Törvényt sérthet a kormány! - Borulnak a szép tervek?
Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.
A kormány több fiskális szabállyal is küzd az államadósság ellen. Van viszont egy olyan adósságképlet, ami annyira szigorú, hogy betartása még a gazdasági növekedést is veszélyeztetné. Ezért most a kormány óriási dilemmával szembesült: (1) vagy betartja ezt a szabályt és felvállalja annak súlyos költségeit, (2) vagy átírja az egészét és ezzel Matolcsy György modern művét végzi ki, (3) vagy későbbre halasztja a probléma rendezését, de ezzel gondok lehetnek.
Többfrontos harc
A kormány számára annyira fontos az államadósság csökkentése, hogy egyszerre három törvénybe is belefoglalta annak szabályait. Egyrészt szerepel az Alaptörvényben, másrészt az Államháztartásról szóló törvényben és a Stabilitási törvényben. Mindezeket fejelik meg továbbá az Európai Unió által előírt fiskális szabályok.
A Stabilitási törvényben szereplő adósságképlet tűnik a legszigorúbbnak. Olyannyira szigorú lett, hogy megalkotása után szinte azonnal a 2016-os költségvetésig halasztották alkalmazását. Pedig akkoriban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter így mutatta be a szabályt:
A Stabilitási törvény 4. paragrafusának 2. bekezdése kimondja, hogy a forintban kifejezett (nominális) adósság az infláció és a reálnövekedés felének különbségével emelkedhet.
Gyakorlati baj
A Stabilitási törvény adósságképletet tartalmazó fejezete idén január elsején életbe lépett. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak a 2016-os költségvetés megalkotásakor kell figyelembe vennie a "modern képletet". Vagyis inkább kellene. A tavaszra előrehozott költségvetési tervezés során azonban ez a szempont nem tűnik elsődlegesnek. Ezt a következő egyszerű számolgatással tudjuk illusztrálni.
Kiindulásként elfogadtuk a kormány 2016-ra vonatkozó GDP- és inflációs prognózisát. Ebből már kiszámolható az adósságképlet indexe, vagyis, hogy az 1,8%-os inflációs prognózisból levonjuk a 2,5%-os gazdasági növekedés felét. Ezt az indexet (0,55%) felszorozzuk a 2015 év végére várható nominális államadóssággal (enne értékét az április 21-én nyilvánosságra hozott EDP-jelentésből vettük) és
Nagyon leegyszerűsítve (az államadósságra ható egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva) ez annyit is jelent, hogy az államháztartás hiánya 140,9 milliárd forintnál nem lehet több (elfogadva a kormányzati prognózisban szereplő paramétereket), ez a GDP arányában 0,4%-os költségvetési hiányt jelentene.
Emlékeztetőül: a kormány az idei évre 877 milliárd forintos deficitet tervezett be, önkormányzatok nélkül pénzforgalmi szemléletben. Az áprilisi EDP-jelentésben pedig 808 milliárd forintos deficit szerepelt a 2015-ben várható kormányzati szektor egyenlegre. Vagyis ha tartani akarja a saját adósságképletéből fakadó előírását a kormány, akkor egyik évről a másikra 670-740 milliárd forintos egyenlegjavítást kellene megvalósítania és csak ábrándozna a nemrégiben kilátásba helyezett adócsökkentésekről. (Bruttó módon pedig még nagyobb csomagot kellene összeállítania.)
Ha egyébként a kormány mindezt megvalósítaná, akkor statikus számításaink szerint jelentős államadósságráta-csökkenést tudna felmutatni. 2016. végére 72,7%-ra mérséklődne a mutató a 2015. végére várható 76,3%-ról. Valójában persze az ilyen méretű fiskális szigorítás az egész gazdaságra komoly csapást mérne, és így a GDP-re is negatívan hatna, ami miatt pedig az intézkedési csomag bruttó méretének még nagyobbnak kellene lennie.
Emiatt bajos
Az adósságképlet gyakorlati következményeit mutattuk be fentebb. Mindez azonban a szabály alapvető konstrukciós hibájából eredeztethető. Ahogyan arra már korábban rámutattunk , a szabály szigorúra sikerült. A gazdaságnak még egyáltalán nem kell száguldani ahhoz, hogy már jelentős legyen az adósságráta elvárt csökkenése, mint a 2016-os év esetében is. Összességében elmondható a képletről, hogy nem illeszkedik az anticiklikus gazdaságpolitikához. Ezt a legjobban az IMF egy korábbi elemzéséből származó grafikonnal tudjuk szemléltetni. Négyből két esetben nem viselkedik jól a szabály, így a mostani helyzetben (output gap alatt, de javuló növekedés mellett) túlzottan szigorú fiskális politikát ír elő a szabályrendszer.
Klikk a képre!
|
Szembemegy a kormány
A kormány eddig bejelentett 2016-os terveit ismerve azt mondhatjuk, hogy a kormány épp az ellenkezőjére készül annak, mint ami az adósságképletből következne:
- Egyrészt ugyanis 2%-os GDP-arányos hiánycélt tűzött ki, szemben az adósságképletből következő 0,4%-kal.
- Másrészt pedig 170 milliárd forintos adócsökkentésre készül, nem pedig kiigazító lépésekre.
Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a kormány jövőre nem tartja be a Stabilitási törvényben előírt, idén január elsején életbe lépett adósságképletet. Ez alapján pedig már csak egyféleképpen oldhatja fel az ellentmondást: törvényt módosít. Nem mindegy azonban, hogy mikor (a Stabilitási törvény ezen pontja egyébként nem sarkalatos). A Stabilitási törvény ugyanis kimondja, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben az adósságképletnek megfelelően kell maghatározni az államháztartás adósságának év végi értékét. Ha a kormány úgy nyújtja be májusban a 2016. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, hogy az államadósság szintje nem felel meg ennek a kritériumnak, akkor gyakorlatilag törvényt sért.
A jogszabályok értelmében azonban ezt a törvénysértést el sem követhetné a kormány. A Stabilitási törvény Költségvetési Tanácsra vonatkozó fejezete ugyanis azt is kimondja, hogy "a Tanács a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre észrevételt tehet, illetve - ha a tervezettel kapcsolatban, annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetése van - a tervezettel való egyet nem értését jelezheti". Ha az egyet nem értését jelzi a háromfős testület a kormánynak, akkor a kormánynak újra meg kell tárgyalnia a tervezetet és ezt követően nyújtja be az Országgyűlésnek. Elképzelhető ezért, hogy a jövő évi költségvetés végrehajthatóságát vizsgálja majd a KT az adósságképlet oldaláról és elakasztja a jövő évi büdzsé elfogadását. De jól látszik, hogy önmagában az adósságképlet oldaláról nem vétózhatja meg a jövő évi költségvetést a KT.
Vétójoga ugyanis csak az Alaptörvényben foglalt adósságszabály tekintetében van (az Alaptörvény rendelkezik erről a vétójogról, amikor is kimondja, hogy "a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges"). Ha a Tanács nem adja előzetesen a hozzájárulását a költségvetéshez, akkor a kormánynak mindaddig módosítania kell a tervezetet, amíg a KT el nem fogadja.
