"Ne azt figyeljék mit mondok, hanem azt amit csinálok," Be is mutatják profi módon, hogyan kell az adatokat meghamisítani?! Van még valami ezek után amit el lehet hinni a kormánynak? Mit is csináltak most egy lehetséges bűnügy kapcsán? Az eddigi ellentmondások kisebb gyűjteménye, történetei itt az oldalon megtalálhatóak egy-egy poszt alatt. Nézzük csak szépen sorban összegezve a puszta adatokat az elmúlt napokról:
- március 27-én az ATV stúdiójában előkap a szóvivő egy levet
- március 29-én ezt a levelet láthatja is a kedves néző iktatószám nélkül
- nyilvánosságra hozzák a levelet, amit úgy iktatnak, hogy 10-én érkezett
- kiadják a válaszlevet: amit március 9-ém írnak meg du. 17.27-kor
Itt tekinthetjük meg a dokumentumokat:
Az alábbi dokumentumok láttán és mivel közismert tény, hogy sem szó szerinti jegyzőkönyv sem hangrögzítés nincs kormányüléseken, felmerül a kérdés: mivel és hogyan tudja bizonyítani hitelt érdemlően a kormány azt, hogy kinek mikor milyen utasítást adott. Hogyan fektették be a közpénzt és hogyan milyen formában és mikor mondták fel ezt a szerződéses kapcsolatot? (elnézést a konyhanyelvért, nem vagyok szakember, csak egy állampolgár.)
a
é
itt pedig a videón 18,30-nál semmi ügyiratszám nem látható...
ez azért durva!
www.youtube.com/user/atvzrt?feature=results_main
újabb fejlemények, ami mindennél riasztóbb képet festenek!
Telefonon utasították a Quaestort a külügyből
A Nemzetgazdasági Minisztérium bábáskodásával létrejött Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) korábbi vezérigazgatója, Skultéti Vilmos írta alá azt a dokumentumot, ami alapján a ma már a külügyhöz tartozó háttérintézmény vagyona a Quaestorhoz került 2013. március 29-én. Az utalás mindössze egy nappal történt az után, hogy Skultéti a Quaestorral március 28-án szerződést kötött. A brókerbotrány főszereplőjévé váló Quaestor azt a megbízást kapta, hogy a pénzből államkötvényeket vegyen.
Az MNKH működését alaposan ismerő, de a történetet névtelenül mesélő forrásunk szerint akkoriban a frissen alapított cég még tényleg annyira új volt, hogy akkoriban Skultéti egy sima gmailes mailcímről levelezett, és a cégben még munkavállalók sem voltak - a legrégebbi alkalmazottak 2013 május-júniusban érkeztek.
Hogy pontosan mennyi pénz került a Quaestorhoz, azt nem tudjuk, az viszont a 2013-as költségvetésből kiderül, hogy az NGM-nél egy 3,15 milliárdos keretet különítettek el "Kereskedőház" elnevezéssel, és még 3 milliárdot "Keleti kapcsolatok bővítése" címén.
A Nemzetgazdasági Minisztériumot a szerződéskötés időpontjában már Varga Mihály vezette, miután Matolcsy Györgyből 2013. március 4-én jegybankelnök lett. Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy a döntés előkészítésében Vargának nem volt szerepe.
Az MNKH alapítását intéző Skultéti Vilmos elég rég kavar a kormánypárt környékén, legalábbis távolról sem az MNKH vezetése volt az első államigazgatási megbízatása.
Már kiválasztották az MNKH-vezér utódját
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) élére már kiválasztották az április elsejével távozó Kerekes György utódját - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden. Hogy ki lesz az új vezérigazgató, azt a kinevezéssel egy időben hozzák nyilvánosságra, amelyre "rövidesen sor kerül".
A KKM közölte: Kerekes György februárban jelezte a miniszternek és a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárnak, hogy április elejétől a magánszektorban kívánja folytatni a tevékenységét. Erről elsőként az Index írt. Kerekes távozásának a Quaestor-ügyhöz semmi köze nincs - közölte a KKM.
Az MNKH jelentős összeget kezeltetett a csődbe ment Quaestor brókercéggel, amely március 9-én délután utalta vissza az MNKH általa államkötvényekben kezelt 3,8 milliárd forintját - írta a hírportál.
A villanyszerelő, angol szakos tanár és nottinghami okleveles ingatlan értékbecslő pályafutása kezdetén jellemzően a privát szférában tevékenykedett, egészen 1998-ig, amikor a kormányváltás után a Miniszterelnöki Hivatal kormány főtanácsadója lett. Matolcsy Györggyel legalább másfél évtizede kapcsolatban van, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere 2001. január 1-től nevezte ki a magyar kisvállalatoknak befektetőket, beruházásokat vadászó állami szervezet, az ITDH vezérigazgatójának.
Forrásunk szerint az MNKH későbbi vezetői azért nem kérdőjelezték meg a Quaestor szerepét, mert a cég gyorsan és olcsón végezte a szolgáltatást, a kamatokat mindig időben fizette, az együttműködés flottul ment. Ettől függetlenül a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával voltak összetűzések, de leginkább a Tarsoly érdekeltségébe tartozó orosz és a török kereskedőház miatt. A kereskedőház néhány esetben politikai nyomásra "választotta ki" stratégiai partnereit az egyes országokban lévő irodák üzemeltetésére - hallottuk.
Úgy tudjuk, az MNKH vezetőinek március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelezte, hogy ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól, és másutt kell új értékpapírszámlát nyitni. Az MNKH ezután árajánlatot kért több pénzintézettől és az Államkincstártól is. Viszont nem maradt sok idő összevetni ezeket, ugyanis március 9-én hétfőn délután a Quaestor Hrurira - hamis - öncsődjéről szóló közleménye előtt pár órával az MNKH folyószámláján megjelent 3,8 milliárd forint.
Forrásunk úgy tudja, az MNKH felsővezetői megdöbbentek a dolgon, ugyanis a pénz kivonására, a vegyes (rövidebb-hosszabb) futamidejű állampapírportfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna utasítást. Ráadásul csak írásban, a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása mellett. Úgy tudjuk, ilyesmi egyáltalán nem történt, forrásunk szerint feltehetően a külügyből szóban, telefonon adhatták ki az utasítást a Quaestornak a pénz kiutalására.
A Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira március 9-én hétfőn éjszaka jelentette be, hogy csődeljárást indít maga ellen, mert a Buda-Cash-botrány olyan eladási hullámot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, pánik alakult ki, az ügyfelek megrohamozták a céget. A Quaestor Csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni. Egy nappal később, kedden reggel kiderült, hogy a Quaestor nem bontotta ki az igazság minden részletét. Összefoglalónkat a legnagyobb brókerbotrányról alább olvashatja.
Itt van a Quaestor-botrány minden részlete
Csak egy „technikai dolog”, hogy Orbán előbb válaszolt
„A levelet személyesen hozták be március 9-én reggel, a válasz - láthatólag - e-mailen ment. Az, hogy 10-én lett beiktatva, egy technikai dolog” – válaszolta a miniszterelnök sajtófőnöke ma délelőtt, miután tegnap újabb kérdésekkel fordultunk hozzá. Az Origo megtudta: Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár tárgyalt Tarsoly Csabával.
Havasi Bertalan ugyanis – mint megírtuk - a rendelkezésünkre bocsátotta Orbán Viktor válaszüzenetét, melyet Tarsoly Csaba Quaestor-vezér március 9-i dátumú levelére küldött. A Népszavának elküldött válaszemail dátuma ugyanis március 9-e, 17:24, ám a kormány által tegnap nyilvánosságra hozott Tarsoly-levél miniszterelnökségi érkeztetési dátuma március 10-e, ami az alábbi linken közzétett dokumentumon világosan szerepel is.
Magyarán: Orbán Viktor egy nappal hamarabb válaszolt Tarsoly Csaba levelére, mint ahogyan az megérkezett a kormányfőhöz. Az újabb érdekes ellentmondáson túl arról is érdeklődtünk Havasi Bertalantól: vajon történt-e találkozó az Orbán által kijelölt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve annak tárgyalásra kijelölt kollégája, valamint Tarsoly Csaba között. Erre azonban egyáltalán nem kaptunk választ.
Kimentik a Quaestor-bankot a vagyonzár alól?
Az MSZP szerint a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló fideszes törvény kiveszi a Quaestor-bankot a zár alá vehető vagyonok köréből, ezért a szocialisták arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a parlament által kedden elfogadott jogszabályt.
Erről Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese és Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke beszélt szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Mindketten azt firtatták, miért vonja ki "a fideszes brókerkormány" a zár alá vétel alól a Quaestor-bankot? Miért lehetetlenítik el, hogy a bankban lévő vagyonból a kisbefektetőket kártalanítani lehessen?
Bárándy Gergely elmondta, hogy a törvényalkotási bizottság nyújtott be az előterjesztéshez egy olyan módosító indítványt, amely a Quaestor-bankot "kimenti a zár alá vétel alól", mert kiveszik a törvény hatálya alól a bankokat. Hozzátette: a módosítót fideszes javaslatra fogadták el. Közölte, a rendőrség most vette zár alá a bankot, a hatályos jogszabályok szerint ezt a bíróságnak meg kell erősítenie. Bárándy Gergely véleménye szerint a hatályos jogszabályok szerint a bíróság "valószínű, hogy nem tudja fenntartani a Quaestor-bank zár alá vételét".
Értékelése szerint a Fidesz átverte a törvényalkotási bizottságot, az Országgyűlést és az embereket is. Mint mondta, nem szabad hagyni, hogy a fideszes haverok kisíbolják a pénzt a Quaestorból a bankon keresztül azért, mert arra nem vonatkozik a jogszabály. Jelezte, törvénymódosítást terjesztenek be a rendelkezés törlése érdekében, és kérni fogják annak házszabálytól eltérő tárgyalását. Tóth Bertalan közölte, a törvényalkotási bizottság ülésén Tuzson Bence (Fidesz) a módosító indítvány okát firtató kérdésére azt mondta, a brókercégeket akarják csak büntetni, általában a bankokat nem, de arról nem volt szó, hogy a Quaestor-bank kikerül a törvény hatálya alól.
Szerinte felmerül a kérdés, kinek a pénze van a bankban. Azt is firtatta, hogy hol van az 18 milliárd forint, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Eximbank tőkeemelésére kapott a költségvetéséből. Csak nem a Quaestor-bankban, és ezért volt szükség arra, hogy a bank kikerüljön a zár alá vétel alól? - vetette fel. Tóth Bertalan kérdésre válaszolva elmondta, a Quaestor banki része február 1-jén kapott végleges működési engedélyt a jegybanktól, miután tavaly decemberben a Quaestor megvásárolta Credigen Bankot.
A törvényalkotási bizottság szóban forgó összegző módosító javaslatának indoklásában az olvasható: indokolt megkülönböztetni a hitelintézeteket, illetve a bróker cégeket; míg a hitelintézetek esetében az esetlegesen felmerülő káreseményeket az Országos Betétbiztosítási Alap, addig a befektetési vállalkozások esetében a biztosítást a Befektető-védelmi Alap biztosítja. Az Országos Betétbiztosítási Alap esetében mind a biztosított összeg maximuma, mind az alap vagyona, mind az alap befizetői körének vagyona és ennek megfelelően a rendszeresen és rendkívüli jelleggel befizetésre kerülhető összeg mértéke lényegesen nagyobb, mint a Befektető-védelmi Alap esetében. "Azon esetekben, ahol a pénzintézeti tulajdoni arány eléri az 50 százalékot, ott ez kellő garanciát biztosít a befektetések védelme szempontjából" - áll a parlamenti honlapon megtalálható dokumentumban.
(a piros kiemelések tőlem származnak!)
http://nepszava.hu/cikk/1052895-kimentik-a-quaestor-bankot-a-vagyonzar-alol
