Harcias hangot ütött meg Orbán
Vezénylő tábornoki szükségességét akarta bizonyítani az elemző szerint Orbán Viktor azzal, hogy évértékelő beszédében militáns külpolitikai hangot ütött meg, ám ezzel veszélyesen szembemegy Európával. A belpolitikai kötelező körök nem okoztak meglepetést, így az sem, hogy a miniszterelnök elismerte a veszprémi vereséget.
Orbán Viktor 17. évértékelő beszédében üzent Simicska Lajosnak, a visszatérni vágyó kommunistáknak, és a századvéges G. Fodor Gábornak is.
Az Origo által megkérdezett elemző szerint azonban nem ez, hanem a beszéd külpolitikai vonatkozású részei a legérdekesebbek.
Veszélyesen militáns szavak
Sorra emelkednek fel a nyugtalanító szélsőséges pártok, terrorszervezetek toboroznak tagokat Európában, és menekülthullámmal is meg kell küzdeni - sorolta beszédében a miniszterelnök, szerinte milyen nehézségekkel kell szembenéznie Európának. Hozzátette, hogy ezekre a problémákra a liberális multikulturalizmus eszközeivel nem adható válasz.
Orbán Viktor Ukrajnáról és a hidegháború szelleméről beszélt
Fotó: Polyák Attila - OrigoA kormányfő a legfontosabb kérdések közé sorolta azt, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják az európai kultúrát. Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme, és Oroszország ismét az ellenségünk legyen? - folytatta.
"Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei előtt egyszerre?" - tette fel a kérdést a kormányfő. Orbán jelezte, hogy Magyarország választott vezetőinek ezekre a kérdésekre elkötelezett uniós és NATO-tagként kell válaszokat adniuk úgy, hogy az ország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban.
Saját magát akarja igazolni Orbán
Az Orbán Viktor által megütött militáns hang azért különösen veszélyes az Origo által megkérdezett elemző szerint, mert öncélú. Szentpéteri Nagy Richard úgy vélte, „csak arra jó, hogy Orbán bizonyítsa saját szükségességét, hiszen háború nélkül egy vezénylő tábornok semmire sem jó".
Az elemző szerint a kormányfő nélkülözhetetlennek akarja feltüntetni magát
Fotó: Polyák Attila - OrigoA Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa hozzátette, hogy Orbánnak ezért kell fenntartani a harci hangulatot. Ám ez Szentpéteri szerint veszélyes, mert szembemegy Európával, „Orbán megint kibeszél az európai egységből (...) Ha Európa eddig nem tudta, kivel van dolga, ezután a beszéd után tudja."
Elismerte a vereséget, de kiút nincs
Az országértékelő beszéd sokak által várt része, a Fidesz vereségét hozó veszprémi időközi választás értékelése Szentpéteri Nagy Richard szerint felemásra sikerült. A kormányfő ugyan elismerte, hogy nagyon kikapott a Fidesz, ám a kényszerű és kikerülhetetlen beismerést nem követte érdemi lépés, nem mutatott kiutat híveinek a helyzetből.
Kész Zoltán, az ellenzéki pártok által támogatott független jelölt győzött
Forrás: MTI/Nagy Lajos
Simán vesztettünk - állapította meg Veszprémről Orbán. Ugyanakkor a miniszterelnök - utalva az ellenzéki pártok többsége által támogatott, győztes Kész Zoltánra - megjegyezte, szerinte ez is azt bizonyítja, hogy se a demokráciával, se a sajtószabadsággal, sem pedig a választási szabályokkal nem lehet baj, "különben hogy győzhetett volna egy független szocialista jelölt".
Csak a kedvező adatokat sorolta
Ugyan nincs benne semmi különös, mert minden politikus ugyanezt tenné, de Szentpéteri Nagy Richard szerint érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor beszédében csupa olyan számot, adatot sorolt, amely kedvező saját maga és kormánya számára, miközben az elemző szerint „száz másik, számukra kedvezőtlen adatot is mondhatott volna".
Tarlós István főpolgármester Andy Vajna kormánybiztossal beszélget
Fotó: Polyák Attila - Origo
A sikerek közt említette Orbán, hogy tavaly több gyerek született, mint öt éve bármikor, nőtt a házasságkötések száma, kevés az abortusz, infláció helyett defláció van, és a devizahiteleseket is megmentették, amivel félmillió család menekült meg a kilakoltatás elől. Arról is beszélt a kormányfő, hogy 2010 óta félmillióval nőtt a munkahelyek száma, és - ahogy ígérte - megvédte a nyugdíjakat is.
Atlétanő lett a példakép
Már nem focihasonlattal élt a beszédben Orbán Viktor. Egy amatőr atlétanő teljesítményét hozta fel példaként. Lubics Szilviáról az Origo is beszámolt, amikor óriási csúccsal nyerte a spártai ultramaratont.
Kaptak a kommunisták is Orbántól
Vannak ugyan komolyan vehető ellenzéki bírálatok - mondta Orbán, de ezen túl csak kritizálta az ellenzéket. Világossá is tette, azért harcol, hogy a szocialisták vissza ne szerezhessék a hatalmat.
A végén még a milliárdos kommunisták fognak itt urizálásról beszélni, azok fognak felelősségről papolni, akik a devizahiteleket engedték - sorolta Orbán, mi lesz, ha "a kormány nem figyel oda eléggé". Beszédét új szlogennel zárta: Jó reggelt, Magyarország, jó reggelt, magyarok!
Az egész műfajnak nem sok értelme van
Elfáradt már az országértékelés műfaja Szentpéteri Nagy Richard szerint. Az Origónak nyilatkozó elemző kis túlzással azon a véleményen volt, hogy „jobb lett volna el sem kezdeni". Megjegyezte, hogy a mintának tekintett amerikai elnöki helyzetértékelés és Orbán évértékelői között óriási különbség, hogy előbbi a képviselők, míg utóbbi saját „ájult" hívei előtt beszél, és Orbánnál nem követi vita sem a beszédet.
http://www.origo.hu/itthon/20150227-veszelyesen-militans-europabol-kibeszelo-hangot-utott-meg-orban.html
Rendhagyó évértékelő: harcba hívott Orbán
Több szempontból is rendhagyó évértékelő beszédet tartott péntek délután Orbán Viktor. A miniszterelnök az egyórás szónoklatában természetesen nem hagyta ki az ilyenkor szokásos elemeket: dicsérte a kormányzati vívmányokat (rezsicsökkentés, bankok elszámoltatása), felsorolt a kormánynak kedvező kedvező adatokat (alacsony az infláció, nő a gazdaság, többen dolgoznak, többen születnek, többen házasodnak), és persze határozottan megvédte a gazdaság- és külpolitikáját.
Ám a mostani évértékelőben olyan elemek is előkerültek, amelyek első ránézésre rendkívül szokatlannak tűnhetnek egy öt éve óriási többséggel kormányzó, tavaly elsöprő győzelmeket arató kormányfőtől. Orbán Viktor ugyanis a kormánya fényezése mellett egyértelműen az ellenzék, még hozzá a baloldal elleni harcba szólította híveit, ráadásul kitért a Fideszen belüli feszültségekre és a veszprémi választási vereséggel is megpróbált szembenézni.
Orbán annak ellenére tartott egy harcra hívó kampánybeszédet, hogy választásokat csak három év múlva tartanak. Több olyan elemet is találtunk, amelyeket régen hallhattunk Orbán-beszédekben.
1. Orbán fideszes vereséget boncolgat
Ritka, hogy egy miniszterelnök a kormányzati ciklusa elején hosszabban is foglalkozik egy időközi választás eredményével. A veszprémi fideszes bukás jelentőségét azonban jelzi, hogy Orbán percekig boncolgatta a pofon okait. "A híveink nem jelentéktelen része nem állt ki mellettünk" - mondta Orbán, aki szerint ebből két következtetés is levonható.
Egyrészt szerinte több egyeztetésre, megegyezésre, konzultációra is szükség lehet, másrészt viszont még keményebben kell harcolni. Orbán nem hagyott kétséget afelől, hogy a keményebb harcra szavaz.
Talán nem harcolunk elég jól!
– jelentette ki, és választóit emlékeztette, hogy folyamatos támadások jönnek, állandó negatív kampány, senkinek nem lesz egy nyugodt perce se. Így járt pórul az Antall-kormány és a Fidesz is 2002-ben. Demokráciában szerinte nincs végső győzelem, csak a kommunisták beszéltek végső harcról. Így tehát
ne üljünk a babérjainkon, tápászkodjunk fel, ne finnyáskodjunk, hanem fogjuk meg a munka végét
– tüzelte a választóit Orbán. Ezt a harcra felszólítást még hangsúlyosabbá tette miniszterelnök a búcsújában. Ezúttal ugyanis erre változtatta meg szokásos elköszönését:
Jó reggelt Magyarország, jó reggelt magyarok!
/* */
2. Orbán fideszes belső vitán mereng
Meglepő fordulattal kezdődött a rendezvény. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, mellesleg a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke egy politológus szavaira reagált. G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója, Orbán egyik tanácsadója múlt héten nyilatkozta, hogy a 2000-res évek elején bevezetett "polgári Magyarország"-eszme (amely az első Orbán-kormány programjának címében is szerepelt) csupán egy politikai termék volt. Balog azzal vágott vissza, hogy szerinte a polgári jelző egy érték, és nem egy termék. És sokan remélik, ezt Orbán Viktor is így látja.
Orbán a hallgatók számára biztosan váratlanul szintén ezzel kezdte az évértékelőt: reagált G. Fodorra, illetve Balog kritikájára. A miniszterelnök úgy próbált meg igazságot tenni, hogy mindkét felet kritikával illette. G. Fodort "okoskodó elemzőnek" titulálta, Balognak pedig azt mondta (és ez üzenet a többi háborgónak): "több önbizalmat kérek a református lelkészektől, zászlónk magasan lobog, mindenki láthatja, hogy
annak vezércsillaga a polgári Magyarország.
Orbán annyiban megnyugtathatta a polgári Magyarország elfelejtéséért aggódokat (így például Navracsics Tibort vagy Gulyás Gergelyt), hogy a beszédében többször is a polgári Magyarországot jelölte meg meg elérendő célként. Habár ORbán kitért erre a belső vitára, egy másik, ennél jóval nagyobb belső konfliktus, a Simicska Lajossal való feszültség semmilyen szinten nem jelent meg az évértékelőben.
3. Orbán szájára veszi az ellenzéket
A Fideszben több mint egy évtizede bevált az a kommunikációs stratégia, hogy a Fidesz erős emberei keményen támadják, akár személyeskedésig menően kritizálják az ellenzéket. Míg Orbán rendszerint ezen felülemelkedve látványosan nem foglalkozik az ellenzékkel, beszédeiben csak elvétve céloz rájuk. Ellenzéki vezetők neveit pedig tudatosan ritkán ejti ki a száján a kormányfő.
Meglepő volt, hogy ebben a beszédben többször is foglalkozott az ellenzék álláspontjával, és konkrét ellenzéki vezetőket is támadott. A 13. havi nyugdíj elvételénél a Bajnai-kormányt emlegette, a veszprémi választás értékelésekor pedig leszocialistázta a függetlenként induló Kész Zoltánt, sőt egy poént is épített a nevére ("kész vicc").
Emellett a szocialistákat támadta többször, ilyen fordulatokkal például: "azért harcolunk, hogy a szocialisták ne térjenek vissza, ne kelljen mindent elölről kezdeni"; vagy "ha nem leszünk észnél, még azok fognak bennünket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot". Érdekesség és nyilván tudatos stratégia, hogy Orbán még utalásszerűen sem támadta a Jobbikot.
4. Orbán alig ígér valamit
Korábban is jeleztük, hogy az évértékelőkön ritkán várhatunk sok konkrétumot a miniszterelnöktől, itt Orbán rendszerint inkább elemez és stratégiát alkot. Minden évértékelőról azonban meg szokott maradni egy-egy konkrétabb lépés, cselekvési terv ígérete, amelyből levezethető a rá következő hetek, hónapok politikája.
Ezt a beszédét azért ítélhetjük kampánybeszédnek, mert ilyen ígéretet alig hallhattunk. Orbán egyetlen ponton beszélt egy olyan lépésről, amely biztosan elő fog kerülni a következő időszak fideszes politikájában: amikor a "keményen dolgozó emberek" támogatásáról beszélt.
Nem szükséges jól megjegyezni ezt a kifejezést, a fideszesek várhatóan sokat fogják szajkózni. Török Gábor politológus már ki is szúrta, hogy a brit konzervatívok kifejezését csente el a Fidesz. Orbán szerint azoka a keényen dolgozó emberek, akik dolgoznak és dolgozni akarnak Magyarországért, így olyan döntéseket kell hozni, amelyek megkönnyítik az életüket. Orbán ebből a segítségből egyet árult el: valamiféle béremelési programot szeretne a kormány a munkaadók és munkavállók között.
5. Orbán a török elnökre és az inkorrekt magyarokra büszke
A jelenlegi helyzetben nem meglepő, hogy a külpolitikai helyzetelmzés ennyire hangsúlyos része volt Orbán beszédének. Váratlan volt viszont, hogy Orbán értékeléséből mennyire hiányzott az önkritika. Orbán szerint ugyanis a magyar külpolitika (amelyet külföldi szövetségesink, például a lengyelek is kritizálnak) a legnagyobb rendben van.
Orbán egy percig sem foglalkozott azokkal a kritikákkal, hogy Putyin orosz elnök vagy a török miniszterelnök budapesti látogatása mennyiben fér bele egy EU-tagország politikájába. Sőt, Orbán büszkén villogott Recep Tayyip Erdogan török elnnökkel való jó kapcsolatával is. "Egyszer megkérdeztem Erdogan elnök urat, miért olyan zajosak a viták Törökország körül. Mert ők is pasák akarnak lenni a saját országukban. Mi is ezt akarjuk, a nemzeti függetlenséget" - mondta Orbán.
Orbán szerint lehet, hogy meghökkentő, de ilyen az új, kezdeményező szuverén politika szükséges, hogy Magyarország erős legyen. Az egyetlen feladat, hogy ne vigyük túlzásba, mint "tigris a Micimackóból az ugrálást". Orbán szerint a helyes utat Magyarország azzal találta meg, hogy szakított az Európában bevett politikai korrektség-eszmével. Emellett "elengedtük a multikulturális társadalom téveszméjét, még mielőtt menekülttáborrá változtatta volna Magyarországot".
Ennek helyességét azzal az erős mondattal indokolta, amelyet miniszterelnöktől ritkán hallunk:
A magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt.
Orbán ennél a résznél ismét megerősítette, hogy olyan országot szeretne, amely amely jelző nélküli demokrácia (eddig illiberális demokráciáról beszélt). Egy olyan országot, amely a saját útját járja, és nem folyton a többi országhoz igazodik. "Magyarország hamarosan újra Közép-Európa éllovasa lesz" - ígérte a miniszterelnök, és talán itt kapta az egyik legnagyobb tapsot a közönségtől.
http://index.hu/belfold/2015/02/27/harcba_hivott_mindenkit_orban_viktor_az_evertekelojen/
Orbán Viktor: Eszménk vezércsillaga a polgári Magyarország
Zászlónk magasan lobog, eszménk vezércsillaga a polgári Magyarország, ebben nem lesz változás száz évig – mondta Orbán Viktor pénteki évértékelőjében. A miniszterelnök szerint 2010 óta a nemzeti politika van a középpontban, miközben Magyarország példa lett a nemzetközi világban. Orbán hangsúlyozta: a mértéktartás fontos, tudnunk kell, hol vannak a korlátaink. Beszédét úgy zárta: akkor lesz itt polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek fontos.
A Várkert Bazárban tartotta idei évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét Balog Zoltán konferálta fel, aki G. Fodor Gábor politikai gondolkodó szavaira is reagált. Balog kiállt a polgári értékrend, a polgári Magyarország eszméje mellett, és „okoskodónak” nevezte azt, aki terméknek tartja ezt. Polgárnak lenni magatartás – idézte Egyesületük alapító okiratát. Az emberi élet nem merül ki a fogyasztásban. A jólét nem csak fogyasztási javakat, hanem összetartozást és ünnepeket jelent – tette hozzá a miniszter.
Mádl Dalma asszony köszöntése után Orbán Viktor rögtön kitért Balog Zoltán megjegyzéseire. Orbán hangsúlyozta: „zászlónk magasan lobog, eszménk vezércsillaga a polgári Magyarország, ebben nem lesz változás száz évig”. A miniszterelnök szerint sem egyéni sem csoportérdek nem kerülhet a haza szzolgálata elé. Minden kereszténydemokratának fontos tanácsként fogalmazta meg: „ne azzal törődjetek, hogy Isten a mi oldalunkon áll-e, hanem hogy mi Isten oldalán állunk-e”.
Az évértékelő helyszínéül szolgáló Várkert Bazárt Orbán az egyik legkülönlegesebb épületnek tartja, ami évtizedekig pusztult, de most újra tündököl – szerinte akár a kormányzás szimbóluma is lehetne.
A miniszterelnök külpolitikai témákkal is foglalkozott. Úgy látja, komoly kérdések magasodnak az európai civilizáció és a vezetők előtt. Hiányoznak a megnyugtató válaszok, de talán a kérdéseket sem értjük. Feltette a kérdést: mai korunk a 2008-as válsághoz tartozik, vagy ez már az azutáni új világ? Úgy válaszolt: „reméljük, hogy előbbi, és jönni fog a változás”. Ha nem így lesz, hiába a szabad világ tágassága és mesés kultúrája, Európa hátrább fog szorulni.
Orbán emlékeztetett: Európa keleti felén fegyverek ropognak, délen megszorításokat vezetnek be és szélsőséges pártok emelkednek fel. Terrorszervezetek toboroznak, újabb kori népvándorlások ostromolják a kontinenst, s mindez olyan gazdasági helyzetben történik, amikor az emberek úgy érzik, hogy ha egyáltalán meg tudják tartani a munkájukat, egyre többet kell dolgozni egyre kevesebb pénzért
A kormányfő feltette a kérdést: be kell-e fogadni azokat, akik olyan céllal érkeznek, hogy romboljanak? Megakadályozhatjuk-e a hidegháború szellemét, hogy Oroszország ismét elsodródjon? Magyarország érdekeivel összhangban, elkötelezett NATO- és EU-tagként kell fellépni. „Maradjunk biztonságos hely, és közben teremtsük meg a magyarok számára az érvényesülés lehetőségét”.
Orbán Viktor szerint szuverén, önálló külpolitikára van szükség, ehhez sikerek kellenek. A kormányfő emlékeztetett: hadseregünk nem alkalmas arra, hogy a szuverén külpolitika sikerének alapja legyen, pedig fegyverkezés folyik régiónkban.
A miniszterelnök visszautalt arra: 2010-ben, nehéz helyzetünkben alkalmazkodó és követő külpolitikát folytattunk, de mostanra megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett. Nem nézhetjük a partvonalról, hogy mások döntsenek, kezdeményező külpolitikába kezdtünk. „Öregek a tanácsba, fiatalok a csatába!” – mondta Orbán, aki szerint véget ért a védekező külpolitika korszaka. Ugyanakkor hozzátette: a mértéktartás így is fontos, tudnunk kell, hol vannak a korlátaink, hogy ne járjunk úgy, mint a Micimackóban Tigris, aki túlzásba vitte az ugrálást.
Orbán szerint a külföldtől vagy féltünk, vagy lenéztük őket, de már nem méltó hozzánk ez a gondolkodásmód és ösztönvilág: egyenrangúak vagyunk a többiekkel. A világ ezt méltányolja és elismeri. Az elmúlt hetekben egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyér járt nálunk. Feltettük Magyarországot a diplomácia térképére.
A miniszterelnök úgy látja: megadtuk a választ a legfontosabb kérdésekre. Mi előrébb tartunk másokhoz képest. Sokan elfalazzák magukat, de mi úgy látjuk, a válság előtti világ már nem tér vissza. Orbán Viktor szerint ugyanakkor a múltból is van, amit meg kell tartani, például a demokráciát, annak is a „jelzők nélküli” változatát. A kormányfő szerint elengedtük a neoliberális megszorítási politikát, a multikulti téveszméjét, mielőtt menekülttábor lettünk volna. Vállaltuk a méltatlan támadást, de feladtuk a politikai korrektséget feladtuk. „Politikailag inkorrektek vagyunk – van józan eszünk.”
A magyar emberek olcsó rezsit akarnak és kiszabadulni a devizahitelek rabságából. Bencze Györgyre visszaemlékezve azt mondta: a liberálisok nagyon toleránsak, csak a fasisztákkal szemben kérlelhetetlenek. „Ja, hogy rajtuk kívül mindenki fasiszta...” Orbán szerint a liberálisok kétféle véleményt ismernek: a sajátjukat és a helytelent.
A miniszterelnök azt mondta, 2010-től új az irány, ez a nemzeti politika. Ismerjük az osztrák és bajor modellt, remélhetőleg mi is kiérdemeljük a „magyar modell” minősítést. Vannak vívmányok és eredményeink, melyek további munkára biztatnak.
Orbán felsorolta: tavaly több gyermek született, mint a megelőző öt évben. A termékenységi mutató '97 óta nem volt ilyen magas. A házasságok száma nő, ellentétben a 2010 előtti időszakkal. A terhességmegszakítások száma csökken. Megnőtt a magyarok szemében az élet értéke – ez is lépés a polgári Magyarország felé.
A kormányfő szerint a külföld sokáig nem tudta eldönteni, hogy sikerpélda vagy fekete bárány Magyarország.
A devizahitelek forintosítása egyszerre mentette meg a devizahiteleseket és a bankrendszert – ezt Matolcsy Györgynek köszönte meg a miniszterelnök.
Szerinte a magyarok olyan fajta, akik Brüsszelbe járnak magukat feljelenteni, de végül úrrá lesznek a gondjaikon; akik rosszul bírják a kettős mércét; és akik nem ácsingóznak a németek pénzére, nem szorulnak mentőcsomagra.
Orbán elmondta, a foglalkoztatás rekordokat dönt, minden adóból több folyik be az államkasszába, mert már nem éri meg eltitkolni a jövedelmeket. Kiemelte, hogy 3,5 százalékkal nőtt a gazdaság – ami „az európai élmezőnyébe röpített minket”. Eközben nem nőttek az árak, 50 éve először. Az infláció a szegények rejtett adója – tette hozzá.
A kormányfő azzal folytatta, hogy a nyugdíjak értéke megőrzésének feladatát – amit személyesen vállalt 2010-ben – elvégezték, a Bajnai-kormány által elvett 13. havi nyugdíjat pedig lassan visszaadják.
„Sikerek oda, eredmények ide, nem árt a szerénység” - figyelmeztetett Orbán, aki felelevenítette egyik Erdogan török államfővel folytatott beszélgetését, melyből az ő olvasatában az derült ki, hogy csak szolgák lehetünk a saját hazánkban, ha nincs meg a függetlenség.
A gazdaságunk eddig csak külső eladósodás mellett volt képes növekedni, de hosszú évtizedek után végre nem adósságból növekszik a magyar gazdaság – mondta. Szerinte ez több mint áttörés, és több mint jó kormányzás – annak eredménye, hogy a magyar társadalom felnőtt a feladathoz. Még akkor is, ha az ellenzék szerint a siker csak átmeneti, vagy csak szerencse. De Orbán úgy véli, ők még sokáig árulhatják a petrezselymet.
Orbán feltette a kérdést: Miért is harcolunk? Hogy a szocialisták ne térjenek vissza. Egy olyan országot akarunk, ahol mindenki sikeres. Van egy olyan tömeg, amely ezt még nem érte el: a dolgozó emberek. Kell, hogy legyen átjárás az „emeletek” között. A miniszterelnök szerint olyan döntéseket kell hozni, hogy mindenki meg tudjon élni a munkájából, mindenki lássa a munkája eredményét és tudjon tervezni. Ezért emelkednek a támogatások, a kétgyermekesek támogatásától a béremelésig. Meg kell védeni az embereket attól, hogy kihasználják és becsapják őket azok, akik nyerészkednek. Orbán hangsúlyozta: meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést a körmönfont brüsszeli trükköktől.
A miniszterelnök szerint a dolgozó embereket be kell engedni a polgári társadalomba. De nem a szocialisták módszerével, hitelből osztogatott segélyekkel, hanem a gazdaság növekedésével.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországnak fel kell készülnie az új kihívásokra: a klímaváltozásra, a tudományos és technológiai fejlődésre. Minden iparágat a teljes átalakítás kényszere fenyeget. A változás élére kell állnunk. Biztosítani kell, hogy a polgárok rendelkezzenek az ehhez szükséges eszközökkel.
A kormányfő kitért a veszprémi időközi választásra, amit elveszített a Fidesz jelöltje. „Veszprémben simán vesztettünk.” A dolog előnye szerinte: ha egy „független szoci” jelölt győzhet a kétharmad felett, akkor a választási rendszer jó és a demokráciával nincs gond, ahogy a sajtószabadsággal sincs. „A kétharmad is elesett: megnyugodhatnak külföldön, jó demokraták lettünk, mert ott az a jó, aki gyenge.” Veszprém kapcsán Orbán úgy vélekedett: „híveink egy része nem állt ki mellettünk, bizonyára elégedetlenek”. Több konzultációra, egyeztetésre lesz szükség. Talán nem harcolunk eléggé. A nyugodt kormányzás „álom, álom, édes álom”. Orbán szerint folyamatosan kíméletlen támadások, negatív kampány alatt fogunk állni. „Így járt pórul az Antall-kormány és így jöttek vissza a szocik.”
Orbán Viktor szerint „a végén még azok vádolnak korrupcióval és arroganciával, akik szétlopták az országot, akik az évszázad felelőtlenségét követték el”.
A miniszterelnök zárszavában arról beszélt: akkor lesz itt polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek fontos. „Ha valami mást szeretnénk, mondjuk meg egymásnak egyenesen. Aki azt hiszi, hogy a demokráciában van végső győzelem, téved. Minden nap újra és újra meg kell küzdeni a polgári Magyarországért.”
Fotók: MTI.
http://mandiner.hu/cikk/20150227_orban_viktor_eszmenk_vezercsillaga_a_polgari_magyarorszag
Orbán: Harcoljatok!
Támadnak? Beszólnak? Legyél keményebb! Orbán Viktor harcot hirdetett, ébresztőt fújt és a keményen dolgozó emberekre gondolt.
- Orbán Viktor 17. évértékelőjén megmutatta, hogyan kell fogadni a támadásokat.
- Úgy, hogy még keményebben bele kell állni a kritizált irányba.
- Magyarország szerinte egy pusztuló világ virágzó menedéke.
- Az embereinek egységben kell keményen harcolnia, különben 2002 lesz.
Pszichodráma szakkör
Szegény G. Fodor Gábor! Ő lett a példastatuálás áldozata, az évértékelő beszédet felvezető kis drámajáték központi figurája, akin keresztül Balog Zoltán és Orbán Viktor bemutatták, a „nyugi legyen már!” című előadást.
Felvezetőjében Balog Zoltán félreérthetetlenül, ám neve említése nélkül támadt G. Fodor Gáborra (Századvég), aki a Magyar Narancsnak nemrégiben azt mondta, hogy a „polgári Magyarország” csak egy reklámszlogen volt a Fidesz részéről, nem kell komolyan venni. Balog erre most nagyon komolyan vette a jelszót, és aztán Orbán Viktor is.
De míg Balog indulatosan beszólt G. Fodornak, addig Orbán Viktor távolságtartó, bölcs apafiguraként (vagy osztályfőnökként, ahogy a fideszesek a háta mögött nevezik; vagy törzsfőnökként, ahogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyint nevezi) rendet rakott civakodó csapatában:
„megértem az aggodalmat, de több önbizalmat remélek”.
Tovább http://444.hu/2015/02/27/orban-harcoljatok/
