Zavarba hozták a kormányt: egyre többen tiltakoznak az egészségügy helyzete miatt
Az ápolók feketébe öltöznek.
Egyre több ápoló jelenik meg fekete ruhában munkahelyén, és az erről készült fotókat fel is töltik az Ápoló/Nőkért Feketében Facebook-csoportba. A kormány máris meghallotta a tiltakozók hangját, ugyanis Balog Zoltán arról beszélt, hogy jár a túlórapénz az ápolóknak, amit meg is fognak kapni. A Péterfy Sándor utcai kórház egyik ápolója, Sándor Mária a múlt héten kezdett tiltakozásba ilyen módon a túlterheltségük és az elmaradt pótlékok miatt. A kórház vezetése nem engedte meg neki, hogy feketében teljesítse a műszakját, ezért felmondott. Azóta már külföldön dolgozó magyarok is csatlakoztak az akcióhoz.
Szívsebészeti dolgozók tiltakoznak. A Balog Zoltán által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban még egy vizsgálat után azt vonta le, hogy nincsenek kifizetetlen túlórák az egészségügyben. Tegnap már arról beszélt, hogy ki kell fizetni, ami az ápolóknak jár."Én már sajna külföldön dolgozom...de 20 évig voltam az otthoni egészségügyben, ugyhogy remélem mondhatom, hogy HAJRÁ!!! Nagyon szurkolok Nektek! Kitartást!!!" - írja egy, a Facebook-bejegyzése alapján az Egyesült Királyságban dolgozó magyar. "Üdvözlet Miskolcról egy hosszú, feketében töltött ügyelet után! Hajrá! dr Pálmai Zsolt Ágoston - MISEK Pszichiátria". Az oldalon több orvos is kiállt az ápolók mellett.
Még ma is kerülnek fel folyamatosan a képek...
http://www.femina.hu/hirhatter/apolok_feketeben?img=3&code=0000145600000000000fwwbchnrmh#kepescikk
Főnökei kényszerítették ki az RTL-nek nyilatkozó nővér felmondását a Péterfy kórházban
Nem magától adta be felmondását a Péterfy Sándor utcai kórházban nővérként dolgozó Sándor Mária – legalábbis ezt állítja Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke
http://www.borsonline.hu/20150420_kikenyszeritettek_maria_nover_felmondasat
Tiltakoznak az ápolók, össze is zavarodott a minisztérium
Nagy szolidaritási akció követi a Péterfy Sándor utcai kórház „gyásztrikóban” magányosan demonstráló ápolónőjének tiltakozását. Mostanra megannyi fekete pólós dolgozóról készült fotó érkezett a Független Egészségügyi Szakszervezet közösségi oldalára. http://nol.hu/belfold/fekete-ruhas-tiltakozas-1529293
az egészségügy pillanatnyi helyzete vélemények alapján:
Egyre kilátástalanabb helyzetben a magyar egészségügy
Kifizetetlen tartozások, forráshiány, káosz és szakemberhiány. Ezekkel a szavakkal lehet a legjobban jellemezni a magyar egészségügyet. A kormány adósságrendezése egyelőre késik, miközben 90 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósságok listája, naponta 150 millió forinttal nő a kórházak adóssága.
Mostanra számos kórházban katasztrofálissá vált a forráshiány. A Szegedi Gyermekklinikán például már bevásárlókocsikkal oldják meg a beteg gyermekek szállítását a forráshiány miatt, máshol a császármetszés varratának elzárását oldják meg fertőtlenített inggombbal az orvosok. A kreatív módszereket minden esetben a pénzhiány szüli, azonban ezek a kreatív megoldások bizonyos esetekben emberéleteket követelhetnek. A kórházak adósságának kifizetése ezért nem lehetőség, hanem a túlélésért küzdő kórházak létének, a rendszer további működésének alapfeltétele.
Tovább folyik a kormányzati ötletbörze is: most az egészségügy növekvő kiadásait a népegészségügyi termékadó (chipsadó) kiterjesztésével kívánják kompenzálni, az orvosok bérrendezését pedig feltételekhez szabnák, röghöz kötést írnának elő a keresetkiegészítést igénylő orvosoknak, valamint hálapénzt sem fogadhatnának el.
Az utóbbi években a kórházi dolgozók elvándorlása tovább gyorsult, ami nem csoda, hiszen 2012-re reálértékben az ágazati átlagkereset még a 2007. évi átlagkeresetet sem éri el, annak csupán 95 százaléka. Eközben a mentősök kevesebbet visznek haza, mint egy gyorséttermi alkalmazott, mindössze 485 forintot óránként.
Egészségügy: az alapok
Az egészségügyi ellátórendszer jelentős helyet foglal el az állam közkiadásaiban, így a finanszírozási kérdések az egész költségvetési gazdálkodást erősen érintik. Fontos látni, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások jelentősen kisebbek – arányaiban és összegükben is – a fejlettebb államokénál, azonban Lengyelország kivételével a visegrádi államokénál. Mindemellett nálunk is jelentős költségvetési kiadást jelent az egészségügy működtetése.
Az elmúlt évtizedekben a nyugati reformok az öngondoskodás erősítésére, azaz az állami szerepvállalás mellett a háztartások (a magánszemélyek) forrásainak minél szélesebb körű bevonására irányultak. Röviden: az egyének (a „zemberek”) pénzét vonták be szélesebb körben a rendszer működtetésébe. Ez a tendencia Magyarországon is megjelent: legerősebben a 2006-ot követő időszak egészségügyi reformjai éppen egy ilyen szabályozott forrásbevonást teremtettek volna a 300 forintos vizitdíjjal és az 1000 forintos kórházi napidíjjal.
Ezt a rendszert söpörte el a Fidesz 2008-as „szociális népszavazása”. A vizitdíj eltörlése azonban nem oldotta meg a finanszírozási problémákat. Sőt, a más szektorokban fantasztikusan működő Fidesz által minden szektorra ráhúzott államosítás sem. Így valamit kezdeni kell ezzel a kérdéskörrel, ezzel pedig a kabinet is tisztában van.
Azt még a kormányzati anyagok is világosan kimondják, hogy a magyar lakosság egészségi állapota jóval elmarad az EU-átlagtól (tehát nem a fejlettebb országokétól, hanem a középmezőnytől): a születéskor várható élettartam 5, az egészségben töltött évek száma 3 évvel marad el az uniós átlagtól.
Az egy főre jutó egészségügyi kiadások, az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GDP/fő) és a várható élettartam közötti összefüggés vizsgálata azt is kimutatja, hogy Magyarországon a lakosság jóval rövidebb ideig él, mint ami potenciális elérhető lenne. A magyar egészségügyi ráfordítások mértéke tehát rendszerszinten sokkal jobb egészségi állapotot tenne indokolttá a lakosság körében, más szóval az egészségügyi ellátórendszerbe tett pénzek elköltése nem hatékony.
Mi történt 2010 óta?
2010 óta az alapellátásban ugrásszerű szakemberhiány figyelhető meg, különösen a háziorvosi, védőnői és fogorvosi praxisokban. Az OEP adatai alapján ráadásul a szakemberhiány általában az amúgy is hátrányos helyzetű kistérségekben jelentkezik, legtöbb esetben az észak-magyarországi régióban, ahol a 35 százalékos szakemberhiány sem ritka. De Békés és Heves megyében is óriási gondok vannak. Arányaiban még a házorvos-hiánynál is nagyobb a védőnő-hiány, a 2013-as OEP-adatok alapján védőnőkből ugyanis országos szinten van hiány. Számos térségben 40 százalék fölötti az üres védőnői szolgálatok aránya. 2025-re pedig, ha az eddigi folyamatok nem változnak, az ország felében nem lesz elég háziorvos.
A kórházakat fenntartó önkormányzatok az egészségügyi reformok megtorpanása következtében 2010-re óriási egészségügyi adósságállományt halmoztak fel. A 2011-2013 között végbement kórház-államosítások, tehát a fekvőbeteg-ellátás és a járóbeteg-szakellátás kikerült az önkormányzatok feladatköréből, csupán az alapellátás maradt önkormányzati hatáskörben. Ez sok önkormányzatnak jelentett könnyebbséget, ám számos, adóssággal nem rendelkező kórház is elvételre került, így egyes önkormányzatok kifejezetten rosszul jártak. A káosz mindenesetre kódolva volt az átvételeknél, országos szinten alakult át a rendszer, egyes településeken 90 százalékkal csökkent az aktív ágyak száma, egész kórházi osztályok szűntek meg a racionalizálás hatására.
2012-ben létrehozták az egészségügyi térségek rendszerét, amely 0,9-1,6 millió biztosított ellátásáért felelős térségek létrehozását jelentette. Az országosan 8 térségből álló rendszer a betegút-szervezés átalakítását, a kapacitásfelosztást és az egyes kórházak ellátási területeit is megszabta. Az elképzelés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a racionalizálás miatti esetleges kórházbezárások okozta plusz szállítási percek esetenként emberéletekben mérhetőek. De az új rendszernek ezen kívül is számos vitatott pontja van. Egyébként pont a Budapestet is magában foglaló észak-közép magyarországi régiót több szempontból érintette rosszul. A tízezer lakosra jutó kapacitás mértéke itt a legrosszabb országos szinten, mindössze 80 százaléka az országos átlagértéknek.
Az elmúlt 5-6 évben az egészségügyi dolgozók közül több mint tízezren kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. A 25 és 29 életév közötti, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok közül 2014-ben még többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve.
Zombor Gábor, egészségügyi szakállamtitkár | Forrás: Népszabadság
Mit tervez a kormány?
Továbbra is folyamatosan nő a kórházak eladósodottsága. Mostanra 90 milliárd forintra duzzadt a kórházi adósságok listája, naponta 150 millió forinttal nő a kórházak adóssága az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő érdekszervezetek szerint. Pedig a kormány 2015 április elejére ígérte az adósságkonszolidációt, amelynek mindeddig se híre, se hamva. Noha Zombor Gábor, az EMMI szakállamtitkára szerint rendelkezésre áll egy 60 milliárdos tétel, ez egyrészt nem lesz elég a rendezésre, másrészt ennek folyósítása az ígéret ellenére nem kezdődött meg április elején.
2015 áprilisára ígérte a kormány az eddigi legnagyobb mértékű "kórház-konszolidációt" is, amely a kormány szótárában a költséghatékonyság növelését, a párhuzamosság kiküszöbölését, az ellenzéknél pedig a kórházak összevonását és leépítését, osztályok megszüntetését jelenti. A Népszabadság becslései szerint az átalakításokkal 8-10 ezer ember, főleg műszaki és adminisztratív dolgozók munkahelye szűnne meg. Annyi bizonyos, hogy az ágazatból képtelenség lesz úgy megspórolni 40 milliárd forintot, hogy ez nem járna leépítéssel, bezárásokkal, elbocsátásokkal.
Tovább folyik a kormányzati ötletbörze is: most az egészségügy növekvő kiadásait a népegészségügyi termékadó kiterjesztésével kívánják kompenzálni, az orvosok bérrendezését pedig feltételekhez szabnák, röghöz kötést írnának elő a keresetkiegészítést igénylő orvosoknak, valamint hálapénzt sem fogadhatnának el.
Mindeközben számos kórházban katasztrofálissá vált a forráshiány helyzete, a Szegedi Gyermekklinikán például már bevásárlókocsikkal oldják meg a beteg gyermekek szállítását a forráshiány miatt, máshol a császármetszés varratának elzárását oldják meg fertőtlenített inggombbal az orvosok. A horgászdamil és a barkácsfúró is egyre jobban terjed, budapesti műtőkben találkoztak a betegek ilyen szerszámokkal. De van, ahol mezőgazdasági boltból beszerzett műanyagcsövekkel oldják meg a vérelvezetést is.
Látszólag ezek az eszközök kevés jellemzőjükben különböznek a speciális orvosi eszközöktől, azonban ezek nem esnek át az orvostechnikai eszközöknél szokványos szigorú teszteken. A kreatív módszereket minden esetben a pénzhiány szüli, azonban ezek a kreatív megoldások bizonyos esetekben emberéleteket követelhetnek. A kórházak adósságának kifizetése ezért nem lehetőség, hanem a túlélésért küzdő kórházak létének, a rendszer további működésének alapfeltétele. További hajmeresztő történeteket az Index cikkében olvashattok.
http://tenytar.blog.hu/2015/04/21/egyre_kilatastalanabb_helyzetben_a_magyar_egeszsegugy#more7384016
Magyarország: a testileg-lelkileg megnyomorított emberek országa
Nem lenne baj, ha a kormány kiszolgáltatott emberekkel háborúzna. Ha nem az életükkel játszadozna... Beteg embereket egészségesnek hazudni?
Olvasom, hogy májusban az utcára vonulnak az egészségügyi szakdolgozók, ha követeléseik továbbra is süket fülekre találnak. Levelet is írtak a brókerbotrányban nyakig csücsülő kormánynak, egyebek mellett ezt írják:
"Az alacsony létszám, a sok munka, a nagy felelősség, a rossz munkakörülmények a kollégákat testileg és lelkileg is megnyomorítják. Ezzel sem foglalkozik senki. A munkáltatók szinte semmit nem tesznek, hogy ne kiégett, elfásult kollégák álljanak a betegágy mellett. Egyre több betegpanasz van a szakdolgozókra. Sajnos be kell látnunk, hogy a panaszok jogosak. Azonban az eddig felvázolt körülmények között elvárható az, hogy jól teljesítsenek a kollégák?"
Nem, valóban nem várható el. A fentieket éppen azért tartottam fontosnak előrebocsátani, mert miközben borzasztónak tartom, hogy Magyarországon 40 beteg jut egy ápolóra, legalább annyira felháborítónak érzem az egészségügyi rendszerrel szorosan összefüggő, dilettáns szociálpolitikában gyökerező társadalmi ellátás kérdését. Amelyet ezúttal kivételesen, a nagypolitika szennyétől elrugaszkodva a mindennapi, úgy értem, szürke hétköznapi való világ kiábrándító élethelyzetével fogok szemléltetni.
A sztori: B.A. 45 éves. 2010 óta két agyvérzése volt, anamnézise így fest: hypertonia, obstruktív tüdőbetegség, illetve jobb ACM területi keringészavar következményeként jobb felsőtagi paresis. Más szavakkal: agyi infarktus, stroke, magasvérnyomás-betegség, enyhe kognitív zavar, hypertensiv encephalophatia. Azaz minden, ami kell ahhoz, hogy egy, a legszebb korba jutott ember élete többé és kevésbé kettétörjön.
A 2013 novemberében dr. K.K. főorvos által kiállított, foglalkoztathatóságára vonatkozó, egészségügyi szakvélemény szerint nem foglalkoztatható. Nem azért, mert B. A. notórius munkakerülő, akinek ebből adódóan büdös a munka, és élete álma volt, hogy segélyből szeretné tengetni mindennapjait. Hanem azért, mert a kórtörténetének tanulmányozásával összefüggő, legalább egy órás komoly vizsgálat eredményeképpen az orvos saját felelősségének tudatában, nem nyomta rá az oké, mehetsz közmunkázni pecsétet a lapjára.
Ezzel a papírral B.A. azóta rengeteg fejtörést okozott az önkormányzatoknak, munkanélküli hivataloknak, akik abból a gagyi, életidegen törvénykezésből dolgoznak, amelyet a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaival nyíltan háborúzó kormány vetett eléjük. Ugyanis B.A. nem foglalkoztatható, négyhavonta infúzióra jár, nem is szívesen áll szóba vele senki (legutóbbi munkahelyéről akkor rúgták ki, amikor értesültek betegségéről), ám ahhoz, hogy a foglalkoztatást helyettesítő jelenleg még 22 800 forintos, szánalmas támogatásra jogosult legyen, dolgoznia kell. Dolgozni viszont nem tud, és ha tudna is, azzal várható élettartamára nézve beláthatatlan döntést kellene meghoznia. Leszázalékolási kérelmét szintén elutasították: fiatal, nem látszik rajta, hogy beteg, ez nem az elmúlt nyolc év, hogy boldog-boldogtalan az állami költségvetés vérét szívja.
2015. március 30. B.A. újra az üzemorvos elé áll, hiszen a munkaügyi hivatal nyilvántartja, mit tehetne, nem tud vele mit kezdeni. B.A. néha kognitív zavarral küzd, nem tudja kifejezni magát, hivatalos ügyintézéskor néha előfordul, hogy segítséget vesz igénybe. B.A. kísérőjét nem engedik be a vizsgálatra, pedig másfél éve is közeli családtagjával ment oda, akkor nem volt akadálya annak, hogy a feltett kérdésekre hozzátartozója válaszoljon. Dr. Cs.T. főorvost nem igazán érdekli B.A. nem mindennapi paksamétája, vaskos kórtörténete. Öt, azaz ÖT perces, itt is megkopogtatom, ott is megkopogtatom egy kicsit, miért nem megy egyenesen?, na jó, nem szórakozom itt magával típusú orvosi villám-vizsgálata – kíváncsi kérdések és különösebb érdeklődés hiányában – megállapítja: B.A. meggyógyult. Másfél éve visszafordíthatatlannak diagnosztizált agykárosodása megszűnt. Foglalkoztatható. Egy „az egészségi állapotának megfelelő munkafeltételeket biztosító munkahelyen.” Teljes munkaidőben is akár.
Pedig B.A. állapota egyre romlik. Jobb keze már régen nem a régi, hamar elfárad, koncentrálni 8 órában aligha lenne képes. Pedig egész életében dolgozott, és most is azt tenné legszívesebben. De már nem megy. Agyvérzése után közölték vele: állapota legfeljebb szinten tartható, de ahhoz ideális körülményekre van szükség. 2015-ben az elfásult, kiégett, lelkileg megnyomorított, futószalagon szakvéleményeket kibocsátó üzemorvost ez a legkevésbé sem érdekli. És ha jobban belegondolok, nem is tehet mást. Kicsit olyan, mintha utasítást hajtana végre.
Mert higgyék el, B.A. példája nem egyedülálló. Bizonygatnia kell, hogy beteg, mert nem hiszik el neki, mert nem érdekli őket, mert nem akarják tudomásul venni: egy 45 éves embernek dolgoznia kell, nem betegnek lenni, és rontani a statisztikát. Mert a jobban teljesítő Magyarországon, ahol boldog és megelégedett közmunkások nyomják felfele az egészségtől kicsattanó foglalkoztatási statisztikákat, B.A. betegsége csak a bajnak van.
Ki kell lökni dolgozni, mert a szociális védőháló őt már nem tartja meg. Mert ez a védőháló túl sokáig, túl sokakat megtartott, akiket nem lett volna muszáj. És most, az ország gátlástalan szétlopkodása közben a szánalmas 22 800 forintra utalt, beteg embereket kell egészségesnek nyilvánítani, hogy úgy tűnjön: ez a kormány teszi a dolgát, méltányossági alapon ad-vesz, az illetéktelenektől megvonja, és azoknak adja, akik valóban rászorulnak.
És hogy mi történik valójában? Háborúzik a kiszolgáltatottakkal. Ami nem lenne baj, ha nem az életükkel játszadozna. Szemrebbenés, megfontolás nélkül alakítja a rokkantnyugdíjakat és a munkanélküli ellátásokat, csökkenti és közmunkához köti a segélyezést. Ha a magyarok istene is úgy akarja, szép lassan teljesen meg is szünteti azt. Befagyasztotta, ezáltal reálértékben 20 százalékkal csökkentette a gyes és a családi pótlék értékét, és ha nem lép közbe a magyarok istene, az utóbbit munkavállaláshoz is köti. Nem sorolom.
Miközben Orbán kormánya eltökélten és koncepciótlanul harcol azért, „hogy a lustaság, a restség, az ellenszolgáltatás nélküli juttatások elcsökevényesítsék a munkaképes, egészséges polgárainkat" és „munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségeként definiálja magát, korszerű, hatékony és méltányos szociálpolitika helyett a kényszermunka és a jótékonysági leves osztás szakadékába taszítja Magyarországot. Ahol a B.A.-hoz hasonló, önhibájukon kívül munkaképtelenné vált, és a hozzá nem értés oltárán feláldozott, súlyosan beteg embereket egészségesnek hazudnak holmi hazug statisztikák kedvéért.
Ahol testileg, lelkileg megnyomorított embereket arra köteleznek, hogy testileg, lelkileg megnyomorított/megnyomorodott emberekbe rúgjanak. A dübörgő statisztika kedvéért. Többek között ezért gyűlölöm egyre jobban ezt az országot.
(A bejegyzés szereplői valós személyek, bármilyen hasonlóság a valósággal egyáltalán nem a véletlen műve.)
http://hu.blastingnews.com/hir/2015/03/magyarorszag-a-testileg-lelkileg-megnyomoritott-emberek-orszaga-00328233.html
Az oktatás is a kezében van!
Közelebbről még durvább – itt a részletes felsőoktatási koncepció
Lesz itt haddelhadd: radikálisan csökkentené az egyetemi autonómiát a kormányzat a kiszivárgott felsőoktatási koncepció alapján. Az egyetemek nyakára újabb állami eredetű vezetőség, a konzisztórium kerülne. Ezen felül az eddig kiszivárgott képzéseken túl megszűnne a kulturális antropológia alapszak vagy a filmelmélet képzés, de nem örülhet az sem, aki 2015-től filmdramaturgnak tanult volna. Rengeteg képzés mobilitása csökken, mivel osztatlanná válik az oktatása. És a HÖK sem zavarna sok vizet az Emmi elképzelésében: radikálisan megkurtítanák a hatáskörét.
Az új felsőoktatási koncepció főbb pontjai |
- Bevezetik a konzisztóriumi rendszert, ami részben a rektori feladatokat veszi át, nő az állam beleszólása az egyetemi autonómiába - Egyes szakok megszűnnek, de a megszüntetett szakok nagy része szakirányként megmaradhat - Külön szabályozzák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet - Megszűnik a főiskola-egyetemi felosztás: alkalmazott tudományegyetemek és egyetemek lesznek - A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői legfeljebb két évre kapnak megbízást - Megemelik a félévenként teljesítendő kreditek mértékét 15-ről 20-ra: az alapképzésben a 30 kredit kétharmadát hozni kell, ha valaki nem akar átkerülni a költségtérítéses képzésbe - Emelkedik a hallgatók után járó normatíva |
Az Átlátszó Oktatás megszerezte a Felsőoktatási törvény tervezett módosítását, melyet a keddi napon véleményez a Felsőoktatási Kerekasztal.
Tovább csökken az autonómia
folytatás: http://hvg.hu/itthon/20150421_felsooktatasi_startegia
Ha nem lenne ez az iskola, már nem élne a kishúgom
Ha a kormány azt hitte, hogy az érintettek megkérdezése nélkül, 2015 tavaszán csak úgy bezárathat átszervezhet egy iskolát, akkor nagyot tévedett. Hétfő délután több száz szülő és diák vett részt a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola udvarán rendezett szülői fórumon, ahol nagyjából minden résztvevő egyet értett abban, nem hagyják, hogy elvegyék tőlük az iskolájukat.
Az iskola közösségét az bőszítette fel, hogy múlt szerdán értesítette őket a KLIK, hogy a kormány március 18-i döntése szerint, az intézmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kerül, a KLIK pedig megkezdi a tanárok és diákok szétszórását 6-7 budapesti intézménybe.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányt hidegen hagyja, hogy milyen szintű és típusú oktatás zajlik a Wallenbergben, csak az érdekli őket, hogy az NKE újabb épülettel gyarapodhasson, hogy majd egyszer csak összeálljon az a nagy egyetemi campus, amit megálmodtak.
Csakhogy az iskolából való költözés az intézmény végét is jelenti, hiszen ha 6-7 helyre szórják szét a diákokat és a tantestületet, akkor a Raoul Wallenberg iskola lényegében megszűnik. Az iskola közösségét tömörítő egyesület szerint van olyan iskolaépület Budapesten, ahova átmehetnének mindenestül, ha megkapják, azt jó kompromisszumnak fogják érezni.
Bár közlekedési szempontból nagyon jó helyen van az iskola, ha egy épületben maradhat a közösség, akkor elfogadnánk
érzékeltette az Indexnek az egyik harmadikos diák, hogy lenyélnék a felháborodottságukat, ha legalább nem szórnák őket szét. Így viszont - mint fogalmazott -, bármeddig elmennek, tüntetni biztosan fognak az iskoláért, április 26-án például a József Nádor téren lesz demonstráció, állt azon a cetlin, amit a szülői fórum előtt osztogattak.
Hiánypótló szakiskola
Bár a kormányt csak a szép épület érdekli, nem mellékes, hogy nem csupán egy átlagos iskola bezárásáról van szó. A szakképzés 2006-2007-es átalakításakor Budapesten tíz szakiskolából maradt egy, a megszűnő, szétdarabolt intézmények hallgatóit, tanárait a Wallenberg fogadta be.
Így most Budapesten egyedül itt folyik egészségügyi, pedagógiai és szociális szakképzés, amely színvonalát az egyetemek is megirigyelhetik
mondta az Egyészségügyi Szakszervezetek elnöke a fórumon. Azt is hozzátette, hogy a Raoul Wallenberg több tízezer kollégáját képezte ki, adott nekik megélhetést. Az iskola fontosságát a fórumon felszólaló Balogh Kata a következőképpen érzékeltette: "ebben az iskolában tanítottak újraéleszteni. Ha nem lenne ez az intézmény, a kishúgom már nem élne". A tanuló és anyukája később kérdésünkre azt mondta, hogy tavaly nyáron állt le a 16 éves fiú szíve, Kata pedig 20 percen keresztül élesztette újra, míg végül sikerült megmenteni.
Ha egy KRESZ-vizsgán tanítanak meg újraéleszteni, már biztosan nem élne. Nincs olyan, hogy valamire nem emlékszünk abból, amit itt tanítottak nekünk, mert azt úgy tanították meg, hogy sose felejtsük el
- mondta Balogh.
Még nincs döntés, csak ezt mondják a hivatalos szervek
A fórum két öregdiák wallenberges dalával kezdődött, majd jöttek a szülői kérdések, amelyeket a KLIK szakképzési főosztályvezetőjének, Halász Józsefnek tehettek fel. Halász nem tette zsebre, amit kapott, látszott, hogy nem nagyon tudott mit kezdeni a helyzettel, a tanácstalansága tetőfokán elővette a bombaérvet:
Halász első megszólalásában elárulta, hogy szeptembertől a Wallenberg nem ebben az épületben fog működni, majd magának körülbelül ötvenszer ellentmondva ismételgette, hogy még nincs döntés, még bármi lehet, a KLIK csak megkezdte az átszervezést, a végső szó a miniszteré, Balog Zoltáné. De ha nincs döntés, miért kell átszervezés, hangozott újra és újra a kérdés, mire Halász újra és újra tanácstalanul csak annyit reagált, hogy nincs döntés.
Halász azzal igyekezett tompítani a felháborodást, biztatta a hallgatóságot, hogy bátran mondják el a véleményüket, ő meg majd továbbítja. Erre a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy "rendkívül megalázó helyzetbe hozzák a szülőket", hiszen úgy tűnik, mintha kikérnék a véleményüket, de tulajdonképpen azt sem tudják, miről. És valóban, a KLIK képviselője egyszer sem fejtette ki, hogy valójában miről is vár véleményt.
De azt azért elmondta, hogy ugyan hatástanulmány nem készült az iskola bezárásáról, vannak "részletes elemzések", amelyek tartalmát nem mondhatja el a hallgatóságnak. Az ilyen, és ehhez hasonló megnyilvánulások miatt a fórum az elejétől a végéig lincshangulatban telt.
Hogyan gondolták, hogy 1100 gyereket majd csak úgy átmozgatnak? Az én lányomnak Káposztásmegyerről két óra lenne bejutni az új iskolájába
mondta az egyik osztály szülői munkaközösségének vezetője. Mert hogy a diákokat már arról is értesítették, hogy a tervek szerint hol folytatnák ősztől a tanulmányaikat. Persze, döntés még nincsen, csak úgy ötletelgetnek. A többségnek az az igazán felháborító, hogy a diákok fele ráadásul műszaki iskolákba kerülne.
A szülők szerint ez súlyosan csorbítja a gyerekek szabad pálya- és iskolaválasztásához fűződő jogát. Halász erre is csak annyit tudott mondani, hogy "ami jó a rosszban, hogy nincs még végleges döntés". Majd azt is hozzátette, hogy "higgyék el, valóban hathatnak a döntéshozókra", erre viszont szórványos fütty és cinikus kommentárok jöttek vissza a közönségből.
Bármennyire is igyekzett Halász megnyugtatni az embereket, nem vették be, hogy ez a meccs már nincsen régen lejátszva. Erre az érzésre erősít rá az Emmi Indexnek küldött levele, amely szerint
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a magas színvonalú egészségügyi és szociális szakképzés a jövőben is biztosított legyen a fővárosi intézményekben, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése miatt előzetes egyeztetéseket folytatunk arról, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola diákjai hol folytathatják tanulmányaikat, a pedagógusok a munkájukat.
Nagyon nehéz ebből nem azt kiolvasni, hogy a Wallenberg épülete nem került majd végül a Közszolgálati Egyetemhez. Az Emmitől egyébként azt is megkérdeztük, hogy nem tartják-e aggályosnak és törvénysértőnek, hogy az érintettek megkérdezése nélkül elkezdenek átszervezni egy iskolát, de erre nem kaptunk választ. Kerestük az átszervezést végző KLIK-et is, de ők egyáltalán nem reagáltak.
[A szülő fórum a KLIK utasítása szerint nem volt sajtónyilvános, az ott elhangzott információkat a fórumon részt vevő szülők segítségével rekonstruáltuk.]
http://index.hu/belfold/2015/04/20/raoul_wallenberg_iskola_szuloi_forum/
Együtt maradunk! – skandálták a wallenberges diákok
Leiskolázták a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szakképzés-szervezési főosztályvezetőjét a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola szülői fórumán.
A feszült hangulatú eseményre azért került sor, mert a Klik április 13-án arról értesítette az egészségügyi szakképzés fővárosi bázisának számító iskolát, hogy "a kormány március 18-án elfogadta" a jogutóddal történő megszüntetést. A javaslat szerint az iskola közel 1200 tanulója és 70 pedagógusa hat másik középiskolába kerülne át. A javaslatot, amelyet lapunkban ismertettünk, élénk tiltakozás követte. Ennek része volt a hétfői fórum, amelyet a Klik "nem sajtónyilvános" rendezvénynek nyilvánított. Az iskola előtt rendőrök várakoztak, amire sokan felkapták a fejüket. A fórumot, amelyen legalább ötszázan vettek részt, nem sikerült végül hermetikusan elzárni a nyilvánosság elől.
folytatás: http://nol.hu/belfold/egyutt-maradunk-skandaltak-a-wallenberges-diakok-1529239
Egyetemi botrány: a hallgatók nem adják fel
Több százan vettek részt a fórumból demonstrációvá alakult megmozduláson. Az Emmi előtt a hallgatók bejelentették, folytatják a tüntetést.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, több egyetemi szakot megszüntetne az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egy kiszivárgott tervezet szerint. Az ELTE Társadalomtudományi Karát érzékenyen érintené, a nemzetközi tanulmányok alapképzés megszűnése (csak mesterszak formájában maradna meg), a társadalmi tanulmányok BA szak pedig teljesen megszűnne.
Folytatják, de mára vége
Helyszíni beszámolók szerint a tömeg megérkezett a minisztérium elé, ahol különféle zászlókat feszítettek ki, az egyikre például az volt írva, hogy „Harcolunk, hogy tanulhassunk”. Van, aki azt javasolja, hogy menjenek át a Parlament elé, de ebből az ötletből nem lett semmi, a fórumnak indult délután az Emmi előtti tüntetéssel ért véget.
A demonstrálók szerda este 6 órára újabb tüntetést hirdettek meg, ha addig az érintett minisztérium nem vonja vissza a szakmegszűntetések tervezetét.
Kép: MTI / Szigetváry Zsolt
folytatás:http://www.hir24.hu/belfold/2015/04/20/egyetemi-botrany-a-bme-re-vonulnak-a-tiltakozo-diakok/
Ne szűnjön meg az ELTE TáTK - Veszélyben vannak az egyetemeink
Követeléseink hat pontban.
1. Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!
2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!
3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!
4. A XXI. században nem az állam dönti el, kiből mi lesz! Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára.
5. Hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!
6. Ezeknek a szakoknak a megszüntetésével a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőnket, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.
https://www.facebook.com/veszelybenazegyetemeink/posts/805174259568851?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201504
Sarokba szorítanák az egyetemisták a kormányt
http://index.hu/belfold/2015/04/20/darazsfeszekbe_nyulnak_az_atalakitassal/
Több százan tiltakoztak az ELTE-n és a BME-n
Több száz hallgató és oktató vett részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karán a több alapképzési szak kormányzat által tervezett megszüntetését megvitató hétfő esti fórumon. Mezey Barna rektor közölte: a pénteken nyilvánosságra hozott, elfogadása esetén szakok megszüntetését is jelentő tervezet még az első változat, amelyről tárgyalnak majd, hétfő este például a Magyar Rektori Konferencia ülésén. Mint mondta, az egyetem vezetőjeként kötelessége képviselni a hallgatókat és az ELTE hagyományait, valamint „mindazon szakokat, ahol az ország legjobbjai tanulnak”.
Tausz Katalin, a társadalomtudományi kar dékánja azt hangsúlyozta: a siker záloga az oktatók és a hallgatók egysége, ennek egyik megjelenése a mostani fórum is. Hangsúlyozta: elutasítanak minden olyan döntést, amelyhez nem készült hatástanulmány, és amelyet nem előzött meg egyeztetés. A megszüntetni kívánt nemzetközi tanulmányok alapképzési szak példáját említette a dékán, utalva arra, hogy a diákok többsége költségtérítéses hallgató volt, az ott végzettek 36 százaléka továbbtanult, 46 százalékuk munkába állt, az átlagos diplomás pályakezdőkénél magasabb bruttó bérrel.
Több felszólaló is arról beszélt: napirendre kell tűzni a felsőoktatás súlyos problémáit, amelyek – többi között egyes szakok tanárhiánya – a mindennapokban is tarthatatlan helyzeteket okoznak, ugyanakkor mind több fiatalt indítanak arra, hogy külföldön kezdjék meg vagy folytassák tanulmányaikat.
Hosszas taps kísérte a diákok – már a rendezvény előtt közzétett – követeléseinek felolvasását. A később a résztvevők által megszavazott pontok között szerepel, hogy a szaktárca vonja vissza a szakok megszüntetéséről szóló előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, az autonómia jegyében az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat, valamint azt, hogy „ne tiltsák be” a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz értő embereket kinevelő szakokat. Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára – hangsúlyozzák, követelve, hogy hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat. Megjegyzik: a tervezett szakmegszüntetésekkel a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőt, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.
A fórumot követően az ELTE-s diákok elindultak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elé, ahol szintén fórumoznak az ott tanuló hallgatók: ők az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzés megszüntetése miatt gyűltek össze. Ezen a beszélgetésen megjelent Palkovics László államtitkár is, aki a tudósítások szerint igaz nem érdemben, de válaszolt néhány kérdésre, de csak a BME-t érintőekre. Az Átlátszó Oktatás újságírójától például megvonták a szót, amiért a pszichológia szak átalakításáról érdeklődött volna az államtitkártól.
Időközben a BME-n is véget ért a fórum, az ottani résztvevők és az ELTE-sek pedig az utcán egyesülnek. Az Átlátszó Oktatás szerint a cél a Corvinus. Miután oda megérkeztek, már indultak is tovább a Kiskörúton. Az ELTE BTK-ra mentek volna, de mivel zárva az ajtó, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé vették az irányt, ahol aztán az épület bejáratára kifüggesztettek egy „Harcolunk, hogy tanulhassunk” feliratú molinót, majd újra elmondták azt a bizonyos hat pontot.
Ezt követően a tüntetés véget ért, de a szervezők azt ígérik, hogy ha szerda estig nem vonják vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó tervezetet, akkor újra demonstrálni fognak.
- MTI Diákfórum volt az ELTE-n az alapszakok tervezett megszüntetése miatt
- Kettős mérce Újra tiltakoznak a hallgatók, mert a kormány egész karokat lehetetlenítene el! - percről percre
- Átlátszó oktatás Hallgatói és oktatói fórum – percről-percre
Örökbe szeretném fogadni Balog Zoltánt
Mi történne, ha szembesülni kellene a valósággal azoknak, akik a döntéseket hozzák?
Régebben valamelyik tévécsatornán volt egy akció, “Fogadj örökbe egy szemétdombot” címmel. A készítők fel kívánták hívni a figyelmet az illegálisan lerakott szeméthalmokra, mégpedig úgy, hogy maga a szerkesztőség is “örökbe fogadott” egy ilyen képződményt és erre kérte a nézőket is. Természetesen az aktus nem azt jelentette, hogy hazavitték a hulladékot és tejszínhabos kakaóval kínálták, hanem gumikesztyűt húztak a stáb tagjai, felgyűrték a ruha ujját és teherautóra pakolták az adoptált kupacot. A végeredmény egy tiszta, élhető területt lett.
Valami hasonlóra gondoltam én is. Persze szó sincs teherautóról, vagy konténerről, dehogy akarnám én a nagyszerű politikusainkat ilyen kellemetlenségeknek kitenni. Meg hát amilyen árak vannak a közterületeseknél, nem is futná rá… Arról főleg nincs szó, hogy párhuzamot kívánnék vonni, egyszerűen a dolog szellemisége ragadott meg, minden állampolgáriatlan és tiszteletlen hátsó gondolat nélkül. Tényleg!
Az örökbefogadás abból állna, hogy mindenki hazavinne egy – számára szimpatikus – geng... politikust és bemutatná neki a valóságot. A kiválasztott élőben tapasztalhatná meg az általa megszavazott, esetleg éppen benyújtott törvények, szabályok, döntések következményeit. Saját bőrén érezhetné, milyen az, amikor egy sörös-büfis vacsoraasztalnál, vagy a parlamentben – a hozzá hasonlóan semmiről semmit nem tudó kollégáival röhögcsélve – kiagyalt ötlet az élete részévé válik.
Edgar Swan http://gepnarancs.hu/2015/04/orokbe-szeretnem-fogadni-balog-zoltant/
Pécsi botrány: elvennék az egyetemtől a gyakorló iskolát
A Cink kezébe került egy levél, amiben a felsőoktatási államtitkár elég nyers modorban közli a PTE rektorával, hogy el akarják venni tőlük az 1. számú gyakorló iskolát. Ez Pécs egyik legpatinásabb iskolája. Az egyetem megírta a Cinknek, hogy nem örülnek a dolognak. A minisztérium és a KLIK egyelőre hallgat. Lehet, hogy felszámolják az összes magyar gyakorló iskolát?
Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára április 10-én olyan levelet írt Bódis Józsefnek, a pécsi egyetem rektorának és Jenei Zoltán kancellárnak, aminek a címzettek feltehetőleg nem nagyon örültek. A levél ugyanis – annak ellenére, hogy összességében átlagos terjedelmű – kurtán-furcsán közli az érintettekkel, hogy el akarják venni tőlük a legpatinásabb gyakorló általános iskolájukat.
A szöveg 3 általános bevezető bekezdésben közli az alaphelyzetet, miszerint felmérték az összes felsőoktatási intézmény gyakorló iskoláit, mert a miniszternek a törvény szerrint május végéig kell döntenie arról, hol melyik maradjon meg. (A megújult közoktatási rendszerben már minden állami fenntartású iskolát benyelt a KLIK, a felsőoktatási intézményekhez tartotó pár tucat gyakorló iskolát kivéve. )
Ezután jön a keserű pirula, egyetlen bővített mondatban: ha jól értem a bürokratanyelven megfogalmazott szövegszörnyet, túl sok a vezetőtanár és ahhot képest túl kevés a pedagógushallgató, az iskolát ezért átadnák a KLIK-nek.
http://cink.hu/pecsi-botran
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.