Saját törvényeit sorozatban megszegő bűntanya lett a magyar állam. Meddig tűrjük még?
„Bennfentes kereskedelem = börtön ! 
Mármint normális országokban, például az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nálunk? Úgy tűnik fel, hogy a kormány főhivatalai járnak elöl a bennfentes kereskedésben. Hiszen a külügy úgymond »időben« kimenekítette a pénzét a Questorból! 
A baj azonban ennél jóval nagyobb. Senki sem tette még fel a kérdést: egyáltalán honnan van a külügynek befektethető pénze? Hát a külügy nem része a kincstári rendszernek, ahol pénz csak akkor mozog, ha az államháztartási rendszeren kívülre kell fizetni? Amit még nem kell kifizetni, az a kincstári rendszerben egyszerűen nem jelenik meg pénzként, nem lehet belőle sem befektetni, sem betétet elhelyezni!
Saját törvényeit sorozatban megszegő bűntanya lett a magyar állam.
Meddig tűrjük még?”
- Facebook Bokros Lajos: Bennfentes kereskedelem = börtön!
- http://mandiner.hu/cikk/20150325_bokros_lajos_bennfentes_kereskedelem_borton
A Külügy lényegében beismerte: megszívatta a Quaestor kisbefektetőit
A Küküm sajtóosztálya kommentálni akarta a Cink egyik posztját, és küldött egy közleményt. Amiben rettenetes dolgokat vallanak be, bár a szándékuk szerintem nem ez volt. Bennfentes információik voltak, amiket nem osztottak meg, hogy mentsék a saját pénzüket.
Az előzmény: ma délelőtt rövid posztban ismertettük a Népszabadság cikkének lényegét, miszerint egy nappal a Quaestor öncsődje után halt meg a Külügy beruházási főosztályvezetője, aki minisztériumi források szerint lehet, hogy öngyilkos lett. Azt is idéztük a napilaptól, hogy:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én vettek ki, ez pedig bennfentes kereskedésre utal.
Nem sokkal a poszt élesítése után levél landolt a postaládánkban, a Küküm sajtóosztályáról érkezett. A műfaja egyébként nem helyreigazítás, hanem kommentár. Először érdemes elolvasni teljes egészében, nem túl hosszú:
A KKM és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek.
A Quaestor csődjét – mint az közismert – az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsátott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.
Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket!
A lényeg a második bekezdésben van, idemásolom:
Amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.
A Küküm emlékezete szerint tehát március elején – vagy már az előtt is – valóságos pánik volt a Quaestornál, "az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét", sőt a "Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét". Csakhogy ez nem igaz. Vagyis pontosabb úgy fogalmazni, hogy a nagyközönség a Quaestor március 9-ei bejelentése előtt biztosan nem tudott arról, hogy pénzkivételi pánik lenne a cégnél, azt meg főleg nem, hogy a Quaestor ne tudná kifizetni a kötvényeit. Erről a gazdasági-pénzügyi sajtóban sem írtak semmit.
Erről sehol sem írtak semmit.
Itt lesz igen fontos az időrend. A minisztérium korábbi nyilatkozatai szerint a tárcánál március 5-én döntöttek arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház államkötvényeit kiveszik, ami a gyakorlatban március 9-én, azon az utolsó napon történt meg, aminek az estéjén aztán a Quaestor közleményt adott ki a csődről. Mindaz, amiről a nekünk írott levelükben írnak, vagyis az ügyfélroham és a többi, csak ezek után, március 10-étől kezdődött.
Ezekből csakis az következhet, hogy a Külügy már akkor pontosan tudta, hogy a Quaestornak vége, de legalábbis erősen kétes a fizetőképessége, amikor a kisbefektetők, de még a jól értesült gazdasági sajtó sem orrontott semmit. Az az állítás, hogy "A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól", egyszerűen nem igaz. A Kereskedőház azokhoz hasonlóan vette ki a pénzét, akiknek voltak megfelelő információik. Hiába próbálja azt sugallni a levél, március legelején egyáltalán nem volt pánik, és az sem volt közkeletű információ, hogy bajban van a Quaestor.
"Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól" – írja a sajtóosztály. A gondosság azonban nem terjedt odáig, hogy másokat is figyelmeztessenek, a gondoskodó állam képviselőiként például az állapolgárokat, hogy veszélyben vannak a megtakarításaik.
De miért voltak ennyire szemetek a keményen dolgozó kisemberek megtakarításaival?
Gondolom, azért, mert égett a házuk, hiszen az állami vagyont, a mi pénzünket egy bóvlikötvényekből élő haveri cégre bízták, és ha nem titkolóznak, beragadhatott volna a sok milliárd forintjuk, és akkor, ha más országban élnénk, akár a büntetőper is jöhetett volna. A vicces az, hogy a dátumokat elnézve nem merész gondolatkísérlet azt mondani, hogy a 9-ei csődöt talán az is okozhatta, hogy a minisztérium 9-én kivett sok milliárd forintnyi állampapírt a rendszerből, és pakk, összedőlt az amúgy is erősen ingadozó kártyavár.
Orbán Viktor Sopronban - Az M85-ösnek 2018-ig meg kell épülnie! - fotó
Orbán Viktor Sopronban - 2015. március (I). Fotó: Nyikos Péter
12. 27 - A tájékoztató véget ért. Orbán Viktor taps közepette elhagyta a nagytermet.
˝Nem tartja furcsának, hogy a külügyminisztérium a Quaestor csődje előtt vette ki a pénzét?˝ - jött a következő kérdés.
˝Nem! Én rendeltem el, akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és a befektetett pénz nincs biztonságban, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e közpénz a brókercégeknél.
Amennyiben igen, akkor intézkedjenek. Félő volt ugyanis, hogy elindul egy lavinahatás, és úgy járnak mint az a 67 önkormányzat, amely jelentős összeget helyezett el egy másik ilyen cégben˝ - mondta a miniszterelnök.
A Quaestor megint átvert mindenkit
A Quaestor ismét átverte a közvéleményt a cégbírósági adatok alapján: be sem nyújtották a hamis kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég öncsődkérelmét. Eszerint nem csak az első öncsőd megindításáról szóló közlemény, hanem a múlt heti sem volt igaz, és a csalással gyanúsított cég még mindig külső kontroll nélkül működik. Intézhetnek mindent, amit csak akarnak. A jegybank hirtelen kicserélte egy korábbi közleményét, amikor magyarázatot kértünk tőle.
A jelek szerint ismét átejtette a nagyközönséget a Quaestornak – a jegybank gyanúja szerint – 150 milliárd forint fiktív kötvényt kibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek ügyvezetője maga a Quaestor-csoport vezére, Tarsoly Csaba. Ugyanis a cégbírósági nyilvántartás alapján be sem nyújtották a cég csődvédelem iránti kérelmét, és eszerint az eddigi legnagyobb összegű csalással gyanúsított cég továbbra is mindenféle külső kontroll nélkül működik.
Pedig legutóbb máricus 20-án közölte a társaság, hogy beadták az öncsődkérelmet, mégpedig elektronikusan:
Ennek már meg kellett volna jelennie a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban. A csődeljárások közzététele két lépcsőben zajlik, az első lépcsőben a bíróság csupán annyit tesz közzé, hogy az adott cég benyújtotta kérelmét. Ezt a közleményt a bíróság haladéktalanul, egy napon belül közzéteszi. Így, ha ez nem látható a www.cegkozlony.hu-n, úgy vélhetőleg a kérelmet nem nyújtották be, vagy nem ment át az első szűrőn – írta nemrég a Portfolio.hu, miután kiderült, hogy kamu volt az első öncsőd. Ez annyival egészíthető ki, hogy a cégbíróság nyilvántartásában is meg kell jelennie a cég öncsődkérelmének, és ha a bíróság elutasítja, annak is.
Azonban a társaság legutóbb 2013 áprilisában nyújtott be bármilyen iratot a cégbíróság szerint, azóta a nyilvántartásokban nem található semmiféle ilyen kérelem.
Egyébként már a március 20-i közlemény is annak beismerése (lett volna), hogy a Quaestor-csoport először nem mondott igazat, amikor március 9-én bejelentette, hogy a „Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett”, és Tarsoly Csaba is hazudott, amikor a közlemény szerint ugyanerről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot.
Annak alapján, hogy a cégbíróság adatbázisában a mai napig nincs bent öncsődkérelem, azt lehet mondani, hogy nemcsak az első, de a március 20-i közlemény sem volt igaz. Kerestük a Quaestor-csoport kommunikációs vezetőjét, és kértük, tisztázza a cégbíróság adatai és a cég állításai közötti ellentmondást, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Quaestor első öncsőd-trükkjét még a Magyar Nemzeti Bank is bevette. A Quaestor oldalán még március 23-án is ez a közlemény fogadta az ügyfeleket az MNB által kirendelt felügyeleti biztos nevével:
De miután megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen és honnan származó információk alapján tájékoztatta az ügyfeleket a felügyeleti biztos az öncsődről, válasz helyett kicserélték a közleményt, amelyben már nem szerepel a kínos dátum.
Az még jobb lett volna, ha választ is kapunk, ugyanis azt szerettük volna megtudni, hogy mekkora összegben és hány ügyfélnek voltak kifizetések a cég öncsőd-bejelentései (március 9. és 19.) között.
Miért húzzák?
Csődeljárási szakértők szerint ha egy cég húzza a csődeljárás megindulását, az végül is érthető, mivel a cégre már akkortól rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, amikor benyújtja a csődvédelem iránti kérelmet. Egy évtizedek óta cégcsődökkel foglalkozó szakember azt mondta, az ilyen eljárások megindítását mindig azért nyújtják a társaságok, hogy időt nyerjenek, és az így nyert időben sokszor éjt nappallá téve dolgoznak az iratokkal, például azzal a céllal, mondta a szakember általánosságban, hogy valamelyik képviselő megússza a büntetést, vagy hogy csökkentsék a cég hitelezőinek a vagyonát.
Szijjártó Péter és Tarsoly Csaba Moszkvában.
Mivel nem indult el a csődvédelem, esélyes, hogy jelenleg senki nem tudja a Quaestor Hrurira Kft.-n kívül, hogy pontosan mi zajlik a társaságnál. Tarsoly Csabáról csak annyit tudunk, amit az ügyvédje a hvg.hu érdeklődésére mondott, hogy folyamatosan dolgozik. Ügyvédje arról tájékoztatta lapunkat, hogy ügyfelét szerda késő délutánig nem hallgatta meg a rendőrség. (Az ügyvéd azt is elárulta, hogy Tarsolyt háromszor hallgatta meg a jegybank az elmúlt két és fél hétben.)
A Quaestor Financial Hrurira Kft. éppen múlt héten hozott egy nagy horderejű döntést, amit csődvédelemben nem biztos, hogy megtehetett volna: március 16-án amellett, hogy kinevezték Orgován Bélát, egy börtönviselt volt közmunkást vezérigazgatónak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben, a Quaestor központi cégének jelentős mértékben átalakították a tulajdonosi szerkezetét is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték.
A nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez.
Amikor vezetői tisztségben változás történik – ahogyan azt történt kilenc napja a pénzügyi világban ismeretlen Orgován Béla vezérigazgatóvá kinevezésével –, akkor az ilyen helyzeteket elméletileg akár az okiratok eltüntetésére is ki lehet használni – magyarázta a hvg.hu-nak egy ügyvéd. Most pedig Tarsoly – ígéri – visszaveszi a vezérigazgatói posztot Orgován Bélától.
