Március végén a közintézmények lejárt adósság 112,4 milliárd forint volt, ami közelíti a tavaly októberben beállított 120,9 milliárd forintos csúcsot - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. A lejárt adósság márciusban 5,3 milliárd forinttal nőtt. A kormány időközben döntött arról, hogy a költségvetésben félretett 60 milliárd forintot az emberi erőforrás tárca rendelkezésre bocsátotta, hogy azt a kórházak 80 milliárdos adósságának rendezésre fordítsa. Ugyanakkor az egészségügyi államtitkárság szerint amire a pénz a kórházakhoz, majd azok hitelezőihez kerül, akár szeptember is lehet.

A MÁK adatai szerint a 112,4 milliárd forintból 8,4 milliárd szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, amely 1,1 milliárdos csökkenést mutat az előző havi adatokhoz képest. Szállítói finanszírozású projekt esetében a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell. Vagyis ez 8,4 milliárd "virtuális" tartozás.

Az összes tartozásból 30 nap alatti 34,6 milliárd, 30 és 60 nap közötti 19,8 milliárd, 60 napon túli lejáratú 56,4 milliárd forint, átütemezett tartozás 1,6 milliárd forint. A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 8 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal, vagyis a cégekkel szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 3,4 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 104,4 milliárd forint.

A tartozásállományból 84,6 milliárd az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). A 84,6 milliárdból az állammal szemben fennálló tartozás összege 600 millió forint, így a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állomány - amelyből 1,8 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 84 milliárd.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 691 intézményből mindegyik teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma márciusban 386 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 139 intézmény rendelkezik. Vagyis minden második közintézmény képtelen tartozásmentes gazdálkodásra. A 112,4 milliárd forint eléri a GDP 0,3 százalékát, vagyis a kimutatott államadósság a számbavételkor ennyivel magasabb is lehetne.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meglepetes_az_allamhaztartasban_csucsra_jar_az_adossag.596990.html

Elszámoltatás: néhányan nagyon messze járnak Orbánék ígéretétől

A miniszterelnök és több vezető fideszes politikus is arról beszélt korábban, hogy a banki elszámoltatás nyomán 25-30 százalékkal csökkennek majd a törlesztőrészletek. Lakáshiteleseknél 1 milliós, autóhiteleseknél 3-400 ezres jóváírásokat ígértek. A valóság sokaknál mást mutat.

Április 30-ig kell postára adniuk a bankoknak azokat a leveleket, melyekben a devizahiteles ügyfeleket tájékoztatják a banki elszámolásról.

A levél tartalmazza a tisztességtelenül felszámított összeg mértékét, illetve azt is, hogy mennyi volt a futamidő egyes éveiben az adott devizanemben a pénzügyi intézmény által előírt törlesztőrészlet valamint a tényleges befizetés, továbbá a lejárt valamint nem esedékes tőketartozás az egyes időszakok végén. Ismertetik a szerződés megszűnésének időpontjában alkalmazott tisztességes kamat mértékét is, továbbá tájékoztatják az ügyfeleket a további lépésekről, a jogorvoslati lehetőségekről.

„Egy ország fog osztani, szorozni, számolni” – vetítette előre Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberben, amikor benyújtották a banki elszámoltatásról szóló törvényt.

A kormányfő történelmi jelentőségűnek nevezte az elszámoltatást, melynek a középpontjában elmondása szerint az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll. E jogszabállyal helyreállítható az igazság, és ezzel „végre rendet teszünk a bankok és az emberek zilált viszonyában” – fejtette ki Orbán a parlament előtt.

Orbán Viktor

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a bankok elszámolásának végén átlagosan harmadával biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. A miniszterelnök 2015 legfontosabb eseményének nevezte az elszámoltatást, aminek nyomán – állítása szerint – több millió ember terhei csökkennek majd.

Hasonlóan nyilatkozott Rogán Antal is akkoriban. A Fidesz frakcióvezetője tekintélyes havi megtakarításokat helyezett kilátásba az elszámoltatás nyomán.

Ha a törvényt „egy átlagfogyasztóra kivetítjük, akkor azt hiszem, nyugodtan mondhatom önöknek, hogy egy átlag lakáshiteles több mint egymillió forintot fog visszakapni”- jelentette ki a politikus, aki korábban arról is beszélt, hogy a svájci frank hitelek törlesztő részleteinek emelkedésében körülbelül ötven százalékot tett ki az árfolyam és ötven százalékot a kamat változása. Ezt a kamatváltozást fogják visszakapni az emberek. Rogán azt is nyilatkozta, hogy májustól 25-30 százalékkal csökkenni fognak a törlesztőrészletek. A frakcióvezető hozzátette: az intézkedés az autóhiteleseket is érinti, az ő törlesztőik is csökkenni fognak és bár a havi részleteik megugrottak, „májusban az elszámoltatás kompenzálni fogja” őket. A kormány korábbi számításai arról szóltak, hogy egy átlag autóhiteles akár 300-400 ezer forintot is visszakaphat

A fentiek ígéretek fényében nézzük a tényeket. Munkatársak, családtagok körében végzett gyors felmérés alapján mintegy tucatnyi devizahitellel rendelkező személyt kerestünk meg. Többségük még nem kapta meg az elszámolásról szóló értesítést, de néhány esetben már megtudták, mire számíthatnak.

Rogán Antal

Egy 2006-ban felvett, 10 éves futamidejű, svájci frank alapú, 1,4 millió forintos autóhitel kapcsán a bank közölte, hogy 38 ezer forintot írnak jóvá, igaz, kamatkülönbözetre még levonnak 16 ezret, így összesen 22 ezer forinttal csökkent az adós tőketartozása. Miközben az elmúlt közel 9 évben kamatkülönbözetre az adós már több mint 700 ezer forintot kifizetett.

Egy 2009-ben felvett, 6 éves futamidejű, svájci frank alapú, 6 millió forintos autóhitel után 80 ezer forintot írtak jóvá az adós számára, aki a 6 év alatt a tervezett 7,5 millió helyett 10,7 millió forintot fizetett be a banknak az elszállt frankárfolyam miatt.
Tudunk olyan, 4 milliós autóhitelről, melynek nyomán 100 ezer forint járt vissza és olyan 1,5 milliós hitelösszegről is, ami után 79 ezret írtak jóvá, igaz, ebből is levonnak még kamatkülönbözet címszó alatt pár ezer forintot.

A minap kapta meg az elszámolásról szóló értesítőt az a devizahiteles is, aki 5,9 millió forintos, euróalapú lakáshitelt vett fel és a többszázezres kamatkülönbözet ellenére most csak 72 ezer forintot írnak jóvá a tőkéjéből.

Csaknem 700 ezer devizahiteles levelet már átvettek az ügyfelek, több mint 400 ezer küldemény feldolgozása és kézbesítése pedig folyamatban van - közölte a Magyar Posta Zrt. kedden. A postának a pénzintézetek előrejelzése szerint csaknem 2 millió ajánlott-tértivevényes levelet kell kézbesítenie. Eddig csaknem 1,2 millió ilyen típusú küldemény érkezett be.

 http://www.atv.hu/belfold/20150429-elszamoltatas-nehanyan-nagyon-messze-jarnak-orbanek-igeretetol

Tényleg megdöbbentő! - Itt is a gazdagok kaszálnak

Elképesztő mértékű a különbség abban, hogy a magyarországi háztartások mekkora éves jövedelemre tesznek szert a mezőgazdaságból. A legjobban kereső háztartások tagjai fejenként átlagban több mint 90 ezer forinthoz jutnak, míg mindenki más legfeljebb 5-10 ezer forinthoz. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait nehéz értelmezni, a magyarázatot valószínűleg a földtulajdonlásban kell keresni. Megdöbbentő különbségeket mutatnak a KSH adatai abban, mekkora jövedelemre tehetnek szert a magyarországi háztartások a mezőgazdasági munkából. A statisztikai adatok azt tükrözik, hogy a háztartások felső 10 százaléka teszi zsebre a mezőgazdaság jövedelem zömét, mégpedig évente fejenként átlagosan több mint 90 ezer forintot. Ezután nagy szakadék következik, hiszen az összes többi háztartás tagjai csak 5-10 ezer forintos mezőgazdasági éves jövedelemhez jutnak (lásd az alábbi grafikont).

Fontos tudni, hogy a KSH adatok valamennyi hazai háztartást magukba foglalják. A statisztikák értelmezésekor tehát nem csak a mezőgazdaságból élőkre kell gondolni, akiknél az egy főre eső, 90 ezer forintos éves jövedelem meglehetősen kevés lenne. Bár a KSH adatait önmagukban nehéz értelmezni, nagy a valószínűsége annak, hogy a jelentős különbségek a háztartások földtulajdonlásából származnak, mivel a legtöbb háztartásnak a földek bérbeadásából származhat mezőgazdasági jövedelme.

Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági jövedelmek egyenlőtlen eloszlása mögött az egészségtelen birtokviszonyok állhatnak. Mivel a földbirtoklás és -bérlés szerkezete szélsőségesen torz, az ebből származó jövedelem is ilyen lehet. Egyes statisztikák szerint a földek 90 százalékát a tulajdonosok 8 százaléka birtokolja, míg 92 százalékuk – rendkívül elaprózott méretekben - a maradék 10 százalékon osztozik.

http://www.agrarszektor.hu/foldpiac/egyeb/tenyleg_megdobbento_itt_is_a_gazdagok_kaszalnak.4839.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox