Orbán: Amerika nyomás alatt tartja Magyarországot
Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt, mondta Orbán Viktor Münchenben. A miniszterelnök a bajor kormánypárthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadást, ami után a nézők kérdéseire válaszolt.
Orbán azt mondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy "geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe". Szerinte Washington mindkét ügyet az "Oroszországhoz való közeledésként értelmezi", holott "mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem "oroszbarát", hanem "magyarbarát politikát folytatunk", mondta Orbán.
http://index.hu/belfold/2014/11/06/orban_usa_nyomas/
Jeszenszky a magyar-amerikai viszonyról: Ez egy hülye helyzet
Könnyen két szék között a pad alá eshetünk - mondta az Indexnek Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, amikor az amerikai-magyar diplomáciai konfliktusról kérdeztük egy olyan rendezvényen, ahol éppen Lech Walesa volt lengyel elnököt ünnepelte a magyar politikai elit. Köztük Lázár János, aki pár perccel azután, hogy lekezelt André Goodfriend amerikai ügyvivővel, beszédében arra tett utalást, hogy nehogy már Amerika mondja meg nekünk, merre van az arra, majd mi szépen megtaláljuk az egyensúlyt kelet és nyugat között.
Ciki ez az egész kitiltásos botrány a Fidesznek − meglepő módon ez volt az érzésünk, amikor szerda este elmentünk a parlamentbe, az Antall József Tudásközpont rendezvényére, ahol Lengyelország egykori elnökét, Lech Walesát ünnepelték.
Az ünnepségen Orbán Viktor nem volt ott, elment viszont Lázár János, aki beszédet is mondott, L. Simon László államtitkár és Gulyás Gergely, a parlament alelnöke is, aki szintén mondott beszédet. Próbáltunk releváns, és aktuális kérdéseket föltenni nekik, de Lázár János érkezésekor már ki sem engedtek a kis sajtópáholyból minket, L. Simon László pedig már a mikrofon látványától rohanásba kezdett a melegtálak irányába, mondván, ő már mindent elmondott szerda reggel, amit akart. Persze volt némi nehezítés a kérdezésben, hiszen amikor kiejtettük a szánkon, hogy államtitkár úr, egy nagyon kedves, fiatal, jól öltözött úr azonnal a vállunknál fogva húzott el onnan.
De nem örült Gulyás Gergely sem, hogy a kitiltási botrány legújabb fejleménye miatt kérdezgettük, érdemben nem is válaszolt, de cserébe olyan arcot vágott, amit bűn lenne nem bemutatni a nyilvánosságnak, íme:
Gulyás azzal hárította el a kérdésünket, hogy nem alkalmas a kitiltásos ügyről beszélnünk, hiszen most mégiscsak Lech Walesát ünnepelni vagyunk ott. Pedig ha valamikor érdemes a magyar diplomácia mélypontjáról kérdezni egy kormánypárti politikust, akkor az éppen egy ilyen ünnepség. Hiszen maga az ünnepség nemcsak Walesáról szólt, hanem a rendszerváltásról is, az akkor Magyarország által választott értékekről. Ezt nem mi mondjuk, az ünnepi beszédek szóltak erről.
Nem csoda, hogy a meghívottak közt hemzsegtek az ismert jobboldali, nyíltan atlantista figurák. Mint például Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és nagykövet, aki Gulyásnál azért bőbeszédűbb volt. Az Indexnek kifejtette, szerinte hülye egy helyzet a mostani, amiben talán sokat segítene, ha lenne végre egy amerikai nagykövet Budapesten, ahogy Jeszenszky fogalmazott: „egy jó amerikai nagykövetre nagy szükség van".
Viszont ha ez az irány folytatódik, Magyarország két szék között a pad alá eshet. De az is kiderült, hogy volt norvég nagykövetként Jeszenkszky más álláspontot képvisel, mint a kormány a Norvég Civil Alap ügyében. Nem véletlen, hogy már nem ő a norvég nagykövet:
A rendezvényen volt MDF-es politikusok is felbukkantak, például Boross Péter egykori miniszterelnök és Kónya Imre volt belügyminiszter. Utóbbitól azt kérdeztük, mit gondol, van-e ellentmondás a jelenlegi magyar diplomáciai helyzet és Lázár beszéde között: a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében ugyanis arról beszélt, hogy Magyarországnak egyfajta hídnak kell lennie Nyugat és Kelet között. Kónya az Indexnek ezt mondta:
Nem az a feladatunk, hogy kelet és nyugat között híd legyünk, mint ahogy az sem, hogy komp, ide-oda, hanem mi a nyugati, ha mondhatom azt, hogy északatlanti rendszerhez tartozunk stabilan. Az atlanti politikának nincsen alternatívája, és ezzel a miniszterelnök is tisztában van.
Ha az SZDSZ egyik bűne az volt, hogy az MDF-eseket úgy állította be, mint egy töketlen, haladásra képtelen, magyarkodó, néha nacionalistáskodó társaságot, akkor a Fidesz bűne mára kétségtelenül az lett, hogy magukhoz képest az MDF-esek lettek a haladó, nyugatorientált, euroatlanti elkötelezettségű, higgadt úriemberek gyülekezete.
Az ünnepség után a falatozó tömegben elvegyülve észrevettük André Goodfriendet, az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, akivel még az ünnepség kezdete előtt kezet fogott Lázár János. Goodfriendet a távozásakor Gulyás Gergely és Jeszenszky Géza társaságában is láttuk, de még mielőtt elment volna, egy külföldi társasággal csevegett. Odasomfordáltunk mellé és bár hallottuk, hogy a Századvégről is beszél, de hogy pontosan mit, azt nem tudtuk megfejteni, nyilatkozni pedig nem akart.
http://index.hu/belfold/2014/11/06/jeszenszky_ez_egy_hulye_helyzet/
Orbán: Amerika nyomás alatt tartja Magyarországot
Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva.
A Magyarország és az Egyesült Államok, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy "geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe".
Washington mindkét ügyet az "Oroszországhoz való közeledésként értelmezi", holott "mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem "oroszbarát", hanem "magyarbarát politikát folytatunk" - tette hozzá a kormányfő.
A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat "testvére", megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja - fejtette ki.
A paksi bővítésről szólva hangsúlyozta, hogy az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen.
A külső energiaforrásoktól való függőség csökkentésének "egyetlen eszköze" az állami tulajdonban lévő nukleáris erőmű bővítése, amely orosz technológiával működik, ezért "értelemszerű", hogy a bővítést is orosz együttműködésben hajtják végre - tette hozzá.
Az Egyesült Államok azonban ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is "rendkívüli mértékben ellenzi" - fejtette ki, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok is "szívesen megépítette volna" az új blokkokat.
Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, hogy a Nyugat határozott fellépése "teljesen indokolt", mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók "bennünket is sújtanak", és "ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni", akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt - tette hozzá.
Hangsúlyozta: ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amelyek lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit. Hozzátette: diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb "érdemi tárgyalásokat" kell kezdeni. Ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is.
Ugyanakkor sem Közép-Európa, sem Németország nem lehet "illojális" a saját szövetségi rendszerével szemben, ezért "nekünk az egész közösségen belül kellene jótékony hatást kifejtenünk", de egyelőre "nincs más ötlete" az EU-nak és NATO-nak, mint a súlyos következményekkel járó szankciós politika - mondta.
Kiemelte, hogy Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok "közötti térben elhelyezkedő" Ukrajnában érdekelt, mert "egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja", és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő.
Ugyanakkor az Ukrajna a következő időszakban évente nagyjából 25 milliárd euró támogatásra szorul majd, amit valakinek ki kell fizetni, és mivel "az oroszok nem fogják", félő, hogy a közép-európai országoknak járó uniós fejlesztési forrásokat kurtítják meg Ukrajna támogatása érdekében - mondta Orbán Viktor. (MTI)
http://profitline.hu/hircentrum/hir/322039/Orban:-Amerika-nyomas-alatt-tartja-Magyarorszagot-
Orbán Viktor nem közeledik senkihez
Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt, mondta Orbán Viktor Münchenben.
A miniszterelnök a Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadást Münchenben, utána a hallgatóság kérdéseire válaszolt. A Magyarország és az Egyesült Államok, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre felelve Orbán Viktor elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy "geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe". Washington mindkét ügyet az "Oroszországhoz való közeledésként értelmezi", holott "mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem "oroszbarát", hanem "magyarbarát politikát folytatunk".
Orbán szerint a Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat "testvére", megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja. A paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen. A külső energiaforrásoktól való függőség csökkentésének "egyetlen eszköze" az állami tulajdonban lévő nukleáris erőmű bővítése, amely orosz technológiával működik, ezért "értelemszerű", hogy a bővítést is orosz együttműködésben hajtják végre.
Az Egyesült Államok azonban ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is "rendkívüli mértékben ellenzi". Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok is "szívesen megépítette volna" az új blokkokat.
Fél, hogy Ukrajna miatt a közép-európai országok kevesebb EU-s támogatást kapnak
Az ukrán válsággal kapcsolatban Orbán azon az állásponton van, hogy a nyugat határozott fellépése "teljesen indokolt", mert nem lehet elfogadni a nemzetközi jog megsértését. Ugyanakkor a gazdasági szankciók "bennünket is sújtanak", és "ha nem tudunk egy értelmesebb politikát kitalálni", akkor Közép-Európa és Németország is súlyos gazdasági károkat szenved el a következő években a büntetőintézkedések miatt. Hangsúlyozta, hogy ki kell dolgozni valamilyen kompenzációt azoknak az országoknak, amelyek lojálisak a szankciós politikához, de elszenvedik a következményeit.
Szerinte diplomáciai megoldás szükséges, minél hamarabb "érdemi tárgyalásokat" kell kezdeni. Ebben érdekeltek a közép-európai országok és Németország is. Ugyanakkor sem Közép-Európa, sem Németország nem lehet "illojális" a saját szövetségi rendszerével szemben, ezért "nekünk az egész közösségen belül kellene jótékony hatást kifejtenünk", de egyelőre "nincs más ötlete" az EU-nak és NATO-nak, mint a súlyos következményekkel járó szankciós politika.
Kiemelte, hogy Magyarország a demokratikus, saját magát fenntartani képes, az oroszok és a magyarok "közötti térben elhelyezkedő" Ukrajnában érdekelt, mert "egyszer már volt a Szovjetunió szomszédja", és nem akarja, hogy ismét hasonló helyzet álljon elő. Ugyanakkor Ukrajna a következő időszakban évente nagyjából 25 milliárd euró támogatásra szorul majd, amit valakinek ki kell fizetni, és mivel "az oroszok nem fogják", szerinte félő, hogy a közép-európai országoknak járó uniós fejlesztési forrásokat kurtítják meg Ukrajna támogatása érdekében.
http://vs.hu/kozelet/osszes/orban-viktor-nem-kozeledik-senkihez-1106?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss
Orbán Viktor: Csak egy tüske volt a köröm alatt
Minden kérdésben megegyezésre jutott a magyar és a bajor kormány az MKB Bank Zrt. (MKB) magyar állami felvásárlása ügyében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök és Horst Seehofer bajor kormányfő csütörtökön Münchenben négyszemközti megbeszélésük után.
A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kiemelte, hogy rendkívül erősek a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok és minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére.
„Csak egy tüske volt a köröm alatt”, az MKB, amelynek ügyében „sikerült dűlőre jutnunk, erőteljes és tisztességes tárgyalás végeztével mindkét félnek elfogadható megoldás született” – mondta a kormányfő az MTI helyszíni tudósítása szerint.
Horst Seehofer kiemelte, hogy az MKB értékesítése a magyar állam számára „mindkét félnek kielégítő módon” megtörtént. A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hagyományosan jók a bajor-német kapcsolatok, és hogy a magyarországi német befektetések 40 százaléka Bajorországból érkezik, és több mint kétezer bajor cég tevékenykedik Magyarországon.
- Fél óra alatt Lázár kezébe került az MKB
- Viheti az állam az MKB-t
- Egyre kisebb tortán marakodnak a bankárok
- Több bank összeolvadhat a forintosítás után
- És akkor eljött az állam, hogy megmentsen
- Elutasították az MKB keresetét
http://index.hu/gazdasag/2014/11/06/orban_elmondta_mi_volt_tuske_a_korom_alatt/
Fotó: Testbeszéd az életünk – amikor Lázár és Goodfriend összefutnak
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezet fog André Goodfrienddel, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével a Parlamentben szerda este. Szerdán adták át a Visegrád Bridge-díjat Lech Walesának, Lengyelország korábbi elnökének.
Vida Ildikó félreértette
Az Egyesült Államokból korrupció gyanúja miatt kitiltott Vida Ildikó NAV-elnök az mno.hu-nak adott szerdai interjújában arról beszélt, hogy Magyarország az EU-s átlagot hozza az elbukott áfabehajtás mértékében. Utánaszámoltunk, az Európai Bizottság is utánaszámolt, és kiderült: 2011-ben és 2012-ben is sokkal többet vesztettünk az EU-s átlagnál. Idén azonban sokat javulhat a helyzet.
"Az áfarés a beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbözetet jelenti” – magyarázta az adóhatóság elnöke. „Ez Magyarország esetében 2011-ben és 2012-ben még ezermilliárd forint körüli összeg volt, most pedig azt írta le az Európai Bizottság, hogy 2013-ban már csak 900 milliárd forint volt a különbözet. S hogy ez magyar jelenség lenne? Nevetséges. […] Magyarországon az áfarés 25 százaléknyi, ami hozza az európai átlagot. Romániában 44 százalékos, Szlovákiában 39 százalék. Hol van hát az a nagy magyar áfabotrány, hol?"
A Bizottság idevágó tanulmánya, melyről múlt héten mi is beszámoltunk, egyértelműen jelzi: az áfarés EU-s átlaga mindkét idézett évben 16 százalék volt. Hogy nehogy félreértsünk valamit, rákérdeztünk az adatokra Európai Bizottságnál is. Az EB adózásért felelős szóvivője, Daniel Rosario az EUrologusnak megerősítette: a legújabb kimutatás szerint a magyarországi áfarés három éve 24 százalék volt, két éve pedig 25 százalék. A kilencedik legnagyobb a vizsgált huszonhat tagállam közül.
A kelet-közép-európai régióban jól teljesít Magyarország, ami az ÁFA-beszedés hatékonyságát illeti: csak Szlovéniában, Bulgáriában és Csehországban kisebb a rés, mint nálunk. A lengyelekkel azonos szinten állunk.
A 2013-as adatokról még nem tudósít a tanulmány. A szakértők szerint a pénztárgépek idei online bekötése megnöveli majd az ezévi áfa-bevételeket, és a következő időszakban lényegesen jobb eredményekre számíthatunk.
A kitiltási botrány eddigi állomásai:
2014. szeptember 1. — 2014. október 1.
Washington beutazási tilalmat rendel el
Az USA budapesti nagykövetsége magyar állampolgárokat értesít, hogy Washington beutazási tilalmat rendelt el velük szemben.
2014. október 6.
A nagykövetség tájékoztatja a kormányt
A nagykövetség a kormány tudomására hozza, hogy korrupció megalapozott gyanúja miatt magyar kormánytisztviselők egy csoportjára beutazási tilalmat rendeltek el. A neveket nem közlik.
2014. október 13.
Szijjártó tájékoztatást kap
A nagykövetség tájékoztatja a lépésről Szijjártó Péter külügyminisztert.
2014. október 16.
Nyilvánosságra kerül a kitiltási ügy
Amerikai cégek ellen vizsgálódik a NAV címmel megjelenik a Napi Gazdaság cikke, melyben először lehet arról olvasni, hogy az USA magyar hatósági vezetőket tilt ki.
2014. október 17.
A nagykövetség közleménye
Az amerikai nagykövetség közleményben erősíti meg, hogy korrupció miatt magyar állampolgárokat tiltottak ki, majd újságírókkal azt is közlik, hogy kormánytisztviselők is érintettek. A külügyminisztérium jelzi, hogy elvárja, az amerikaiak adják át a kormánynak a neveket és a bizonyítékokat. Kiderül, hogy Vida Ildikó NAV-elnök a kitiltottak között van.
2014. október 17. — 2014. október 22.
Vezető fideszesek tagadnak
Vezető fideszes politikusok sora - köztük Szijjártó Péter, Varga Mihály, Lázár János, Rogán Antal - tagadja, hogy tudnák, konkrétan kiket érint az USA intézkedése.
2014. október 20.
A nagykövetség pontosít
Hat embert tiltottak ki. Kiderül, hogy az alapélelmiszerekkel kapcsolatos üzemszerű áfa-csalásokhoz kapcsolódva egy, a piaci pozíciója erősítése érdekében állítólag megzsarolt amerikai étolajgyártó, a Bunge ügyének is köze lehet a kitiltásokhoz.
2014. október 21.
Szijjártó Péter Washingtonban tárgyal
A régióért felelős államtitkár-helyettes fogadja. Bár szóba kerül a kitiltási ügy, előrelépés nem történik. A State Department megerősíti, hogy a kitiltások "a kormányzati korrupcióra vonatkozó hiteles információkra alapulnak".
2014. október 22.
Vida Ildikó elutazik
Vida Ildikó NAV-elnök és Csillag Dezsőné alelnök szabadságra utaznak, a bécsi repülőtéren látják őket, Vida nem válaszol, hogy kitiltották-e.
2014. október 24.
Megszólal Orbán Viktor
A kormányfő elzárkózik attól, hogy a magyar fél a saját szakállára nyomozzon a kitiltott kormánytisztviselők ügyében.
2014. október 25. — 2014. november 4.
Patthelyzet alakult ki
Orbánék az USA-tól várják, hogy átadják a kitiltottak neveit és a bizonyítékokat, az amerikai követség viszont ettől következetesen elzárkózik, szerintük ezt csak az érintettek tehetik meg. A magyar kormány nem hajlandó vizsgálatot elrendelni, és a hírbe hozott NAV-vezetőket sem nyilatkoztatja, hogy szerepelnek-e a listán.
2014. november 5.
Vida Ildikó interjúja a Magyar Nemzetben
Vida Ildikó elismeri, hogy kitiltották az USA-ból, és hogy további NAV-vezetők vannak a listán, de neveket nem mond, és tagadja, hogy bármit elkövetett volna. Minderről szerinte még elutazása előtt tájékoztatott "egy illetékest", de főnöke, Varga Mihály szerint Vida őt november 4-én értesítette csak az érintettségéről. Az első fideszes politikusként L. Simon László elhatárolódik Vida Ildikótól.
http://index.hu/kulfold/eurologus/2014/11/06/vida_ildiko_felreertette/
Az FHB veszeteséges alapkezelője tette rá a kezét a takarékok szabad vagyonára
http://444.hu/2014/11/06/a-takarekbankbol-is-nagyot-harapott-speder-zoltan-bankja/
Vida lemondásáért tüntetnek vasárnap
A Horváth András által nyilvánosságra hozott áfacsalási ügyek kapcsán született 1000 milliárdan a tisztességes adózásért nevű Facebook-csoport vasárnapra tüntetést szervez Mondjon le Vida Ildikó és a kitiltott NAV vezetés! címmel.
Az esemény hattól lesz a NAV Széchenyi utcai székháza előtt. Éjfélig 5400-an jelezték a részvételüket.
Mint ismert, Vida Ildikó, a NAV-vezetője a szerdai Magyar Nemzetben ismerte be, hogy kitiltották az Egyesült Államokból. Mint mondta, fel sem merült benne a lemondás gondolata: „Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit, érti?, semmit nem követtem el.”
http://index.hu/belfold/2014/11/05/vida_lemondasaert_tuntetnek_vasarnap/
A Transparency International és a K-Monitor független és azonnali vizsgálatot követel
A kitiltási ügyben. Mert ha senki nem tesz semmit, még a végén tényleg Vida Ildikó vezeti a vizsgálatot maga ellen.
http://444.hu/2014/11/06/a-transparency-international-es-a-k-monitor-fuggetlen-es-azonnali-vizsgalatot-kovetel/
