Giró-Szász szerint Orbán rosszul emlékezett
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint azért nem stimmelnek az Orbán Viktor által elmondott dátumok a Quaestor-ügyben, mert egy hónap távlatából már rosszul emlékezett a miniszterelnök.
Giró-Szász András az RTL Híradónak elmondta: Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán, de ő semmilyen problémát nem lát abban, hogy egy hónap távolságból valaki téved néhány napot egy-egy ügy kapcsán.
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta: Orbán Viktor még február 25-én, a Buda-Cash bedőlését követő napon, az egyetlen éjszaka alatt elkészült Varga Mihály-jelentés alapján döntött arról, hogy ki kell venni a közpénzt a brókercégekből.
Elismerte ugyanakkor, hogy a jelentés tartalmazott olyan elemeket, amik a sajtóban csak néhány nappal később jelentek meg, de szerinte ezekről a kisbefeketők is értesülhettek még a Quaestor bedőlése előtt.
Lázár: Nem vállalható a Jobbik
Lázár János szerint a közvélemény-kutatásoktól nem kell „becsinálni”, 2018-ban meg lehet majd nyerni az embereket. Szerinte a Fidesz 70-80 évre meghatározó lehet az országban.
Lázár János szerint nem volt lehetősége Tarsolynak behatással lennie a Quaestor-botrány eltussolására. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ilyen emberek mindig „nyalakodnak”, próbálnak közel kerülni a politikusokhoz. Szerinte ez Tarsolynak nem sikerült. Szerinte nem ördögtől való a kapcsolat a gazdaság és a politika között, a kérdés viszont az, hogy befolyásolhatják-e a kormányt. Elmondta: Orbán Viktort nem befolyásolják gazdasági körök.
Lázár szerint jól mutatja ezt, hogy a felcsúti csapatot támogató cégek közül hánynak lett előnye ebből a támogatásból – az OTP-t a bankadó sújtja és a Spart sem diszkriminálták pozitívan. Mészáros Lőrincről azt mondta: akinek pénze van, annak el kell tudnia számolnia a vagyonával.
Szerinte a közvélemény-kutatásoktól nem kell „becsinálni”, 2018-ban meg lehet majd nyerni az embereket. Lázár nem tartja vállalhatónak a „nyilasokat”, mint a Jobbik, illetve a kommunistákat sem.
Lázár azt is elmondta, hogy neki az az elvárása az újságírókkal szemben, hogy legyenek ellenzékiek és kritikusak. Elmondta: árthat a Fidesz táborának, hogy a jobboldali médiumok egy része szembefordult a kormánnyal.
13 fontos kérdés, amire nincs megnyugtató válasz a Quaestor-botrányban
Quaestor-ügyben csak egy dolog világos: Tarsoly Csaba és társai mindenkit átvertek. És bár a botrány hetekkel ezelőtt kipattant, nemhogy tisztulna a kép, de egyre homályosabb. A kormány szereplői egymásnak is ellentmondanak, a közpénzügyi szabályok nem világosak, és még mindig nem tudjuk, mennyi adófizetői pénz forgott vagy forog most is kockán.
1. Mennyi közpénz volt a Quaestornál vagy más brókercégeknél?
Azt tudjuk, hogy a külügyminisztérium egyik háttérintézménye (a Magyar Nemzeti Kereskedőház) 3,8 milliárd forintot tartott a Quaestornál, de több jel is utal arra, hogy más közpénzek is parkolhattak brókercégeknél.
Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanis azzal érvelt, hogy a Quaestor jobb feltételeket adott, mint a Magyar Államkincstár (ez más állami intézménynél is szempont lehetett), és Orbán Viktor megjegyzése sem azt támasztja alá, hogy a külügy quaestoros kapcsolata elszigetelt eset. Ha az lett volna, akkor a kormányfő nem utasította volna a minisztériumokat, hogy nézzék át, állomásoztatnak-e közpénzt bármely brókercégnél, és ha igen, azt haladéktalanul vonják ki.
A kérdés tehát hetek óta megválaszolatlan, és hiába kértük a pontos listát a Miniszterelnökségtől és valamennyi minisztériumtól, hétfő estig nem kaptunk választ. Egy reményünk lehet: Orbán Viktor a parlamentben csütörtökre ígért választ.
2. Min dolgoznak most, ha már van egy jelentés?
Az a furcsa, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állítólag igen gyorsan készített egy összesítést a minisztériumi pénzekről – ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elevenítette fel a múlt héten. Mint mondta, Orbán Viktornak a Buda-Cash–botrány után egyszerűen elkezdett működni az életösztöne, majd az azt követő, március 4-i kormányülésen Varga Mihály összesítése után ki is adta az ukázt: az ilyen, „dominóhatással fenyegetett” időszakban „egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.
Kértük Varga Mihály állítólag hetekkel korábban elkészült jelentését, de hétfő estig nem kaptuk meg. Lázár szerint azért, mert a kormányszóvivői irodának újra be kell kérnie az információkat, hogy nyilvánosságra hozhassák azokat. De akkor volt már egy összesítés, vagy csak most rakják össze?
3. Mikor volt pontosan az a bizonyos kormányülés?
Március 4-én? Február 25-én? Lázár János szerint az előbbi, az M1 Híradója által hivatkozott jegyzőkönyv szerint viszont az utóbbi volt a nap, amelyen Orbán fejében megszólalt a csengő, és bekapcsolt az életösztöne. Egy dolog oszlathatná el a félreértést: a kormányülés hivatalos jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala, amit hiába kértünk, hétfő estig nem kaptunk meg. Giró-Szász András kormányszóvivő azzal próbálta feloldani az ellentmondásokat az RTL-nek, hogy Orbán Viktor rosszul emlékezett, a döntést az egyetlen éjszaka alatt elkészített Varga-jelentés alapján hozták meg még februárban. Giró-Szász szerint Lázár János is tévedhet négy-öt napot, ez nem egy számon kérhető dolog.
4. Meddig életösztön, mikortól bennfentes kereskedelem?
Ha a kormány tudott róla, hogy bedől a Quaestor, és minden kisbefektetőt megelőzve kimenekítette az állami pénzeket a brókercégből, az felveti a bennfentes kereskedelem kérdését. Így látja ezt két civil szervezet, a TASZ és a Transparency International (TI) is. A TASZ ezért adatigénylést nyújtott be, és az információszabadság törvény alapján kikérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök telefonjának híváslistáját, az általuk és nekik küldött e-mailek és postai levelek listáját, és minden más, a Quaestor-üggyel összefüggő kommunikációját. Az adatigénylés a két kormánytag és Tarsoly Csaba közötti bármilyen megkísérelt vagy létrejött kapcsolatfelvétel listájára, időpontjára, formájára és tartalmára kiterjed, február 1-jétől kezdődően.
Ezzel egy időben a TI is lépett: a legfőbb ügyésznek írtak levelet azért, hogy kiderítsék, kiterjed-e a nyomozás a bennfentes információval való visszaélés vizsgálatára, illetve hogy megtudják, milyen úton jutott a kormány a Quaestor várható bukására utaló adatok birtokába. Úgy vélik ugyanis,
hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti.
5. Hogyan lehetett egyáltalán közpénz bármelyik brókercégnél?
Az államháztartási törvény szerint az úgynevezett kincstári körbe tartozó állami intézmények soha nem tarthatnának pénzt máshol, mint a Magyar Államkincstárnál. A Nemzeti Kereskedőház ügye ebből a szempontból védhető (ez az intézmény a külügyi tárca háttérintézményeként nem tartozik a költségvetési formában gazdálkodó intézmények körébe), de kérdés, bármelyik minisztérium tartotta-e a szabad pénzét bármelyik brókercégnél. És az is kérdés, nincs-e itt valahol joghézag: nem kellene-e az állami háttérintézmények pénzügyeit is szigorúbban szabályozni. Ezért lenne jó látni azt a bizonyos összesítést.
6. A közpénzek ellenőrzésével minden rendben volt?
Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), hogy szokták-e ellenőrizni az államháztartási törvény (Áht.) betartását, és találtak-e bármilyen szabálytalanságot a költségvetési szerveknél. A Kehi erre azt válaszolta, hogy „az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok fizetési számlái kizárólag a kincstárnál vezethetők. A törvény 41. § (4) bekezdése emellett tiltja, hogy költségvetési szerv értékpapírt vásároljon. A hatályos jogszabályok értelmében tehát a minisztériumok a költségvetési pénzeszközeiket kincstári számlán kötelesek tartani, értékpapírt nem vásárolhatnak.”
Hozzátették, hogy amennyiben a Kehi egy költségvetési szerv gazdálkodását vizsgálja, az Áht. fenti rendelkezésének betartását is ellenőrzi.
A Kehi az elmúlt 5 évben e jogszabályi hely megsértését egyetlen ellenőrzése során sem tapasztalta.
A minisztériumok működésének, gazdálkodásának évenkénti átfogó ellenőrzése ugyanakkor az ÁSZ feladata, de tőlük még nem kaptunk választ.
7. Miért kapott a Kereskedőház kötvény helyett készpénzt?
Itt valami nincs rendben, ezt Orbán Viktor is feszegette. Szerinte ki kell vizsgálni, hogy miként történhetett, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház számlájára 3,8 milliárdnyi állampapír helyett készpénz érkezett, meglepve ezzel a papírok kivonásáról rendelkező Külügyminisztériumot és a Kereskedőház vezetőit is. Egyébként ez csak akkor meglepő, ha a Kereskedőház az értékpapírok transzferálását kérte egy másik értékpapírszámlára. Ha viszont arra adott megbízást, hogy adják el a kötvényeket, akkor nem nagyon kaphatta volna másképp vissza, mint készpénzben.
8. Miért nem volt elég jó a Kincstár?
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az a baja, hogy drágább, mint a Quaestor volt, ezért tartották inkább az utóbbinál a Kereskedőház 3,8 milliárd forintnyi állampapírját.
És hogy mennyi a „drága"? A Kincstár érdeklődésünkre közölte: a magánszemélyeknek minden szolgáltatás ingyenes, de az értékpapírszámla- és devizaszámla-vezetésért az önkormányzatoknak, kormányzati szerveknek sem kell fizetniük. Utóbbiaknak a pénzforgalmi forintszámla kerül pénzbe: 2000 forintba havonta, a forint-készpénzfelvételért pedig 4 ezrelékes díjat vonnak le. Kérdés, hogy ilyen tranzakcióra hányszor van szüksége az államnak. Az értékpapír-forgalmazás díjszabása pedig itt érhető el.
Orbán Viktor kormányfő másért kritizálta a Kincstárt, szerinte nem elég modern. Ebben lehet valami, a Kincstár lapunk kérdésére közölte: stratégiájuknak középpontjában a 2014-2018 közötti időszakban a feladatok "szolgáltatásként történő újraértelmezése, középtávon ügyfélorientált kormányzati szolgáltató és információs központtá alakulása áll".
Az ÁSZ a legutóbbi, 2013-as zárszámadás ellenőrzésekor több kritikát is megfogalmazott a Kincstár egyes informatikai rendszereivel kapcsolatban, ezekről három figyelemfelhívó levelet küldött a Kincstár elnökének. Hogy a problémákat mennyire sikerült kijavítani, arról nincs frissebb beszámoló, a 2014-es zárszámadás ellenőrzése még nem volt meg.
9. Miért volt parlamenti belépője Tarsolynak?
Tarsoly Csaba bármikor besétálhatott a Parlamentbe. Szijjártó Péter szerint azért, mert nagyon sokat tárgyaltak az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak üzemeltetéséről. Az előbbiben sikerült, az utóbbiban nem sikerült megállapodni, a belépési engedélyt pedig a jelek szerint elfelejtették visszavonni a sűrű tárgyalások lezárása után.
10. Miért volt diplomata útlevele Tarsolynak?
Szijjártó Péter hagyta jóvá a kérelmet, mondván, Tarsolynak sokat kellett utaznia Moszkvába, hogy előkészítse az ottani vízumközpontot. Szerinte ez nem akkora privilégium: több száz ember rendelkezik ilyen útlevéllel Magyarországon. Hogy köztük pont akad egy olyan, aki súlyos csalások vádjával immár előzetesben ül, hát így jártunk. Mindenesetre Szijjártó pár nappal ezelőtt állítólag megvonta Tarsolytól a dokumentumot.
11. Miért levelezgetett Tarsoly Orbánnal?
A Quaestor-botrány kirobbanása napján Tarsoly magának a kormányfőnek írt levelet arról, hogy cége bajba került, és öncsődöt fog jelenteni (ez azóta sem történt meg). Ezzel aligha lehetett más célja, minthogy legfelsőbb szintről kérjen támogatást, amire Orbán állítólag igen kurtán, de válaszolt is. Hogy pontosan mit, azt kevesen tudják: Rogán szerint a miniszterelnök mindössze két mondatot írt.
12. Hogy válhatott többszörös nagyfőnökké Orgován Béla?
Józan ésszel szinte felfoghatatlan, hogy hogy kerülhet egy képzetlen és ráadásul büntetett előéletű ember egy brókerház vezérigazgatói pozíciójába: miként lehetett Orgován Bélát kinevezni. A Vs.hu által megkérdezett ügyvédek szerint ez technikailag megtörténhet, hiszen az efféle társasági változásoknál az ügyvédeknek nem kötelességük ellenőrizniük a jelölt múltját. A társasági szerződés módosítását ellenjegyző ügyvéd tehát nem vétett, amikor aláírta a hivatalos papírokat.
Egy másik ügyvédi vélemény szerint viszont a Cégbíróságon azért meg kellett volna akadnia a folyamatnak, csak, mint mondta, a cégbíróságok le vannak terhelve. És bár a Quaestor egyik cégénél felügyeleti biztos irányítja a dolgokat, ebből a szempontból ez mellékes. A Magyar Nemzeti Bank szerint a biztos a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél végzi a dolgát, Orgován Béla viszont a Quaestor Pénzügyi Zrt.-nél (sőt azóta kiderült, hogy a Quaestor Investnél) bukkant fel, és vette át a topvezetést. Ami tehát józan ésszel felettébb különös, az Magyarországon valahogy mégis megtörténhet.
13. Hogy lehet ilyen sokáig átverni mindenkit a csődbejelentéssel?
Eddig kétszer – március 9-én és 19-én – etette meg a közvéleménnyel, a hatóságokkal, a hitelezőkkel és az ügyfelekkel Tarsoly Csaba azt, hogy kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira csődvédelmet kért. Igaz, hogy az efféle kérelmeknek is van átfutásuk, de a csődvédelem minden másnál gyorsabban szokott hivatalossá válni, néhány nap alatt szinte mindig van nyoma a Cégközlönyben. Ebben az esetben március 31-én még mindig semmi, a kérdés tehát inkább költői. Ha valaki éveken át tudott csalni, észrevétlenül tudott 150 milliárdnyi fiktív kötvényt a piacra dobni, annak néhány csődcsavar már nem okozhat gondot.
http://vs.hu/gazdasag/osszes/13-fontos-kerdes-amire-nincs-megnyugtato-valasz-a-quaestor-botranyban-0331?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss&utm_campaign=main#!s6
Öt súlyos ellentmondás a brókerügy kormányzati magyarázkodásaiban
Egyre nehezebb követni, hogy a kormánytagok pontosan mit, mikor és miért tettek és miről tudtak a Buda-Cash-botrány és a Quaestor-botrány kirobbanása között eltelt időszakban. A brókerügyekben hozott kormányzati lépésekről nyilatkozott már a kormányfő, két miniszter (Lázár János és Szijjártó Péter) és a kommunikációs államtitkár (Giró-Szász András) is, de a kép csak nem tisztul.
Ennek az az oka, hogy a kormánytagok folyton ellentmondásba kerülnek egymással és a korábbi nyilatkozatokkal – vagy egész egyszerűen az időpontok nem stimmelnek, így folyamatosan újra kell értelmezni, kommunikálni a kormányzati lépéseket. Összeszedtük, hogy az elmúlt egy hétben milyen ellentmondásokba keveredtek a kormánytagok és hogyan próbálták kimagyarázni.
A brókerbotrány nyilatkozatai egy idővonalon
Első ellentmondás: miért vették ki a pénzt a Quaestorból?
De. Mindezt felülírta Orbán Viktor rögtön másnap, amikor Sopronban kijelentette, hogy ő rendelte el a kormányülésen, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e brókercégnél pénze, és tüstént vegye ki onnan. A külügy erről az utasításról egy szót sem szólt előzőleg.
Második ellentmondás: mikor utasított Orbán?
Orbán nem jelölte meg akkor azt az időpontot, hogy pontosan mikor is utasította a kormánytagokat, csak annyit mondott az MTI szerint, hogy a kormányülésen rendelte el. Ennek azért van jelentősége, mert február 24. (ekkor robbant ki a Buda-Cash-botrány) és március 9. között (a Quaestor bedőlése) eltelt 12 nap, és fontos szerepe van annak, hogy Orbán mikor és milyen formában értesült a szektorral kapcsolatos problémákról.
Mit csinált tehát a kormány?
A kormányzati kommunikáció alapján tehát a következő történt időrendben:
Február 24.: kirobban a Buda-Cash-botrány
Február 25.: állítólag egy éjszaka alatt elkészül a Varga-jelentés, Orbán ez alapján utasítja a kormányülésen a minisztereit a pénzek kivételére
Február 26.: Megjelennek az első hírek a Honvéd Egészségpénztár érintettségéről.
Március 3.: Két egészségpénztárnál is kifizetési tilalmat rendelt el az MNB, a Honvéd, illetve a PRO V1TA Egészségpénztárnál. Orbán már napok óta tudja elvileg, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett bankoknál tartották a pénztári vagyonuk jelentős részét.
Március 4.: Orbán találkozik a Buda-Cash-ügyben károsult polgármesterekkel.
Március 5.: Szijjártó Péter utasítja a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a 3,8 milliárd forintot a Quaestorból.
Március 9.: A külügy megkapja az állampapírokat készpénzben, ezután bedől a Quaestor.
Április 2.: Eddigre készítik el elvileg a minisztériumok a jelentést arról, mennyi pénzük van brókercégeknél.
Múlt csütörtökön Lázár János és Giró-Szász András maratoni sajtótájékoztatóján az újságírók megkérdezték, mikor utasította a kormánytagokat a miniszterelnök. A két politikus összenézett, látszott a bizonytalanság, majd Lázár azt mondta: március első napjaiban. Szijjártó Péter pedig ezután, március 5-én rendelte el a külügyi pénzek kivételét. Lázár külön kiemelte, hogy Szijjártó azért volt ilyen gyors, mert az egyik leggyorsabban dolgozó kormánytag.
Az első kormányülés márciusban 11-én volt, tehát a Quaestor-bedőlés után. Ezután szivárgott ki az M1 nemzeti hírcsatornán keresztül az azóta megerősített információ, miszerint február 25-én, rögtön a Buda-Cash-botrány másnapján utasított Orbán.
Lázárék válasza tehát nem volt igaz, Szijjártó pedig mégsem lehetett olyan gyors.
Harmadik ellentmondás: mi alapján döntött Orbán?
Fontos kérdés, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre a miniszterelnök, hogy ki kell venni a pénzt a brókercégekből, így a Quaestorból is. Ha Orbánnak és a kormánytagoknak voltak információik arról, hogy a Quaestor összeomolhat, és ennek tudatában cselekedtek, bennfentes kereskedelemmel vádolhatják őket, amelyet a törvény súlyosan büntet.
Lázár János szerint szó sincs bennfentes kereskedelemről, Orbánnak semmi olyan információja nem volt, amelyet ne tudott volna egy egyszerű keményen dolgozó kisember, aki befektetett a Quaestornál. Lázár János azt mondta,
egyszerű életösztöne mozgatta a miniszterelnököt.
Mára azonban kiderült, hogy ha nem is bennfentes információja, többlettudása egészen biztosan volt Orbánnak. Ugyanis a miniszterelnök azt mondta korábban Sopronban és most hétfőn a parlamentben is, az alapján fogott gyanút, hogy kiderült, a Honvéd Egészségpénztárnak is bennragadt pénze a Buda-Cash-bedőlés miatt, illetve önkormányzatok is pórul jártak.
Azonban ez csak Orbán állítólagos utasítása után került nyilvánosságra . A Honvéd érintettségéről február 26-án jelentek meg információk, az MNB március 3-án rendelt el két egészségpénztárnál kifizetési tilalmat, az önkormányzati vezetőkkel pedig március 4-én találkozott a miniszterelnök.
Tehát Orbánnak ezekről a dolgokról mindenképpen korábban kellett tudnia.
Negyedik ellentmondás: most akkor mégsem az életösztön alapján utasított Orbán?
Világos tehát, hogy Lázár tévedett, és mégsem voltak ugyanazon az informáltsági szinten a kisbefektetők és Orbán, akinél nem egyszerűen az életösztön működött. Az RTL Híradója is felfedezte ezt az ellentmondást, és hétfőn megkérdezte Giró-Szász Andrást, aki váratlan magyarázattal állt elő:
Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán.
Február 25-re ugyanis állítólag elkészült a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy összefoglaló jelentés, a Varga-jelentés, amely feltérképezte, hogy milyen problémák vannak a szektorban. Az államtitkár szerint a jelentésben – amely tehát jóval kevesebb, mint egy nap alatt készült el – benne voltak olyan elemek, amelyek a sajtóban csak később jelentek meg (egészségpénztárak és önkormányzatok érintettsége). Ezt azért nem lehetett nyilvánosságra hozni Giró-Szász szerint, mert akkor a kormány rémhírt terjesztett volna, amit a törvény büntet.
A miniszterelnök tehát rosszul emlékszik, nem a sajtóból, hanem a titkos Varga-jelentésből értesült ezekről a körülményekről. Giró-Szász szerint nincs ezzel probléma, hogy a kormánytagok nem emlékeznek pontosan az időpontokra, „nem számon kérhető, hogy valaki egy hónap után négy vagy öt napot téved".
Ötödik ellentmondás: miért ilyen lassúak a minisztériumok?
Február 25-én tehát Orbán elvileg minden minisztert utasított, hogy vegye ki az állami pénzt a brókercégekből. Szijjártó Péternek ezek szerint nyolc napig tartott, amíg utasította a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a befektetett állampapírokat a Quaestorból. Ha tényleg február 25-én adta ki az utasítást Obán, vajon mi tartott nyolc napig a külügynél? Miért dicsérte akkor Lázár Szijjártót a gyorsasága miatt? Na és a többi minisztérium mit csinált azóta?
Orbán hétfőn a parlamentben nem válaszolt arra, hogy mennyi állami pénz volt vagy van brókercégeknél. Mivel állítása szerint még mindig nem tudja. A miniszterelnök cseppet sem megnyugtató módon azt közölte, hogy „a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre" érnek véget, és ekkor derül ki, hogy megvan-e az a pénz, amely fölött őrködnünk kell.
A kormány által kommunikált forgatókönyv egyik legfőbb gyenge pontja éppen ez: ha február 25-én világosan közölte Orbán Viktor, hogy baj van, és menekülni kell a brókercégektől,
