Putyin ezt aztán jól elintézte!
Történelmi mélypontjára került az orosz rubel a dollárral szemben. A fizetőeszközük az év elejéhez képest közel 14 százalékkal gyengült, aminél egyedül a csődbejutott argentinok és a háború szaggatta ukránok pénze teljesít rosszabbul a feltörekvő piaci devizák Portfolio által készített rangsora alapján.
Vlagyimir Putyin orosz elnök trükkös háborúja hiába tetszik a propagandával mérgezett orosz lakosságnak (jelentősen nőtt Putyin elfogadottsága az elmúlt hónapokban), a piac jól láthatóan rosszul van az elnök hódító ambícióitól. Menekül a tőke Oroszországból és gyorsul az infláció, az FDI-statisztikák mellett a rubel árfolyamán is szemmel követhetjük, hogy az orosz-ukrán konfliktusról mi a véleménye a befektetőknek.
Az orosz fizetőeszköz a napokban még erősebb eladói nyomás alá került, aminek az lett az eredménye, hogy történelmi mélypont alakult ki a dollárral szemben (az EUR/RUB kurzusa - az euró gyengülése miatt - nem ennyire látványos, de a tendencia teljesen hasonló).
A Portfolio által készített feltörekvő piaci devizák rangsorában ez a harmadik legrosszabb teljesítmény idén. Ennél nagyobbat csak a nemrég csődbejutott Argentína és a háború sújtotta Ukrajna képes felmutatni. A rubel egyhetes teljesítménye egyébként már a legrosszabb a rangsorban: 3,5 százalékos gyengülés a dollárral szemben. Az év elejéhez képest pedig konkrétan 13,85 százalékos értékvesztést látunk.
Kellemetlen, hogy az orosz jegybank éppen most kívánna szabadon lebegő árfolyamra áttérni - egyébként teljesen józan megfontolások mentén -, amivel a feszültebb helyzetek még nagyobb gyengülést hozhatnak.
Augusztus 18-án újabb lépést tett az orosz jegybank afelé, hogy szabadon lebegővé tegye a rubel árfolyamát. Az orosz fizetőeszköz kereskedési sávját 2 rubellel tágították. Így a kétdevizás kosárral szemben (55% amerikai dollár és 45% euró) összesen már 9 rubelnyi sávban ingadozhat az árfolyam (35,40 és 44,40 között).
A sáv tágítása mellett a gyenge szél védésére alkalmazott intervenció mértékét is visszafogták 1 milliárd dollárról 350 millióra, míg a sávon belüli - volatilitás csökkentésére irányuló - intervencióval is felhagytak.
Az orosz jegybank eddig nagyjából 25 milliárd dollárt költött a rubel védelmére, de júniusban már jelezték, hogy ezen tevékenységüket vissza szeretnék fogni. Az igazán érdekes az lesz, hogy a konfliktus esetleges fokozódása mellett fenntartható lesz-e ez az átmenet.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/deviza/putyin_ezt_aztan_jol_elintezte.203117.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Három fronton dúl a háború Ukrajnában, közben Putyin lóvá teszi a világot
- Kelet-Ukrajnában szeparatisták lázadtak fel az idén beiktatott nyugatbarát kijevi kormányzat ellen.
- Sokáig csak sejteni lehetett, hogy ezek a lázadók Oroszországból kapnak segítséget, de mára már a NATO-nak is műholdfelvételei vannak, amik bizonyítják az orosz hadsereg ukrajnai jelenlétét.
- Az ukrán hadsereg folyamatosan harcol a szeparatistákkal, de azok már annyi segítséget kaptak Oroszországból, hogy mostanra szinte minden fronton az ukránok fölé kerekedtek.
- Közben Minszkben tárgyalóasztalhoz ült az orosz és az ukrán vezetés.
- De a tárgyalóasztal és a csatamezők valósága köszönőviszonyban sincs egymással.
Több fronton nyomultak előre hétfőn a Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatisták Kelet-Ukrajnában. Közben Minszkben zajlanak az orosz-ukrán tárgyalások, a két fél közös bizottságot állított fel a helyzet rendezése érdekében. Miután az oroszok ragaszkodtak ehhez, a tárgyalásokra meghívást kapott a szakadárok egy képviselője is.
Mindkét fél előrehaladásról és az álláspontok közeledéséről számolt be, a valóságban viszont katonáik folyamatosan harcolnak, és semmi jel nem mutat arra, hogy a helyzetet a Minszkben tárgyalók valaha is képesek lesznek rendezni.
Ennek elsődleges oka az, hogy
az oroszok továbbra is zseniálisan tévesztik meg az Egyesült Államokat, az Európai Uniót, sőt még a kijevi vezetést is.
Szinte minden állami vezető minden nyilatkozatában mást mond, majd megcáfolja, amit addig állított.
Putyin például, miután a múlt héten személyesen egyeztetett Petro Porosenko ukrán államfővel, azt mondta, Porosenkóval el lehet majd érni a kompromisszumot. Egy nappal később egy oroszországi tévéinterjújában azonban visszatért korábbi álláspontjához, miszerint a jelenlegi kijevi vezetés puccsistákból áll, és a Nyugat ezt a puccsot támogatja, amikor Oroszország ellen szankciókat léptet érvénybe. Putyin ezzel a téli kijevi tüntetésekre utal, amikor a Majdanon gyülekező EU-pártiak többhetes összecsapások után távozásra kényszerítették Viktor Janukovics elnököt, aki még novemberben – Putyin nyomásának engedve – nem volt hajlandó aláírni az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodást.
Putyin másik nagy húzása az, hogy mindig mást mond arról, hogy a Kijev ellen lázadó szeparatisták által ellenőrzött területeknek milyen státuszt szán. A múlt héten azt bizonygatta, hogy Ukrajnán belül maradna a szeparatisták által Új-Oroszországnak nevezett tartomány, egy vasárnapi tévéinterjújában viszont a terület államiságáról beszélt, aztán hétfőn közleményt adott ki a Kreml, hogy Putyin nem úgy értette az államiságot, hanem máshogy.
Akár önálló államot akar a szakadároknak a Krímet már annektáló Putyin, akár nem,
a harcnak a következő napokban még biztos nem lesz vége.
Az ukrán vezetésnek van ugyan béketerve, de először katonailag akarja legyőzni a lázadókat. Ez érthető is, hiszen Porosenkóék sem akarnak Ukrajnán belül egy teljes orosz befolyás alatt álló régiót, amivel még katonailag sem bírna a központi kormányzat.
A szeparatisták számára is a harc az egyetlen logikus választás, ők ugyanis attól tartanak, hogy ha legyőzik őket, már nem lesz tárgyalási alapjuk Kijevvel szemben.
Az oroszok sem szeretnék, ha a szeparatistákat legyőzné az ukrán hadsereg, hiszen a Szovjetunióra nosztalgiával emlékező Putyin számára ez az Új-Oroszország nevezetű izé lenne minden, amit megtarthat abból az Ukrajnából, ami nemcsak volt szovjet tagköztársaság volt, de 2013-ig megkérdőjelezhetetlenül orosz befolyás alatt is maradt. Moszkvának eredményesen sikerült megakadályoznia Ukrajna nyugati integrációját.
Orosz előrenyomulás, ukrán visszavonulás, aztán fordítva, aztán megint fordítva
Minden ide vezethető vissza. Amikor Porosenko nagyszabású terroristaellenes akciót hirdetett a szeparatisták ellen, Oroszországnak lépnie kellett, mert ha nem segít, Luhanszk és Donyeck elestével az ukrajnai orosz befolyásnak is vége volna.
Ezért egyre több és több orosz hadianyag és katona kelt át a határon. Mostanra annyira megerősödtek a szeparatisták, hogy megfutamítják azt az ukrán hadsereget, amelyik augusztus elején még az oroszbarát erők egyik fellegvárának számító Luhanszkot ostromolta.
Szeptember 1. Kelet-Ukrajnában. Feketével karikázva a három helyszín, amiket alább említek. Forrás: LiveUAMapA másik nagy hétfői feladat az Ilovajszkban rekedt ukrán katonák kimenekítése lett volna. Ilovajszkot teljesen körülzárták a szeparatisták, és eddig nem sikerült kitalálni, hogyan lehetne kihozni a városban rekedt ukrán katonákat. A harcokban itt is rengetegen sérültek meg.
Az ukrán hadsereg harmadik nagy feladata Mariupol Azovi-tengeri kikötőváros védelme lenne. A szeparatisták és támogatóik épp a város felé tartanak, és mióta elfoglalták Novoazovszkot, semmi nincs, ami megállíthatná őket. Ráadásul a déli fronton is nagy az orosz fölény, hétfőn a Novoazovszk és Mariupol között lévő Bezimenne nevű faluból orosz katonai járművek vették tűz alá az ukrán partiőrség járőrhajóit, egyet el is süllyesztettek. A partiőrség beszámolói szerint a tűzerő és a lövések pontossága arra enged következtetni, hogy a felszerelés is Oroszországból van, és az ágyúkat is szakképzett orosz katonák működtethették.
A rövid távon para dolgok után itt egy, ami hosszútávon para
Eközben Putyin Jakutszkban járt, ahol letette az orosz-kínai gigagázvezeték alapkövét. A vezetéken csak 2019-ben indul meg a gázexport, csak azért említem meg itt az átadást, mert pont ez volt Kelet-Európa legnagyobb energiapolitikai félelme az utóbbi években.
(Források: Washington Post, Guardian, BBC, RT)
http://444.hu/2014/09/01/harom-fronton-dul-a-haboru-ukrajnaban-kozben-putyin-lova-teszi-a-vilagot/
Kijev szerint Oroszország atomfegyverrel fenyeget
EU-s források szerint napirenden lehet az orosz állampapírok vásárlásának tilalma az uniós szankciók keretein belül, azonban a hétfői nap folyamán még nem született végleges döntés. Mindeközben az ukrán központi bank holnaptól betiltotta a lakossági kártyás valutafelvételt, és a készpénzes tranzakciók valutanemét kizárólagosan az ukrán hrivnyára korlátozta. Rasmussen NATO főtitkár nyilatkozata szerint fokozni fogják a szervezet jelenlétét a keleti tagállamokban, lerövidítve ezzel a védelmi erők reakcióidejét. Ezekkel párhuzamosan a rubel történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben.
Nem hivatalos csatornákon atomfegyverrel fenyegetik Ukrajnát 2014.09.01 17:15
Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország elveszítette az Ukrajnával szemben folytatott úgynevezett "hibridháborúját", és nem hivatalos csatornákon keresztül már taktikai nukleáris fegyver bevetésével fenyegette meg Kijevet.
A miniszter leszögezte, hogy a Kijev által indított hadművelet Kelet-Ukrajna "terroristáktól" való felszabadítására befejeződött. Szavai szerint most az orosz hadsereg elleni védekezésre kell készülniük - mint írta - nemcsak a szakadárok által megszállt területeken, hanem Ukrajna egyéb részein is. (MTI)
Megtiltják az orosz állampapírok vásárlását Európának? 2014.09.01 15:46
Egy az orosz állampapírok vásárlásának tilalmáról szóló javaslatot is megvitathatnak majd az újabb szankciókkal kapcsolatos egyeztetéseken az EU vezető tisztségviselői - nyilatkozta egy a szankciók előkészületi munkájában jártas EU-s tisztségviselő.
A hétfői nap folyamán egyelőre nem született döntés a szankciókról, azonban úgy néz ki, az újabb korlátozások fókusza pénzügyi jellegű lehet. (Reuters)
Kemény lépések az ukrán jegybanktól 2014.09.01 14:42
Az ukrán központi bank betiltotta az országban a lakossági kártyás valutafelvételt, és közölte, hogy minden készpénzes tranzakciónak hrivnyában kell megtörténnie - írja a Forexlive.com.
Növelik a NATO jelenlétét a keleti tagállamokban 2014.09.01 14:05
Az Ukrajna elleni agresszív orosz fellépés nyomán a jövőben az eddiginél szemmel láthatóbb lesz a NATO jelenléte a keleti tagországokban - mondta hétfői brüsszeli sajtóértekezletén Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Az észak-atlanti szervezet első számú civil tisztségviselője elmondta: a csütörtök-pénteki walesi NATO-csúcson döntést hoznak majd arról, hogy jelentősen megnövelik a NATO ma is létező reagáló erőinek a védelmi képességeit, radikálisan lerövidítik annak riasztási idejét.
Rasmussen a NATO "lándzsahegyének" nevezte a kifejlesztendő, több ezer fős erőt, amelynek különböző tagországokhoz tartozó katonái egymást rendszeresen váltva tartózkodnak majd a keleti tagállamokban. A NATO készültségi akciótervének megvalósításához - tette hozzá a főtitkár - valamilyen módon az összes szövetséges tagállam hozzájárul majd, de nem feltétlenül mindegyikük küld csapatokat a megerősítendő gyorsreagálású erőbe. (MTI)
http://www.portfolio.hu/gazdasag/uj_unios_valaszcsapas_szivargott_ki.203096.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Putyin ezt aztán jól elintézte! 2014.09.01 13:51
Történelmi mélypontjára került az orosz rubel a dollárral szemben. A fizetőeszközük az év elejéhez képest közel 14 százalékkal gyengült, aminél egyedül a csődbejutott argentinok és a háború szaggatta ukránok pénze teljesít rosszabbul a feltörekvő piaci devizák Portfolio által készített rangsora alapján.
Merkel szerint a tétlenség nem opció 2014.09.01 12:50
Angela Merkel német kancellár szerint nem maradhat válasz nélkül Oroszország Ukrajnában tanúsított viselkedése. A kancellár szerint az ukrán krízisnek nem lehet katonai megoldása, ugyanakkor Európa nem fogadhatja el csak úgy az orosz fél hozzáállását.
Elismerte, hogy a kilátásba helyezett újabb Oroszország ellenes szankciók a német gazdaságra is negatív hatással lehetnek, de szerinte a tétlenség Moszkva agressziójával szemben "nem opció".
"Mint mondtam, a szankciók a német vállalatokra is kihathatnak." - nyilatkozta egy berlini sajtótájékoztatón a német kancellár. "De hozzá kell tennem, hogy annak is hatásai vannak, ha átlépheted Európa határait és saját csapataiddal támadást indíthatsz más országok ellen". "Szemet hunyni az orosz fél viselkedése felett nem egy választási lehetőség. Éppen ezért szükség volt további szankciókat előkészíteni" - mondta Merkel. (Reuters)
A német kancellár a hét végén tartott uniós csúcs után azt mondta, hogy a büntetőintézkedéseket akkor terjesztik ki, ha a következő napokban nem javul a helyzet Ukrajnában.
Az MTI emlékeztetett arra, hogy a német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt. A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 100 milliárd euró volt. A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól.
Az ukrán hadsereg feladta a luhanszki repülőteret 2014.09.01 12:32
A kelet-ukrajnai úgynevezett terrorellenes hadműveletben (ATO) részt vevő ukrán csapatok parancsot kaptak, hogy hagyják el a luhanszki repülőteret - közölte hétfőn Kijevben Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője. Az ATO törzskara korábban arról tájékoztatott, hogy hétfőn folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél, és a Moszkva-barát fegyveresek is folyamatosan lövik a katonai ejtőernyősök kezén lévő légikikötőt.
Liszenko közlése szerint az elmúlt 24 órában a harcokban 7 ukrán katona veszítette életét. (MTI)
Putyin: "Megkezdődik a közvetlen tárgyalások folyamata" 2014.09.01 11:35
Putyin orosz elnök a BBC-nek adott interjújában többek közt a kilátásba helyezett közvetlen tárgyalások folyamatáról is beszélt.
Az elnök azzal vádolta az ukrán reguláris erőket, hogy szándékosan, "közvetlen irányzással" lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. Hozzátette: "És ez az, amiről, sajnálatosan, számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni".
Putyin kijelentette, hogy most egy "nagyon fontos folyamat kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata". Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, és ennek eredményeképpen sikerült megállapodni "a kapcsolatok újbóli felvételéről".
Az orosz államfő ezzel valószínűleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett összekötőcsoport hétfőre, Minszkbe összehívott tanácskozására utalt. Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság "kormányfőhelyettese" azt mondta, hogy a szakadárok egy vagy két képviselője is jelen lesz a hétfői tanácskozáson. A találkozót szombat este jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium, a tárgyalások témájáról előzetesen nem közöltek semmit.
Az összekötő csoport ülésének összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor, miután a múlt héten Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Donyeck megye déli részén fekvő Novoazovszk kikötővárosát, és - a szakadárok állítása szerint - körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is. (MTI)
Tárgyalóasztalhoz ülne Oroszország 2014.09.01 11:25
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján felszólalva és kérdésekre válaszolva kijelentette: "Minden, amit teszünk, pontosan a politikai megközelítést (a válság politikai rendezését) célozza". Bírálta a Nyugatot is, mondván, hogy ottani kollégáikat "elvakítja a helyzet és mindaz, amit a jelenlegi ukrán vezetés állít és tesz, teljes mértékű támogatást kap Nyugaton".
Az orosz diplomácia vezetője azt javasolta Oroszország nyugati partnereinek, hogy a büntetőintézkedésekkel való fenyegetőzés helyett üljenek tárgyalóasztalhoz.
Moszkva arra számít, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport minszki ülésén résztvevők a haladéktalan és feltétel nélküli ukrajnai tűzszünet életbe léptetését fogják megvitatni - közölte Lavrov. Hozzátette, hogy Oroszország mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon az ukrán válság politikai rendezéséhez, "kivétel nélkül minden (ukrajnai) régió és politikai erő érdekeinek figyelembe vételével".
Szergej Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy a júliusban a délkelet-ukrajnai Donyeck megyében lezuhant malajziai utasszállító gép katasztrófáját vizsgáló szakértőknek vissza kell térniük a tragédia helyszínére. Azt kifogásolta, hogy Moszkvát nem tájékoztatják a tényekről és azt várják el tőle, hogy higgyen a szóbeli információknak. (MTI)
Egy héten belül jöhetnek az új uniós szankciók 2014.09.01 09:51
Az Európai Unió egy héten belül új Oroszország ellenes szankciókkal áll elő - mondta vasárnap egy sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács jelenlegi elnöke.
Az uniós vezetők egy brüsszeli csúcson úgy döntöttek, hogy felkérik az EU végrehajtó bizottságát és diplomáciai szolgálatát, hogy sürgősen kezdjék meg az előkészítő munkálatokat az új szankciókkal kapcsolatban és azokat egy héten belül mutassák be az uniós kormányoknak - nyilatkozta Rumpuy. Egyelőre azonban kérdéses, hogy mikor kerülhet sor az új intézkedések implementációjára.
Angela Merkel német kancellár szerint abban az esetben vezetnék be az új szankciókat, ha nem változna vagy rosszabbra fordulna a helyzet Ukrajnában. (Reuters)
Porosenko ismét üzent 2014.09.01 09:34
Petro Porosenko ukrán államfő szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország "közvetlen és nyílt" agressziót indított Ukrajna ellen - írja az MTI. Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében mondta ezt. Az elnök szerint ez jelentősen megváltoztatta az erőegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erők kárára.
Valerij Heletej védelmi miniszter szerint az ukrán csapatok nem csak Donyeckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülőtérnél és más városokban is. A tárcavezető tanácsadója szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadművelet törzskara hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél.
Putyin: Oroszország nem állhat félre 2014.09.01 09:30
Vladimir Putyin egy vasárnapi orosz köztévés interjújában kifejtette, hogy Moszkva nem tud szemet hunyni a felett, hogy Ukrajnában embereket gyilkolnak meg - írja a Reuters.
"El kell fogadni, hogy Oroszország nem tud félre állni, amikor embereket lőnek le " - idézte az egyik hírügynökség az orosz elnök szavait. Putyin szerint egyelőre lehetetlen megmondani, hogy mikor érhet véget a krízis Ukrajnában. "Ez nagyban függ a jelenlegi ukrán hatóságok politikai akaratától". - tette hozzá.
Az elnök szerint a nyugati hatalmak Ukrajnának nyújtandó katonai támogatása ellentmond az európai demokratikus értékeknek, idézi az ITAR TASS hírügynökség.
Közben az MTI arról tudósít, hogy Putyin megvádolta hétfőn Kijevet azzal egy BBC-nek adott interjújában, hogy nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Azt is mondta, hogy a szakadár fegyveresek ki akarják szorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakott városnegyedeket.
Az orosz külügyminiszter még mindig békés rendezésről beszél 2014.09.01 08:59
Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki - jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján.
Lavrov a rendezvényen felszólalva és kérdésekre válaszolva hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelőktől követelni, hogy tegyék le a fegyvert. Egyidejűleg felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló, úgynevezett terrorellenes művelet során. (MTI)
Putyin szárazföldi összeköttetést akar a Krímmel? 2014.09.01 08:35
Frank-Walter Steinmeier a Märkische Allgemeine című regionális lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: "Oroszországnak láthatóan nehézségei vannak az ellátással a Krímben". Moszkva csak légi vagy tengeri úton keresztül tudja elérni az félszigetet, amelyet a nemzetközi joggal ellentételesen kebelezett be - emlékeztetett a német diplomácia vezetője.
"Nem lehet tehát kizárni, hogy Oroszország megpróbál szárazföldi összeköttetést teremteni, amelynek révén meg tudnák szervezni a Krím lakosságának Oroszországból való ellátását" - vélekedett. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a múlt héten az oroszbarát szakadárok nyitottak egy "második frontot" Ukrajnában, Mariupolnál.
"Az orosz szárazföldi folyosók ugyanúgy elítélendők és ellentétesek lennének a nemzetközi joggal, mint a Krím félsziget orosz annektálása" - fogalmazott. (MTI)
Az ukrán krízis eseményeit egy élő térképen is követheti a Liveuamap oldalán.
Már látszik az ördögi orosz terv eredménye
Egyszerűen az történt, hogy a donyecki régióban a semmiből, hirtelen megnyílt egy második front az ukrán katonássággal szemben. A hadsereg kénytelen volt feladni Novoazovszk városát az Azovi-tenger partján, nem messze a stratégiai jelentőségű Mariupol kikötővárostól, amely a szeparatisták elleni harc egyik utánpótlási vonalának kritikus pontja.
Jönnek az oroszok
Ukrán parancsnokok kijelentették, hogy oroszok törtek be a városba, és ezúttal kevés kétség támasztható állításukkal szemben. Igencsak valószínűtlen ugyanis, hogy a szeparatisták, akiket a Dél-Ukrajnában állomásozó egységeknél jobban felszerelt ukrán csapatok szigeteltek el Donyeck és Luhanszk körzetében, egyszer csak sokkal délebbre tűnnek fel. A NATO műholdas felderítésre alapozott jelentése szerint legkevesebb ezer orosz katona harcol Ukrajnában.
Az elesett katonák temetésével kapcsolatos információkból, továbbá az Orosz Katonaanyák Bizottságától érkezett hírekből arra lehet következtetni, hogy légi deszant elitegységek lépték át a határt. Ez a legkeményebb ellenfél, amellyel az ukránok szembe kerültek a harcok kirobbanása után. Eddig főként gyenge katonai képzettséggel rendelkező, ám lelkes nacionalista fanatikusokkal álltak szemben.
Jönnek-mennek az oroszok
Az elitalakulat ki be mozgatásával Ukrajna és Oroszország között Moszkva a végtelenségig fenn tudja tartani a háborús helyzetet Kelet-Ukrajnában. Miután a közvetlen beavatkozást már alig lehet tagadni, egy nagyobb invázió sem zárható ki. És az ukrán hadseregnek esélye sincs az orosz armada ellen. Vlagyimir Putyin 2013-ban alaposan megemelte a katonaság büdzséjét: az USA és Kína után Oroszország költi a legtöbbet hadseregére.
Mihail Hodorkovszkij külföldön élő orosz mágnás, akit Putyin adócsalási vádakkal évekre börtönbe juttatott, majd a szocsi olimpiát megelőző mosolyoffenzíva részeként amnesztiával elengedett, úgy véli, hogy az orosz társadalom megállíthatná a felesleges háborút. Ha utcára vonulnának az emberek az ukrán beavatkozás ellen tiltakozva, az meghátrálásra kényszeríthetné a Kremlt. Csakhogy a nép hisz a putyini propagandának, ezért amíg nem jár kiugróan nagy emberáldozattal a háború, nem lesz civil ellenállás vele szemben.
Arcvesztés lesz
Putyin döntése, hogy kiterjeszti a konfliktust, azt bizonyítja, hogy az Oroszországgal szemben hozott nyugati szankciók kudarcot vallottak. Az ostromlott vár feeling csak megerősítette támogatottságát a konzervatív, nacionalista szavazók körében. Ha az államfő törődött is valaha a nyugati reakciókkal, immáron magasról tesz rájuk. Ezt igazolja, hogy az orosz hivatalos források újra és újra, gúnyosan tagadják az orosz beavatkozás nyilvánvaló tényét.
A Nyugat morális dilemma elé került azzal, hogy a szankciók visszaütnek, hogy az orosz kapcsolat lazulása fékezi az eurózóna gazdasági növekedését is. Ezt azzal oldhatják fel, ha Petro Porosenko ukrán államfőre hárítják a felelősséget, mondván: azért nincs kiút a patthelyzetből, mert Kijev nem hajlandó betöltetni egyfajta ütköző állam szerepet a Kelet és Nyugat között, amit Moszkva elvárna tőle.
Akármilyen keserűen hangzik is, Ukrajnának engedményeket kell tennie Putyinnak. Ha a kijevi vezetés nem hajlandó erre, akkor Kelet-Ukrajna olyan bábállamként végezheti, mint a Grúziától leszakított, többségében oroszok lakta Abházia és Dél-Oszétia vagy a Moldovától levált Dnyeszter Menti Köztársaság. Sem a Nyugat, sem a Kijevi vezetők nem tudnak immáron olyan megoldást találni, amelyet arcvesztés nélkül vállalhatnának.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/mar_latszik_az_ordogi_orosz_terv_eredmenye.585924.html
