A bíróság elmagyarázta Rogánnak, mit szabad egy demokráciában
A bíróság megszüntette azt az eljárást, amelyet Rogán Antal rágalmazás címén kezdeményezett Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke ellen, mert amit Juhász művelt, az minden demokratikus társadalomban szabad és alkotmányosan védett magatartás.
Megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a feljelentést, amelyet Rogán Antal indított rágalmazás címén Juhász Péter ellen.
Rogán azt kifogásolta, hogy Juhász Péter július 3. és 30. között sajtótájékoztatókon és sajtónyilatkozatokban szerinte becsületsértő állításokat tett. Azokra a nyilatkozatokra célzott, amelyekben Juhász a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter Szerb utcai lakásszerzéséről beszélt. Rogán Antal az elmúlt nyolc évben vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatát, posztjáért idén ősszel párttársa, Szentgyörgyvölgyi Péter és az Együtt-PM-es Juhász Péter is indult. Juhász azt állította nyilatkozataiban, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter Rogán polgármestersége alatt a piaci ár töredékéért vehette meg belvárosi lakását, illetve azt, hogy az ugyenebben a házban lakó miniszterelnök tanácsadó, Habony Árpád szaunájának kigyulladásakor 50 millióba került az önkormányzatnak a helyreállítás.
A bíróság kimondta, hogy Juhász kritikája megfelel az önkormányzati intézményrendszer működése és tevékenysége bírálatának, ami minden demokratikus társadalomban szabad és alkotmányosan védett magatartás. Az, hogy őt a lapok idézték, az információk szabad áramlásának alkotmányosan védett formája. És azok tartalma nem sértette Rogán Antal emberi méltóságát sem. Így az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
http://hvg.hu/itthon/20141107_Rogan_feljelenteset_visszadobta_a_birosag
Rózsa, tövis nélkül
Sokan várják tőlem, hogy Váradi András halálához hasonlóan reagáljak Rózsa Milánéra. Milánról írni kell, mert egyszerűen annyira jelentékeny ember, hogy nem lehet nem írni Róla, de ezúttal hallgassunk a barátaira: valóban öngyilkos lett.
Értünk élt, értünk halt.
http://tuaregblog.blogspot.hu/2014/11/rozsa-tovis-nelkul.html
Magyar bérgyilkosoktól retteg az ukrán oligarcha
Érdekes cikk jelent meg az osztrák Die Pressében. Dmitro Firtasról ukrán gázoligarcháról szól, aki, miután kipengetett idén tavasszal egy 125 millió eurós óvadékot, hogy ne adják ki az őt pénzmosás miatt üldöző Egyesült Államoknak, most Bécs városára korlátozva éli életét.
(Firtasról röviden azt kell tudni, hogy a 2009-es gázválság nagy vesztese volt: akkor ősellensége, Julia Timosenkó kihúzta alóla a gázüzletet, amiből a Roszukrenergo nevű cégével teljesen átláthatatlan üzletek segítségével addig hatalmas pénzeket nyert. Nem sokkal ezután egy elég sokat vitatott ügy keretében elvesztette a magyar Emfeszt is, a pereskedés azóta is tart. Azóta már más iparágakba, például a titánüzletbe diverzifikálta vagyonát a tűzoltóból lett milliárdos.)
A cikk szerint rettegésben él Firtas az osztrák fővárosban, kisebb magánhadsereg követi mindenhova.
Ugyanis tavasz óta meg akarják gyilkolni. Egy magyar-román bérgyilkoscsoport még ki is bérelt egy lakást Bécs Landstrasse kerületében, ahol a gyilkosságot tervezték.
A Presse szerint a német titkosszolgálat felől is megerősítették a merényletterv tényét, sőt, az osztrák főügyész, Werner Pleischl azt nyilatkozta nekik, tud erről. De, mint állítja, ezen nem is lepődött meg annyira,
“hiszen először is (Firtas) keletről jön, másrészt sok pénzre megy ki a játék.”
A cikkben megszólal Firtas jobbkeze, Robert Shetler-Jones is, aki Firtas vállalatcsoportja, a GDF alelnöke. Ő azt mondja, hogy azt
gyanítják, Magyarországról szövik a gyilkosság tervét.
A Presse által idézett, Firtas környezetéből érkező információk szerint az Emfesz korábbi vezetői azért aggódnak, mert Magyarországon most nyomoznak ellenük, és általában is elvesztették a legfelsőbb politikai szintek korábbi támogatását. Bonyolítja a helyzetet, hogy Shetler-Jones szerint
az Emfeszből elsikkasztott 250 millió dollárból bőven jutott korrupcióra is,
aminek egy részét szerintük felhasználhatták, amikor a Mol az OMV-vel szemben felvásárlási háborúban állt a horvát Ina-ért. De a cikk szerint nem csak a korábbi Emfesz-vezetők környezetében tarthatnak attól, hogy a kelet-európai gázügyekről elég sokat tudó Firtas valamikor mesélni kezd.
http://444.hu/2014/11/07/magyar-bergyilkosoktol-retteg-az-ukran-oligarcha/
Újabb tüntetések elé
A politikára nem érdemes tovább várni, onnan nem jön, nem jöhet megoldás.
Lélegzetvételnyi szünet nélkül folyik az ország, a társadalom szétzilálása, az események egyre gyorsabb tempóban követik egymást. Amikor már a vásárlókat ingyen szállító Tesco autóbusz megszüntetése is szóba jöhet, az a paranoia elhatalmasodásának jele. Jóformán nem telik el nap valamilyen újabb, bennünket sújtó intézkedés bejelentése, meglebegtetése nélkül. Miután a hatalmon lévők négy év alatt szétverték a jogrendet és a piacgazdaságot, és az ország csúszik lefelé, most nekilátnak felszámolni a független állampolgári létezés maradékát is. Semmit nem tudnak elviselni, ahol és amitől az emberek jól érzik magukat. Az internet, a szupermarketek, a civil szervezetek és a gimnáziumok ellen indított támadás az új irány; a cél az élet újabb kényelmei, örömei felett átvenni az állami kontrollt.
Hogy hova jutottunk, hajszálpontosan jelzi a miniszterelnök minapi elmélkedése a Kossuth rádióban. Szerinte a magyar szülők tévedésben vannak, ha nem látják, hogy a szakmunkásvégzettség ér annyit, mint az érettségi vagy a diploma, de „efölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő”. Szóval ő nem csak gazdasági, sport és képzőművészeti szakember, ehhez is ő ért a legjobban, és szülők százezreinek fogalma sincs, mi jó a gyereküknek. Megalomán kijelentésektől hemzsegő pályafutása során talán még egyszer sem volt ennyire nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor immár Istent játszik; azt hiszi, illetékessége a családok legszemélyesebb döntéseire is kiterjed. De a szülőknek adott atyai tanács mögül kilóg a diktátor szakmunkásbakancsa. A gimnáziumok tervezett megtizedelése és az iskolarendszer felforgatása alapos nemzeti vita nélkül, inkább hasonlít Ceausescu falurombolásához, mint hasznos átalakításhoz.
Az elmúlt hetek eseményei végképp bebizonyították, hogy a politikára nem érdemes tovább várni, onnan nem jön, nem jöhet megoldás. A nép vagy maga visszaszerzi a szabadságát, vagy menetel tovább a teljes romlás, elszegényedés, a térségi és nemzetközi eljelentéktelenedés felé. A hogyan történtre tudjuk a választ; magyarázható és kevésbé magyarázható okok folytán mi magunk is tettestársai voltunk a saját nemzete ellen fordult miniszterelnöknek és az elnyomásban készséges apparátusának. A miértre viszont egyelőre nincs felelet. Arra, hogy miért kellett egy országot bármiféle látható, ésszel felfogható indok nélkül letéríteni természetes, nyugati vonalú pályájáról, és ekképp szánt szándékkal lassú pusztulásra ítélni. Mert itt minden szándékosan történt, tévedés, rossz szakmai döntések lehetősége kizárva.
Emlékezzünk. Centrális erőtér és unortodox gazdasági módszerek – ez volt a ránk váró végzetet bejelentő két, ravaszul kitalált fogalom. És ezekben benne volt minden, a jövőnk, a sorsunk. Hogy miért, nem tudom, de a társadalom nem reagált, pedig Orbán Viktor az egypártrendszer és saját egyszemélyi uralmát hirdette meg, hogy aztán négy éven át mindent ennek az alávaló célnak rendeljen alá. Ezért forgatta fel a tulajdonviszonyokat, deformálta a médiát, ezért központosított, államosított, íratott új alkotmányt, ezért tette tönkre a hatalmát kontrolláló demokratikus intézményeket, változtatta meg többször is a választási törvényt… ezért vette el a magyar néptől a jobb élet esélyét. Tusnádfürdői „illiberális vallomása” már csak a befejezett tényt rögzítette: immár a teljhatalom vaskupolája borul fölénk. Egyetlen szó illik erre az ámokfutásra, nemzetárulás.
Az élet állandó nehezítése – ez a diktatúrák értelme, logikája. A hatalom fáraszt, megtör, meggyötör. És amikor már nincs mit többet elvenni, nincs mit félteni, az ember elkezd annak örülni, hogy legalább a nyugdíj időben érkezik, és hogy a gyerek nincs börtönben, amiért lefotózták valahol. Ami velünk történt, az iszonyatos. Az élet kiszámíthatatlanná vált, eltűnt belőle az elemi biztonság. A munkánk, a munkahelyünk, a megélhetésünk bármikor elvehető, magyarok milliói gyomorgörccsel várják a sárga csekkeket, a középosztály fogy és lecsúszóban, tömeges a gyerekéhezés, nem járunk moziba és nem veszünk könyvet, mert mindkettő túl drága lett, nem nyaralunk, mert nem telik rá, sokan nem tudják kiváltani a gyógyszerüket, télen rendesen fűteni a lakásukat, és még az Állatkert 2500 forintos felnőtt- és 1800 forintos gyerekjegye is nagyon sok családnak megfizethetetlen.
Kizárólag az EU-pénzek és a gátlástalanul kivetett harminc új adó tartja felszínen a „jobban teljesítünk” kormányát, de máris jönnek az újabb adók, a szociális ellátást ismét kurtítják, hadd éhezzenek újabb százezrek, mert a diktátorok egyetlen teljesítménye, hogy képesek mindent másokkal megfizettetni, még lányuk svájci, nem éppen szakmunkás taníttatását is. De legalább az unortodox modell az alkotók szándékai szerint működik: az agyonadóztatott kis- és középvállalkozások többsége a létezés határán tengődik, az alkotmányos és törvényes korlátok nélkül maradt rendszerből pedig a hatalom emberei már nem nokiás dobozban, hanem kamionban hordják ki a pénzt.
Az Orbán-rezsim, mint minden önkényuralom, korrigálhatatlan, mert éppen a saját bűneiből él. Az egyetlen jó hír, hogy ennek a beteg, deformált rendszernek, amely még a lerobbant, zsúfolt kórházak felújítása helyett is üresen tátongó pompás stadionokba öli a pénzünket, pont annyi esélye van a fennmaradásra, mint valamennyi hasonló elődjének. Az új tömeg a múlt héten ezt végre tisztán, érthetően meg is üzente, és ezúttal egy percre a hatalom is figyelt, de ragadozó természetén nem tud, nem fog változtatni. Akár a leállni képtelen bankrabló, a rendszer prominens megtestesítői is hisznek a szerencséjükben, abban, hogy sosem lesz utolsó csepp a pohárban.
Meglepő, de diktatúrákban nem szokatlan a veszélyérzet hiánya. A kormány ideológusai, legismertebb arcai, az elnyomás „törvényi alapjait” megteremtők, az országot szisztematikusan félrevezető közrádió és köztévé irányítói, a milliárdokkal kitömött propagandaintézmények emberei, egyszóval a rezsimet az utolsó leheletükig kiszolgáló főemberek és politikusok mind abban a hitben élnek, hogy nincs mitől tartaniuk. Fel sem merül bennük, hogy uralkodásuk éveiről egy új parlament egyszer még kimondhatja, hogy önkényuralom, tehát törvénytelen volt. Bíznak benne, hogy ügyvédeik, offshore szakértőik minden nyomot eltüntettek, minden szálat elvágtak, a vagyonuk kikezdhetetlenül legalizálva, ezért a rendszer bukása után az élet majd megy tovább, és ők zavartalanul élvezhetik a bankszámlájukon összegyűlt milliókat, milliárdokat. És ki tudja, lehet, hogy jól gondolják, mert még hosszú ideig nem lesz olyan kormányunk, amely nagyon sok emberhez hasonlóan maga is elképzelhetetlennek tartja, hogy ez a tengernyi bűn elszámolatlanul maradjon. Bármeddig kell is azonban várnunk, ebből a tragédiából igazságszolgáltatás nélkül Magyarország nem fog tudni talpra állni. De valóban csak feddhetetlen emberek kezdhetnek majd hozzá, hogy a bukott rezsim hívei is képesek legyenek elfogadni.
Gulyás Gergely, a Fidesz jó rendőr osztályának ifjú csillaga a minap ezt nyilatkozta Berlinben. „A magyarok nagyon pontosan tudják, hogy mi a különbség demokrácia és egypártrendszer, jogállamiság és diktatúra között.”
Ezt végre jól mondta, igen, tudjuk.
http://hvg.hu/velemeny/20141107_Ujabb_tuntetesek_ele#5npp4u
Lázár szabadságon: a fácánokat lelövik, ugye?
Talán már végzett is a fácánokkal Lázár János, aki vadásztársaival november 7-8-ára szervezett nagyszabású csehországi fácánvadászatot. Annyi biztos, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter péntekre szabadságot vett ki, ám a magánéletéről nem kívánja tájékoztatni a sajtót.
Fácánok ezrei rettegnek
Több ezer fácán retteghet a Prágától 40 kilométerre elterülő cseh állami erdészeti területen attól, hogy Lázár János vagy vadásztársai puskacsöve elé kerülnek. Legalábbis ennyi madár lelövésének jogát vásárolta meg a november 7-8-i vadászatra társaival a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki az előleg befizetését vállalta.
Fácánkakas - népszerű zsákmánynak számít a vadászok körében
Forrás: MTI/Kovács AttilaMivel Lázár János kedvtelése korábban már kavart botrányt, nyáron pedig az újabb vadászat hírétől volt hangos a sajtó, kíváncsiak voltunk, a miniszter tényleg elment-e fácánokra lőni Csehországba. Ezt ugyan nem tudni biztosan, annyi azonban kétségtelen, hogy a pénteki munkanapot Lázár János kivette szabadságnak.
Szabadságon a miniszter
Lázár János péntekre szabadságot vett ki - közölte az Origo érdeklődésére a miniszter munkatársa. Göbl Vilmos hozzátette: a miniszter hivatali tevékenységével kapcsolatban áll a sajtó rendelkezésére, de a magánéletét, szabadságát érintően a közszereplőket, így őt is megilleti a védelem. Jelezte továbbá: „ezért a magánéletéről, ahogy eddig sem, a jövőben sem kívánja tájékoztatni a sajtót."
Lázár János még nyár elején szervezte meg az őszi vadásztúrát Csehországba
Fotó: OrigoMájusban az atlatszo.hu hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderült: 75 ezer euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt Lázár magánszemélyként vadászatot november 7-8-ára a Lesy ČR nevű cseh állami erdészeti vállalatnál, amely a középkori uralkodók által is kedvelt bohémiai vadászterület is kezeli a Benešov melletti Konopiště kastély közelében.
Harminc euró darabja
Az érintett területen csak fácánból 60 ezer darabot vadásztatnak évente az október közepétől január végéig tartó vadászidény során. Ezekből rendelt meg most a szerződés tanúsága szerint 2500-3000 példányt Lázár János. A szerződés a lelőtt fácánok darabjáért – áfával együtt – 30 eurót kell fizetnie a vadászoknak. Akkor a hírre Lázár úgy reagált: a novemberi vadászaton magánemberként vesz részt.
Frissen lőtt fácánt visz a szájában egy vadász kutyája
Forrás: MTI/Rosta TiborIgaz, hogy az eseményt ő szervezi, de annak a költségeit bevett szokás szerint nem a megrendelő, hanem a vadászaton résztvevő személyek közül többen közösen fizetik, így nincs ellentmondás a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok és a vadászat felmerülő költségei között – tudatta akkor a miniszter azokra az aggályokra reagálva, miszerint vagyonnyilatkozatában nincs fedezete a kiadásnak.
Magánélet a vadászat
Lázár János azt is jelezte, hogy az esemény magánélete része, „amely adóforintot nem érint", így az üggyel kapcsolatban nem kíván további nyilatkozatot tenni. Emlékezetes, Lázár János tavaly novemberben is vadászott fácánokra - akkor Magyarországon. A fideszes politikus Soponyán lőtt a madarakra. Ott, ahol egykor Kádár János, korábban Rákosi Mátyás és Horthy Miklós is vadászgatott.
Fácánt elejteni Csehországban másfélszer annyiba kerül mint Magyarországon
Forrás: MTI/Rosta TiborAz, hogy tavaly Lázár is ott járt, akkor derült ki, mikor az egyik résztvevő, Donatella Failoni - Oszter Sándor színművész felesége - képgalériát tett ki róla a Facebookra. Az eseményen Lázár Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceggel, gróf Károlyi Lászlóval és feleségével, továbbá Miklós liechtensteini herceggel és feleségével vadászott. Összesen 913 fácánt lőttek, darabonként 19 euróért.
http://www.origo.hu/itthon/20141107-lazar-szabadsagra-ment-talan-vadaszik.html
Napi szösszeneteimből – Talán a Pávatáncszínházológusok nem teljesen appercipiálják a Simicska vs. Orbán dolgot
Leszakad a pofám – Bár teli nadrággal visszakoztak, de most már hőstettként ünnepeltetik a megfutamodásukat
Már az is a pofátlanság minősített esete, hogy – mint arról az mno.hu beszámolt: „A nemzetgazdaság egyik kitörési pontja az infokommunikáció, amely mára jelentősen átalakította a társadalmat – fogalmazott Seszták Miklós fejlesztési miniszter az Informatika a társadalomért című konferencián Balatonfüreden csütörtökön”.
Azonban az, amit L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mondott már ezen is túllép, kifejtette, hogy „a felhasználók számának növekedésén túl fontos a minőségi tartalmak irányába orientálásuk”, s hozzáfűzte ezért is nem lesz internetadó Magyarországon, sem most, sem jövőre.
Semmi cicó, egyszemélyi vezetés van – Töredelmes vallomással felérő Harrach (ki)nyilatkozat
Mottó: Ha Isten velünk, ki ellenünk? (Róm.8.31.)
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője csütörtökön sajtótájékoztatóján bejelentette be, hogy „a kormány megtárgyalta és támogatja a KDNP javaslatát, amely a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozza. […] s, hogy az erről szóló törvényjavaslatukat csütörtökön be is nyújtották az Országgyűlésnek.”.
Hangsúlyozta: „Az, hogy a javaslat megvalósulása módosítással, vagy módosítás nélkül történik, másodlagos! Elég, hogy Orbán támogatja a vasárnapi zárva tartást”
Nincs jól, beteg vagy csak nem normális – Egy gondolat Őfenesége újabb szokása kapcsán
Alig pár hónappal azt követően, hogy rákapott illiberális (ahogy lenni szokott nála, s tegyük hozzá a hasonló csekély műveltségű, de nagypofájú egyedeknél: anélkül, hogy halványlila sejtelme is lenne a jelentéséről) szó ropogtatására, most újabbat talált. Újabban előszeretettel elmélkedik az illojalitásról.
Első blikkre azt hittem, hogy pénzéhessége lehet az oka mILLiárd szó okán, de rájöttem: hisz angol-szakos volt a gimiben, sőt vakhitű hívei szerint „oxfordi jogi diplomája is van”, csakis az angol ILL szó lehet az ok.
ILL (Encyclopædia Britannica) = : not well or healthy : sick or unhealthy ; of health : not normal or good ; : harmful or damaging
A cimbijét kritizálta, vagy szimplán gátlástalan – Ellentmondás Gulyás és Lázár szavai között
Az index.hu beszámolt a parlamentbe, az Antall József Tudásközpont rendezvényén, ahol Lengyelország egykori elnökét, Lech Walesát ünnepelték, szerzett tapasztalatairól.
Egyfelől: „Lázár János, aki pár perccel azután, hogy lekezelt André Goodfriend amerikai ügyvivővel, beszédében arra tett utalást, hogy nehogy már Amerika mondja meg nekünk, merre van az arra, majd mi szépen megtaláljuk az egyensúlyt kelet és nyugat között..
Majd mikor a jelenlévő potentátokat – köztük az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét – próbálták kérdezni „Gulyás azzal hárította el a kérdésünket, hogy nem alkalmas a kitiltásos ügyről beszélnünk, hiszen most mégiscsak Lech Walesát ünnepelni vagyunk ott.”
„Nagy pénz kis értelem” az látszik – míg a „Kis pénz nagy konzultáció” csak szlogen
Balatonfüreden egy internetes konferencia szünetében tartotta tájékoztatóját Deutsch Tamás, alias Twitter-huszár, az internetről szóló nemzeti konzultációért felelős politikus. Már az sem volt semmi, hogy azt találta mondani, hogy „a konzultáció nem az internetadóról szól majd, mert nincs és nem is lesz internetadó”. Amiben lássuk be van valami, hisz semmi kétség sincs afelől, hogy bármelyik orbáni konzultáció a címéről szólt volna! =))
Ennél azonban sokkalta érdekesebb, hogy Tompika elárulta, hogy: „november végéig várják a kérdéseket, véleményeket a fiatalkorúaktól, tehát a 16 évesektől is. Utána összeállítják a kérdéssort, majd január közepén indulhat a véleménynyilvánítás, amely várhatóan március végéig tart majd. Utána értékelés, és Deutsch Tamás nyárra vár eredményt. Egyébként regisztrálni kell majd a válaszadáshoz,”!
Az még csak-csak, hogy az egész cécó kizárólag a fiatalokról szól, hisz ők voltak a gatya-rottyantó tüntetéseken és őket akarják leszalámizni. Ahogy azzal sincs semmi új gond, hogy regisztrálni kell, hisz az természetes, hogy Kubatov Gábornak friss húsra van szüksége.
Azonban ez a scheduling ez egy kissé elgondolkodtatott. Természetesen ismerem és elismerem a mondást, hogy „olcsó húsnak híg a leve”, s ez a híg-agyvelejű azt is hangsúlyozta, hogy ocsó lesz.: „Az Origo megkérdezte a fideszes EU-képviselőt, hogy ha az interneten zajlik majd ez a folyamat, akkor mennyivel lesz olcsóbb a korábbi hasonló konzultációk csaknem 1 milliárdos költségénél. Sokkal, sőt annál is többel – mondta Deutsch Tamás, majd focihasonlatot említett, amely szerint kis pénzből de nagyon konzultáció képzel el.”.
Az nem is lenne baj, hogy olcsó, de miért is kell gagyinak is lenni? Vagy, ha nem ez a cél, akkor minek kell 3hónap egy internetes kérdőív ki-statisztikázásához? =))
A jog nem matematika – Egy gondolatébresztő vezércikk a Fityesz-KB központi napilapjából
Már az sem piskóta, ahogy a derék Kiss Gergely az irkodmányát elindítja, hisz lényegében bevallja, hogy a vasárnapi nyitva/zárva kérdés jelentős mértékben arra szolgál, hogy „kitombolhassák magukat mindazok, akik nem szívelik az Orbán-kormány működését.”.
Azonban van a témával kapcsolatban egy sokkal komolyabb megnyilvánulása. Értelmezést kínál arra a kitételre, hogy „2015. március 15-től csak a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok nyithatnak ki vasárnap”.
Nekem mint matematikusnak már eddig is feltűnt, de mint tudjuk a hazai elitnek az elemi számtan is magas, de ilyen egyértelmű értelmezést még nem kaptam. Igen ártunk és qurmányunk mind a 400m² alatti, mind pedig a családi vállalkozásként működő boltokat mentesíteni szándékozik a tilalom hatálya alól!
Érted Wazze, mint az őstermelőknél, ha egy plázát üzemeltetsz családi vállalkozásként akkor te is kedvezményezet vagy! =))
Vannak nehezen értelmezhető momentumok – Talán Pávatáncszínházológusok nem teljesen fogják a Simicska vs. Orbán dolgot
Nagyon kétségbeesett reménykedésnek tartom, hogy egyesek recsegés-ropogást és/vagy megingást víziónáljanak, de ha van is valami egy biztos: praktice nem létezik alternatív lehetőség és remény sem a békés lehetőségekre, ahogy a jelenlegiek az atyáiktól átvették a hatalmat.
Ezek a valós tények, de a hangulat az lehet nagyon más is. Erre utalhatnak azok ez egyre szaporodó hírek, amik milliárdos pénzkimentésekre utalnak. Sőt a magam réséről úgy vélem a Simicska-Orbán viszony megváltozása sem a „szakértők & megmondók” szerinti történetet takar. Nekem úgy tűnik, Simicska úr kezdte meg az elszakadást. Mint tudjuk abban a bizonyos „nyócévben” is töretlenül „fejlődött”, s a pletyusok szerint a jó-kapcsolatai nem korlátozódnak a disszidens volt pártársaira! =))
Rohadjon meg Amerika – Tarlós István és Orbán Viktor baráti évelődései
Ma megalakult a választások helyett kinevezéssel rittyentett, önkormányzati testület helyett gittegyletté züllesztett Fővárosi Közgyűlés nevet viselő izé. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az alakuló gyülevészkedés hűség-nyilatkozatot tett ártunk és qurmányunk feje előtt.
Ez egy dolog, de mind a főpolgi, mind pedig Őfenesége igen csak fura (egy fenét, hisz tájékozatlan az, aki mást várt) mondatokra ragadtatta magát.
Tarlós Pisti – nem tudni, hogy a főváros első embereként, vagy csak ócska pártkatonaként kijelentette: „bizony nekünk volt már nagy kommunista barátunk, most pedig van nagy demokrata barátunk, akik meg akarják, meg akarták mondani, hogy mit szeressünk. Köszönjük szépen, el tudjuk dönteni, hogy milyen demokráciát szeretnénk.”!
Orbán meg egyenesen humoránál volt. Nem, nem arra gondoltam, amit a közönsége nagy derültséggel (ahogy a főnök hülye viccein tanácsos vihogni) fogadott: „a rom szó csak a kocsma szó mellett néz ki jól”. Ez csak szimplán idétlen. Még az is csak-csak, hogy „Budapest szerves részeiként az önszerveződő városi sétákat, a startupokat, a Sziget Fesztivált, a klubokat, a civil vállalkozásokat és a romkocsmákat említette meg”
Az azonban már mértes pofátlanság volt, hogy elsőbb a Közgyűlés és a kormány egységet hangsúlyozta, majd dicsekvőre fogva a dolgot és a – szerinte – nagy sikereket sorolta. Jól ülsz Wazze, ezek között kiemelten említette a Várkert Bazárt! =))
http://kanadaihirlap.com/2014/11/07/napi-szosszeneteimbol-talan-a-pavatancszinhazologusok-nem-teljesen-appercipialjak-a-simicska-vs-orban-dolgot/
Brüsszel: összecsapások a tömegtüntetés után
Autókat borogatott és gyújtogatott, köveket dobált a megszorítások miatt utcára vonult tüntetők egy csoportja; a rendőrség könnygáz és vízágyút vetett be.
Másfélszeresére nőtt Tarlós helyetteseinek fizetése
Majdnem két év késéssel követi csak Tarlós István főpolgármester fizetésemelését helyettesei illetményének rendezése, akik szintén körülbelül 50 százalékkal több pénzért dolgoznak. Az új ciklusban az a 23 képviselő, aki polgármester is, nem kap fizetést a fővárostól, csak a 9 kompenzációs listás képviselő, ők viszont a korábbinak csaknem dupláját.
http://www.origo.hu/itthon/20141107-masfelszeresere-nott-tarlos-helyetteseinek-fizetese.html
Hátrálás az ínségbe
Az Európai Unióból történő kihátrálásunk (Kövér László bon mot-ja) egyre gyakrabban szóba kerül. Hol így, hol úgy. Szidjuk-átkozzuk Brüsszelt, hátha elhiszik a zemberek, hogy minden bajunk forrása a belga fővárosban dolgozó apparátus. És mintha hinnék is, hála a sunyi megdolgozásnak. Társadalmunk döntő többségének fogalma sincs, milyen nyomorúságos helyzetben van hazánk.
Ám mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban fontos orgánumok teszik föl a kérdést: Van-e helye az orbáni Magyarországnak az Európai Unióban? És e kérdés hatásos lehet. Hogy meddig tűrik a kormányzatunk renitenskedését, az nem tudható, ám megtörténhet, hogy egyszerűen kirúgnak bennünket az Európai Unióból. Nem könnyen, de nem is lehetetlenül.
Az ország szekerének rúdja tehát korántsem a maradás felé mutat, sokkal inkább a kihátrálás vagy eltávolítás irányába. Ez változhat, de ismervén az egyedüli tényező, a kormányfő hatalom ittasságát, a változás nehezen elképzelhető. A kérdés az, mi várható az esetleges unión kívüliségünktől. Milyen hatással lesz a társadalomra, a gazdaságra, az életünkre, ha ez a fenenagy orbáni „szabadságharc” beérik? Az ország „függetlenségének” kivívása után bekövetkező helyzetről aztán se a média, se a kormányzat nem veszteget egy büdös szót se. Pedig fontos, de mennyire fontos!
Kezdem a szabad utazással. Hogy vízumot kell szerezni a határ átlépéséhez, az alighanem világos, és nem is mindenki kapja meg. (Ez különös figyelmet érdemel most, amikor – nemigen alaptalan állítások szerint – orosz kémek magyar útlevéllel árasztják el a fél Európát. Szép egy zöld folyosó!) A függetlenedéssel nem jár kedvezmény, s nem oda megy a magyar, ahová akar, hanem ahová a vízuma szól. Ahová beengedik. Ez mindenféle kapcsolatot – kulturálist, tudományost, emberit – hátrányosan érintene.
A gazdaságban elsőnek az építőipar omlana össze. Szinte percek alatt. Építési beruházásaink több mint kilencven százaléka részben vagy egészben uniós forrásból valósul meg. A forráshiány a munkák azonnali félbeszakítását eredményezné, az uniós országokban folyó tevékenységnek – van ilyen, ha nem is túl sok – pedig a végét. Jóllehet, hogy az ágazat már évek óta sorvad, azért még él, ha nem is virgonckodik. És sok ezer dolgozót foglalkoztat, mérnököt, pallért, kőművest, ács-állványozót, meg hát segéderőt is. Ipari beruházásokra alig számíthat, a külföldi tőkének egyre kevésbé terep hazánk – ilyen gazdaságpolitika mellett? -, a hazai tőke pedig csekély. Pontosabban alig. Hogy mi lesz az ágazat dolgozóival? Lehet, hogy kapnak álláskeresési támogatást pár hónapig, de az se biztos, mert arra egy vagon pénz kellene, és talicskányi se lesz.
A mezőgazdaságunk becsődöléséhez kell pár hónap. Ami el van vetve, azt valahogy betakarítják, s onnantól már csak az eladás és az ár kérdéses. De új vetés? Hiszen ahhoz pénz kell, gépek kellenek, gázolaj, vetőmagvak, hogy a műtrágyáról szó se essék. Tény, hogy a jelenleg létező 351.406 egyéni gazdaság cirka fele kap földalapú támogatást (ez a legnagyobb uniós tétel), és valamiféle dotáció még sok-sok honfitársunknak jár.
Az ágazat teljesítménye azonban silány. Egyes szakértők szerint az 1985. évinek – amikor már jócskán lefelé tartott a trend – az 55 százaléka. (Ez vitatható. Szerintem annyi sincs.) Magyarán: a hatalmas támogatások tartják életben az egyéni gazdaságok túlnyomó többségét, és a társaságok közül is 5-6 ezret. Előrejelzések szerint 2015-2020 között mintegy hétezer milliárd forint agrártámogatás jöhet az Európai Unióból. Rengeteg pénz! Ha jön. De csak tagnak jár. Ennek hiányában nemcsak a termelés lehetetlenül el, hanem a gazda is. A tőkeerős cégek képesek a folytatásra (az egyéni gazdaságok között kevés a tőkével jól ellátott), és mivel a megmaradt munkásállomány náluk dolgozik, innen népes munkanélküli had nem várható.
Csakhogy élelmiszer sem. Hogy mi történik élelmezésügyben, hazánkban, az elég jól kiszámítható: főleg a húshiány mellett óriási drágulás, és nemcsak a forint újabb összeomlása miatt. Az importot csak kevesen bírják majd megfizetni, hazai pedig egyre véknyabban csordul. Vagy sehogy. A kihátrálás ínséget okoz.
Hogy a multik meddig bírják? Kiszámíthatatlan. Vámmal szállítani a hatalmas uniós piacra? Nehéz ügy. Várhatóan megkezdik az elszivárgást, noha a legnagyobb foglalkoztatók hazánkban, és az exportunk 75-80 százalékát adják. A magyar ipart ma a multik jelentik.
Számítani kell rá, hogy – mint unión kívüli polgárként – a ma Nyugat-Európában dolgozó, és évente állítólag kétmilliárd eurót hazautaló honfitársainkat kiutasítják a ma még toleráns országokból. Megszűnik a munkavállalási kedvezményük. Mennyien vannak? A KSH szerint 350 ezren, ám ezt a számot legalább ennyien keveslik. Mindegy. Ha ez a tömeg hazajön, mert kénytelen rá, akkor bizony itt hamar kutyavilág ütheti föl a fejét.
Az ország népszavazáson döntött az uniós tagságunkról. Ezzel még Orbán Viktor és udvartartása sem játszhatna. Ha megteszi, akkor számolnia kell a következményekkel, habár a hatalom és a vagyon iránti vágy náluk talán erősebb az előreláthatóság félelménél.
http://kanadaihirlap.com/2014/11/07/hatralas-az-insegbe/
Németh Miklósról szóló könyvvel ünneplik a két Németország 25 évvel ezelőtti újraegyesítését, a volt magyar miniszterelnök megítélése idehaza azonban egyáltalán nem pozitív. A rendszerváltás legsötétebb ügyei, az ügynöklisták és az állami vagyonok kommunista vezetők kezére átjátszása, törvénytelen megfigyelések száradnak a lelkén, de szerinte neki ezekre nem volt már ráhatása.
