Fapados temetés: két kilométeren át kell vonszolni a halottat
Se ravatalozó, se halottátadó nincs a szociális parcelláknál, de legalább 2 kilométeren át cipelni kell a koporsót: így néz ki a szegénytemetés a fővárosban.
A Kozma utcai Újköztemetőben kialakították a „szegénytemetői” részt. Ez az úgynevezett szociális parcella, ahová a hozzátartozók majd ingyen, saját maguk kivitelezte temetéssel helyezhetik örök nyugalomra szeretteiket – írja a vs.hu.
A portál újságírója be is járta az egyelőre még nem megnyitott helyszínt. A beszámoló szerint a területen a négy víznyerő kúton kívül semmilyen építmény, épület nincs: sem az elhunytak azonosítására szolgáló halottátadó helyiség, sem a búcsúztatásukhoz a temetési szertartásokhoz nélkülözhetetlen ravatalozó. A BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. erről úgy nyilatkozott, azért nem építettek ravatalozót, mert ilyen kötelezettséget nem rótt a BTI-re ( Budapesti Temetkezési Intézet) sem jogszabály, sem a támogatási szerződés a szociális parcellákkal összefüggésben". Egyébként pedig: "szociális temetés esetén ravatali terem igénybevételére a törvény nem biztosít lehetőséget."
Ez viszont így nem egészen igaz, a szociális temetésről szóló 1999-es törvény azt írja: "szociális temetés esetén az elhunyt ravatalozása, búcsúztatása a sírnál IS történhet."
Külön megalázó procedúra a halott eljuttatása a sírhoz. A törvény szerint a köztemető csak a holttest hűtését, tárolását vállalja, a szállításról a hozzátartozóknak kell gondoskodniuk, kizárólag önerőből, külső szolgáltatót nem vehetnek igénybe – ellenkező esetben elvesztik a térítésmentes temetésre való jogosultságot. A Kozma utcai temetőben a ravatalozótól két kilométerre fekszik a szociális parcella. Ide kell akár elvonszolnia elhunyt családtagját a hozzátartozónak. Korábban egyébként a BTI részéről azt nyilatkozták, lesz halottátadó a szociális parcellák közelében, de ez eddig nem készült el.
http://propeller.hu/itthon/3046204-fapados-temetes-ket-kilometeren-at
Segítségre szoruló idősek ezreitől veszi el a gondozást a minisztérium
Durván megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét az emberi erőforrások minisztériuma. A szerdai Magyar Közlönyben kihirdetett változás azt jelenti, hogy a jövőben nagyon sokan eleshetnek attól a lehetőségtől, hogy az otthonukba kijárjon valaki, aki segít a mindennapokban boldogulni, például gyógyszert adagolni, bevásárolni, vagy mosakodni. Oldja meg a család! A már megítélt gondozást nem veszik el, a szigorítás az új igénylőkre fog vonatkozni.
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent egy szociális témájú salátarendelet az emberierőforrás-minisztertől, Balog Zoltántól. Többek között azt a jogszabályt írta át, és szigorította jelentősen, amelyik a gondozásra szorultság vizsgálatáról szól. Ennek alapján dől el, ki jogosult a házi segítségnyújtásnak nevezett szociális ellátásra, és ki nem.
A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget mindennapi dolgokban, például bevásárlásban, csekkfeladásban, takarításban, mosakodásban vagy főzésben.
A legszegényebbek ingyen is kaphatták
A házi segítségnyújtás legfeljebb napi 4 órás lehet, és a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez kap normatívát az államtól. Önkormányzata válogatja, hogy a rászoruló embernek fizetnie kell-e a segítségért, és ha igen, mennyit. Van, ahol ingyenes, van, ahol egységesen párszáz forint a térítési díj óránként, van, ahol sávosan határozzák meg a rászoruló jövedelmétől függően, és a nagyon szegényeknek, nyugdíjminimum alatt élőknek egyáltalán nem kell fizetnie. A térítési díjat és az állami normatívát az önkormányzat pótolja ki, hogy kijöjjön a gondozás önköltsége.
Azt, hogy ki számít házi segítségnyújtásra szorulónak, egy miniszteri rendelet szabályozza. Ennek a rendeletnek a lelke egy nagy táblázat, amely végigveszi, mennyi segítségre van szüksége a vizsgált embernek az élet különböző területein. A szükséges segítség mennyiségéhez a táblázat területenként pontszámokat rendel egy ötfokú skálán. Például az öltözködésnél 0 pontot számolnak, ha az érintettnek ezzel nincs gondja, 1 pontot jelent, ha minimális segítségre szorul, 4-et pedig, ha az öltözés jelentős segítséget vagy felügyeletet igényel.
Az összpontszám alapján dől el, napi óraszámban kifejezve mekkora az érintett ember gondozási szükséglete: napi 1, 2, 3 vagy 4 óra, ennél is több, vagy egyáltalán semmi. Minél több pontja van valakinek, annál több óra gondozásra szorul naponta.
Duplájára emelték a rászorultsági küszöböt
Ezeket a ponthatárokat emeli meg jelentősen a szerdán megjelent Emmi-rendelet.
Eddig 21 pont fölött már napi 2 óra gondozás járt, most 26-ra emelték a 2 órás gondozás ponthatárát. Vagyis a 11-es és 19-es pontszám közötti emberek, akik a régi rendszerben napi 1 óra gondozást kaphattak, most nem kapnak semennyit. Azok pedig, akiknek 21-25 pontjuk van, az eddig 2 óra helyett csak napi 1 óra segítséget vehetnek igénybe.
Vegyünk példának egy idős asszonyt, aki
- egyedül él, de eseti segítséget kap a családjától (3 pont)
- nagyjából tud egyedül öltözködni, de kisebb segítségre szorul az időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztásában (2 pont)
- mozgásában segítséget igényel, bottal jár (3 pont)
- a gyógyszereit szedi, de az orvosi utasításokra figyelmeztetni kell (1 pont)
- az ételkészítéshez időnként segítséget igényel, a bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége (2 pont)
Ez összesen 11 pont. Ezért az eddig rendszerben járt ennek az asszonynak napi 1 óra segítség az otthonában. A 11 pont az új rendszerben viszont még nagyon messze van a csaknem kétszeresére, 20 pontosra emelt határtól.
Ugyanez az asszony tehát nem kap segítőt, amíg nem romlik jelentősen tovább a helyzete.
A KSH adatai szerint 2012-ben összesen 125 ezer 281, 2013-ban 131 ezer 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban. 2012-ben a 65 évesnél idősebb korosztály 9,7 százaléka volt érintett.
Akinek már jár, attól nem veszik el
A tegnap megjelent Emmi-rendelet azokat a rászorulókat nem érinti, akikről már korábban döntés született, akiknek már jár a házi segítségnyújtás. A rendelet rögzíti, hogy a ponthatárváltozást csak azokra az emberekre kell alkalmazni, akik ezután, vagyis a rendelet hatályba lépése után igényelnek házi segítségnyújtást. A rendelet a kihirdetése utáni harmadik napon lép hatályba, január 17-én.
Kérdésünkre a minisztérium sajtóosztálya is megerősítette, hogy a módosítás kizárólag azokat érinti, akik a változás hatályba lépése után igénylik majd a házi segítségnyújtást, a már ellátásban részesülőket nem, tehát az ő esetükben felülvizsgálat nem lesz.
Oldja meg a család!
Az Emmi sajtóosztályát arról is megkérdeztük, miért emelték meg a ponthatárokat. A válasz lényege az, hogy szerintük így jobb célokra mehet majd a közpénz.
A módosítás célja a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése a jogosultsági feltételek módosításával, ezáltal a célzottság növelése a közpénzek jobb felhasználása érdekében
- írták. A minisztérium érvelése szerint azoknak kell állami segítséget kapniuk, akik számára elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. Úgy fogalmaztak: "A változásból jól látható, hogy az állami szerepvállalás azokra az esetekre koncentrál, amelyekben a család, a helyi közösség nem tud részt vállalni és külső, szakszerű segítségre van szükség, hogy az idős embert önálló életvitelében támogassa."
http://index.hu/belfold/2015/01/15/idosek_ezrei_bukjak_a_segitseget/
Környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után :DDDD
A “jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolták a napelemet a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításával. Seggfejország lvl. 999.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség hívta fel a figyelmet arra a rendkívül mókás tényre, hogy január 1-től kilónként 114 forint termékdíjat kell majd fizetni a napelemek után. Összehasonlításképpen: az akkumulátorok enyhébb besorolást kaptak, így azok után csak 57 forint kilónként a termékdíj.
Ha nagyon sok ideje van, itt elolvashatja a törvényt, mi elmentünk hányni.
http://propeller.hu/itthon/3045528-kornyezetvedelmi-termekdijat-kell-fizetni-napelemek
Áder és a napelem
Az EKINT levele a köztársasági elnöknek.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
2015. január 14-én, tegnap, Ön nyílt levélben kifogásolta a napelemek brutális termékdíjáról szóló Ön által aláírt és kihirdetett salátatörvényt.
Most mi is írunk Önnek. Mindenekelőtt szeretnénk biztosítani arról, hogy tiszteletreméltó gesztusként értékeljük, hogy elismeri az ügyben személyes felelősségét, tévedését.
Ugyanakkor felhívjuk figyelmét a levelében található több tárgyi és tartalmi tévedés közül egy számunkra is fontos részletre. Úgy fogalmaz, hogy „(h)ibázott a környezetvédelemért felelős ombudsman, mert nem jelezte időben a korrekció szükségességét”. Ön ezzel nem létező személyt bírál, ugyanis a Nemzeti Együttműködés Rendszere más ombudsman intézményekkel együtt megszüntette a környezetvédelemért felelős ombudsman intézményét is. A helyén működő helyettesnek – a neve most nem jut eszünkbe – önálló intézkedésre, így a jogszabálytervezetek bírálatára sincs joga. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében alkotmányos ellensúlyt, független működést általában sem érdemes keresnie.
Tisztelettel,
Elindult a faluprogram. A 42 közössége százötven családnak igyekszik segíteni.
A folyamatos karitatív munka rávilágított arra az egyszerű és sajnálatos tényre, hogy vannak ma Magyarországon olyan települések, ahol minden századik embernek van csak munkája, vannak gyerekek, akik még soha nem kaptak sem születés-, sem névnapra, sem Mikulásra, sem Karácsonyra ajándékot, és vannak olyan családok, ahol így januárban nincs tüzelő, élelem, meleg ruha…
Mindez ma, Magyarországon, a XXI. század második évtizedében. Európa szívében, az ember- és vidékbarát pártpolitika időszakában közel egymillió embernek ez az életformája.
A mai magyar vidék leszakadása fénysebességgel történik
Egyes településeken az olyan alapvető szolgáltatások, mint bolt, iskola, óvoda sem érhetőek el, a közösségi élet alapja nem a kocsma, mert az sincs, lévén nem volt élő ember, aki képes lett volna oda fizetővendégként betérni.
A lehetőségek – dacára a hihetetlen mezőgazdasági adottságoknak – mára a nullával egyenértékűek, így annak a problémának a megoldása, hogy ezeken a falvakon, embereken, közösségeken bárki is segítsen, mára senkit sem érdekel, sőt kifejezetten a kormányt sem!
Titkolták a számokat: elithálózatot épít az állam
Az előző ciklusban ötven százalékkal növekedett az egyházak által fenntartott iskolák száma. Úgy tűnik, az állam egyfajta egyházi iskolahálózatot akar létrehozni – idemenekítheti a gyerekét a felső középosztály a lebutított állami köznevelésből.
Korábban csak sejthető, most azonban már tényszerűen is igazolható folyamat játszódott le a magyar közoktatásban, amit idáig titkolni igyekeztek: az elmúlt négy évben nemcsak az állam vette át az önkormányzatoktól az iskolákat, amelyekben azóta az oktatás színvonala folyamatosan romlik, hanem az egyházak is számos intézményhez jutottak. Ezeket pedig, úgy tűnik, állami segítséggel elit intézményekké fejlesztik.
 |
| Szigorú előírások alól kaptak felmentést az egyházi iskolák Kurucz Árpád / Népszabadság |
A folyamat tényszerűen: a 2009/2010-es tanévben az állam és az önkormányzatok összesen 2133 óvodát, 2019 általános iskolát, 442 szakiskolát, 467 szakközépiskolát és 407 gimnáziumot működtettek, a különböző egyházak fenntartásában ekkor 139 óvoda, 194 általános iskola, 33 szakiskola, valamint 31 szakközépiskola és 104 gimnázium volt. Három év leforgása alatt alapvetően megváltoztak az arányok: az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmények száma több mint 50 százalékkal növekedett. A 2012/13-as tanévben közel 800 intézmény volt egyházi fenntartásban, ahol több mint 190 ezer gyermek tanult.
A Magyar Katolikus Egyház 497, a Magyarországi Református Egyház 221, a Magyarországi Evangélikus Egyház 74 intézményt tartott fenn. A számok, melyeket eddig mindenki titkolt, abból a pályázatból derülnek ki, amit a kormány írt ki karácsony előtt a szívének kedves egyházak számára. A számoktól pedig nem lehetett eltekinteni, ugyanis uniós forrásokról, kétmilliárd forintról van szó.
A pályázat címe: „Az egyházak köznevelési feladatainak támogatása”. A pályázatra mindössze egyetlen hét volt, s a kikötések közé tartozik, hogy csak az Országgyűlés által elismert egyházak jelentkezhetnek, közülük is azok, melyek önállóan vagy konzorcium formájában legalább 25 „köznevelési feladat-ellátási helyet” tartanak fenn. Érdemes megjegyezni, hogy a pályázat hasznos célokat szolgál, egyebek mellett az intézményirányítás és -fenntartás új integrált rendszerének kialakítását, az informatikai rendszerek fejlesztését, az egyházi fenntartó által működtetett pedagógiai szakszolgálati tevékenység minőségének javítását.
E mostani kiírást is azzal indokolja a kabinet, hogy „az elmúlt években az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) jelentős hányadát érintette a fenntartóváltás folyamata”, ami, miként azt a számok is alátámasztják, igaz. Nem is titkolja a kiíró: „a Magyar Katolikus Egyház intézményei behálózzák az egész országot, szinte minden térségben és a közoktatás valamennyi területén szerepet vállalnak”. A reformátusok nagyságrendileg leszakadva kullognak a katolikusok mögött, de az elmúlt években 25 százalékkal gyarapodott az intézményrendszerük.
A tények mögött azonban élesen kirajzolódik egy másik folyamat is, amelyről Szüdi János jogász, közoktatási szakértő azt mondja: – Úgy tűnik, az állam az egyházi intézményrendszer területén kívánja az oktatást fejleszteni, a minőséget javítani. Ekkora fejlesztési pénzzel ugyanis nem szórja meg sem az alternatív iskolák fenntartóit, sem az állami iskolák kezelőjét, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik). Hozzáteszi: a Klik 2015-ös költségvetését úgy tervezték, hogy abból nemhogy oktatásfejlesztésre nem jut, de még a pedagógusbérek kifizetésére sem.
Az állam újraszervezi, 2015 áprilisától pedig beolvasztja az Oktatási Hivatalba a pedagógiai intézeteket anélkül, hogy ehhez többletforrásokat biztosítana. Jövő év júniusától pedig a szakképzés intézményrendszerét átveszi egy ma még nem létező, új állami intézményfenntartó. Ennek a feladatnak a végrehajtásához rendelt pénz sincs a költségvetésben.
– Szinte csak az egyházi iskolákkal szemben érzékelhető állami gondoskodás. Ugyanakkor a pályázatban kiírt fejlesztéseket az egyházi iskolafenntartók már korábban elvégezték. Van saját pedagógiai szakszolgálati intézményük és saját tanügy-igazgatási rendszerük. Olyan feladatokhoz kapnak tehát ekkora összeget, amiket már kipipáltak. Vélelmezni lehet, hogy az állam kifejezetten létre akar hozni egy egyházi iskolafenntartói hálózatot. Így számos iskoláját átadhatja az egyházaknak.
A középosztály aztán odaküldheti a gyerekeit – jósolja Szüdi János. Az általa mondottakat támasztja alá az is, hogy a kormány az állami intézményrendszerben a tanítás szabadságát, ezen keresztül az oktatás minőségét folyamatosan rontja. – A 16 évre leszállított tankötelezettség azt is jelenti, hogy 16 éves kor felett az államnak nincs ellátási kötelezettsége. Olyan szorosra húzza a kapacitásokat, amilyen szorosra csak akarja. Így több ezer gyerek eshet ki a rendszerből.
Az egyházi iskolákban sokkal nagyobb biztonságban vannak a gyerekek, akiket az intézményrendszerükön keresztül az óvodától az érettségiig végigvisznek. Ezzel szemben az állam szétdarabolta az intézményrendszerét: a kormány az óvoda fenntartását az önkormányzatoknál hagyta, az általános iskolákat és a gimnáziumokat a Klik alá rendelte, a szakképző intézményeket és a szakközépiskolákat pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába utalta.
 |
| Kecel egyetlen, 2005-ben felújított általános iskolájában, amelyet négy éve adtak oda a katolikus egyháznak Kovács Péter / Népszabadság |
Mindebből logikusan az következik, ha a szülő biztosítani akarja azt, hogy gyereke eljusson az érettségiig, akkor inkább egyházi iskolába íratja. Szüdi János rámutat arra is, hogy az egyházi iskoláknak a fenntartó saját kerettantervet hagyathat jóvá. Így felmentést kapnak a kötelező kerettantervek alól, eltérhetnek a központi tananyagtól, ennek megfelelően az állami iskolák számára kötelezővé tett, drasztikusan szűkített tankönyvjegyzék sem vonatkozik rájuk, olyan tankönyvből tanítanak, amilyenből csak akarnak. Szüdi szerint minden adott, hogy létrejöjjön az elitképzés az egyházakon keresztül.
Idetartozik, hogy Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője cikkünk nyomán kérdésekkel fordult Navracsics Tibor oktatást felügyelő uniós biztoshoz. Ebben arról faggatja: – Megfelel-e az európai gyakorlatnak, hogy a pályázatkiíró egyoldalúan leszűkíti a pályázók körét egy olyan uniós támogatás elosztásakor, amelynek deklarált célja az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítása?; Navracsics az európai értékekkel megegyezőnek és az oktatásfejlesztés céljaival megegyezőnek tartja-e, hogy bármilyen módon hátrányos szelekció történjen az alternatív, alapítványi iskolák és az egyházi fenntartású intézmények között?; Navracsics Tibor az európai értékek őreként miként látja a magán- és az egyházi fenntartású köznevelési intézmények szerepét az oktatási rendszerben?
http://nol.hu/belfold/elithalozatot-epit-az-allam-1509167
