Erre megy ki a játék szerintem, már egy ideje: a csökkentés ne az ő idejükre essen, hiszen pár év és nem lesz annyi járulékfizető, hogy a nyugdíjakat megőrizze a kormány. Talán az ellenzéknek és a nagy hangú miséző nyugdíjas kommandónak a külföldre távozó emberek munkahelyéért kellene összefogni és imádkozni! Véget kell vetni a felesleges nagyzoló pénzszórásnak a sosem látott méretűre duzzadt ingyenélő bábok beosztásának, mert csak a közpénzt viszik de meg nem szolgálják. Az ország romboló sógor, koma harácsolók világát "lefejezni". Kitakarítani a hozzá nem értő, csak a saját és párt érdeket képviselő dilettáns embereket a döntési pozíciókból és ahogy ÁSZ elnök is megjegyezte, csak a gazdasághoz értő embereket szabad felelős pozícióba helyezni. Az alábbi szöveg piros kiemeléseit én követem el.
Ezért nem lesz nyugdíja - itt a kormány előrejelzése
A költségvetés részeként a kormány benyújtotta a nyugdíjalap 3 éves gazdasági és 50 éves demográfiai előrejelzést. Míg az előbbi kedvező képet fest, az utóbbi rávilágít a magyar nyugdíjcsapdára – elfogynak a járulékfizetők, így hosszú távon a nyugdíjkiadások csökkentése az egyetlen járható út.
Rövid távon kiegyensúlyozott a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése, a 2019-ig tartó előszámítások szerint az évtized végéig az alap nem szorul költségvetési támogatásra a folyó nyugdíjkiadásokat fedezik az aktívak járulékbefizetései.
Az utóbbi jelentős részben tavaly beindult korhatáremelésnek is köszönhetően az öregségi nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedik évente egy fél évvel, aminek következtében viszont csökken a nyugdíjba vonulók száma, így jövőre a tényleges nyugdíjkorhatár már 63 év lesz. Ugyanakkor továbbra is vannak kivételek, folytatódik például a 40 év jogosultsággal rendelkezők nők nyugdíjazása - ők továbbra kérhetik nyugdíjazásukat a korhatár elérése előtt.
A kormány négyéves prognózisa szerint a nyugdíjkiadás a jövő évi 3041,7 milliárd forintról 2019-re 3398,1 milliárd forintra emelkedik, miközben a nyugdíjalap nullszaldós lehet a tervezési időszak végéig. Az alap kiadásai már számolnak a jövő évi nyugdíjemeléssel, ami az inflációval megegyezően 1,6 százalék lehet a mostani tervszámok szerint. A nyugdíjtörvény szerint a reálnyugdíjak emelésre nincs lehetőség, ezért a következő években a kormány inflációs előrejelzése szerint 2017-2019 között 2,5, majd 3-3 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak.
Jóval sanyarúbb képet fest a magyar társadalomról - és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról is - az 50 éves, 2060-ig előretekintő demográfiai előrejelzés, amely 2011-es népszámlálás adatai alapján készített a KSH Népességtudományi kutatóintézet.
A 2010-es kiinduló évben a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a magyar társadalomban még 20,2 százalék volt, ez az arány jövőre várhatóan 21,3 százalék lesz, amely a vizsgált ciklus végére, vagyis 2060-ra 30,3 százalékra emelkedik. Igazából nem is a nyugdíjaskorúak táborának növekedése aggasztó, hisz míg 2010-ben 2 millió nyugdíjassal számoltak a KSH demográfusai, addig ez 2060-ban sem lesz lényegesen magasabb, miután akkorra 2,385 millió nyugdíjassal számolnak, vagyis a növekedés nem éri el a négyszázezer főt.
A gond az a csökkenő születésszám: míg ugyanis 2010-ben a munkaképes korúak (16-62 évesek) száma 6,397 millió volt, ez a szám már 2020-ban hatmillió alá csökken, 2045-re pedig ötmillió alá.
További kérdés a foglalkoztatás mértéke, amely uniós összehasonlításban alacsony Magyarországon - igaz ez az utóbbi években érezhetően emelkedett, bár a közmunkában foglalkoztatottak nem válnak érdemi járulékfizetőkké. A nyugdíjrendszer problémájára adott volna - igaz csak részleges választ - a magán-nyugdíjpénztári rendszer beérése, amely a felhalmozás révén részben csökkentette volna a nyugdíjalap 2020-2030 utáni terheit.
A jelenlegi becslések szerint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2030-ig még finanszírozható, ám a 2020-as években újabb reformokra lesz szükség. Amennyiben a magyar gazdaság termelékenysége, hatékonysága nem emelkedik, akkor csakis a kiadások szűkítése kerülhet szóba, vagyis a korhatár további emelése, illetve a induló nyugdíjak mértékének csökkentése.
Még úgy 15 éve van a nyugdíjrendszernek
Hosszú távon nem sok jót lehet jósolni a magyar nyugdíjrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap demográfiai előrejelzései alapján. A Napi.hu szúrta ki a táblázatokat, amiket a költségvetés részeként közölt a kormány. Ezek szerint
A KSH Népességtudományi Intézetében összeállított számsorok szerint 45 év múlva a Magyarországon
- 2,38 millió nyugdíjast tart majd el 4,36 millió dolgozó,
- míg most 6,23 millióan dolgoznak és 2,03 millióan vannak a nyugdíjkorhatár felett.
A gond az, hogy túl kevés gyerek születik, és túl alacsony a foglakoztatás. Ez utóbbit a kormány igyekszik felpumpálni a közfoglalkoztatással, de a közmunkások nem fizetnek annyi nyugdíjjárulékot, mint azok, akiknek teljes, piaci állásuk van.
A Napi.hu azt írja, hogy a jelenlegi becslések szerint
ami – ha nem javul a magyar gazdaság termelékenysége – a kiadások csökkentését jelenti.
Rövid távon amúgy még rendben van a rendszer: 2019-ig a nyugdíjalap kihozza nullára a kiadásokat és a bevételeket, így nem kell kipótolni a költségvetésből. Az öregségi nyugdíjkorhatárt addigra fokozatosan 65 évre emelik, a nyugdíjak pedig az infláció mértékének megfelelően nőnek majd.
http://index.hu/gazdasag/2015/05/29/meg_ugy_15_eve_van_a_nyugdijrendszernek/
