Időzített bomba ketyeg a Földközi-tengerben és Wales területén is üzemel egy „európai Fukushima erőmű”. Ezenkívül létezik egy spanyol falu is, amelyre atombomba hullott le. Európa sosem hallott radioaktív kockázatai ránk is hatást gyakorolhatnak!
Radioaktív hulladék a Földközi-tengerben
Mintegy negyven, rendkívül mérgező és zömében radioaktív hulladékokkal megrakott hajót süllyesztett el az olasz maffia az 1980-as évektől kezdve több évtizeden keresztül a Földközi-tengerben. A radioaktív anyagokkal megrakott hajók Szardíniától kezdve az olasz partokon át az Adriáig és a görög tengerpartokig mindenütt megtalálhatóak. A több ezer hordónyi anyag a tenger mélyén fekszik, óriási környezeti és egészségügyi kockázatot jelentve a tengerpart lakosságára. 
2009. 10. 25. Hajóroncsokban rejlő mérgező hulladékok ellen tüntettek Olaszországban
Az olasz partoknál elsüllyesztett hajóroncsokban rejlő mérgező hulladékok ellen tiltakoztak szombaton a dél-olaszországi Calabriában.
Mintegy ezer ember, köztük környezetvédők, politikusok és helyi halászok vonultak az utcára Amantea településen és követelték a kormánytól a veszélyes anyagok okozta problémák megoldását. A Legambiente nevű környezetvédelmi szervezet elnöke szerint az államnak több pénzt és figyelmet kellene szentelnie a szennyezett területek megtisztítására.
A Reggio Calabria-i ügyészség szerint az olasz maffia 32 olyan hajót süllyesztett el, amely fedélzetén mérgező anyagot - tóriumot, plutóniumot, ammónium-szulfátot - szállított. Számos hajó a calabriai partoknál veszett a tengerbe. Szeptember közepén Cetraro város partjainál bukkantak rá a Cunsky nevű teherhajóra, amelyet feltehetően radioaktív anyagokkal a fedélzetén süllyeszthetett el a ,Ndrangheta calabriai maffia évekkel ezelőtt. A hatóságok egy bűnbánó maffiózó vallomása alapján bukkantak a roncs nyomára, de a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták felmérni, valójában mennyire veszélyes anyagok kerültek a tengerbe.
Ugyanezen a környéken a közelmúltban Aiello Calabro és Crotone partjainál is radioaktív hulladékokat találtak. (MTI/dpa/AFP- Amantea/Róma)
Wales, az európai Fukushima
Sellafieldben található üzem alighanem Európa legösszetettebb nukleáris létesítménye, hiszen itt kezdték el gyártani azt a hasadóanyagot, amely végül Nagy-Britanniát atomhatalommá tette. Nem sokkal később a területen kereskedelmi célú atomerőművet építettek, mely egészen 2003-ig üzemelt, most pedig a kimerült fűtőelemeket dolgozzák fel és tárolják itt. Sellafieldben már több mint száz nukleáris baleset történt, köztük 1957-ben Nagy-Britannia legsúlyosabb nukleáris szennyezése. A létesítmény évtizedeken át több millió köbméter radioaktív vizet bocsátott ki az Ír-tengerbe, amelyet emiatt a világ egyik legradioaktívabb tengerének tartanak.
A Sellafieldben található B30-as siló tömve van régi reaktor-alkatrészekkel, kimerült fűtőelemekkel, amelyeket vízbe merítve hűtenek.
Hasonlóan veszélyes a B38-as siló is. 1972-ben a nagy angliai bányászsztrájk idején az atomerőműveket teljes kapacitással üzemeltették az országban, ám ezt a mennyiséget már képtelenek voltak feldolgozni Sellafieldben. A kiégett, de feldolgozatlan fűtőelemeket helyezték el a B38-as silóban, amely „Európa második legveszélyesebb helye” – mondja az intézmény osztályvezetője. Sellafield óriási mennyiségű radioaktív vizet eresztett és ereszt a mai napig is az Ír-tengerbe. A Greenpeace szerint óránként 8 millió literről van szó. A civil szervezet szerint Sellafield hatása Csernobilhez mérhető, csak itt a szennyezés elnyújtva, évtizedeken keresztül jutott és jut a környezetbe.
A környező településeken a gyerekek esetében az átlagosnál tízszer gyakoribb a leukémia előfordulása, de még az ír és walesi tengerpartokon élők körében is magasabb a daganatos megbetegedések aránya. A területen közel kilencvenszer annyi radioaktív hulladékot tárolnak, mint amennyi a csernobili baleset során a levegőbe került. A létesítmény felszámolása a brit kormányzat becslése szerint 14 ezer milliárd forintba kerülne.
Magas radioaktivitás a Sellafield atomlétesítményben
2014. február 1. Részlegesen lezárták tegnap az északnyugat-angliai Sellafield nukleárishulladék-feldolgozó és tároló telepét, ahol a biztonsági berendezések megemelkedett radioaktív sugárzást mértek. Az intézkedés 10 ezer embert érintett.
A létesítmény szóvivője hangsúlyozta, hogy sem szivárgásnak, sem más balesetnek nincs nyoma, a többtucatnyi biztonsági érzékelő közül egy jelzett "a normális szint feletti" sugárzást. Az ilyenkor szokásos biztonsági eljárás mindazonáltal megindult, mivel "egy nukleáris létesítményben nem lehet találgatásokra hagyatkozni". A szóvivő szerint a sugárzás messze nem olyan magas, amely már jelentősebb közbelépést igényelne. Hozzátette: az sem kizárt, hogy az érzékelő berendezés "a természetes háttérsugárzásban bekövetkezett változást" mérte.
Az üzem egyik illetékes igazgatója is azt közölte tegnap a BBC-vel, hogy semmiféle olyan incidens nem történt, amely "különleges aktivitást" igényelne a létesítményen belül vagy annak környezetében. A Cumbria megyében működő Sellafield üzem egyelőre "csökkentett létszámú" személyzettel működik, az üzemeltetéshez nem közvetlenül kapcsolódó munkahelyek alkalmazottait hazaküldték. A brit energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy "folyamatos kapcsolatban" áll Sellafielddel, de nincs ok annak feltételezésére, hogy bármennyivel is komolyabb incidens történt annál, amiről a létesítmény beszámolt. A legújabb hivatalos jelentések szerint csak a természetben előforduló radon keltett pánikot reggel, és nem az atomlétesítményben volt üzemzavar vagy baleset.
A Sellafield koradélutáni közleményében azt írta, hogy nem róható fel a létesítménynek a mai magas sugárzás. A levegőben található monitorok nagyon érzékenyek, így a természetes radon sugárzást is mérik. Ez a háttérsugárzás semmilyen kockázatot nem jelent az ott dolgozókra és a környékre.Hétfőtől a megszokott munkarendben fognak történni a munkálatok. Sellafieldben az elmúlt évtizedekben mindazonáltal már több súlyos baleset is történt. Az üzem csaknem hatvan éve az addigi legsúlyosabb nyugat-európai nukleáris baleset helyszíne volt: 1957. október 7-én tűz ütött ki az egyik reaktorban, radioaktív anyagok jutottak a levegőbe és elszennyeződött 500 négyzetkilométernyi területet. Évekkel később egy hivatalos jelentés megállapította, hogy legalább húszan a baleset által előidézett rákos megbetegedésekben haltak meg.
Legutóbb 2005-ben több tízezer liternyi sugárzó sav szivárgott ki az üzem területéről.
Sellafield a legnagyobb és legösszetettebb brit nukleáris létesítmény. A telep az 1940-es évek végétől a brit önálló nukleáris ütőerő hasadóanyag-szükségletének előállítási központja volt, emellett 1956-ban itt állt üzembe a világ első, kereskedelmi célú áramtermelő atomerőműve - ezt 2003-ban leállították -, jelenleg pedig a használt nukleáris fűtőanyagok újrafeldolgozása és tárolása a létesítmény elsődleges tevékenysége.
Hidrogénbomba Spanyolországra
1966. január 17-én Palomaresre, egy andalúziai kis halászfalura három hidrogénbomba hullott. A bombákat szállító amerikai B–52-es repülőgép a levegőben összeütközött egy tankergéppel. Az ütközés következtében három hidrogénbomba hullott le a település közelében, amelyekből kettőnek a hagyományos gyújtószerkezete fel is robbant. A detonáció hatására a bombákban lévő radioaktív anyag két négyzetkilométernyi területen szóródott szét, érintve lakott területeket, erdőket és paradicsomültetvényeket is. Az utolsó bombát csak több hónapos keresés után találták meg a tengerben. 
Részleges kármentesítés után Palomares még ma is Európa legszennyezettebb települése. Három erősen radioaktív terület a mai napig drótkerítéssel van elkerítve. A Time magazin a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesetének minősítette a történteket, a kármentesítésről a mai napig egyezkedik Spanyolország és az USA.
Mégis mi szennyezhettük be fél Európát
2011. 11. 17.
Múlt héten Magyaroszág mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód-131 izotóp koncentrációja. A megemelkedett izotópszint nem volt ártalmas az egészségre, de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását, illetve hogy a sajtóban is rendszeresen szerepeljen.
Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra gyártanak izotópokat. A cég ügyvezetője, Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a labor a szűrórendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer: szeptemberben megint szivárogni kezdett, és a jod-131 szökése a múlt heti észlelésekig zajlott, akkor megint leállították a gyártást.
A kft. szerint a szennyeződés a Budapest felett észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy a labor lenne felelős a több európai országban is észlelt sugárzásért.
Mekkora az a sugárzás?
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Rónaky József nem ért egyet a kft. utóbbi állításával. Az OAH a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség magyar kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs felügyeleti hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotópügyben. (Az atomerőművekben is rengeteg jód-131 keletkezik, a fukusimai és a csernobili balesetekben is többek között ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe.)
Rónaky úgy véli, könnyen lehet, hogy mégis a kft. laborja okolható nemcsak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része felett észlelt növekedésért is. „A NAÜ folyamatosan gyűjti az adatokat és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy ugyan száz százalékig nem lehet megállapítani, hogy az Izotóp Intézet Kft-től származik az európai szennyeződés, de valószínű" – fogalmazott megkeresésünkre a főigazgató.
Ennek nemcsak a kft. nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI-nek kiadott közleménye is, amely szintén azt állítja, hogy nem a laborból ered az európai sugárzásnövekedés. „Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk" – írta az OKF.
Illetékes hivatalok
A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet (OSSKI), az ÁNTSZ-hez irányítottak minket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ÁNTSZ-nek elküldtük a kérdéseket, azokra mégis Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgató főorvosa válaszolt.
Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. „Az OSSKI munkatársainak számítása szerint a jódkibocsátásból származó lakossági többletdózis nagyjából azzal a dózissal egyenértékű, mint amit a lakosság az éves természetes háttérsugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent" – írta. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárvédelmi decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek.
Csütörtök délutánra az ÁNTSZ is megszólalt, honlapjukon rövid közleményben leírták, hogy nincs és nem is volt egészségügyi kockázata a megnövekedett izotópszintnek.
Kérdés, ha abban mindenki egyetért, hogy nem volt egészségre káros a labor által kibocsátott jód-131 mennyisége, miért ellentmondóak a nyilatkozatok arról, hogy meddig jutott el a szennyezés.
Nem szóltak a helyieknek
Az Izotóp Intézet Kft. egyébként nem tájékoztatta a Csillebérc környéki lakosokat sem a tavaszi, sem az őszi izotópszivárgásról – legalábbis ezt állítja jó néhány helyi lakos, akiket megkérdeztünk. Voltak, akik hallottak a sugárzásról a rádióban, vagy olvastak róla, de a legtöbbjük még csak nem is tudta, hogy az Izotóp Intézet Kft. kéményéből radioaktív jód került a környezetbe. Az általunk megkérdezettek csak mosolyogtak vagy elképedtek a hír hallattán, de nem találtunk Csillebércen egy embert sem, aki azt mondta volna, hogy a cég, az önkormányzat vagy bármiféle más szervezett megkereste, tájékoztatta őket.
Hasonló volt a helyzet a környéken található intézményeknél, szállodáknál. A Normafa és a Csillebérc szállodában, a Szabadidő Ifjúsági Központnál, az International School of Budapest-nél vagy Challengeland kalandparknál mindenki azt nyilatkozta, hogy nem kaptak értesítést vagy tájékoztatást a történtekről.
„A kialakult kommunikációs helyzetből tanulni kell" – mondta az ügyről az OAH főigazgatója. „Jeleztem már a tisztifőorvos asszonynak, hogy üljünk össze és közösen elemezzük, mit lehet tanulni az esetből."
Európán kívüli események gyűjteménye:
A nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja
1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeten. A Csendes-óceánon tevékenykedő Fukuru Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte.
Az 1954-ben történt tragikus események emlékére 1964 óta Japánban nemzeti békenapot tartanak március 1-jén. Világszerte a nukleáris fegyverek elleni harcra szólítnak fel.
Nukleáris fegyvereket érintő balesetek
Légi balesetek
Tengeri balesetek
folytatás itt: http://sulihalo.hu/ajanlo/aktualis/4973-a-nuklearis-fegyverek-elleni-harc-nemzetkozi-napja
és:
Egy óra alatt végez veled a radioaktív strand
Valószínűleg a világ legolcsóbb tóparti nyaralóját vehetnénk meg az orosz Karacsáj-tó partján, ahol egy óra alatt begyűjthetjük a halálos dózist radioaktív sugárzásból.
A tó partján, közel a kazahsztáni határhoz, épült fel Oroszország legnagyobb és legveszélyesebb radioaktív anyagokat feldolgozó üzeme, a Maják-vegyikombinát még a negyvenes években.
folytatás: http://kivultagasabb.blog.hu/2012/10/10/egy_ora_alatt_vegez_veled_a_radioaktiv_strand
kiegészítettem a témát 1, 1 hálón talált hírrel, képpel, videóval, de a forrás: http://bestmachinery.hu/
