Utazás a boldogság nyomában
Vajon melyek a világ legboldogabb helyei? Ahol jólét és béke van? Ahol nincs környezetszennyezés? Ahol jókedvűek az emberek? Esetleg a kulturális sokszínűség a kulcsszó? Rengeteg szempont alapján állíthatnánk fel toplistát, de a boldogságnál kevés szubjektívebb fogalom létezik. A boldogság világnapja alkalmából tartsanak velem azokra a tájakra, ahol szerintem átélhető a boldogság: ahol már megtaláltam, és oda, ahová még mindig hajt a kalandvágy.
De miért is van a boldogságnak világnapja?
A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország 2008-ban a világon elsőként vezette be és rögzítette alkotmányában a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek az egyetlen mutatók, amelyek befolyásolják az emberek elégedettségi szintjét. 2012-ben az ENSZ közgyűlése is kimondta, hogy a "boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja", ennek jegyében pedig a boldogság világnapjává nyilvánították március 20-át.
Róma – ahol a boldogság életforma
Viszonylag hamar rájöttem, hogy mi dob fel igazán: a víz közelsége, a sok-sok (és még több) napsütés. És ha jókedvű emberek vesznek körül, akiknek nem sietős az élet, mert magukénak tudnak valamilyen különleges, titkost tudást arról, hogy mi is a lényeg. Hajszál híján Rómában születettem, és bár végül máshogy hozta az élet, néhány évente azóta is visszalátogatunk, és olyankor úgy érzem, hazaértem.
Róma egyébként is ért hozzá, hogyan vonzza magához az odalátogatókat: a városból szinte kézzel foghatóan árad az idő. Bár a vespák és a turisták feltehetően sokat változtattak az összképen, még mindig ugyanazokat a köveket koptatjuk, amiket Romulus és Remus. Nincs ebben semmi fennköltség, egyszerűen csak azt eredményezi, hogy könnyű együtt pulzálni a várossal.
A rohanó turisták között megtalálni azt a pékséget, ahol évek óta ugyanaz a néni viszi a boltot, minden visszatértünkkor egyel több ránccal, de sohasem múló jókedvvel. Kiheveredni a Villa Borghese parkjába (egy olívás focacciával és egy üveg római vízzel, amit bármelyik köztéri kútból szerezhetünk), és úgy tenni mintha sajnálnánk magunkat a kötelező sziesztázás miatt. Végigszaglászni az összes, itthon alig fellelhető zöldségfélét a Campo de' Fiorin. Éjszakába nyúlóan ülni a Piazza Navonán és figyelni a baglyokra emlékeztető rómaiakat, akiknek a tikkasztó nyári hónapokban napnyugta után kezdődik csak az élet. Ez Róma. Pontosabban, csak egy egészen vékony szelete annak a városnak, ahová elég csak betennem a lábamat ahhoz, hogy azonnal boldog legyek.
Costa Rica – a világ legboldogabb országa
Tudta, hogy létezik egy bizonyos Happy Planet Index, ami különböző statisztikai adatokat összevetve megmutatja, hogy melyik a világ legboldogabb országa? Hát ez bizony egy kis közép-amerikai ország, Panama és Nicaragua között: Costa Rica, vagyis "Gazdag Part". Costa Ricát két oldalról a Karib-tenger és a Csendes-óceán határolja, és ha ez önmagában még nem lenne elég ahhoz, hogy máris a paradicsomban érezzük magunkat, elárulok még egy-két meglepő adatot az országról.
Területe kb. a fele Magyarországénak, ezért értelmezhetetlennek tűnik, hogyan lehetséges, hogy gyakorlatilag a Földön létező összes szélsőséges földrajzi adottsággal bírjon. Az ország magját egy 1500 méter átlagmagasságú fennsík alkotja, melyet a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fognak közre. Trópusi éghajlatának köszönhetően találni itt esőerdőt, gigantikus vízeséseket, hófehér homokos, pálmákkal szegélyezett partokat, ráadásul egymást érik a nemzeti parkok, melyek a természeti kincsek megóvásáról gondoskodnak.
Na és most jön az a rész, amit kétszer is elolvas majd: Costa Ricának nincs hadserege. Igen, tényleg. Már több mint hatvan éve békés elnöki köztársaságban élnek a ticók – ahogy a costa ricaiak nevezik magukat –, és nagyon úgy tűnik, hogy boldogok. Akkora mázlistának mondhatom magam, hogy egy cserediák programnak köszönhetően néhány éve van egy costa ricai fogadott öcsém, Dennis, akit hamarosan végre meglátogatunk a vőlegényemmel. És ha már úgy is ott járunk, miért is ne mondjuk ki ott a boldogító igent? (Naná, hogy azért, hogy aztán erről a kalandomról is írhassak!)
Sydney – a boldogság olvasztótégelye
Sydneyből hazatérve mindenkinek az az első mondata, hogy "ezt egyszer mindenkinek látnia kell". Itt ugyanis a boldogság összes hozzávalója adott, és nem nagyon létezik olyan igény, amit a város ne tudna kielégíteni. Sydney magja egy metropolisz, ahol minden megtalálható a felhőkarcolóktól a hippi és kínai negyeden át a bolhapiacokig. Színházak, múzeumok, pezsgő zenei élet, és kultúra árad mindenhonnan.
Jelentősen hozzájárul a kellemes közhangulathoz az is, hogy az ausztrálok nagy figyelmet fordítanak az egészségmegőrzésre. Ezért az utcákon lestrapált arcok helyett negyvennek tűnő hetvenesek látni, akikben túlteng az energia. A sport elemi része az életnek, ehhez pedig nem is találhatnánk ideálisabb körülményeket, mint a Tasman-tenger partját és a várost körülölelő hegyeket.
Ausztrália eredetileg egy brit börtönsziget volt, aminek következtében az évszázadok során kialakult társadalom nagy részét bevándorlók adják az aboriginálok mellett. Ez a mai napig ott van a lelkekben, és bár a történelem során voltak komoly viszályok, mára egy rendkívül befogadó, nyitott és sokszínű kultúrát találunk a kontinensen. Erről tanúskodik többek között a világ legnagyobb melegfelvonulása, a Mardi Gras is, melynek évről évre Sydney ad otthont.
Az ausztráliai és óceániai állatvilág zsákutcaszerű fejlődésének köszönhetően az itt élő állatfajok nagy része kizárólag itt őshonos – ilyen többek között a koala, a kenguru és a kacsacsőrű emlős is –, ezért hatalmas becsben tartják őket a helyiek. Sydney állatkertje kihagyhatatlan élmény, de ha teheti, látogatosson el valamelyik közeli nemzeti parkba is, ha szeretne ölbe venni egy koalát. Semmihez sem foghatóan cukik! A hőmérséklet nyáron a trópusi meleget súrolja, de télen sem megy 10-15 fok alá, hát mi kell még a hosszú és boldog élethez?
http://travelo.hu/tavol/2015/03/20/a_boldogsag_nyomaban/?utm_source=index&utm_medium=link1&utm_campaign=index_cimlap
