Orbán szerint erről is megállapodtunk az oroszokkal
Elképesztő: tényleg ennyire rossz lenne a magyarok anyagi helyzete?
Rosszabbnak látjuk anyagi helyzetünket, mint bárki más a régiónkban, és egyre kevésbé hiszünk abban, hogy ez pozitív irányba változna - legalábbis ez tűnik ki a TÁRKI júliusi kutatásából.
A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás 2014 júliusában megismételte januári adatfelvételét, melyet a négy visegrádi országban végzett arra vonatkozóan, hogy milyennek érzik a megkérdezettek háztartásuk jelenlegi anyagi helyzetét, illetve véleményük szerint hogyan változik az a következő egy évben.
A két adatfelvétel között a jelenlegi anyagi helyzet megítélésében nincsenek nagyobb elmozdulások, az országok között azonban alapvető különbségek vannak - írják a TÁRKI elemzői. A januári és a júliusi adatfelvétel eredményeiből is az látszik, hogy nagyjából ugyanakkora arányban gondolják mind a négy országban úgy, hogy anyagi helyzetük se nem rossz, se nem jó, viszont
A januári adatokhoz képest Magyarországon szinte teljesen változatlan maradt az anyagi helyzet megítélése, ugyanakkor Szlovákiában nőtt azok aránya, akik azt jónak látják - számolt be a TÁRKI.
A jövővel kapcsolatban a lengyel válaszadók vélekednek a legpozitívabban: a válaszadók alig tizede gondolja úgy, hogy egy év múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, ami a csehországi és magyarországi aránynak kevesebb, mint a fele. Csehországban a válaszadók nagyobb arányban várnak jobb anyagi helyzetet, mint ahogy azt januárban tették, de a változatlanságot sejtő válaszadók aránya is növekedett. Ezzel ellentétben
s jóval kisebb arányban várnak pozitív változást anyagi helyzetükkel kapcsolatban, mint januárban.
http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/elkepeszto_tenyleg_ennyire_rossz_lenne_a_magyarok_anyagi_helyzete.1042107.html
Így vigyázott Orbán a nyugdíjakra
Lesújtó képet mutat a nyugdíjasok életszínvonaláról a KSH idősek világnapja alkalmából kiadott jelentése, annak ellenére, hogy a nyugdíjak az átlagbérekhez képest jobban őrizték értéküket.
Az elmúlt évek átlagos nyugdíjfolyósításait elemezve kiderül, hogy Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt, amikor azok reálértékének megőrzését tűzte ki célul. Mivel az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete nem követte ezt a növekményt, az olló a két összeg között (bérek, nyugdíjak) folyamatosan záródott az elmúlt években.
Bár a fizetések és a nyugdíjak értéke látszólag követi egymást - előbbi szezonális kilengéseket (pl. év végi bónuszok) leszámítva folyamatosan, utóbbi pedig évente lépcsőzetesen nő - a kettő hányadosa már megmutatja a trendeket. Míg 2010 januárjában az átlagos folyósított nyugellátás összege az alkalmazásban állók nettó átlagfizetésének 66 százalékát tette ki, ez az arány 2014 tavaszára 72 százalékra nőtt. A grafikonon pirossal a nettó átlagbérek változását, zölddel pedig a nyugdíjakét jelöltük. A trendvonal a kettő hányadosának változását mutatja „kisimítva”.
Ha megvizsgáljuk a nyugdíjak és az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének éves reálváltozását – előbbit a nyugdíjas inflációhoz, utóbbit az átlagos pénzromlás üteméhez – akkor szintén kitűnik, hogy előbbiek az elmúlt 3,5 évben jobban tartották értéküket, sőt növelték azt. 2011 januárja óta mindössze egy olyan hónap volt, amikor a nyugdíjak reálértéke csökkent az előző év hasonló hónapjához viszonyítva, mialatt a fizetések lényegében a teljes 2012-es évet a negatív tartományban „töltötték el”.
Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy a magyar nyugdíjasok életszínvonala magas. A valóság ugyanakkor azt, hogy tavaly az egyedülálló 65 év felettiek 80 százaléka nem engedhetett volna meg magának egy 1 hetes üdülést, 70 százalékuknak gondot okozott volna egy váratlan kiadás fedezése, több mint 40 százalékuk pedig nem tudott minden másnap húst vagy halat enni. A fűtési költségek kigazdálkodása minden ötödik nyugdíjasnak okozott gondot - derül ki a KSH adataiból.
Ezzel szemben a statisztikai hivatal 2012-es adatai szerint a 65 év felettiek személyes célú kiadásai évi 950 ezer, vagyis havi 79,1 ezer forintot tett ki, 16 százalékkal többet, mint az átlagos 816 ezer (havi 68 ezer). Ennél csak a gyermektelen háztartások 1,19 milliós (havi 99,1 ezer) kiadása volt magasabb. A nyugdíjas háztartások az átlagnál több mint kétszer többet költöttek egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra, de a lakásfenntartásra és berendezésre összesen 34 százalékkal, élelmiszerre, italra, dohányárura 24 százalékkal többet adtak ki az országos átlagnál. Az is tény ugyanakkor, hogy a nyugdíjasok jövedelmi különbségei jóval mérsékeltebbek az alsó és a felső jövedelmi ötödben: 2,8-szoros az aktívak 4,5-szörös különbségével szemben.
mfor.hu
Lánchíd utca: reggel kinyitották, délben bezárták
A Lánchíd utca a Várkert Bazár felújításának részeként újult meg. A kétszer átadott (de még mindig épülő) Várkert után kedden reggel akarták megnyitni a térkövezett, felújított utcát. Ugyanakkor az már a megnyitás előtti nap tudható volt, hogy a közlekedési felügyelet nem adott engedélyt, és a kivitelezőt a hatóság félrevezetésével vádolta meg, mert teljesíthetetlen időpontra ígérte az utca átadását. Szerintük látható volt, hogy nem készülnek el időre a munkálatokkal.
Mindez azután derült ki, hogy a fővárosi kormányhivatal közlekedési felügyelete helyszíni szemlét tartott kedden. Meghívást kapott a kivitelező és több hatóság is, de a bejárást sem tudták megtartani, mert a kivitelező nem zárta le a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet.
A felügyelőség ezután kijelentette, hogy nem adnak engedélyt a forgalomba helyezésre, viszont a kivitelező közölte, az utcát holnap át akarják adni. Ez tehát meg is történt, ám hiába indult meg a forgalom, délben biztonsági őrök jelentek meg a területen, feltartóztatva a forgalmat.
Kiderült: ennyi idős ember nem kap nyugdíjat
A világban élő időskorúak csaknem fele nem kap semmilyen járadékot, a nyugdíjasok jó része pedig olyan kis összegben részesül, hogy az nem elegendő a biztonságos megélhetéshez.
Ez derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss jelentéséből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra. A vizsgált 178 országban a 65 évesnél idősebb emberek 48 százaléka semmiféle anyagi juttatásban nem részesül, nem mehet nyugdíjba, hanem továbbra is dolgoznia kell, gyakran nyomorúságos körülmények között alacsony jövedelemért. Negyvenöt olyan ország van, ahol az időskorúak több mint 90 százaléka kap nyugdíjat. Több mint 20 fejlődő ország jutott el odáig, hogy bevezette az általános vagy csaknem általános nyugdíjrendszert.
"Számos fejlődő országban jelentősen kiterjesztették a nyugdíjrendszereket, ami nagyon pozitív tendencia - állapította meg Isabel Ortiz, az ILO szociális védelmi főosztályának igazgatója. Hozzátette: a megfelelő mértékű jövedelem garantálása legalább olyan fontos, mint a biztosítottak körének bővítése.
"Az idős férfiaknak és nőknek joguk van nyugdíjba vonulni, méltósággal, anélkül, hogy szegénységbe süllyednének. Ez a probléma az egész világot érinti" - mutatott rá az igazgató.
Az ILO jelentése szerint Európában a költségvetési megszorítások jegyében csökkentették a szociális juttatásokat, ami hozzájárult a szegénység és a társadalmi kirekesztettség növekedéséhez. Az Európai Unión belül 124 millió embert, a lakosság 24 százalékát sújtja ez a helyzet.
"Az európai szociális modell eredményeit... aláásták a rövidtávú kiigazítást célzó reformok" - figyelmeztetett az ENSZ szakosított szervezete.
Pozitív példaként említette viszont Kínát, ahol a nyugdíjban részesülő idősek aránya a 2000-ben mért 25 százalékról 2012-re több mint 70 százalékra emelkedett.
A nyugat-európai országokban az államháztartási kiadások jelentős, a bruttó hazai termék 11 százalékára rúgó forrást költenek nyugdíjkifizetésekre, az alacsony jövedelmű országokban ez az arány 0 és 2 százalék között mozog. A 178 országban átlagosan a GDP 3,3 százalékát fordítják az időkorúak ellátására.
http://www.penzcentrum.hu/nyugdij/kiderult_ennyi_idos_ember_nem_kap_nyugdijat.1042089.html
