanok a dimenziói” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Unió területén kívüli menekülttáborok létrehozását javasolta, szerinte ezekből kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
Június 26-án, az EU-országok csúcsvezetőinek találkozója után Orbán Viktor arról számolt be, megállapodtak, hogy a segítségre szoruló menekülteket és a gazdasági bevándorlókat szétválasztják. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. A két frontország Olaszország és Görögország.
http://szegedma.hu/hir/szeged/2015/07/milliomoskent-kelnek-utra-egyes-migransok-miert-nem-repulovel-jonnek.html