Helyettes államtitkár: agresszív orosz fenyegetés éri Magyarországot
„Nem vagyunk biztonságban”: stratégiai veszélynek nevezte az „agresszív orosz politikát” a védelmi helyettes államtitkár.
Moszkva fenyegető fellépése és az iszlám radikalizmus terjedése miatt Magyarországnak újra kell gondolnia biztonsági statégiáját – mondta Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára egy biztonságpolitikai konferencián, csütörtökön.
„Keleten Oroszország egyre agresszívebben érvényesíti akaratát, ami ma elsősorban Ukrajnát sújtja. Délen pedig az ISIS létrejöttével brutális terrorista szervezkedés született, amely állami fukciókra tör, ráadadásul katonailag igen hatékonyan működik” – mondta az államtitkár.
Siklósi szerint „Oroszország nem csak a posztszovjet térség országaira nézve jelent potenciális fenyegetést. Aggodalomra ad okot a NATO keleti határain lévő néhány szövetségesünk, különösen Litvánia, Lettország és Észtország, de talán még Lengyelország esetleges fenyegetettesége is.” Hozzátette: a potenciális orosz fenyegetés nem korlátozódik a NATO keleti határaira. „Az elmúlt hetek provokációi után svéd és finn partnereink sem érezhetik magukat biztonságban úgy, ahogyan azt a Szovjetunió széthullását követően remélték.”
A helyettes államtitkár beszédében elemezte Oroszország stratégiai helyzetét. Mint mondta, Oroszország valójában nem erősödik, hanem gyengül. Nukleáris arzenáljának megőrzése ellenére sem szuperhatalom, sőt, „a nyugattal folytatott konfliktus hatására várhatóan tovább fog gyengülni és mozgásterét az is jelentősen korlátozza, hogy bavatkozásai számláját állnia kell.” Siklósi szerint azonban az igazán komoly veszély Oroszország számára a palagáz forradalom, ami az állami bevételei alapját rendítheti meg, már középtávon is.
A gyengülés azonban nem jelenti azt, hogy Moszkva kisebb veszélyt jelentene a jövőben. Épp ellenkezőleg: „a sarokba szorított medve a legveszélyesebb” – érzékeltette a jövőbeli kihívásokat a helyettes államtitkár.
A nyugati világ számára még ennél is nagyobb kihívást jelent az iszlám fundamentalizmus és radikalizmus terjedése, ami „beláthatatlan következményekkel járhat”. Siklósi emlékeztetett rá, hogy „az iszlám radikalizmus a nyugatot dekadensnek tartja, miközben önmaga morális felsőbbrendűségét hirdeti. Ki kell mondanunk, hogy az iszlám radikalizmus terjedése hosszabb távon egzisztenciális fenyegetést jelenthet, nem csak a Közel-Kelet államai számára, hanem a nyugat, és azon belül is elsősorban Európa számára is” – jelentette Siklósi, aki szerint a radikális iszlám elleni küzdelem – különösképen az Iszlám Állam elleni harc – napjainkra kulcsfontosságúvá vált.
Az Egyesült Államok és Oroszország konfliktusáról és az új hidegháború kihívásairól tartott kétnapos nemzetközi konferenciát az Antall József Tudásközpont szervezte. A rendezvényen felszólal többek között Jeffery D. Gordon, a Pentagon volt szóvivője, John O’Sullivan, Margaret Thatcher egykori beszédírója és a Moszkvai Stratégiai Intézet korábbi vezetője, Andrej Pjontkovszki is.
Nyitókép: honvedelem.hu / Dévényi Vera
http://www.atv.hu/belfold/20141107-helyettes-allamtitkar-agressziv-orosz-fenyegetes-eri-magyarorszagot/hirkereso
(A videó beágyazásánál az alábbi szöveg található:Putyinhoz hasonlítja Orbánt egy orosz lap
„A mi emberünk Budapesten – Avagy hogyan támogasd Putyint kényelmesen és biztonságosan az EU-ból” címmel jelent meg egy vezércikk a Vedmosztyi című orosz napilap internetes kiadásában, amelyben a szerző Orbán vezetési stílusát Vlagyimir Putyin orosz elnökéhez hasonlítja, és arról, hogy óriási orosz külpolitikai siker, hogy a magyar parlament megszavazta a Déli Áramlat építését.
Nem csak keleti projekt
A Déli Áramlat évek óta húzódó projektje elméletben az érintett államok – Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Olaszország – részvételével valósulna meg, úgy, hogy az adott ország területén a Gazprom közös vállalatot hoz létre, rendszerint 50-50 százalékos aránnyal. (Kivétel Szerbia, amelynek csak 49 százaléka van.)
Ám a vezeték legköltségesebb részét a Fekete-tengeren át Oroszországtól Bulgáriáig futó szakasza adja. Ez egy külön cég keretében valósulna meg. A 2011-ben Amszterdamban bejegyzett South Stream Transportban hosszas egyeztetések után végül a Gazprom 50 százalékos tulajdonos lett, az olasz ENI 20, a német Wintershall és a francia EDF Group 15-15 százalékot szerzett.
Az EDF állami cég, az ENI 30 százalékban szintén, míg a többi részvényes legfeljebb 3 százalékot szerezhet.
A Wintershall a BASF leányvállalata, régóta aktív partnere a Gazpromnak, amellyel közösen – az E.Onnal együtt – tervben van a már működő Északi Áramlat bővítése.
„Orbán többször is elismerően nyilatkozott Putyinról, és ő is hasonló módon politizál. Nem csak a magyar parlamentet irányítja, de sok önkormányzat és a média egy része is a kezében van, a nemzeti bankot pedig egykori kollégája és gazdasági minisztere vezeti. Orbán Európa-ellenes, populista retorikát használ" – írja a lap.
„A politika a lehetőségek művészete – ezt mutatta meg nekünk újra Orbán Viktor az Európai Unió vezetésével szemben, amikor hétfőn a magyar parlament (...) az EU-s szabályok megkerülésével megszavazta a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről szóló törvényt" – írja a lap, hozzátéve, hogy az EU az ukrán válság kezdete óta csak még inkább elutasítja a tervek szerint a Fekete-tenger alján futó, összesen akár 16 milliárd eurós vezetéket. (Amelynek bevallott célja, hogy elkerüljék az Európába irányuló orosz gázexport tranzitjának javát biztosító, Ukrajnán át futó vezetékeket.)
A Vedomoyszti felhívta a figyelmet arra is, hogy a Gazprom vezetője, Alekszej Miller budapesti látogatása után néhány nappal, augusztus végén Budapest úgy döntött, leállítja a gázszállítást Ukrajnába, amely így Nyugatról, csak Lengyelországból és Szlovákiából jut gázhoz, enyhítendő az orosz függőséget. (Igaz, a német RWE-vel kötött szerződés alapján megszerzett földgáz harmada így is orosz eredetű. Tavaly egy időre a szállítást Ukrajna le is állíttatta, mert túl drága volt, jelenleg azonban ismét versenyképesnek tűnik az orosz árral. Kijev azonban október végén megállapodott Moszkvával a nyár óta szünetelő közvetlen gázszállításról, miután Ukrajna kifizeti másfélmilliárd dolláros adósságát és ugyanennyit hozzátesz a következő négymilliárd köbméter megvételéért.)
Az üzleti lap kitért az internetadóra is, amelytől a kormány ugyan elállt a tiltakozások hatására, de nem gyengítette meg a főként vidéki támogatottsága révén erős kormányfőt.
Nem tud örömet okozni
Ám hiába tesz meg mindent a magyar kormány a Brüsszel által ellenzett projektért – amit azonban több nagy nyugati állami cég is támogat, lásd keretes írásunkat – a láncban legfontosabb szerepet nem ő játssza, hanem Bulgária. Egyelőre azonban a bolgár kormány megakasztotta a tárgyalásokat a Gazprommal, arra az időre, amíg Brüsszel és Moszkva nem tisztázza a nézeteltéréseket.
A vezércikk szerint viszont Orbán a retorikája ellenére nem lép túl egy határt, hiszen az Oroszországot érintő szankciókkal szemben nem élt vétójogával, ahogyan a korlátozásokat ellenző cseh és szlovák vagy épp a francia – vezetés sem.
Könnyű lesz lesöpörni
A Vedomosztyi üzleti napilap gyakran közöl a Kremllel kritikus cikkeket – ez igaz még olyan médiumokra is, mint a Gazprom-Media tulajdonában lévő Eho Moszkvi vagy az Aliser Uszmanov milliárdoshoz köthető Kommerszant, viszont elképzelhetetlen a televízióban –, épp ezért mérvadó orgánumnak számít.
Ám a 75 ezer példányszámos napilapot a Sanoma Independent Media adja ki, közösen a Financial Timesszal és a Wall Street Journallal, amely Rupert Murdoch médiamogul érdekeltsége.
Brit és amerikai érdekeltség nincs a Déli Áramlatban így sokaknak elég lesz az érv, hogy a Déli Áramlattal szembeni – és Orbánt ekéző – cikkek mögött ezeknek az országoknak az üzleti ellenérdekeltsége diktálja.
A Vedomosztyi egyébként már nem sokáig tolhatja a nyugati titkosszolgálatok szekerét, mert a közelmúltban Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely 20 százalékban maximalizálja a külföldi tulajdont egy-egy médiumban. A törvénynek 2016. január 1-jéig kell érvényt szerezni. A 75 ezer példányszámos Vedomosztyi java valószínűleg a Gazprom-Mediához kerül. A holding a Gazprombanké, amely egyébként csak a nevében kötődik a Gazpromhoz, a legnagyobb tulajdonos több áttételen keresztül a Rosszija Banké, amelynek irányítója, legnagyobb részvényese a Putyin barátjának tekintett fizikus-matematikus Jurij Kovalcsuk, akit az elnök még szentpétervári – pontosabban leningrádi – éveiből ismer.
http://index.hu/kulfold/2014/11/07/putyinhoz_hasonlitja_orbant_egy_orosz_lap/
Helyettes államtitkár: Van okunk félni az oroszoktól
Egyrészről az agresszív orosz politika, másrészről az Iszlám Állam terjedése jelent fenyegetést Magyarországra. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára szerint át kell gondolni hazánk biztonsági stratégiáját.
„Keleten Oroszország egyre agresszívebben érvényesíti akaratát, ami ma elsősorban Ukrajnát sújtja. Délen pedig az ISIS létrejöttével brutális terrorista szervezkedés született, amely állami funkciókra tör, ráadásul katonailag igen hatékonyan működik” – idézi az államtitkárt az ATV, aki egy szakmai konferencián beszélt Magyarország helyzetéről.
Siklósi szerint a NATO-nak is tartania kell Oroszországtól, nemcsak a posztszovjet országoknak van mitől tartaniuk. „Aggodalomra ad okot a NATO keleti határain lévő néhány szövetségesünk, különösen Litvánia, Lettország és Észtország, de talán még Lengyelország esetleges fenyegetettsége is” - emelte ki.
„Az elmúlt hetek provokációi után svéd és finn partnereink sem érezhetik magukat biztonságban úgy, ahogyan azt a Szovjetunió széthullását követően remélték.” - tette hozzá.
Oroszország stratégiai helyzetéről elmondta, valójában nem erősödik, hanem gyengül. Hiába a nukleáris arzenálja, már nem szuperhatalom, sőt a jelenlegi ukrajnai konfliktus miatt saját mozgásterét csökkenti, gazdasági nehézséget is okoz az ottani fellépés, mert a beavatkozásai számláját is állnia kell az orosz államnak. Siklósi szerint Oroszország földgáz piaca is beszűkülhet Európában, mert terjed a palagáz bányászata a világon, amely miatt sok bevételt veszíthet Moszkva.
De hiába a gyengülés, Magyarországra így is komoly veszélyt jelenthet Moszkva a jövőben. „A sarokba szorított medve a legveszélyesebb” – jelentette ki a helyettes államtitkár.
Siklósi úgy véli, a Nyugat számára az iszlám fundamentalizmus és radikalizmus terjedése jelenti a fő biztonsági problémát. „Az iszlám radikalizmus a nyugatot dekadensnek tartja, miközben önmaga morális felsőbbrendűségét hirdeti. Ki kell mondanunk, hogy az iszlám radikalizmus terjedése hosszabb távon egzisztenciális fenyegetést jelenthet, nem csak a Közel-Kelet államai számára, hanem a nyugat, és azon belül is elsősorban Európa számára is” – jelentette Siklósi. Szerinte a radikális iszlám elleni küzdelem napjainkra kulcsfontosságúvá vált.
http://vs.hu/kozelet/osszes/helyettes-allamtitkar-nem-vagyunk-biztonsagban-1107
Moszkva tagadja a Putyin köréhez tartozó milliárdos elleni vádakat
Vlagyimir Putyin elleni támadásnak nevezte az orosz elnöki szóvivő az államfő belső köréhez tartozó egyik üzletember ellen indított amerikai ügyészségi vizsgálatot.
A Wall Street Journal szerdán arról adott hírt, hogy a New York-i keleti kerületi ügyészi hivatal Gennagyij Tyimcsenko orosz üzletember ellen pénzmosás gyanújával nyomozást indított. Az orosz elnöki szóvivő csütörtökön közölte, hogy a Kreml "értetlenül áll" az ügy előtt. Szerinte arról van szó, hogy az erős Oroszország és annak vezetője kényelmetlen több ország számára, amelyeknek a lépései egyre inkább "személyes, Putyin-ellenes irányt vesznek".
Az orosz milliárdos sajtószolgálata provokációnak nevezte az amerikai újság közlését, amely szerinte semmilyen konkrét információt nem tartalmaz.
A Wall Street Journal tudomása szerint az amerikai ügyészek az igazságügyi minisztérium segítségével azt vizsgálják, hogy a földgáz-kereskedelemben érdekelt Tyimcsenko utalt-e át korrupt oroszországi ügyletekből származó pénzeket az amerikai pénzügyi rendszeren keresztül, illetve, hogy Putyin személyes vagyonát gyarapította-e törvénytelen pénz. Az orosz államfőnek ugyanis van részesedése a Tyimcsenko által alapított Gunvor vállalatban, és hozzáférhetett a cég vagyonához. Ezt a gyanút mind a Kreml, mind a cég visszautasította.
http://vs.hu/kozelet/osszes/moszkva-tagadja-a-putyin-korehez-tartozo-milliardos-elleni-vadakat-1106#!s15
Végre kimondta valaki a magyar kormányból, hogy Oroszországtól nagyonis érdemes félni
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára egy biztonságpolitikai konferencián tartott előadász csütörtökön. A konferencia témája az Egyesült Államok és Oroszország szembeállása volt. Siklósi pedig erről is beszélt, a magyar kormány tagjaitól egyáltalán nem megszokott nyíltsággal mondta ki, hogy
az orosz agresszió veszélyezteti Európát.
Egészen pontosan olyanokat mondott, hogy
„Moszkva fenyegető fellépése és az iszlám radikalizmus terjedése miatt Magyarországnak újra kell gondolnia biztonsági stratégiáját.”
vagy hogy
„Nem vagyunk biztonságban.”
Siklósi szerint Oroszország nemcsak a posztszovjet térség államaira jelent veszélyt, hanem az olyan nem NATO-tagokra is, mint Finnország vagy Svédország. Ezen kívül keleti NATO-szövetségeseink, mint a balti-államok vagy Lengyelország sem érezheti magát biztonságban, de az orosz agresszió elsősorban Ukrajnát sújtja.
A helyettes-államtitkár végre kimondta azt is, hogy Oroszországra nem érdemes szuperhatalomként tekinteni, az állam nem erősödik, hanem gyengül. Megtartotta ugyan a szovjet nukleáris arzenált,
„a nyugattal folytatott konfliktus hatására várhatóan tovább fog gyengülni és mozgásterét az is jelentősen korlátozza, hogy beavatkozásai számláját állnia kell.”
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Moszkvától kevésbé kellene tartani. Ahogy Siklósi is mondja:
„A sarokba szorított medve a legveszélyesebb.”
(via ATV)
A helyzetértelmezésben nagy segítség lehet, ha elolvassa ezt meg ezt a cikket. Ez két, részben egymással szemben álló nézőpont, de néhány helyen mindkettő egyezik Siklósi nézeteivel.
http://444.hu/2014/11/07/vegre-kimondta-valaki-a-magyar-kormanybol-hogy-nagyonis-oroszorszagtol-erdemes-felni/